Épitő Ipar, 1913 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1913-01-12 / 2. szám

1913. januárius 12 ÉPÍTŐ­IPAR (2. sz.) E tapasztalatok után újabban megkövetelik az úgy­nevezett tűztornyok építését, melyek minden oldalról zárt, tűzbiztos csapóajtókkal ellátott lépcsőházak, ezekkel a biztos­ságot ugyan növelik, de még mindig marad sok tenni­való. Megnyugvással tölthet el minket, hogy ebben a tekin­tetben mennyivel előbbre vagyunk. Építő rendszabály­­zatunk tűzbiztosság szempontjából egyike a legtökéleteseb­beknek s ami fő, nemcsak papiroson van meg. kg. VEGYESEK. Kitüntetések. A király Répássy Miklós, Nyárády László, Mátéffy Sándor és Steingaszner Imre műszaki tanácsosoknak a miniszteri osztálytanácsosi címet és jelleget, Rohringer Sándor, Maures Gyula és Viczián Ede királyi főmérnököknek a műszaki tanácsosi címet és jel­leget, Sajó Elemér és Mauritz Gyula királyi mérnököknek pedig a királyi főmérnöki címet és jelleget adományozta. Kinevezések: A földmívelésügyi miniszter a vízügyi műszaki tiszti személyzet létszámában Pap Béla, Tavi Lajos, Fritsch Kálmán, Laam Albert, Puskás Rezső, Freytag Ferenc, Gerő László, Cordenits László, Pass Mátyás, Popovits Iván, Kenedi Imre, Gábriel Rudolf, Mészáros Zoltán, Baranyay Miklós és Bauer Sándor fizetéstelen kir. segédmér­nököket kir. segédmérnökökké nevezte ki.­­ A kereskedelemügyi miniszter Gergely Miksa kir. mérnököt a kőműves, kőfaragó és ács­mesteri képzettség megvizsgálására Szegeden szervezett bizottság tag­jává nevezte ki. A nagybecskereki színház tervpályázatára 21 pályamű érke­zett ezektől az építészektől: Spiegel Frigyes, Földes és Scheiber, Lech­­ner Loránd, Székely Vilmos, Preisz Samu, Wannenmacher Fábián, Román Miklós és Ernő, Csemegi József, Rózsavölgyi Gyula, Szőllősy Aurél és Ka­user Andor, Schütz Rezső, Dévai Nándor, Oppler Pál, Kostoics Iván, Szabó és Miákics, Bohn Alajos, Ollovay és Winkler, végre Vadász Páltól­ érkezett még 3 jeligés terv is. A német műemlékeket gondozó bizottság múlt évi közgyűlését Halberstadtban 300 résztvevővel tartotta meg. Az érdeklődők nagy száma, valamint az a tény, hogy Ausztria és Hollandia is részt vett a gyűléseken, tanúságot tesz arról a nagy erkölcsi erőről, melylyel a nevezett egyesület rendelkezik. Működésének útját egyengetik azok a törvények is, melyek Lübeck, Hamburg, Brémában, Braunschweigban és Württembergben a közelmúltban napvilágot láttak. S hogy a tevékeny munkáról tiszta képünk legyen, elegendő azt az egy példát megemlíteni, hogy egymaga Hessen védett műemlékei közé 2056-ot számíthat. Gyakor­latibb ez és egészségesebb a műemlékek védelmének annál a módjánál, mit hazánkban és Franciaországban tapasztalunk, — s mit csak az e célra fordítható költség csekélysége menthet, — hogy az építmények kis száma nyer oltalmat, de a többiek a további romlásnak vannak kiszolgáltatva és csak romlottabb állapotban fog rájuk kerülni a sor. Itt látni, milyen fontos szerep jut a sajtónak ezen a téren is. Az emberek nagyobb tömegében felkelti az érdeklődést a régi maradványok meg­becsülésére, másrészt az ismertekre, a figyelmet ébrentartja. Ezáltal sok értéket menthet meg a szétrombolástól, elhordástól, eladástól. A német műemlékeket gondozó egyesület is propagáló célzattal működik vándor­­gyűlések alakjában. 1900-ban Drezdában, 1911-ben Salzburgban, 1912-ben Halberstadtban, az egykori püspöki székhelyen, a kora közép­kor sok elsőrangú építészeti, valamint ipari műemlékével rendelkező ősrégi városban tartotta ülését, a jövő évi pedig a festői Augsburgban ül össze. A múlt évi közgyűlésének két említésre méltó mozzanatát jegyezzük föl. Az elnöklő Oed­elhaeuser dr. titkos tanácsos rámutatott az egyesület fejlődésképes voltára azok közt a keretek közt, melyek közé csak úgy léphetett, hogy a német Geschichts u. Altertumverein-ból kivált. Anyaegyesületével szemben új úton halad a műemlékek conser­­válása terén, melyről úgy látja az elnök, hogy már egyenjogúságot nyert a régibb történelmi módszerrel. Nem állítottak fel újabb tételeket, csak esetről-esetre, mindennemű előítélet nélkül döntenek. Mindkét egyesület megegyezik azonban abban, hogy önkényes és a dologban magában meg nem okolt restaurálást nem foganatosít, mindamellett az álművészeti alkotásokat elítéli. Másik örvendetes jelenség, hogy a német műemlékeket gondozó egyesület az egyesület céljaira adakozóknak egész sorát említhette. Műemlékeikről már az 5-ik hatalmas kötet jelent meg,­­melynek kiadását 50.000 márkával, a német császár maga tette lehetővé!); — most újabb munka kiadását vitatta meg a gyűlés, mely munkában a szép régi üzletek képeit — a drezdai