Divatcsarnok, 1862 (10. évfolyam, 2-51. szám)
1862-04-08 / 14. szám
Ipest 1862. 1-1. szám. .April 8. Megjelenik minden kedden egy ívnyi béltartalommal és borítékkal. Pel. szerkesztő : SZABÓ RICHARD. Lakása : Nádor-utcza Oszwald-ház. Előfizetési dij : félévre 5 frt, egész évre 10 frt o. é. — Előfizethetni : EMICH GUSZTÁV kiadónál, barátok tere 7-dik szám alatt és minden cs. kir. postahivatalnál. Egy történet. Elbeszélés. Irta EMIL. Ötödik fejezet. Három év mulva. Egyetlen nap sem múlik el a nélkül, hogy története ne lenne, három évnek tehát mennyi eseményének kell lenni ! Az elmúlt három év alatt egyszerű történetünkben is sok történt, sok változott. Amit amaz emlékezetes vasárnapot követő éjjel Kalapos Károly határozott, csakugyan meg is tette. Szüntelenül nyugtalanító és kísértő ódon kastélyát csakugyan eladta. Ezt azonban a fentebbiek után csak másfél év múlva teljesítette. A kastély ekkor is a régi ódon tekintetű volt, de korán sem szomorú. Rend és csín uralkodott benne, a szobák tiszták voltak, az udvar kikavicsozva , a kert rendbe szedve. Mindezt egy pár gyöngéd kéz eszközré, nem ugyan Katinkáé, mint ezt egykor Károly gondolta, mert Katinka ki tudja merre volt, de egy szintén nem kevésbbé kedves kéz, a Róza keze. A jó fiú csakugyan megvigasztalta a leánykát és nőül vette. A kastélytól azonban meg kellett válni, mert nejének egy gazdag bácsikája meghalt Pesten s az ifjú pár most a fővárosba ment állandóan lakni, a vén kastély pedig igen messze volt Pesttől. Károly ép úgy szereti most Rózát, mint három év előtt Katinkát, ép oly boldog vele, minőnek képzelte magát egykor Katinkával ; büszkén vezeti nejét végig a népes utczákon (s Róza valóban csinosan néz ki a fejkötő alatt,) gyakran egy másfél éves fiúcska is megy velek s nem nehéz kitalálni, hogy ez boldogságuk záloga. Akkor este, mikor Kalapos oly sok sóhajtás közt kisérte haza Rózát, talán egyik sem gondolta, hogy ily boldogok lesznek. — Szegény Katinka, — mondogatják sokszor egymásnak, — valljon, hol van ő? Azonban Katinkáról senki sem tud semmit, három év óta nem hallottak felőle. * * * Egy délután ismeretlen vonásokkal irt levelet kapott. A levélnek igen esetlen alakja volt s a félig itatós papiros piszkos, az írás gyakorlatlan kézre mutatott, a tinta pedig fakó 14