Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 2. kötet (Magyarország vármegyéi és városai, 1911)

KISKUNHALAS - Vegyesház királyok - A hódoltság

Kiskunhalas. 405 Magáról Halasról azonban csak 1408-tól kezdve vannak okleveles adataink, mely évben Zsigmond király Halason tartózkodván, ott több birtokügyben intézkedett. Albert király 1439. évi oklevele szerint, Halasnak már városi jel­lege volt, ekkor Bács-Bodrog vármegyéhez tartozott, s a Hunyadiaknak zálogo­sították el. Azonban csak igen rövid ideig tartozhatott Bács-Bodrog vármegyé­hez, mert 1451-ben Szerdahelyi Imre fia György, a kunok főkapitánya részéről kibocsátott oklevelében már oly kun városnak mondatik, a­hol a kun kapitányok az ő 12 tanácsosaikkal együtt törvényszéket tartottak. Ugyanez a Szerdahelyi György 1451-ben kiváltságlevelet állított ki a halasszéki kunok részére. 1456-ban Marczali János, Somogy és Zala vármegyék főispánja és a kunok grófja, V. László király parancsából, a halasi székhez tartozó kunok, jövedelmeit, igazgatását, igazságszolgáltatását és az elöljárók választását rendezte, mely alkalommal mind a regalis — vagyis azok a kunok, a­kik magukat a király jobbágyainak tartották és elöljáróikat szabadon választották — mind a kuriális kunok megegyeztek egy­más között, hogy a­melyik fél az említett rendelkezések ellen vétene, vagy azokat megtörné, a másik félnek 1000 aranyat tartozik fizetni kártérítésül. Marczali Jánosnak e kiváltságlevelét 1457-ben V. László király is kiadta. Mátyás király pedig 1469-ben állított ki a halasszéki kunok részére szabadalomlevelet. 1475 táján pestis-ragály pusztított Halason és a város környékén, azért Mátyás király ez évi oklevelében Tóth László és Domonkos halasszéki kun kapitányoknak megengedte, hogy a fejértói, marosszállási és kempeczszállási kun telepekre, a kipusztult lakosok helyére akárhonnan hívhatnak oda lakosokat. Maga a város a XV. század közepétől kezdve a Hunyadiak birtoka volt, sőt 1490-ben, az országgyűlés beleegyeztével megmaradt Corvin János kezében. Mátyás király halála után a híres fekete sereg, mely akkor Szeged táján táborozott, zsold híján rablásokból tartotta fenn magát. II. Ulászló király megsokalva a panaszokat, 1492 nyarán Kinizsi Pált bízta meg a megfékezésükkel. A fekete sereg, értesülvén az ellene tett intézkedésekről, Halasra vonult, melynek homok­hegyei között keresett védelmet. E védett helyen Kinizsi nem merte őket meg­támadni, ezért cselhez folyamodva, a török ellen felkelést hirdetett s az alföldi népet kaszákkal felfegyverezve, magához rendelte. Ezzel a Halason táborozó fekete sereget védett helyéből kicsalta, az alföldi felkelőkkel minden oldalról körülvétette s megadásra kényszerítette ; a vezérek közül többet kivégeztetvén, a hadat feloszlatta. A feloszlatott fekete sereg egy része a király, a nádor és más főurak bandériumaiba vétette fel magát, más része pedig Ausztriába ment har­czolni. (Millenn. Tört. IV. 356.) A halasi hagyomány szerint a város éjszaki része fölött lévő „zöld halom" a fekete sereg katonáinak sírja. II. Ulászló király uralkodása alatt a halasszéki kunok annyira mgfogytak, hogy már nem tudták tisztjeiket eltartani, ezért a király 1508-ban felmentette őket ebbeli kötelezettségük alól. A mohácsi vészszel új korszak kezdődik a város történetében. Szulejmán Buda elfoglalása után, 1526 szeptember 20-án, hadát átszállítván a balpartra, megkezdte a visszavonulást . Ibrahim nagyvezér a sereg egy részével szeptember 27-én Kecskemétet, másnap Kiskunfélegyházát kirabolta. Egy martalócz-csapat Szabadkát vette ostrom alá, de azt az odamenekült lakosság vitézül megvédel­mezte. Lehet, hogy Halas ekkor megmenekült a pusztítástól, azonban 1566-ban, midőn a Szigetvár ostromára felvonuló török had jobb szárnyán a krími tatár sereg végigrabolta az egész kun területet, Halas városa is elpusztult. Az egri várhoz és püspökséghez tartozó javak 1567. évi összeírásából, a­melyben a Kiskunságból 14 község fordul elő, Halas neve hiányzik. Az 1572. évi összeírásból szintén hiányoznak Halas, Félegyháza és Dorozsma helységek, holott az ezeket környező puszták és helységek fel vannak véve. A török hódoltság zavaros viszonyait felhasználva, egyesek Halasra igényt tartottak, így 1561-ben a Paksy család, hamis kitétel mellett, mintha Halas, Csongrád vármegyében feküdnék, I. Ferdinánd királytól adomány levelet nyert Halasra. Az 1587. évi összeírásban Halas csakugyan a Paksy család adományos birtokaként szerepel. De ez az ado­mány csak névleges volt, mert a török hódoltság alatt a család Halast nem vehette birtokába, a hódoltság után pedig 1692-ben, Esterházy nádor előterjesz­tésére, mint törvénytelen birtokosokat, elütötték őket a város birtokától. A mohácsi vész után az újított hit akadálytalanul terjedt a Kiskunságban is. Halas lakossága már az 1566. évi pusztulást megelőzőleg az újított hitet Vegyesház királyok. A hódoltság.

Next