Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 2. kötet (Magyarország vármegyéi és városai, 1911)

UJPEST - Ujpest név fölvétele - Szabadságharcz - Kiegyezés után - R. t. várossá alakulása

Újpest i­ rányát, hogy Újpest rendezett tanácsú várossá alakíttassék át. Az átalakulási kérelmet 1173 adófizető polgár írta alá. A felsőbb hatósághoz felterjesztett kérvényre a belügyminiszter határozata a következő volt : „5381./1907. III. szám. Pest-Pilis-Solt-Kiskun, vármegye közönségének Budapest, Újpest nagyközség képviselőtestületének 1906. évi október 1-én 215. sz. a. hozott határozata, valamint a vármegye törvényhatósági bizottságának 1906. november hó 27-én tartott rendes közgyűlésében 32003/1785.1906. sz. a. hozott véghatározata folytán Újpest nagyközségnek rendezett tanácsú várossá leendő átalakulását az 1886. évi XXII. t.-cz. 150. és 151. §§-ai alapján ezennel megengedem.­­ A bemutatott iratok tanúsága szerint ugyanis az átalakulást a községi lakosok és birtokosok azon része kivánja, mely a községben fizetett összes egyenes állami adónak felénél jóval nagyobb részét fizeti, s egyúttal igazoltatott, hogy a község az ezen átalakulás folytán reá nehezedő kötelezettségek pontos teljesítésére elégséges szellemi és anyagi erővel rendelkezik, s ekként mindazon körülmé­nyeknek, a­melyek a rendezett tanácsú várossá átalakulása előfeltételéül az 1886 . évi XXII. t.-cz. 151. §-ban megállapítva vannak, a jelen esetben elég létetett. Minthogy továbbá az átalakulás iránti kérelem a községi képviselőtestület és a vármegyei törvényhatósági bizottság határozataival is támogattatik és ezek hozatala alkalmával sem felebbezés, sem pedig ellenkérvény előterjesztve nem lett s így az átalakulás az egész lakosság és birtokosság egyhangú óhajául jelentkezik, mind­ezeknél fogva az átalakulás megengedését indokoltnak találtam. A felterjesztett ügyiratokat oly felhívással küldöm meg a vármegye közönségének, hogy a község rendezett tanácsú várossá való átalakulásának tényleges keresztülvitele czéljából szükséges intézkedéseket mielőbb tegye meg és az eredményről ide jelentést tegyen. Budapest, 1907. évi május hó 29-én. Andrássy s. k." E miniszteri rendelet következtében Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja 17672/big. 1907. szám alatt a következő rendeletet adta ki : „A váczi járás Főszolgabírójának. A belügyminiszter úr i. é. 5381. sz. a. kelt rendeletét, a­mely szerint Újpest nagyközségnek r. t. várossá való átalakulását megengedi, a mellékleteivel együtt oly felhívással küldöm meg, hogy azt Újpest nagyközség képviselőtestületének haladékta­lanul összehívandó rendkívüli közgyűlésében hirdesse ki. Az átalakulás, illetve a r. t. város legfőbb szervezetének, a képviselőtestületnek megalakítása iránt a következő intézkedések teendők : 1. A jelenlegi képviselőtestület az új képviselőtestület virilis tagjai névjegyzékének az 1896. XXII. t.-cz. 33. és 34. §§-ai értelmében leendő összeállítására egy küldöttséget választ. A virilisek névjegy­zéke, tekintettel arra, hogy az új képviselőtestület előreláthatólag még ez évben megalakul és így a virilisek megbízatása csak f. év deczember hó 31-ig fog tartani, az 1906. évi állami adók alapján állítandó össze.­­ A képviselőtestület által a virilisek névjegyzékének megállapítása tárgyában hozott határozata ellen netalán beadott fellebezések hozzám közvetlenül (vagyis a főszolgabíró) mellőzé­sével terjesztendők fel. A virilisek számát addig is, míg a városi képviselőtestület által megalkotandó szervezési szabályrendelet meghatároztatni fog, az 1886. XXII. t.