Komárom vármegye és Komárom (Magyarország vármegyéi és városai, 1907)
IRODALOM, TUDOMÁNY, MŰVÉSZET - A »Komáromi Tudós Társaság.« - Irók - Tudósok - Művészek - Politikusok - Írók, tudósok, művészek - Szüry Dénes - Takáts Sándor
364 Irodalom, tudomány, művészet. Szüry Dénes: Takáts Sándor történetírójának. Az október 5-iki kapituláczió után sógorához, Beöthy Zsigmondhoz állt be, aki ekkor ügyvédkedett. 1853-ban megnősült és Pozsonyba került Samarjay Károly tekintélyes ügyvédhez, aki szintén lelkes híve volt az irodalomnak. Szinnyei itt kezdte irodalomtörténeti kutatásait és adatgyűjtését. Az ügyvédi pálya nem felelvén meg egyéniségének, 1864-ben biztosítótársasági hivatalnok lett, végre 1872-ben egy, az ő élethivatásának és hajlamainak mindenben megfelelő állásra hívta meg őt a kormány az egyetemi könyvtárhoz. Itt igazi elemében mozgott és méltó tere nyílt szorgalmas tevékenységének és gyűjtő, megfigyelő egyéniségének. Be is váltotta a munkásságához fűzött reményeket. Az egyetemi könyvtár rendezését befejezvén, repertorikus kutatásai és szinte példátlan szorgalma, az aprólékos részletekig terjedő lelkiismeretes pontosság és figyelme egyenesen hivatottá tették a hírlapkönyvtár szervezésére, mely az ő tervei és eszméi szerint is oldatott meg. 1888 novemberében a Magyar Nemzeti Múzeum hírlapkönyvtára szervezésével bízatván meg, oroszlánrésze van annak a kor színvonalára emelésében. 1890-ben indította meg nagyszabású irodalomtörténeti és bibliográfiai szempontból páratlanul álló művét, a Magyar írók élete és munkái czímű hatalmas vállalatot, melynek eleddig 100-nál több füzete (XI. kötet) jelent meg. E művében az adatok hangyaszorgalommal végzett felkutatásával és csoportosításával eddig 21.009 írót ismertetett. Az 1899. évben a Magyar Tud. Akadémia levelezőtagjául választotta az érdemes tudóst, a ki a hazai hírlapirodalom feldolgozása terén magának maradandó emléket emelt az irodalomtörténetben. Tudományos érdemeiért a király 1897-ben királyi tanácsosi czímmel tüntette ki , a múzeumok és könyvtárak országos tanácsa pedig 1905-ben tagjául választotta. A Komáromvármegyei Múzeum-Egyesület 1905. évben tiszteleti tagjául választotta amaz érdemeiért, melyet Komárom múltja ismertetésével és művelődéstörténeti adatainak feldolgozásával szerzett. Munkái : Hazai és külföldi folyóiratok magyar tudományos repertóriuma. I. kötet. Bpest, 1876. U. o. 1885. II. U. o. 1876. — Magyarország természettudományi és mathematikai könyvészete. Bpest, 1878. — A komáromi magyar szinészet története 1811—1835. Komárom, 1881—82. — Hírlapirodalmunk és hirlapkönyvtár. Bpest, 1884. — Egy polgártemetés. Komárom, 1886. — A jó Geszti bácsi. Komárom, 1885.— Könyvtári emlékek. Bpest, 1887. — Fazekas Mihály és Ludas Matyija. Budapest, 1881. —Timárház. Naplójegyzetek 1835—1846. Komárom, 1889. — Magyar irók élete és munkái. Bpest, 1891— 1906. I—XI. kötet. Csokonai és Lillája. (Egyet. Philol. Közlöny.) 1892. Az első magyar bibliographus. Budapest, 1901. (Székfoglaló.) Szüry Dénes, nyug. miniszteri tanácsos és író, a Kisfaludy-Társaság tagja, Rétalapon született 1849 július 2-án. Iskoláit Komáromban és Győrött végezvén, jogot Budapesten hallgatott. 1869-ben lépett be a vallás- és közokt. minisztériumhoz s ott 1894-ig működött és a miniszteri tanácsosi rangig emelkedett. Szolgálata utolsó tizenegy évében Trefort Ágost és gróf Csáky Albin minisztersége alatt az elnöki osztályt vezette; írói működését 1879. évben kezdte. A Fővárosi Lapoknak tizenhat éven át volt tárczaírója. 1891-től kezdve tizennégy éven át a »Vasárnapi Ujság«-nak volt állandó munkatársa s eszthetikai és politikai czikkeket irt bele. A Kisfaludy-Társaság 1893-ban tagjai sorába választotta. Munkái : Emlékek. Bpest, 1886. — öt év a szerb egyház életéből. Budapest. (Kézirat gyanánt.) 1887. — Mosolygó ég. Bpest, 1888. — Rajzok. Bpest, 1893. — A Zemganno fivérek. (Goncourt). Ford. Bpest, 1900. Drámai impressziók. Budapest, 1899. Takáts Sándor dr., történetíró, kegyesrendi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia lev. tagja, szül. Komáromban 1860 deczember 7-én. A középiskolákat elvégezvén, 1881-ben a kegyesrendbe lépett és a budapesti egyetemen végezte be tanulmányait. 1886-tól kezdve Nyitrán tanított, majd történeti munkáival feltűnést keltvén, három év múlva Budapestre került tanárnak. Itt számos értekezést, ismertetést írt a folyóiratokba és hírlapokba s több pedagógiai és történeti munkát adott ki, melyekkel jó írói nevet szerzett a legszélesebb körökben. Szülővárosa a kilenczvenes években megbízta Komárom története megírásával, a mikor temérdek adatot is gyűjtött és egyes fejezeteket meg is írt. Irodalmi működésének egyik legkiemelkedőbb vonása az, hogy a tudomány népszerűsítésében elévülhetetlen érdemeket szerzett. A Budapesti Hírlapnak évek óta rendes tárczaírója és ott régi zamatos magyar nyelven írja meg a XVI. század eseményeit, melyeknek kutatására szenteli minden idejét. Tárgyai anélkül, hogy a tudományos alaposság rovására bármit is vétenének, mindvégig érdekesek, művészi gonddal vannak