Magyar Építő Művészet, 1918 (16. évfolyam, Különszám)

Különszám - Gyöngyösi földszintes lakóházak tervpályázata

E tervek részletes bírálata után egyetemleg megállapítja a bíráló­bizottság, hogy általában hibáztatja a tervekben a második vagy harmadik szobának az előtérből való meg nem közelítését, tehát az ú. n. vakszobát, főleg, ha ez a háló­szoba, avagy a tornácnak a lakástól elszakítását, a szobáknak előtér közvetítése nélkül közvetlenül a tornácról való nyitását, lakószobáknak konyhán át való meg­közelítését, a konyhák vagy lakószobák másodrendű megvilágítását, a célszerűtlen pincelejáratokat, a lakásnak a gazdaság helyiségeitől, présháztól stb. túlzott izolálását, a villaszerű nagyvárosias elrendezéseket, végül a homlokzatépítés terén a túl drága kivitelű megoldásokat, melyek a tervpályázat tulajdonképeni céljával ellenkeznek. Homlokzati, avagy alaprajzi kiképzés szempontjából egyébként dicsérő elismeréssel illeti a Phönix, Helyi viszonyoknak, 1918. 1., Xanti, Gyöngyös város címere, Gyöngyös és Muskátli jeligéjű pályaterveket. A fennmaradó tervek alkotják a harmadik csoportot, mint olyan pályaművek, melyek alaprajzi elrendezés, gazdaságos beépítés vagy építőművészi kiképzés terén az összes tervek közül kiválnak s a tervpályázat tulajdonképeni célját szem előtt tartva e tekintetben értékes ötleteket és artisztikus megoldásokat produkáltak. Miután e tervek száma is messze meghaladja a kitűzött díjak számát, a díjazás tekintetében a bizottság kizárólag ebben a csoportban levő tervek gondos egybevetésére szorítkozik. Beható megvitatás után a bizottság a díjak odaítélése előtt hangsúlyozottan kiemeli, hogy a döntésnél a pályázati felhívásban foglalt ama szempontot vette irányadónak, hogy a kormánybiztos a kisebb igényű lakosság építkezésének céljaira kívánt mintaterveket beszerezni, tehát olyan terveket honorál elsősorban, amelyek a leggazdaságosabb eszközökkel, a legegyszerűbb formák alkalmazásával és a legtakarékosabb beépítéssel biztosítják ezt a célt és az ilyen irányú építkezés számára nyújtanak ötleteket. A fennmaradt tervek közül pedig azokat javasolta megvételre, amelyeknek akár a homlokzatokban, akár az alaprajzokban rejlő, akár egyes részletmegoldások tekintetében is a gyakorlati kivitel szempontjából a kívánt célból megszerzése kívánatos. Ezen fő irányelvek megállapítása után a tervek beható mérlegelése után a bizottság egyhangúlag a következőképen döntött: Ez egyenként 800—800 koronás első díjjal kitüntetendőknek ítéli a következő terveket: a 42. számú A/b—II. és B/a—II. jeligéjű terveket, a 49. számú 1- és 2-vel jelezett „Gyöngy II.", az 50. számú „Hegyek alján" jeligéjű terveket, az 53. számú „Ház II. A/c“ jeligéjű terveket, a 62. számú „1830.“ jeligéjű terveket. Ezen tervek közül a 42. számú A/b—II. és B/a—II. jeligéjű tervek a helyiségek különböző nívóba helyezésével, kivált a lemélyített présháznak és fölötte a lakó­szobáknak félemeletes elrendezésével szerencsés ötlettel rendkívüli gazdaságos meg­oldást nyújtanak. A külső architektúra egyszerű eszközökkel festői csoportosítású háztömbök keletkezésére alkalmas. A 49. számú „Gyöngy II." jeligéjű tervek viszont, a parasztház egyszerű típusát véve alapul, rendkívül kis beépítéssel, tágas helyiségekkel gazdaságosan és egy-

Next