A MTA ELHUNYT TAGJAI FÖLÖTT TARTOTT EMLÉKBESZÉDEK 10. KÖTET (1899-1901)

1901. – 10. szám: Emlékbeszéd Jurányi Lajos r. tag felett Mágócsy-Dietz Sándor I. tagtól

JURÁNYI LAJOS R. T. EMLÉKEZETE. MÁGÓCSY-DIETZ SÁNDOR, 1. tagtól. (Olvastatott a M. Tud. Akadémia 1901. febr. 25-én tartott összes ülésén.) A letűnt században hazánk az emberi munkásság minden terén kétségen kívül nagyot haladt és pótolni igye­kezett századok mulasztását. A XIX. század első évtize­deiben különösen kulturális téren indul meg az alapvető mozgalom — az ébresztés munkája, — hogy azután a század utolsó évtizedeiben az elődök által alkotott alapokon meg­induljon a kiépítés, a fejlesztés munkája. A viszonyoknak ilyetén való fejlődését tünteti fel a természettudományok terén való önálló tudományos munkálkodás is. A honi művelődés-történelem mindenkor hálával fog megemlékezni a letűnt század tudományos törekvéseinek lelkes, önzetlen férfiairól. És tudományos Akadémiánk csak hű marad kitűzött czéljához, feladatához, a midőn a tudo­mány honi munkásairól, kiket tagjai sorába számíthatott, megemlékezik. A tekintetes Akadémia elhatározásából nekem jutott a kegyeletes feladat, hogy a tudomány ezen önzetlen mun­kásai sorából dr. Jurányi Lajosról, Akadémiánk rendes tagjáról emlékezzem meg, a­ki két nap híján épen ezelőtt négy esztendővel hunyta le szemeit. És a­midőn e kegye­letes feladatra vállalkozom, teszem ezt, mint lelkes tanít­vány a tudományban feledhetetlen mesterem és szeretett tanárom iránt érzett hálával és őszinte köszönetem kifeje­zésével. Nagyon érzem, sőt tudom, hogy nem könnyű feladatra vállalkozom, mert helyesen mondja Akadémiánk elhunyt M. TUD. AKAD. EMLÉKBESZÉDEK. X. K. 19. SZ. 1

Next