Egyetemes Filológiai Közlöny – II. évfolyam – 1878.

B) Hazai Irodalom - Petőfi-fordítások, (német, Neugebauer és Schnitzertől) ism. Wigand János

121 külföldi irodalom­­ ságát. Be­tért szentelt továbbá az u. n. reáliák magyará­zatának és szövegcriticának. Ha egyáltalában valami kifogás alá eshetik a com­mentár, meggyőződésünk szerint ez csak­is abban kere­sendő, hogy a szerző kelleténél kevesebb gondot fordított a gyakran homályos és kemény kéreg alatt lappangó gon­dolatmenet megvilágítására, ami különösen a párbeszéd vége felé, hol az okoskodásból kivont eredményről van szó, válik érezhetővé ; noha más­részt figyelmen kívül nem szabad hagynunk azt sem, hogy a szerző ezt nagyjában az előszóban megtette, de épen csak vázlatosan, úgy, hogy ebből a szigorú logikai okoskodás lánczolatát nem von­hatjuk ki elég szabatosan. Végül nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a szerző idé­zeteiben egy kissé pontosabb lehetett volna, így 122. 1. 3) l'/uác. A 258. helytelen, e h. luác. £258. — 140. 1. 3) 'l'Uád. A. 130. e h. A. 135. — így a 115. lapon 2) alatt ANO­K. 17. _/, s a 176. lapon 1) alatt, valamint a 197. la­pon 3) alatt ATIOX. 17 C-t ír, noha mind a három idézetet ugyanazon állítás támogatására hozza fel. Fináczy Erzie. 1. Gedichte von Alexander Petőfi. Aus dem Ungarischen von Lad. Neugebauer, Leipzig. Otto Wigand, 1878. 2. Held János. Ein ungarisches Märchen von Petőfi. In deutscher Nach­ dichtung von J. Schnitzer, Leipzig. Friedr. Volckmar 1878. Teljes m­éltánylatunkra érdemes a szép száma azon Petőfi-fordításoknak, a melyek rövid idő alatt egy a másra német nyelven megjelentek. Sajnos azonban, hogy a számmal nem igen növeke­dett az értékük, Kertbeny­é a kezdeményezés dicsősége, csakhogy fordításának ennél nem is sokkal több az ér­deme. Utána Dux, Opitz, Meltzl s kisebb nagyobb rész­ben mások is fordították Petőfit, alig észrevehetőleg job­ban, néha rosszabbul is. Azért az újév hozta két új Petőfi-fordítást már csak a reménynél fogva is, hogy jobbak lesznek, örömmel kel­lett üdvözölnünk. S nem csalódtunk-e? A Neugebauer-é Bodenstedt s Jókai kissé hízelgő előszavain kívül s a »Petőfi-társaság lapjá«-nak hivatalos dicséretét kivéve, alig részesült egy elismerő szóban. A »Pester-Lloyd« kritikusa ugy látszik a tiszta búzát vakon félre tolva csak a konkolyszemeket kereste. Nyilván

Next