Bihar vármegye és Nagyvárad (Magyarország vármegyéi és városai, 1901)
Bihar vármegye községei - Jánosfalva - Kabaláspataka - Kakacseny - Kakad
104 Bihar vármegye községei, továbbá Kozma fia Vid és Lökös fia János birtoka, 1340-ben pedig Jovanosd néven már a váradi püspökségé. Egyszer-másszor alesperességi központ is volt, melyhez 23 plébánia tartozott. Később az elpusztult községek között szerepel. A mult század elején, a püspökségen kívül, a Beöthyek és a Blaskovicsok is birtokosai, most pedig Rosner Lipót örököseinek, Kelepecz Lajos örököseinek, a nagyszebeni Albina banknak és Léderer Manónak van itt nagyobb birtoka. A gör. keleti templom a mult század elején épült. A községben levő, faragott kövekkel kirakott régi kútat, a lakosok török kútnak tartják. Jánosfalva, a Fekete-Körös és a nagyvárad—belényesi vasútvonal mellett fekvő kisközség, túlnyomóan magyar, ev. ref. vallású lakosokkal. Házainak száma 77, lakosaié pedig 488. Postája Belényes-Ujlak, távírója és vasúti állomása Belényes. A község már 1442-ben szerepel. 1660-ban Ugray Györgyöt uralta. A mult század elején a gör. kath. püspök a földesura, a ki itt ma is birtokos. A községben levő református templom 1830-ban épült, a gör. katholikusokét pedig most építik. Kabaláspataka, a Rézhegység nyúlványai alatt fekvő kisközség, gör. keleti vallású, oláh lakosokkal. Házainak száma 104, lakosaié pedig 734. A XVI. században Kabalapatak nevet viselt s a Telegdi család uradalmához tartozott. A mult század elején a Ferdényi család volt a földesura. Gör. keleti temploma 1800 körül épült. Kakacsony, a déli hegyek alatt, a Fekete-Körös és a belényes—vaskerti vasútvonal mentén fekvő kisközség, gör. keleti vallású, oláh lakosokkal. Házainak száma 29, lakosaié 136. Postája Rieny, távírója és vasúti állomása Belényes. Földesura a gör. katholikus püspök volt, a ki itt most is birtokos. A községnek nincs temploma. Kakad, az érmelléki síkságon fekvő nagyközség, túlnyomóan ev. ref. vallású, magyar lakosokkal. Házainak száma 198, lakosaié pedig 1017. Postája Almosd, távírója és vasúti állomása Nagy-Léta. Anjou-kori oklevelek szerint e községnek Rubin volt az ősi neve, de a XIII. század elején már Kakad néven is szerepel. 1336-ban a Báthoriak bírják, 1416-ban Kakath néven mint a henczidai Bacsó család birtoka van említve, a XV. században pedig a Marczalyak a birtokosai. Marczaly János 1452-ben Kakath falunak őt illető felét elcseréli Hunyady János kormányzóval. A mult század elején a gr. Zichy család a földesura, most pedig gr. Hadik Jánosné szül. gr. Zichy Kabaláspataka. Kakacseny. Kakad. MNÁND. — MARKOVITS ANTAL ÚRILAKA. Jánosfalva.