Egyetemi beszédek, 1920-1921. tanév, Királyi Magyar Tudományegyetem
Hanuy Ferenc rektor ünnepi beszéde
Az a ma nemzetközileg elismert jogi tantétel és jogszabály, hogy nemcsak a fizikai személyek, hanem közületek, testületek, intézetek, alapítványok, szóval erkölcsi személyek is jogképességgel bírnak, jogalanyisággal és alanyi jogokkal bírhatnak, majdnem ezeréves jogbölcseleti reflexiónak, jogdogmatikus formulázásnak és az európai jogok, a bölcseleti és jogi iskolák közt végbement kölcsönös és többszörös receptiónak az eredménye. E fejlődésnek konkrét végső kialakulása volt a jogszemélyiség jogintézménye, mint közös neme a nemcsak passzív, hanem aktív jogképességgel is bíró, fent főbb fajaikban már felsorolt, nem fizikai személyeknek : a személyi vagy csak tárgyi összetétellel bíró közületeknek (universitates personarum, universitates rerum). A közületi doktrína és jog fejlődéstörténete nemcsak az elméleti jogászt érdekli, mint az államjog, egyházjog és szociológia legfontosabb és legnehezebb problémáit felgördítő és soha aktualitásától meg nem fosztható téma, amelyben mint boszorkányüstben, valóságos dante-i rémlátomásban láthatja kavarogni államalapítások és forradalmak, utópiák és történeti államrendszerek, nemzeti és világmonarchiák vagy respublikák, árnyékkirályságok és ciklopos vazallusok, pápák és császárok, gildék, céhek, szakszervezetek és világtrösztök stb. szimbólumait és kísérteteit. 1