Fiume és a magyar-horvát tengerpart (Magyarország vármegyéi és városai, 1897)

Fiume irodalma - Nyelvtudomány - Theologia és filozofia - Történelem

Nyelvtudomány ] 86 Piume irodalma. 160 Tíieologia és filozoiia. Történelem. gyarország" czímű drámai allegóriát írta, melyet az 1896. évi május 9-én tartott millennáris iskolai ünnepen a fiumei leányiskola növendékei adtak elő. Steuer ezenkívül több jeles értekezést irt a Magyar Nyelvőrbe, Nyelvtudo­mányi Közleményekbe és a Philologiai Közlönybe. A nyelvtudományt Körösi Sándornak „A magyar nyelvijeli olasz elemek" czímű műve (Fiume 1892. Mohovich­-féle nyomda, magyarul és olaszul jelent meg) és dr. Berghoffer Józsefnek „Az olasz nyelv germán elemei" és ,,A fiumei nyelvjárás" czímű művei (Fiume, gimn. értesítő 1886. és 1894.) gyarapították. Körösi Sándor, áll. főgimn. tanár, a „Magyar Tengerpart" felelős szerkesztője, jászberényi születésű , 39 éves. A középiskolát Rima-Szombatban és Jász-Berény­ben, az egyetemet Budapesten végezte. 1883-ban állami ösztöndíjjal Olaszországba küldte ki a kormány. Kora ifjúságától kezdve irogatott a szépirodalmi és napi­lapokba, később nyelvészeti értekezéseket a „Magyar Nyelvőr"-be. 1884-ben foglalta el a fiumei m. kir. főgimnáziumban a magyar nyelv és irodalom katedráját. Ez évben a magyar tud. akadémia a Nyelvőrben megjelent „Élő meg elavult képzők" czímű czikksorozatát (Nyelvőr 1882—83), a következő évben pedig az „Olasz kölcsönszók" czímű czikksorozatot (Nyelvőr 1884—85.) dicsérettel tüntette ki. Körösi művei: „Grammatica teorico-pratica della Lingua Tinghe­rese" (Budapest 1890.); kiadta s a Fekésházi alapból jutalmazta a vallás és közoktatásügyi miniszter. „Adalékok Fiume néprajzához" (Kolozsvár, 1892. Különlenyomat az Ethnographiából). A Magyar Nyelvőrben két czikkso­rozatban (1884—85. és 1886—87) megjelent Olasz Kölcsönszókat Körösi később átdolgozta s „A magyar nyelvbeli olasz elemek" (Fiume 1892.) czímen, magyar és olasz bevezetéssel ellátva, újra kiadta. 1893-ban ala­pította Fest Aladárral a „Magyar Tengerpart"-ot, mely nemsokára azután kizárólagos tulajdonába ment át s azóta maga szerkeszti. Dr. Berghoffer József 1859-ben született Budán. Korán árvaságra jutván, már gyermekkorában meg kellett ismerkednie az élet komolyabb oldalával. Gim­náziumi tanulmányainak legnagyobb részét Egerben végezte. Később Pozsonyba, majd egyetemi tanulmá­nyokra Budapestre ment. Szaktárgyai a német és magyar nyelv és irodalom voltak, de ezenkívül foglalkozott csaknem az összes művelt nyelvekkel; megtanulta nyelvmester nélkül az angol, franczia és az olasz nyel­veket, úgy hogy midőn 1882-ben a reorganizált fiumei ,n. kir. áll. főgimnázium tanári testületéhez olaszul tudó magyar tanárt kerestek, minden különös előkészület nélkül elfoglalhatta a felajánlott katedrát. Ez idő óta Fiuméban működött, az állami főgimnáziumnál, előbb mint annak tanára, s 1889-től kezdve mint igazgatója s a fiumei állami népoktatási intézetek helyettes tanfelügyelője. 1896. február 4-én halt meg. Irodalmi munkássága a „Magyar Tengerpart"-ban megjelent tanügyi czikkei­ből s a fiumei áll. főgimnázium értesítőiben részint eredeti műveiből, részint fordítá­sokból állott: Az olasz nyelv germán elemei (1886.), A fiumei nyelvjárás (1894), Deák 1861-i felirati javaslatának olasz fordítása (1890), Eötvös József báró (olaszul; 1891), K­. S­ndre aranybullája (1895). Munkái hozzájárultak Fiuméban a helyes politikai felfogásnak szélesebb körben való terjesztéséhez. Ezenkívül a Teuffenbach-féle Vaterlandisches Eh­renbuchba Arany Jánosról és a XIX. századbeli magyar iro­dalomról német nyelven szép értekezéseket irt. Olaszajkunk számára magyar nyelvtanokat irtak: Györök Leo azelőtt fiumei, most budapesti áll. főreáliskola tanár (1878.) Gresics Miksa (1879.) jelenleg losonci gimnázium igazg­ató és Lengyel János (1882.). A theológiai és filozófiai irodalom munkásai: Dr. Sándorffy Nándor született 1859-ben Debreczenben, a fiumei m. kir. áll. főgimnázium hittanára, számos bölcseleti,társadalmi, theológiai és pedagógiai czikket irt. Művei Gondolkodástan (1887) és Istentan (1889). Kavulyák György, fiumei áll. elemi iskolai tanító, Darabos álnév alatt „Gon­dolatok a metafizika köréből" czímű egykötetes művet adott ki. (Fiume, 1893.) A történettudománynak Mohovich Emidio, Tomsich, Kobler és Fest Aladár a képviselői.­ ­ TOMSICH VINCZE.

Next