Szatmárnémeti (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
Irodalom, tudomány, művészet - Regéczi Sándor - Reiser György dr - Rónai István - Sarmaságh Géza - Schlauch Lőrincz - Shik Elemér dr
Shik Elemér dr 1 140 Irodalom, tudomány és művészet. Regéczi Sándor, Reiser György ,r. Rónai István Sarmaságh Géza. Schlauch Lőrincz, s jelenleg igazgatója a ,,Pázmány-sajtó" egyesületnek. Szegény tanulók segélyezésére eddigi0.OOO koronát adott. Irt számos tudományos értekezést, melyek között legfontosabb a Thesla-féle kísérletekről írt tanulmánya. 25 éves tanári jubileumát 1905-ben ünnepelték meg Szatmáron. Regéczi Sándor, a szatmár-németi ref. főgimnáziumnak 1885 óta tanára, szül. 1858-ban. Irt főleg Úti rajzokat. Topo-ethnographiai tanulmányai már 1881—82-ben jelentek meg. Szatmár-Németibe kerülvén, a ,,Szamos"-nak lett belső munkatársa. Az utóbbi években szakmájába vágó és társadalmi kérdésekről czikkezett. Reiser György dr., kir. kath. főgimn. tanár. Szül. 1858-ban. 1883-ban lett hittanár a szatmári kir. kath. főgimnáziumban. Névtelenül a lapokban megjelent kisebb közleményein kívül, Adjutus Secundus álnév alatt, több egyházi jellegű munkát írt. Művei : Katekizmus felnőttek számára, 3 kötet. — Biblia felnőttek számára, 2 kötet. — Elmélkedések papok számára, 4 kötet. — Nagy katekizmus. 3 rész, egy kötetben. — Nagy biblia. Két rész. — Novela a lourdesi Szent Szűz tiszteletére. — A lurdi Szent Szűz tisztelete májusban. — A század alkonyán. Prédikácziók. — Kath. szertartástan. — Kath. hittan. — Kath. erkölcstan. Palesztina leírása. — Philothea (kivonatos). Rónai István, csanálosi róm. kath. plébános, szül. Szatmáron 1866-ban. 1898-ban kőrösmezői, 1906-ban csanálosi plébános lett. Számos czikke, értekezése és tanulmánya jelent meg a helyi és a fővárosi lapokban és szakfolyóiratokban. A társadalmi mozgalmakban is tevékeny részt vett, így a „Kőrösmezői Nemzeti Szövetség" megalkotása körül is sokat fáradozott, valamint ünnepi beszédekkel és felolvasásokkal is szívesen hozzájárult a jó ügyek előmozdításához. Sarmaságh Géza, főgimnáziumi tanár, kath. áldozópap, szül. 1852-ben. 1881-ben nevezték ki rendes tanárrá Szatmárra. A szatmár-vármegyei Széchenyitársulatnak és a szatmár-egyházmegyei irodalmi körnek megalapításában élénk részt vett s mind a két egyesületnek kezdettől fogva titkára volt. 1897-ben Meszlényi püspök irodalmi érdemeiért szentszéki ülnökké nevezte ki. 1900-ban a nyitrai kath. főgimnáziumhoz neveztetett ki rendes tanárnak. Helyi vonatkozású irodalmi működései a ,,Szatmár"-ban, a ,,Szamos"-ban, a szatmári kir. kath. főgimnázium Értesítőjében, a,,Szatmár és Vidéké"-ben jelentek meg. Ugyancsak Szatmáron jelentek meg tőle a következő munkák : Lacordaire H. Domokos egyházi beszédei. Ford. Szatmár, 1880—81. Két kötet. — Szatmár vámegye népességi, nemzetiségi, vallásfelekezeti és kulturális statisztikája. A szatmárvármegyei Széchenyi-Társulat megbízásából az 1880. évi népszámlálás adatai alapján összeállítva. U. ott, 1881. — Száz tanács ezer bajra. A szülőknek és nevelőknek. U. o., 1885. — A jellemképzés a családban és az iskolában. U. o., 1893. — Lehen, Utmutatás a lelki béke megszerzésére és megőrzésére. Ford. u. o., 1894. II. kiad. 1898. — A szatmári kir. kath. főgimnázium története. U. o., 1896. — Szerkesztette a „Szatmár" cz. lapot 1882 febr. 1.—1883 május 1-ig. Megalapította és hat évig (1884 jun. 23. —1889 végéig) szerkesztette a Szatmár és Vidékét ; megalapította és Buza Sándor neve alatt szerkesztette a Heti Szemle czímű lap I. (1892) és Báthory E. neve alatt az V. (1896) évfolyamait. Schlauch Lőrincz dr., szatmári püspök, szül. 1824-ben. 1873 márczius 17-én lett szatmári püspök. Szatmári püspök korában megszerezte a híres Török-féle nagy könyvtárt s ezt a szatmári egyházmegyének ajándékozta. Szatmáron nagy anyagi áldozattal rendbehozta az internátussal egybekötött tanítóképző-intézetet. Szűz Mária tiszteletére a szatmári székesegyházban 20.000 korona költséggel kápolnát emelt. Részt vett a Széchenyi-társulat megalapításában. Alelnöke volt az országos Vöröskereszt-egyesületnek , elnöke az országos zeneakadémiának s a poliklinikának védő-helyettese. A Sz. István-rend nagykeresztese. Fontosabb társadalmi mozgalmak alig indultak meg nélküle. Ahol a közügyek előmozdításáról s a szegények gyámolításáról volt szó, mindenütt ott volt található. Meghalt 1902. júl. 10-én. Beszédeiből két hatalmas kötet önállóan is megjelent ; közrebocsájtotta Bunyitay Vincze Budapest, 1890. Az első kötet egyházi, a második nevezetesebb egyházpolitikai beszédeit tartalmazza. Ezeken kívül kiváló beszédei : A rabszolgakereskedésről. A munkáskérdésről. Az autonómiáról, a katholiczizmusról és hazaszeretetről. Az evoluczióról. A bukovinai és csángó magyarokról. A papság teendőiről. Hinni és tudni. Eszmék a középkor kulturéletéből, stb. Életrajzi adatait már Bihar vármegye monográfiájában is közöltük. " Shik Elemér dr., ügyvéd és szerkesztő, született 1878-ban. 1904-ben egy évig a Kölcsey-kör irodalmi szakosztályának előadója volt. 1905-ben társszerkesztőként a Szatmárnémetit írta, míg ugyanaz évben megalapította az Éjszaka