Egyetemes Filológiai Közlöny – XXIX. évfolyam – 1905.
I. Értekezések - Siegescu József, Csokonai V. Mihály „Békaegérharczá”-nak latin és oláh fordítása
366 SIEGESCU JÓZSEF. leégetve, kirabolva, vagy 2000 pfortot érő Bibliothekám elrabolva elpusztítva, házamból jószágaimból kiperzselve s kiüldözve Kolozsvárra szorultam, mint unalom és aggodalom elleni óvószert május utolsó napjaiban 1852-ben leírtam — azért is hogy legyen meg még egy exemplárban, s jobb idők előkerülésével az elmés Fordító emlékére is fen maradjon. Hellyen helyen jőnek ugyan elő festhetica elleni nyers kifejezések is, de abban nem kell megbotránkozni, mert azok az olá nemzet akkori, 816-béli jelleméhez és mivelődése fokához alkalmazottak és természetesek. Egyébiránt Satyra, és a franczia forradalmat képezi. Id. Decsi/ H. István: Kontz Jósi életére vonatkozólag semmi biztosat nem tudunk. A Szinnyei-féle «Magyar írók» között találunk egy Kontz József nevű színészt, aki Nagy-Solymoson született. Tekintetbe véve azt a víg kedélyt, amely a fordítót jellemzi, azt hiszem nem merész a föltevésem, hogy ez a színész Kontz József a fordító. Az idő megegyezik, amennyiben 1828-ban jelent meg Kontz József színész «Magyarjátékszínalmainak» cz. könyve. Szinnyei könyvéből tudjuk még azt is, hogy Kontz színész Hafner után átdolgozott egy «Félénk» cz. 3 felv. vígjátékot, amelyet Debreczenben, Kolozsvárt, és Marosvásárhelyt elő is adtak. Életét a fordító valószínűleg Erdélyben töltötte, amit úgy a költemény tartalmából, mint nyelvéből következtethetünk. Az első pipadohány 8-ik strófájában a béka tudakozódik az egér genealógiája felől. Az egér felelete Csokonainál (9. észak) és Kontznál (10. Kontz tehát nem beszél linczi, hanem nagyenyedi suszterekről, és nem elégszik meg a bécsi tituláris kalendáriummal, hanem a hatás kedvéért említi a bukarestit is. Úgy látszik, hogy a kolozsvári ifjakra henczegésük miatt nagyon haragudhatott, mert a midőn az egér a béka hátán a tó közepe felé tart s Csokonainál (I. p. d. 26 vszak) kurjant örömében, Kontz (I. p. d. 27. vszak) kigúnyolja a kolozsvári ifjakat: vszak) nem egyforma: Esmérik ezt az egerek, Esmérik az istenek, Tudják a linczi suszterek, Engem kik nemzettenek; Van-é Im-Hoffja, vagy jár-é Felségednek tituláré — Kalandozója Bécsből? Nui ká á me vesztit name Pe fátzá pamuntulni, Mä kunaste toate lame Si csizmás' Ajudului Aj Dumnátá Kalendáre De hel máre Titulare D'in Bécs, si d'in Bukuresty.