Épitő Ipar - Építő Művészet, 1922 (46. évfolyam, 1-43. szám)

1922-01-15 / 3-4. szám

10 ÉPÍTŐ IPAR ÉPÍTŐ MŰVÉSZET a föld-, kőműves- és napszámosmunkát végezték. Ha valaki a munkát abbahagyta volna, mielőtt az összes ház kész, elvesztette volna jogát a házára és csak a munka­idejét térítették volna meg. A házak a nyáron tényleg elkészültek, csinosak, olcsók, örömet szereztek építőiknek, akik helyesen alkalmazták azt az elvet, hogy pihenés az, ha napi munkánktól eltérő más munkát végzünk. 5. A vízerőművek kiépítése és a szerűinséggel kapcso­latos fokozott szénbányászat (sok telepet a mai árak mellett érdemes kiaknázni, míg békében nem lett volna racionális) további építőszükségleteket teremt. 6. Gazdag emberek újból építenek villákat, amelyek most már minden lakástörvénytől mentesek, avagy laká­sokat építenek, melyek ellenében rekvirált lakásrészük felszabadul. Sokan úgy akarnak lakáshoz jutni, hogy bér­házban padlást bérelnek és azt kiépítik. 7. Végül az ipar és különösen a terjeszkedő nagy bankok költségesebb építkezéseket is megengednek maguknak. A legutóbbi esetek kivételével minden építkezés vezér­­motívuma a takarékosság. De a hamis takarékosság kor­szakán már túl vannak. „Dauerwerte schaffen, Qualitäts­ware“ — a jelszó. Hogy a szépség nem luxus, hogy a jó terv rendesen nem drágább, mint a rossz terv, hogy telepeknél a specialista városépítész és egyes épületeknél az építész közreműködése elengedhetlen, az átment a köz­tudatba és határozott esztétikai közvélemény akadályozza meg, hogy takarékosság vagy ideiglenesség címén a várost vagy a természetet elcsúfítsák. Ennek az országnak van kultúrája, nemcsak civilizációja és vannak ideáljai. A takarékosság helyes alkalmazásához tartozik, hogy nemcsak azt nézik, hogy egy ház mibe kerül, hanem azt is, hogy mibe fog kerülni fűtése és fenntartása. Éppen ezért­ térnek vissza a zártsorú építkezéshez, csökkentik az utcák szélességét és az épülettömb közepén nagy közös kertet létesítenek. Olcsóbb és mégis a régivel legalább is egyenértékű új építőmódokat keresnek. Talán alkalmam lesz ezekről is írni, kapcsolatban a német műegyetemnek nagyszabású kísérleti munkásságával, mellyel a praxist nyomon követik és támogatják. Igaz, hogy a kísérletekhez pénz kell, de ez a pénz sok ezerszeresen megtérül a köz­nek és a kísérleti állomások mindenekelőtt megvédik a közönséget a szédelgőktől. A pénzbeli takarékossággal egyenrangú jelszó és min­denki kötelességszerűen figyelembe veszi: a tüzelőanyaggal való takarékosság. Németország oly óriási szénmennyi­séget köteles évente az ententenak szállítani, hogy Ruh­­rorttól Párisig 21 sínpárt töltenén­ek meg a vagonok, ha egyszerre lehetne indítani. Azonkívül elvesztek a Ruhr­­vidék kivételével a legjobb széntelepek: Elszász, Felső­szilézia és a megszállott Saarmedence. Mi, sajnos, még jobban rá vagyunk kényszerítve a tüzelő­anyaggal való takarékosságra és azt hiszem, ha valahol, úgy nálunk aktuális építészeket, építtetőket, és az egész művelt közönséget az energiával való gazdálkodásra fel­hívni. Ha Te, kedves Szerkesztő Barátom, szerzel reá ki­adót, örömmel írok erről oly részletesen, hogy mindenki haszonnal forgassa könyvemet, pozitív haszonnal, ameny­­nyiben a legegyszerűbb háztartás is évente ezreket taka­ríthat meg, ha világítással és fűtőanyaggal okszerűen gazdálkodik. Most azonban a nagy anyagból csak egyes részleteket ragadhatok ki, főleg konkrét adatokat, melyeket az idei „Energiewirtschaft-Ausstellung“ tudományos osz­tályában jegyeztem fel, így, hogy még egyszer érintsem a szabadon álló ház esetét, egy konkrét példában a müncheni műegyetem vizsgálatai szerint egy 70­9m alapméretű munkásháznak, melynek földszintje 2­55 m, manzárdja 2­35 m, űrmagas­ságú, — 10° külső hőmérsékletnél óránként 3640 kg/kal hőszükséglete volt. Ugyanazon ház zártsorú építkezésnél csak 2500 kg/kal-t igényelt volna. Táblázatba állítva: I. Szabadon álló ház évi szénszükséglete 4200 kg II. Szabadon álló kettősház, lakószobák ki­felé évi szénszükséglete __________ 3600 „ III. Szabadon álló kettősház, lakószobák be­felé évi szénszükséglete __________ 2500 „ IV. Zártsorú házak, lakószobák egymás­mellett évi szénszükséglete ............... 