Egyetemi beszédek, 1930-1931. tanév, Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem

Doleschall Alfréd rektor leköszönő beszéde

Mindenek­előtte jelentem, hogy az elmúlt nanév megnyitó ünnepélyét 1929 szeptember 17-én, Egye­temünk megalapításának 295. és újjászerveztetésé­­nek 150. évfordulóját 1930 május 13-án, a tanévet záró hálaadó istentiszteletet 1930 június 15-én tar­tottuk meg. Igaz örömmel regisztrálom, hogy a tanévmegnyitás ünnepélyességét a vallás- és köz­­oktatásügyi miniszter úr Ő Nagy méltóságának sze­mélyes megjelenése emelte, megalapíttatásunk és újjászerveztetésünk kegyeletes megemlékezését pedig a bíboros hercegprímás úr Ő Eminenciája volt kegyes jelenlétével megtisztelni. Az elmúlt tanévnek úgy első, mint második szemeszterében a beiratkozások is, az előadásoknak megkezdése és befejezése is a tanulmányi rendtartás­nak megfelelően történt. Jól esik megállapítanom, hogy az előző tanéveknek sajnálatos tapasztalataival szemben a beiratkozások is zavartalan rendben foly­tak le, az előadások is minden fennakadás nélkül voltak megtarthatók. A nagy világháborút követően a hitvány csőcse­lék által gyakorolt rémuralomnak érthető ellen­hatásaként túlfűtött szenvedélyek az intranszigens magyar ifjúság köreiben ugyan végképen lehiggadni csak nehezen tudnak. De azért az idő folyásának pacifikáló hatása, és a gyakorlati exigenciákkal való józan megalkuvás kényszerítő célszerűségének be­látása már hatalmába kerítette tud. Egyetemünk ifjúságát. Az elmúlt tanév kezdetén is itt-ott szór­ványosan fellángolni készültek ugyan az ellenszen­veknek kitörései, de a minden jel szerint kívülről alighanem célzatosan felzaklatott kedélyek minden erélyesebb rendszabály igénybevétele nélkül csak-

Next