Corvina, 1923 (46. évfolyam, 1-51. szám)

1923-06-08 / 23. szám

XLVI. évfolyam. Budapest, 1925 április 13. 15. szám. CORVINA A MAGYAR KÖNYVKIADÓK ÉS KÖNYVKERESKEDŐK, ZENEMŰKIADÓK ÉS ZENEMŰKERESKEDŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK KÖZLÖNYE SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL . Budapest, V., Akadémia­ utca 18. szám IV. em. Telefon 57—49. A lap szellemi részére vonatkozó küldemények, valamint a hirdetések a fenti címre küldendők SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG : Bárd Gyula, a zeneműkiadó és zeneműkereskedő, Lantos Adolf, a­pesti könyvkereskedő, Dr. Szántó Andor, a könyvkiadó szakosztály megbízásából,­­ Megjelenik hetenként egyszer, pénteken . HIRDETÉSEINK DÍJAl 1 egész oldal: 20000 K. Fél oldal: 11000 K. Negyed oldal:5500 K. Nyolcad oldal: 3000 K. Kishirdetéseink dija pelis-soronként 180 K., a vastagabban szedett sorok dija : 320 K. Nem tagok 20'/­-kal többet fizetnek Tag­díj -megállapítás. Május 26-án megtartott teljes ülésünk egyhangú határozatával kimondta, hogy a tagdíjak megállapítását s az azok behajtásával kapcsolatos teendők megtételét az elnökség hatáskörébe utalja. A nyert felhatalmazáshoz képest Egyesületünk elnöksége június 1-én megtartott ülésén tárgyalás alá vette az Egyesület pénzügyi helyzetét s figyelemmel az egyre fokozódó kiadásokra a tagdíjat 1923. év har­madik negyedére, tehát a július 1-től szeptember 30-ig terjedő időszakra a következőkép állapította meg : Könyvkiadói szakosztály ... 6000 . Könyvkereskedői szakosztály... 3000 « A zeneműkiadói szakosztály tagjai a könyv­kiadókra, a zeneműkereskedők a könyvkereskedőkre vonatkozólag megállapított tagdíjakat fizetik. Azon cégekre vonatkozólag, melyek több osztály tagjai, vagy több személy által képviseltetik magukat az Egyesület­ben, változatlanul a jelenlegi szabályok érvényesek. Az Egyesület elnöksége nyomatékosan felkéri kartársainkat, hogy tagdíj kötelezettségeiknek pontosan tegyenek eleget. Sajnálattal kellett megállapítanunk, hogy arány­lag elég nagy számban vannak még tagdíjrestanciák, holott Egyesületünk a mai nehéz gazdasági viszonyok között a legnagyobb nehézségek mellett képes szükség­letének fedezéséről gondoskodni. Az elnökség kénytelen lesz azon tagtársainkkal szemben, kik anyagi kötele­zettségeiket pontosan nem teljesítik, a legerélyesebb rendszabályok alkalmazásához folyamodni. WVWWVMWC wwwcwww Közszükségleti cikk-e a szép­irodalmi könyv? Június 1-én a budapesti uzsorabíróság előtt egy fontos elvi jelentőségű ügy került eldöntésre. Tudomá­sunk szerint az első ilynemű kérdés került ez alkalom­mal tisztázásra. Az volt ugyanis a folyamatba tett bűnvádi eljárás alapvető elvi kérdése, vajon közszük­ségleti cikknek tekinthető-e a szépirodalmi könyv, vagyis a méltányos hasznot meghaladó ár fel­számítása, vagy ami a jelen esetben ezzel egy­értelmű : a kiadó által megszabott bolti árat meg­haladó ár követelése, szépirodalmi könyveknél is, az árdrágítási törvény hatálya alá esik-e? Ami magát a konkrét ügyet egyébként illeti, megállapítható volt az egész tényállásból, hogy nem rosszhiszeműség, haszon­lesés vezette azt a kartársunkat, ki szerencsétlen körül­ményei folytán jutott a vádlottak padjára. Egy nemrég elhalt kartársunk özvegye ellen indult meg ugyanis az eljárás, ki alig egynéhány nappal férje halála után, tehát alig hogy az üzletbe belekerült, hibáján kívül jutott ebbe a sajnálatos helyzetbe. Maga a bíróság is mérlegelte ezt a sajnálatos helyzetet és a mai viszo­nyok között valóban a legminimálisabb büntetést alkal­mazta, amikor 4000 korona fő és 1000 korona mellék­büntetést szabott ki. Érdekes és fontos az ügynek az elvi része volt. Az, várjon egyáltalán közszükségleti cikk-e a szépirodalmi könyv ? Dr. György Ernő, Egyesületünk titkára, ki a védői tisztet ellátta, joggal mutatott rá arra, hogy az átvizsgáló­ bizottság egész működése során mindig a tankönyveket és a tudományos továbbképzés szempontjából jelentőséggel bíró tudományos könyveket, nyelvtanokat részesítette védelembe. Hivatkozott továbbá az árvizsgáló-bizottság által szerkesztett , «Árvizsgáló­bizottságok és uzsorabiróságok» című munka 312. olda­lán dr. Ráday Géza törvényszéki bíró által írt fejte­getésekre, ki mint az Okári osztály vezetője, hivatott magyarázója az árdrágítási törvénynek. Ez autentikus magyarázat a következőket tartalmazza: «Nem tar­tozik a törvény hatálya alá a szépirodalmi mű (a tan­könyv azonban — amely nem tisztán szellemi élve­zetet szolgál, hanem gyakorlati szükséget elégít ki — igen).» A bíróság nem tette magáévá a védelem fejtege­tését, hanem arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szépirodalmi művek is közszükségleti cikknek tekint­hetők s igy az árdrágítási törvény hatálya alá esnek. Mi ugyan tisztán jogi szempontból az uzsorabiróság elvi állásfoglalását vitathatónak tartjuk és sajnáljuk, hogy itt a Curia az utolsó szót nem mondhatja ki. Mindamellett a bíróság állásfoglalása után nyomatékos figyelmébe kell ajánlanunk kartársainknak, hogy minden fajta könyvre, melyet üzletükben árusítanak, egyéb szabályaink parancsán kívül a büntetőjogi szankciókra való tekintettel is a legnagyobb gonddal tartsák be az előírt szabályokat, s legfeljebb még az a szerény óhajunk volna, hogy ne csak a bíróság, hanem a könyvet vásárló közönség is közszükségleti cikknek tartsa a könyvet. E részben azután, sajnos, vannak ellenkező bizonyítékaink. iwwwwww­wwwywww. A „Corvina" hirdetési díj­a­inak emelése. A «Corvina» előállítási költségeinek rohamos emel-­­­kedése szükségessé teszi a hirdetési díjtételek újabb emelését. Ehhez képest, önköltségi alapon új hirdetési díjszabásunkat a következőkben közöljük. E díjszabás már a jelen, 23. számtól kezdődőleg érvénybe lép. egész oldal ... 20000 kor. fél oldal 11000 « negyed oldal.. ... 5500 « nyolcad oldal 3000 « kis hirdetések díj­a petit soronként 180 « a vastagabban szedett sorok díja 320 «

Next