2200 „ Ilyen adatok mellett minden ellenvetés elnémul! És ne felejtsük el, hogy az építési költség is csökken I - IV. Nem kevésbbé fontos a falak hőszigetelőképességét meg­vizsgálni. Fenti háznál IV2 téglás határfalak voltak, mint azt az építőszabályzat előírja. Ha ennek a falnak hővezető együtthatóját 100-nak vesszük, akkor IV2 téglás fal hővezető együtthatója............... 100 1 „ „ » „ _______ 130 IV2 „ mészhomokkőfal hővezető együtth. 121 1 „ fal, 3 cm turfaréteggel, „ „ 71 V2 „ favázas, 3 cm „ „ „ 87 stb. így pl. ha fenti házat egytéglás, turfával szigetelt falak­ból építjük, nemcsak az építési költséget, hanem az évi tüzelőanyagfogyasztást is csökkentjük. Beton tudvalevőleg igen jó hővezető és ezért lakás­építésre csak üreges betonkövek vagy salakbetonkövek alkalmasak. Az újabb gyorsépítő módok éppen ily üreges köveken épülnek fel. A müncheni műegyetem ezeket is figyelemmel kíséri hőtechnikai szempontból. Nem kevésbbé fontos a nedvesség távoltartása. A hő­vezető együttható q,­­ 0°-nál kísérleti eredmény szerint: Természetes kvarchomokkő ________ 1*22 Mészhomokkő ___________________ 0'80 Kavicsbeton ............. 104 Közönséges tégla, száraz ...................... 0 41 1 .. „ „ , 2% nedvességű. 0'80 J • • Porózus „ ................................ 0T6 Fa „.................................................... 0­ 12—0T 7 Turia-szigetelőlemez ___________0'05 Parafa- „ _____________ 0'03—0-06 stb. További fontos probléma a gazdaságos fűtési rendszer megválasztása. Sok mérés megállapította, hogy a modern cserépkályha messze felülmúlja a központi fűtést, melynél a vezetékben sok hő vész el. Nem felejtem el, hogy a központi fűtés kényelmesebb, tisztább, kevesebb helyet foglal el — de az energiatechnikus kénytelen kijelenteni, hogy a hasznosítható hőmennyiségnek (tudvalevőleg a tüzelésnél vannak elkerülhetetlen veszteségek, pl. a tüzelő­anyag egy része elégetlenül hull le a rostélyon) átlag csak 65°/o-át juttatja a fogyasztóhoz, míg a legjobb kály­hák 80%-át. Emellett pedig szellőzteti a szobát, ami meg­becsülhetetlen előny a szobában dolgozóra. Előbbi laká­somban gőzfűtés volt, állandó garathurutban szenvedtem. Mostani cserépkályhás szobámban semmi bajom! Energiagazdaság szempontjából feltétlenül központi fűtést kell javasolni ott, ahol egyébként távozó melegmennyisé­gek hasznosításáról van szó, tehát kohó- és egyéb meleg­fölösleggel dolgozó gyáraknál, meleg forrásoknál stb. A központi fűtés költségeinek elosztását pedig igazságosan az elméleti melegszükséglet kiszámításával eszközölhetjük, az a még igazságosabb mód, hogy a közölt hőenergiát éppoly módon mérjük, mint az áramot, gázt vagy vizet, még nem terjedt el. Egy konkrét esetben pl. a manzárd 23‘6%, az I. em. csak 18'5°/o-át igényelte az egész hőszük­ségletnek. Méltán kifogásolják a fűtési mérnökök a zárt fűtőtest­burkolatot, mely adott esetben 75%-át is visszatartja a melegnek. Egy konkrét esetben a szigetelt ablakfülkében elhelyezett radiátor hővesztesége évi 29 kg, a nem szigetelt ablak­fülkében 65 kg koksznak felelt meg. Sokkal nagyobb a veszteség, ha egyszerű ablakok vannak, mint az Német­országban sok helyi szokás. 1922. január 15

Next