építészhallgatókkal a tavaszszal Budapesten járt Högg és Gurlitt tanár gyűjtik egybe. My. Mit költ Páris városa a város csinosítására? A rajnaparti világváros praefectusa a napokban terjesztette be a városi hatósághoz azoknak a kiadásoknak az előirányzatát, melyeket a város szépítésére, a közlekedés javítására s az egészségügyi reformokra sürgősen szüksé­gesnek tart. Az előirányzatból kiviláglik, hogy erre a célra a városnak tulajdonképpen 900 millióm frank megszavazott hitel áll rendelkezé­sére, amelyből azonban a jövő év folyamán csak 245 milliomot szán­dékozik felhasználni. Az előirányzás szerint ebből az összegből iskolák építésére 12 milliomot, kórházakra 5 milliomot, útépítésre 21 mil­liomot, árvízvédelmi munkálatokra 44 milliomot, nyilvános építkezésekre 11 milliomot, parkokra és kertekre 2 milliomot, a közlekedés javí­tására 143 milliomot költ a város. Ebből az utóbbi összegből új utcá­kat nyitnak s keskeny utcákat kiszélesítenek, mert a forgalom köny­­nyítése csak új közlekedő utak nyitása által válik megoldhatóvá. Érdekes pontja a költségelőirányzatnak, hogy a tüdővész ellen 10 millióm van beillesztve, amely összeggel a régi munkásnegyed egészségtelen bér­kaszárnyáinak átépítését tervezik, hogy a lakókat levegőhöz és nap­fényhez juttassák. —k­et. Az egész világ vasúthálózatának hosszúsága. A vasutakról nem régen statisztikai kimutatás jelent meg egy előkelő külföldi lapban. A kimutatás szerint a föld összes vasúthálózatának hossza több egy millióm km-nt­, tehát a földnek a holdtól való középtávolsága csak harmadrésze a vasútvonalainknak. A leghosszabb vasútvonala van természetesen Amerikának: 526.000 km. Európa összes vasúthálózata 334.000 km. Ázsiának 102.000 és Ausztráliának 31.000 km. Az államok közül az amerikai Egyesült­ Államok vasútvonala a leghosszabb 338.000 A/s, 4000 km-rel több, mint Európa összes államaié együttvéve. Az Egyesült­ Államok után a sorban mindjárt Németország következik eluső km-rel. Azt is érdekes tudni, hogy a világ összes vasútjainak csak harmad­része van állami kezelésben. Angliában és Észak-Amerikában a vasutak mind magánkezelésben vannak, Németországban pedig az összes vona­laknak csupán 8°/o-át kezelik magántársaságok. —k —t. Hol van a világ legrégibb pályaudvara. Mexikónak Cuantla városában az arra utazó embereknek figyelmét különös pályaudvar vonja magára. Ennek a városnak határában egy még 1675-ben épült templom van, mely azonban 1890-ben az eklézsia szegénysége miatt dobra került. A templomot egy vasúttársaság vásárolta meg, amely kevés munkával indóházzá alakíttatta át az épületet. Joggal mondhatni tehát, hogy a világ legrégebben épített pályaudvara a mexikói Cuantla városban van. —£ —t. HIVATALOS. AZ ÉPÍTŐMESTERI képzettség megvizsgá­lására SZERVEZETT BIZOTTSÁG Mánk Dezső építőmesternek (Balassagyarmat) jan. 7-én és Freller Jenő építőmesternek (Budapest) jan. 10-én letett szakvizsgálat alapján a képesítő bizonyítványt kiadta. MAGYAR ÉPÍTŐMESTEREK EGYESÜLETE. Az építőmesteri szakosztály ülése január hó 9-én. Elnök Sziklai Zsigmond, jegyző Böhm Károly. Az elnök megnyitja az ülést, felolvastatja a múlt ülés jegyzőkönyvét, melyet a szakosztály tudomásul vesz. A mai jegyzőkönyv hitelesítésére Mór Lajos és Forgó Ignác tag­társak kérettek fel. Napirend első pontja az építőmesterek tervezői díjszabásának ügyében : előadó Pásztor Béla,­­ Porzsolt Ernő, Havas Sándor, az elnök, Miklós Ede, dr. Erős Sándor és az előadó felszólalása után az elnök a szak­osztály határozatául kimondja, hogy ez ügyben végleges állásfoglalás, illetőleg a bizottság megválasztása előtt a Magyar Mérnök- és Építész- Egylet szóban forgó határozatának hivatalos szövegét kívánja ismerni és ezt beszerezni Havas Sándor tagtársat kéri fel. Az utalványozások ügyében Koch Károly tartalmas felolvasásban teszi szóvá az utalványozások körül fennálló visszásságokat és előadá­sában arra az eredményre jut, hogy a jövőre nézve minden építési szerződésre az építtető és a vállalkozó között szereplő és utal­ványozással megbízott művezető építész is anyagilag felelőssé tétessék a késedelmes utalványozásokból eredőleg károsodott vállalkozóval szem­ben. Ezzel megszüntethetőnek véli a ma dívó állapotot. Székely, dr. Erős, Porzsolt, Pásztor, Dengler, dr. Kéler, Marton, Mann és az előadó felszólalása után az elnök a szakosztály nevében is megköszöni az előadó tartalmas előadását és a tárgy nagy fontos­ságánál fogva az elnök javaslatára a kérdés tanulmányozása végett dr. Kéler, dr. Erős, Mann és Előadót, mint bizottságot kéri föl azzal, hogy a jövő szakosztályi ülésen concret javaslattal járuljon a szakosztály elé. 17

Next