Épitő Ipar - Építő Művészet, 1922 (46. évfolyam, 1-43. szám)
1922-03-01 / 9-10. szám
/ XXVI. ÉVFOLYAM , 1922. MÁRCIUS 1. 10. SZÁM • 11 A A BUDAPESTI ÉPÍTŐIPARI SZAKMÁK IPARTESTÜLETEI, A HADVISELT MÉRNÖKÖK, ÉPÍTÉSZEK ÉS MŰSZAKI TISZTEK NEMZETI SZÖVETSÉGE, A MAGYARORSZÁGI ÉPÍTÉSI ANYAGKERESKEDŐK SZÖVETSÉGE, A BUDAPESTI ÁCSMESTEREK IPARTESTÜLETE, AZ ÉPÍTŐMESTERI KÉPZETTSÉG MEGVIZSGÁLÁSÁRA SZERVEZETT BIZOTTSÁG, A VÁROSI MÉRNÖKÖK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS LAPJA. ELŐFIZETÉSI ÁRAK FELELŐS SZERKESZTŐ! SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, EGY ÉVRE 200 K. EGY SZÁM 10 K. DR FÁBIÁN GÁSPÁR BUDAPEST, I„HORTHY MIKLÓS ÚT 150,V/38. TELEFON! JÓZSEF 132—95. e^^69«in||j|g|i #VA\VA^A\VA«V*//'AyVA>VA:/*kYA)Y«(V*tV*>Vft^AY^/*v'/A\^>VAiYAy/ÉtVA\VftkV*^*)y*V/AV^V^>Y*V^V(fttV«LÍ'fftiYftVi«tV«\\V% Budapesti szépséghibák. Hogy Budapest mily gyönyörű város, voltaképpen csak az tudhatja, ki valamennyire körülnézett a világban, s ismeri — részben legalább — Európa többi nagyvárosát. Ezzel nem azt mondjuk, mintha Budapestnek szépséghibái nem volnának, sőt azoknak száma elég tekintélyes. Egy részük olyan, hogy normális viszonyok mellett belátható időn belül helyrehozhatók, másik részükön azonban — egyelőre legalább — segíteni nem lehet, s nagyon hosszú időre leene szükség, hogy az megtörténhessék. Ha a Vilmos-császár úton a Deák tér felől végignézünk, annak egyébként helyesen lezárt északi végén, a házak felett egy éktelen gyárkéményt látunk égnek meredni, mely ferdeségénél fogva a pizai toronyra emlékeztet ugyan, szépnek azonban sehogy sem mondható. , A Vilmos-császár-útból nyílik az Alkotmány utca. Tekintetünket a parlament felé irányítva, igen bántólag érinti szemünket az a körülmény, hogy az épület kupolájának függőleges tengelye nem esik az utca középtengelyébe. Az, hogy az utca tengelye a főbejárat közepének van irányítva, meglehet, hogy a terven jól festett, ez azonban a valóságban, a perspektívában egészen alárendelt szerepet játszik. A szembeötlő fődolog az, hogy a kupola tömege az útvonalból jóval kiesik, annak egyensúlyát megzavarja, s ezáltal a lehető legelőnytelenebb képet tárja elénk. A parlament művészi elhelyezésének kérdéséhez egyébként is igen sok szó fér. Akkor, amidőn az új parlament építésének eszméje felmerült, az V. kerületnek az a része, mely e célra szóba jöhetett, egy beépítetlen sivatag volt, ahol teljes szabad kezük volt a tervezőknek. Mi szükség volt tehát arra, hogy ez a hatalmas épületet még a többi dunaparti épületnél is előbbre, teljesen a Duna szélére állítsák? Mily téves okoskodásnak lett ez az eredménye ? Az épület főhomlokzata a másik part távolságánál fogva csak tömegeiben érvényesül s részletei nem élvezhetők, mert azokat — előtte való tér hiányában — legfeljebb a hajók utasai láthatják néhány pillanatig, ellenben a halak nyugodtan gyönyörködhetnek bennök. Mennyivel helyesebb lett volna előtte egy, a Ferenc József-térhez hasonló megfelelő terjedelmű teret létesíteni. Úgy tudom, hogy néhai gróf Andrássy Gyula befolyása érvényesült akkor, midőn a hely tekintetében döntöttek, kinek a londoni parlamentnek Themzeparti fekvése lebeghetett szemei előtt. Csakhogy ott a viszonyok egészen mások, s ami ott indokolt és helyes volt, itt teljességgel nem az. A műtörténelem tanulsága szerint művészi tekintetben mindenkor nagy hibák származtak abból, ha egyébként kitűnő, nagy befolyású, de művészi tekintetben dilettáns emberek e téren érvényesítették akaratukat. A Vilmos császár-útból nyílik az Andrássy-út hatalmas perspektívája is. Mily kár, hogy ennek kezdete, vagyis a Vilmoscsászár-útba való betorkolása teljesen megoldatlan s művészietlen. Mily páratlan városkép állott volna elő, ha az Andrássy-út tengelyét a lipótvárosi Szent-István-templom kupolájának irányították volna. Pedig úgy ennek, mint a parlament kupolájának az illető útvonalba való helyezése alig okozott volna annak idején nagyobb költséget, mint amennyibe így került s a város szépségét mindkettő igen hathatós módon emelte volna. Példaképpen legyen itt a Szabadság-térből kiinduló s a parlament kupolájának vezetett Vécsey-utca felhozva, melynek távlati képe mintaszerű. Tovább menve, a Károly-körút sivár képe tárul szemeink elé. Ennek két, egymással szemben levő s alaprajzban domború oldala, a lehető legelőnytelenebb városképet adja. Igen kár volt a Barkóczy-házat felépíteni, még mielőtt ez útvonal szabályozása megtörtént, ami egy igen érdekes művészi feladat tárgyát képezhetné. A Károly körút végénél kezdődik a Rákóczi-út, Budapestnek legforgalmasabb útja. Ennek belső, a Károly körút és nagy körút közötti része szépészeti szempontból annyira hibás, hogy azt helyrehozni nem is lehet, ha csak nem építjük újra a Nemzeti Színház felőli oldalát, miután szemközti két házsora kifelé divergál. A Múzeum-körúton át a különös alakú Calvin-térre jutunk, mely teljesen megoldatlan. Csodálatos alakját, mely a régi idők tervnélküli úthálózatából alakult ki, megszoktuk ugyan, de azért összbenyomása igen bántó. Ennek szabályozása szintén egy igen hálás pályázati téma volna. A Ferenc József-híd előtti Vámház tér szintén megoldatlan, pedig minden előfeltétele megvolna annak, hogy szép lehessen. Hogy a meggondolatlanul elhelyezett nyilvános épületek mily kétségbeejtő módon elcsúfítják a várost, mutatják a többi közt a tűzoltóutcai anatómiai és az üllői úti törvényszéki orvostani intézetek épületei, a szvetenay utcai ravatalozó, az üllői úti Stefánia-gyermekkórház, a józsef utcai jezsuita templom, a nagytemplom utcai óvoda épülete stb. Hogyan lehet szabadon álló épületeket zárt sorba, égnek meredő tűzfalak közé állítani ? Hiiszen ez egy megoldhatatlan probléma, legalább is normális és rendelkezésünkre álló eszközökkel az. Az Üllői út szépséghibái közé sorozható a bőrgyógyászati klinika előkertjének részbeni beépítése is.