Corvina, 1921 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1921-11-25 / 47. szám
XLIV. évfolyam. Budapest, 1921 november 25. 47. szám. CORVINA A MAGYAR KÖNYVKIADÓK ÉS KÖNYVKERESKEDŐK, ZENEMŰKIADÓK ÉS ZENEMŰKERESKEDŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK KÖZLÖNYE SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL . Budapest, V., Akadémia utca 18. szám IV. em. Telefon 155—23. A lap szellemi részére vonatkozó küldemények, valamint a hirdetések a fenti címre küldendők SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG: Bárd Gyula, a zeneműkiadó és zeneműkereskedő, Lantos Adolf, apesti könyvkereskedő, Dr. Szántó Andor, a könyvkiadó szakosztály megbízásából, Megjelenik hetenként egyszer, pénteken . HIRDETÉSEINK DÍJA: 1 egész oldal: 1100 korona. Fél oldal: 600 korona. Negyed oldal: 360 korona.Nyolcad oldal: 200 korona. Kishirdetéseink dija petit-soronként 8 korona, a vastagabban szedett sorok dija : 14 korona. Wiesner Jakab Emil: 1864. szeptember 27.—1921. november 20. Megilletődve nyúlok a tollhoz, amikor az a szomorú feladat áll előttem, hogy régi hű munkatársamról, mindnyájunk nagyrabecsült kartársáról, Wiesner Emilről írjak, alig pár nappal azután, hogy a halál ezt az ő munkás életét kioltotta. Egyszerre visszatér most emlékezetembe együttes munkánk minden részlete s magának a boldogultnak minden apró jellemvonása s mindezeket egybefoglalva úgy áll előttem, mint ritka példája a vasszorgalmú, szívós embernek, aki a legszerényebb felkészültséggel lépett pályájára s önképzés útján igazi kultúremberré vált. Wiesner Emil mint szegény szülők gyermeke, már a második polgári iskolai osztály elvégzése után kénytelen volt kenyérkereset után nézni. A miskolczi Löwy-könyvkereskedésbe került,ahol, mint kis tanonc, tisztogatta a boltot, kézbesítette a kontinuációkat stb. Becsvágya azután Budapestre hozta, ahol az 1887. évben belépett a Singer és Wolfner cég könyvkereskedésébe. Ügyessége, szorgalma, tanulékonysága csakhamar ráirányították figyelmemet s ennek alapján Wiesner a könyvkereskedésből átkerült a könyvkiadóosztályba, ahol csakhamar bő és egészen neki való terület nyílt meg számára. Első önálló koncepciója a Filléres Könyvtár volt s ez nagyon jellemző rá nézve. Hisz mindig a gyermekirodalom vonzotta leginkább s öröme akkor volt, teljes, ha egy-egy általa tervezett képeskönyv került ki üzemünkből. Ez azonban csak egyik területe volt munkálkodásának. Mint olyan ember, aki kezdetleges műveltséggel lépve a világba, önmagán próbálta ki az önképzés nehézségeit: a könyvkiadás terén megható ambícióval fáradozott oly kiadványok tervezésén, amelyek a nagy tömegek műveltségét voltak hivatva emelni. Legnagyobb arányú ilyfajta munkánk, amelyben ő jelentékeny részt vett, Gáspár hétkötetes művének, a Föld körül-nek kiadói előkészítése volt, amellyel a részletüzlet lehetőségeit igyekezett a kultúra javára kiaknázni. Ennek fényes sikere után ugyanily alapon tervelt egész sorozatokat, így például a «Vidám könyvek»-et és a «Karrierek»-et, végül pedig a legszélesebb rétegek számára tervelt «Milliók Könyvét», amely lehetővé tette, hogy eleinte 24 fillérért teljes regényt kaphasson a közönség ama része, amely ennél többet alig költhetett szépirodalomra. Bár kiadótársaink óva intettek minket, ne tegyük tönkre egész nagy szépirodalmi raktárainkat egy ily olcsó konkurrenciával, mégis megcsináltuk és Wiesner számítása fényesen bevált: a vállalat valóban a milliók könyvévé lett s nemcsak hogy nem ártott a szépirodalmi szerzők kötetes kiadásainak, hanem ellenkezőleg nagyon népszerűvé, közismertté tette azokat az írókat, akik ebben a vállalkozásban megjelentek. A könyvkiadással járó sokféle technikai munkát ritka fürgeséggel, fáradhatatlanul végezte, mert hisz a könyvcsinálás és terjesztése szinte betöltötte egész életét, ez vált minden gondjának céljává. Sgy szerette a könyvet, mint leghívebb barátját, ő, aki nehezen megszerzett s valóban sokágú irodalmi ismereteit mindvégig könyveknek köszönhette. A könyvön kívül nem ismert más szenvedélyt, a saját személye igényeit mindig háttérbe helyezve. Wiesner 33 éven át volt cégünk alkalmazottja, régebben már cégvezető, utóbb igazgatói minőségben. 1920-ban önállósította magát s másokkal társulva megalapította a «Hajnal» könyvkiadóhivatalt, amelynek kiadványain szinte holta napjáig dolgozott. Alig pár nappal elhalálozása előtt nálam járt s élénken, jó kedvvel beszélt új s újabb tervekről. Halála legjobb barátait is váratlanul érte. Emlékét kegyelettel meg fogjuk őrizni, elsősorban a Corvina is, amelynek 1905. január 1-től, M09. év végéig buzgó szerkesztője volt. Wolfner József: Kirakatvverseny. • A kirakatnál felettébb fontos az — természetesen mindig szakszerű ízléses és dekorativ rendezést feltételezve — hogy állandó gondozás tárgya legyen és a szemlélő lehetőleg naponként más képet kapjon. Szükséges tehát a kirakat minél gyakoribb átrendezése. Nagy hátrány, hogy kirakataink legnagyobb része rögzített berendezéssel bír, amely körülmény természetszerűleg igen megnehezíti azt, hogy a kirakat mindig más és más összképet nyújtson. Nem akarok kartársaimnak a mostani viszonyok mellett igen praktikus — a külföldön már sok helyen látható — költséges ajánlatokat tenni, mint például síneken átrakható és a rendezésnél befelé fordítható kirakat konstrukciót, de hogy a legegyszerűbb lehetőséget említsem, igen ajánlhatom, hogy a faállvány-szerkezet helyett különböző elmozdítható faládikókból és áthelyezhető falécezetből állíttassék össze a kirakat váza. Ennek az a szembeötlő előnye van, hogy a kirakatrendező kezei nincsenek szolgailag megkötve, hanem fantáziájának és ízlésének szabad játéka van, módjában állván a kirakatvázat esetről-esetre átcsoportosítani. Ez természetszerűleg több munkát és fáradságot igényel, mint a már meglévő polcokra a könyveket kirakni, viszont azonban az elérhető elérhető eredménnyel nem mérhetők össze. *