-cz. 32. §-ának ama rendelkezése alapján, hogy a képviselők számának meghatározásánál minden 100 lélek után egy veendő, de az legfeljebb 200-at tehet ki és annak a fele virilisekből áll, és figyelemmel arra, hogy Újpest lakossága az 1900. évi népszámlálás szerint 41858 lélekből áll, 100 (egyszáz)-ban és a póttagok számát 25 (huszonöt)-ben állapítom meg. 1 2. Ugyancsak a jelenlegi képviselőtestület a községi választók névjegyzékének összeállítására, a községi törvény 39. §-a értelmében egy választmányt alakít.­­ A választók névjegyzéke az 1905. és 1906. évi állami adók alapján és pedig tekintettel arra, hogy a választók száma a 600-at előreláthatólag meg fogja haladni, a törvényhatóság által 1906. évi 15118/1066. sz. a. helybenhagyott községi határozattal megállapított öt választókerület szerint állítandó össze. A névjegyzék összeállítására nézve egyébként az 1886. XXII. t.-c. 36—39. §§-ai az irányadók. Arról, hogy a választmány munkálatai ellen észrevételek, illetve az észrevételek elinté­zéséről szóló értesítések ellen felszólamlások adattak-e be, a községi elüljáróság részéről hozzám közvetlenül azonnal jelentős teendő a végből, hogy az igazoló választmányt összehívjam, esetleg a képviselőtestületi tagok választásának napját kitűzzem. 1 3. A választók névjegyzéke ellen beadott észrevételek elintézéséről megalakított választmány részéről adott értesítések ellen beadott fel­szólalások, valamint a választási eljárás ellen netalán beadandó panaszok elsőfokú elintézésére járatott igazoló választmányba a községi törvény 51-ik §-a értelmében a jelenlegi képviselőtestület két tagot választ. A főszolgabíró úr pedig a jelenlegi községi képviselők névsorát hozzám felter­jeszti és az igazoló választmányba a község részéről kijelölt két tag nevét mielőbb bejelenteni a végből, hogy a magam részéről is két tagot kiküldhessek az elnökletem alatt működő igazoló választ­mányba. 4. A községi elüljáróság, esetleg a­mennyiben a képviselőtestület e czélra egy külön bizott­ságot küld ki, e bizottság a r.­t. város szervezési szabályrendeletének tervezetét a képviselőtestületnek 1906. évi október hó elsején 314. sz. a. hozott és törvényhatóság által részben jóváhagyott hatá­rozata figyelembevételével mielőbb készítse el, hogy az új képviselőtestület azt megalakítása után azonnal letárgyalhassa. Budapest, 1907. évi június hó 18-án. Fazekas alispán." Az átalakulás oly gyorsan valósult meg, hogy már augusztus hó 12-én a 100 városi képviselőt is megválasztották, a­kik a 100 virilis képviselőtársaikkal együtt ugyanazon hó 14-én Fazekas Ágoston alispán elnöklete alatt megala­kultak s az augusztus hó 19-én tartott első tisztújítószéken a polgármestert és tisztviselőket is megválasztották. E tisztújítószék jegyzőkönyve a következő: „Jegyzőkönyv. Felvétetett Újpesten, 1907. évi augusztus hó 19-én a város képviselőtestüle­tének tisztújítószéki ülésén. — Újpest r. t. városban 3 kgy. 1907. számú véghatározattal szerve­zett polgármester, árvaszéki ülnöki, főszámvevői, pénztárosi, főügyészi és közgyámi állásoknak választás útján való végleges betöltésére. — Fazekas Ágoston vármegyei alispán, mint a tisztújító­szék elnöke, a bemutatott kézbesítési ívekből megállapította, hogy a képviselőtestületi tagok sza­bályszerűen meghívattak, a tisztúj­ító széket megalakultnak nyilvánította s a jegyzőkönyv vezetésére Vrányi Teofilt hívta fel. —Azután előadta az elnök, hogy a 3. kgy. 1906. számú határozattal meg­alakított jelölő választmány a beérkezett pályázatok alapján az egyes állásokra a jelölést elvégezte, mielőtt azonban ennek eredményét közölné, az 1886. XXII. t.-cz. 8. §-a értelmében szavazás esetére 479

Next