Egyetemi beszédek, 1930-1931. tanév, Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem
Doleschall Alfréd rektor leköszönő beszéde
Mindenekelőtte jelentem, hogy az elmúlt nanév megnyitó ünnepélyét 1929 szeptember 17-én, Egyetemünk megalapításának 295. és újjászerveztetésének 150. évfordulóját 1930 május 13-án, a tanévet záró hálaadó istentiszteletet 1930 június 15-én tartottuk meg. Igaz örömmel regisztrálom, hogy a tanévmegnyitás ünnepélyességét a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr Ő Nagy méltóságának személyes megjelenése emelte, megalapíttatásunk és újjászerveztetésünk kegyeletes megemlékezését pedig a bíboros hercegprímás úr Ő Eminenciája volt kegyes jelenlétével megtisztelni. Az elmúlt tanévnek úgy első, mint második szemeszterében a beiratkozások is, az előadásoknak megkezdése és befejezése is a tanulmányi rendtartásnak megfelelően történt. Jól esik megállapítanom, hogy az előző tanéveknek sajnálatos tapasztalataival szemben a beiratkozások is zavartalan rendben folytak le, az előadások is minden fennakadás nélkül voltak megtarthatók. A nagy világháborút követően a hitvány csőcselék által gyakorolt rémuralomnak érthető ellenhatásaként túlfűtött szenvedélyek az intranszigens magyar ifjúság köreiben ugyan végképen lehiggadni csak nehezen tudnak. De azért az idő folyásának pacifikáló hatása, és a gyakorlati exigenciákkal való józan megalkuvás kényszerítő célszerűségének belátása már hatalmába kerítette tud. Egyetemünk ifjúságát. Az elmúlt tanév kezdetén is itt-ott szórványosan fellángolni készültek ugyan az ellenszenveknek kitörései, de a minden jel szerint kívülről alighanem célzatosan felzaklatott kedélyek minden erélyesebb rendszabály igénybevétele nélkül csak-