Komárom vármegye és Komárom (Magyarország vármegyéi és városai, 1907)
IRODALOM, TUDOMÁNY, MŰVÉSZET - A »Komáromi Tudós Társaság.« - Irók - Tudósok - Művészek - Politikusok - Írók, tudósok, művészek - Csirke Tatai Ferencz - Csokonai Vitéz Mihály - Csorba Géza - Csúzi Cseh Jakab - Csúzi Cseh János - Czibor Ferencz
302 Irodalom, tudomány, művészet. 290 Csirke Tatai Ferencz. Csokonai Vitéz Mihály. Csorba Géza. Csorba Géza. Csúzi Cseh Jakab. Csúzi Cseh János. Czibor Ferencz. főiskola tanára lett, hol a keleti nyelvekre és a bölcseleti tudományokra oktatta az ifjúságot. 1657-ben a tanári katedrát a papi hivatallal cserélte fel, s e tisztében, 1678-ban bekövetkezett haláláig, működött. Számos teológiai és vitázó munkát írt. Művei : A Keresztény Isteni Tudománynak jeles móddal úgy elkészíttetett rövid Summata. Ultrajektom, 1653. — Speculum poeticum. Varadini, 1653. — Hungaria illustrata. Debreceni, 1654. (Latin nyelven írt magyar nyelvtan.) — Concionum sacrarum miscellanearum centuria. I—V. Debrecini et Cassoviae. — Pestis Pestise. Debreczen, 1664.— Igaz Hit. Szeben, 1661. (241 beszéd).— Keseredet Lélek tiszt. Sárospatak, 1666. —Pápistaság Újsága. Kolozsvár, 1671. (Sámbár Mátyás ellen.) — Molimen Sisiphium. Claudiopoli, 1672. (Bársony György ellen.) — Magyar Biblia (Közönségesen Komáromi Biblia). Leuda, 1719. Csirke Tatai Ferencz, református püspök, szül. Tatán 1707-ben. Eredetileg a lelkészi pályára indult, de elhagyta. Később azonban mégis pap lett s 1742-ben külföldi akadémiákra ment. Hazatérve, szoboszlói lelkész lett, majd 1748-ban Debreczenbe hívták meg. 1763-ban lett püspök és e hivatalából két év múlva ragadta el a halál. Művei : Kegyelem szövetségének titkába való bevezetés. Debreczen, 1744. — A Szent írás olvasására való tanácsadás. U. o. 1741. — Katechismusi drága kincs. Kolozsvár, 1752. — Egy hétre való elmélkedések és könyörgések. Debreczen, 1758. — Az igaz kegyességnek kezdete és előmenetele. Debreczen, 1761. — Nebo hegye. U. o. 1764. (Munkáit Tatai név alatt írta). Ci. Csokonai Vitéz Mihály, első nemzeti költőnk, a Lilla-dalok boldogtalan szerzője, nem komáromi születésű ugyan, de az a szerelmi regény, melyet Komáromban átélt, s a melynek hatása líráján új hangokat fakasztott, irodalmunk történetében örökre emlékezetes marad. Csokonai, miután a debreczeni kollégiumnak búcsút mondott, Pozsonyba tartott, hol akkor az országgyűlés együtt ült. Itt az országgyűlés végéig szerkesztette a Diétái Magyar Músa cz. lapot. Az országgyűlés az általános felkelést határozván el a francziák ellen, költőnk Komáromba siet és itt verseiben buzdítja a nemességet. Komáromi tartózkodása alatt megismerkedik Fábián Juliánna költőnővel, a kinek házához járatos lett". Nála találkozott Vajda Juliánnával, Vajda Pál komáromi gabonakereskedő és szenátor gyönyörű leányával, aki iránt a gyorsan hevülő költő szíve csakhamar lángra gyúlt. Ekkor írta a Lilla-dalokat, melyek mind a választékos forma, mind az igaz érzésben megnyilatkozó erős költői egyéniség és a magyaros stílus szempontjából irodalmunk értékes kincsei. Az elégikus dalok legszebbje A Tihanyi Ekhóhoz írt elégia, melyet akkor írt, mikor a közel egy évig tartott és viszonzott boldog szerelem Lilla házasságával véget ért. A nyárspolgár szülők nem akarták gyermeküket a bizonytalan jövőbe bocsátani, a költőnek nem volt állása, fogta tehát ismét vándorbotját és sajgó fájdalmával 1798-ban Somogynak vette útját. A szép Vajda Juliánna egy nem éppen fiatal, de jómódú molnármester felesége lett Dunaalmáson. Másodszor is férjhez ment Végh Mihály hetényi paphoz. Lilla a dunaalmási temetőben aluszsza örök álmát, sírját a Vármegyei Múzeum Egyesület 1905-ben díszesen restauráltatta. Komáromban szerzett munkája a Lilla-dalokon kívül, melyben poétái románt akart nyújtani. A nemes magyarságnak felülésére 1797 április 26. Komárom. Itt jelent meg 1802-ben Kleist Tavaszának fordítása is. Csorba Géza, ügyvéd, született Ekesben 1849-ben. 1873-ban Budapesten nőül vette Táncsics Mihály leányát, akivel 1881-ig élt együtt. Munkatársa volt több budapesti politikai lapnak. Szerkesztette a Népszavát 1879 október 12-től 1881 márczius 6-ig, a Komárom és Vidékét 1884 szeptembertől 1884 végéig. Munkája : A demokráczia. Budapest, 1877—1880. Csúzi Cseh Jakab, református püspök, egyike volt a hitvallásukért gályarabságra ítélt protestáns papoknak. 1680-ban Kocson lelkészkedett. Itt írt művei : Kincses Tár-Ház. Magyar élő s elevenítő Igaz Hitnek Idvességes Gyakorlása. Franekera 1668. Lelki Böltseségre tanító Oskola. U. o. 1980. Csúzi Cseh János, Cs. Cseh Jakab püspök fia, hírneves orvos, 1702-ben nyerte oklevelét a franekerai egyetemen. Ácson, később Győrött volt orvos és egyúttal lelkész. Orvosi munkákat írt. Czibor Ferencz, kömlődi ref. lelkész, korábban pápai teológiai tanár, 90 éves korában halt meg Kömlődön 1886-ban. Műve : A philosophia szükségessége.