Épitő Ipar, 1910 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-09 / 2. szám
16 ÉPÍTŐIPAR (2. sz.) 1910. januárius 9 tervnek éppen ez lett volna az előnye, ez nem is mellékes! Ez olyan körülmény, mely mint értékes eszme igenis díjazandó, különösen akkor, mikor a terv egyébként és a bírálat szerint is: „mindenképpen dicséretre méltó!" Körülbelül hasonló baleset érte a Bernthaller Adolf szép, világos alaprajzát. Tény, nincsen behajtója. Tény, hogy ívesen elhelyezett fogházépülete nem áttekinthető és ügykezelés szempontjából kifogásolható. De az alternatíva ellen felhozott az a kifogás, hogy közel jut a főépülethez, olyan hiba, amiben az I. díjjal jutalmazott terv is leledzik. Ez a közelség 12*von. Éppen annyi mint az I. tervben. Ha tehát ott nem hiba, itten sem kifogásolható. Homlokzata érdekes és igen ügyesen van rajzolva. Van egy — a mi szemünket bántó — nagy hibája: sük német. Magyar törvényszéki épületre nem szabad ilyen homlokzatot csinálni. Aki ezt a homlokzatot megrajzolta, attól tellett volna más is! Még magyaros is! Mindjárt ott vannak ellentétképpen a Tschenke Hermann tervei. Noha alaprajza nem sikerült, mert túlságos sokat épített be. Udvarai szűkek. Annál nagyobb örömünk tellett a homlokzatok jól megrajzolt, magyaros ízű ormaiban. Homlokzataival méltán rászolgált a dicséretre. A Szeszler Sándor terve is még a jobb alaprajzúak közé tartozik, de részleteiben a szolgálat kívánalmainak nem felelnek meg. Homlokzatában különösen tömeghatásra törekszik meglehetős egyszerű eszközökkel. Kár csak az benne, hogy szintén német íze van. A többi tervező azután sorra elhibázott alaprajzot, de annál jobb homlokzatot csinált. Itt van elsőnek a Tőry Emil és Pogány Móric igazán szép és művészi homlokzata. A pályázat összes tervei között, szerintünk, ez a legjobb és a legsikerültebb homlokzat. Ügyes kézzel van rajzolva a Rainer Károly és Szőllősy Aurél főhomlokzata. Kevésbbé sikerült azonban a vitézutcai oldalhomlokzat. Ellenben Kriegler Sándornak az oldalhomlokzat sikerült jobban. A főhomlokzatot a középrizalit tornyai aprózzák el. A Kallina-Árkai homlokzata talán nagyon is festői, nem elég nyugodt egy törvényszékhez. Ebben a tekintetben sokkal előkelőbb megjelenésű a Fleischl Róbert nyugodt, komoly architektúrája. Magyar Vilmos: A trassz ismertetése és alkalmazása. (Folytatás.) Ami a trassznak habarcsosá, betonná való felhasználási módjait illeti, azok következők: Kezdetben a trasszot darabos kövek alakjában vitték az építés helyére és ott őrölték meg közönséges kőmalmokban ; például így cselekedtek a belga kikötők építésekor. Jelenleg Németországban a trasszot az előfordulás helyén őrlik meg s többé-kevésbbé finom por alakjában szállítják az építés helyére, hol péppé oltott mészszel keverik össze a trasszot az erre a célra szolgáló keverő dobokban. Azután adagolják hozzá a szükséges homokot és vizet. Különböző építő célra más és más keverő arányt használnak. Völgy záró gátok részére: IVa volum trassz, 1 volum mészpép és 13A volum homok. Ez az úgynevezett Intzeféle keverés. Átalánosan vízépítkezéshez, hol a tömörségre helyeznek súlyt: 1 v. trassz, 2A—1 vol. mészpép, 1—HA volum homokot kevernek össze. Gyorsabban keményedő falazathoz: HA—I/a vol. trassz, 1 vol. mészpép, IV2—2XA volum homok. Lassabban keményedő épülethez 1 vol. trassz, 2 vol. mészpép és 3—5 volum homokot használnak. Vakolathoz HA vol. trassz, 1 volum mészpép és 2V2—3Va volum homokot kevernek össze. Eszerint a mészpépes eljáráskor úgy a trasszot, mint a meszet külön-külön szállítják az építés helyére, hol egyszersmind az anyagok keverésére és a mésznek péppé oltására is be kell rendezkedniük. A dolog természeténél fogva ez körülményes nehézkes, megbízhatatlan és költséges eljárás, Így például hazánkban a mi megszokott építő módjaink szerint a vállalkozó kész cementörleményt követel és nem volna rábírható arra, hogy a transzhabarcs kötőanyagját maga gyártsa az építés színhelyén, ezért a mészpépes eljárás országunkban nem honosítható meg. De ezt a habarcskészítő módszert minőség szempontjából is kifogásolnunk kell. A mésznek pép alakjában a transzporhoz való elegyítése sohasem adhat intenzív és homogén keveréket, azért a szabadon maradt mészszemcsék kilúgozása folytán nem érhető el a kellő tömörség. Másrészt a mészpépek különböző víztartalmúak, sűrűségűek, ugyanabban a lemért térfogatban különböző lesz a mésztartalom is, ennek folytán A a trassznak és mésznek keverő aránya az építés helyén biztosan nem állapítható meg. Q 7. ábra. Az alsójeszeni állami elemi iskola. ■SLSo IE4 szErv- Tervezték Lechner Jenő és Warga László. ti" ? :umc- "■ " "":A "fídHa rtin ...’-i? 8. ábra. A turzófalvai állami elemi iskola. Tervezték Lechner Jenő és Warga László.