Egyetemi beszédek, 1920-1921. tanév, Királyi Magyar Tudományegyetem

Hanuy Ferenc rektor ünnepi beszéde

Az a ma nemzetközileg elismert jogi tantétel és jogszabály, hogy nemcsak a fizikai személyek, hanem közületek, testületek, intézetek, alapítványok, szóval erkölcsi személyek is jogképességgel bírnak, jogalanyi­sággal és alanyi jogokkal bírhatnak, majdnem ezeréves jogbölcseleti reflexiónak, jogdogmatikus formulázásnak és az európai jogok, a bölcseleti és jogi iskolák közt végbement kölcsönös és többszörös receptiónak az eredménye. E fejlődésnek konkrét végső kialakulása volt a jogszemélyiség jogintézménye, mint közös neme a nemcsak passzív, hanem aktív jogképességgel is bíró, fent főbb fajaikban már felsorolt, nem fizikai szemé­lyeknek : a személyi vagy csak tárgyi összetétellel bíró közületeknek (universitat­es personarum, universitates rerum). A közületi doktrína és jog fejlődéstörténete nem­csak az elméleti jogászt érdekli, mint az államjog, egyházjog és szociológia legfontosabb és legnehezebb problémáit felgördítő és soha aktualitásától meg nem fosztható téma, amelyben mint boszorkányüstben, való­ságos dante-i rémlátomásban láthatja kavarogni állam­­alapítások és forradalmak, utópiák és történeti állam­rendszerek, nemzeti és világmonarchiák vagy respublikák, árnyékkirályságok és ciklopos vazallusok, pápák és császárok, gildék, céhek, szakszervezetek és világtrösztök stb. szimbólumait és kísérteteit. 1

Next