Egyetemes Filológiai Közlöny – XXIX. évfolyam – 1905.
III. Külföldi irodalom - Brunetiére, Histoire de la littérature française classique I., Szigetvári Iván
516 SZIGETVÁRI IVÁΧ. szerelmi kalandjai pl. e szempontból teljesen mellőzhetők, egész életrajzát is nagyon röviden és hiányosan találjuk meg itt. Ellenben Rabelais megértéséhez elkerülhetlen életének minél teljesebb ismerete. (106. 1.) Brunetière tehát tágít Sainte-Beuve módszerén, aki a kritika legbiztosabb alapjának a minél teljesebb életrajzot tartotta. 2. Marót zsoltárfordítása nem sikerült, elhibázott munka és ez is egy ok, amiért kételkedni kell abban, hogy valami buzgó protestáns lett volna. (103. 1.) Ez tehát annyit jelent, hogy a költemény értékéből következtetni lehet a költő értelmére, így írtam én is — bocsánat, hogy magammal hozakodok elő, de jól esik az embernek egy Brunetièret érezni az oldalán — néhány év előtt, hogy ha Az alföld vagy Kis-Kúnság nem sikerült, arra lehet következtetni, hogy Petőfi nem szerette olyan nagyon az alföldet, mint magával el akarta hitetni. (Petőfi költészete, 1902.)13. Az író stílusát mindenütt beható tárgyalásban részesíti szerzőnk. Rabelais a pogányság legékesszólóbb költője franczia nyelven ; ez ékesszólás, vagyis stílusa nélkül nem volna Rabelais, hanem olyan elbeszélő, mint van akárhány. Viszont azonban stílusa egymagában nem mentette volna meg hírnevét, mert akármit mondjanak is, egyedül a stílus sohasem volt képes az írót a feledéstől megmenteni. (141. 1.) Különben is Rabelais stílusa nem volna az, ami, ha nem volna bölcsészetének és költészetének kifejezése. 4. Calvin műveiből csak az tartozik reánk, amit franczia nyelven írt, tehát az egésznek meglehetősen kis része. (2031.) Latin nyelvű munkáit teljesen mellőzi. 5. Brunetière, mint mindig, e művében is ítél erkölcsi szempontból is, még pedig szigorúan. Marót élvezni, vágyó, könnyű erkölcsű, a kinek a szerelem csak játék; költeményei gyakran élcsednek, nyelve szennyes, neveletlen emberre valló, akit az udvari élet se tudott finomabbá tenni; költészetében semmi mélység; meglepő, hogy zsoltárokat fordított stb. Rabelais annyira cinikus és szemérmetlen, hogy ezt nem lehet egészen kora hibájának tulajdonítani ; tréfái veszedelmesek, a *) Kénytelenek vagyunk megjegyezni, hogy hitünk szerint már Brunetière véleményének sem akad sok pártfogója, s a tétele, a költő érzése és a költemény értéke közötti kapcsolat, nem foglalható algebrai egyenlet alakjába, amelyet tetszés szerint lehet visszájáról is olvasni. Positive igaz, hogy a költő csak azt tudja szépen kifejezni, amit igazán átérez, negative azonban, hogy amit nem tud szépen kifejezni, azt nem is érezte át, nem igaz. Szigetvári pedig a Petőfire vonatkozó nézetével, azt hiszszük, egészen egyedül áll, nemcsak a két költemény értékét, hanem az érzést illetőleg is, amelyben fogantak.