Épitő Ipar - Építő Művészet, 1925 (49. évfolyam, 1-48. szám)

1925-03-15 / 11-12. szám

NEGYVENKILENCEDIK ÉVFOLYAM 1925 MÁRCIUS 15 A budapesti építőipari szakmák ipartestületei, a Hadviselt Mérnökök, Építészek és Műszaki Tisztek Nemzeti Szövetsége, Budapesti Ácsmesterek Ipartestülete, az Építőmesteri Képzettség megvizsgálására szervezeti bizottság, a Városi Mérnökök Országos Szövetségének hivatalos lapja. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 100000 korona, félévre 50000 korona. Egyes szám ára 5000 korona. Postacsekkszám: 49197. Hirdetési díj: milliméterenként 2000 korona. FELELŐS SZERKESZTŐ DR. FÁBIÁN GÁSPÁR TELEFON: JÓZSEF 132­ 95. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL. BUDAPEST, I., Horthy­ Miklós­ út 15 c­m/38 stmi­ Az építőm­ű­­vészeti alkotások megítélése.*) Irta: Alpár Ignác. Az építészeti tevékenység megítélése és építészeti alkotások megbírálása terén a felfogásoknak legkülön­bözőbb irányaival találkozunk, mert ez alkotások meg­bírálása nem csupán az általános esztétikai szabályok alapján történhetik, mivel ezen bírálathoz az anyag és az azt megmunkáló eszközök minősége,­­az épület ren­deltetésével járó követelmények, s a kivitel mineműsé­­gének szemügyre vétele is szükséges. Mikor megállapítjuk, hogy építőmunka mindig volt, mert mindig fennállott a szüksége annak, hogy az em­berek számára lakások létesíttessenek, később pedig a kultusznak szolgáló építmények alkottassanak, termé­szetes, hogy ezen alkotások legelső­sorban a célt szol­gáló minőségben létesíttettek. Mihelyst ennek megvolt a lehetősége, nyomában járt az ember azon ösztöne, hogy ezen épületeket ízlésének megfelelően alakítsa, így kell az építőművészet első lépéseit keresni, így kell az építőművészet bármely alkotásának megítélésénél, elsősorban a rendeltetésből kiindulva, eljárni és csak ezután terjeszkedhetik ki a bírálat egyéb dekoratív, olyan részletekre, melyeket — sajnos — különösen az utóbbi időben építészeti alkotásnál első helyre szoktak helyezni. Pedig ha áll az, hogy egy művészeti tárgynál a tarta­lomnak az alakkal összhangban kell, lennie és ha a kép­zőművészetek minden ágában elvitázhatlan kellék az. * *) Előadói jelentés a Greguss építészeti jutalomról, hogy a művészi tökéletességgel alkotott munkából a technikai tökéletesség mellett lelki megnyilvánulás is szóljon a szemlélőhöz, akkor ezen szempontok foko­zottan állanak fenn az építészeti alkotásnál. Az építmény megalkotásánál a legelső, legfonto­sabb és alapvető követelmény az, hogy rendeltetésének megfelelő legyen. Hogy ezen követelménynek a tervező építész megfelelhessen, elsősorban olyan szellemi munkát kell végeznie, mellyel a rendeltetést szolgáló térbeli ki­gondolást megállapítja. Az ezen célt szolgáló szellemi munka térbeli­ kigondolást követel. A rendeltetést szolgáló helyiségeknek célirányos elhelyezése, azoknak csoportosítása és olyan összehan­golása, hogy egymásutáni kapcsolataikban, világítási effektusaiban, belső távlati képek előidézésében össz­­hangzatos egészet tegyenek, oly fontos kellék, mely mellett az, hogy a helyiségeknek belseje, valamint hogy az épület külseje milyen motívumokkal és mily mérv­ben díszíttessék, annak művészi értékére kevésbbé fon­tos. Mindezekből következik, hogy az építőművészet elsősorban térkigondoló művészet és csak másodsorban léphet a formák birodalmába és lehet dekoratív művé­szet, melynek segítségével a kigondolt épületnek belső és külső kiképzése történik. Látjuk ebből azt is, hogy egy épület megalkotásánál, különösen a térbeli alkotá­soknak­ előnyös kialakításánál technikai jártasság is szükséges, m­ely tudásnak mérve mindenha döntő be­folyással volt a történelmi stílusok kialakulásánál. A technikai ismeretek fejlődése döntő befolyással lévén a téralakításra, természetes, hogy a tért körülfogó egyedek formájának azok funkciójához kellett alkalmazkodni. Az egyiptomi és görög templom térhatásá­t még- Sátori Mór Gipsz-, Műtrágya- és vegyészeti Gyárak Részv.-Társ. Új irodahelyiség: V. kerület, Nádor­ utca 12. szám. Telefon: 51—03.

Next