Egyetemes Filológiai Közlöny – XXX. évfolyam – 1906.

II. Hazai irodalom - Yolland, Arthur B.: Alexander Petőfi. Schmidt Márton

A Név- és tárgymutató gondos, de a Szó- és szólásjegyzék, Széchy halála miatt, nem teljes és nem rendszeres. Az anyag hozzá való­színűleg teljesen össze volt gyűjtve, de nem volt rendezve s a czédulák egy része időközben elkallódott, így a mint Radics is észrevette, nagyon sok a fölösleges, a­mit Széchy a rendezés alkalmával okvetetlenül ki­hagyott volna, sok hiányzik (így p. o. a Mongibel-re csak egy idézet van, az első Idillum 14. versszakából, s a másik, sokkal jellemzőbb, az Arianna sírásának 1. versszakában olvasható, nincs meg) s az egész gyűjtemény rendszertelen, mert a kifejezések nem a vezérszók, hanem az első szavak szerint vannak betűsorba állítva. Jól mondja azonban Radics, ha nem is ilyen határozottan kiélezve, hogy vagy úgy kellett adnia e gyűjteményt, a­mint találta, vagy egészen félrevetni, s újra kiczédulázni a költeményeket, a­mi nemcsak ismét visszavetette volna a művet egy pár hónappal, hanem kegyetlenség lett volna Széchy iránt is. A munkát a Hornyánszky-nyomda csínnal és nagy gonddal állí­totta ki, valóságos díszmunka, iniciálékkal, záró vignettekkel, lapszéli keretekkel. Sőt még ennél is több: külsőségekben is hű mása az 1651 -i kiadásnak. Nemcsak a formája és a papirosa, hanem a lap­széli keretek és betűk is nagyon hasonlítanak az eredetihez, és a­mint az első kiadásban, akként az utolsóban is hat-hat versszak van egy lapra nyomtatva. Látszik, hogy mindenki szeretettel dolgozott rajta, és így talán nem lesz hiú a reményünk, ha fölteszszük, hogy e munkát, bár hasznát valójában a tudós közönség fogja venni, meg­szerzik azok is, a­kik kegyelettel gondolnak a régi Magyarország leg­nagyobb magyarjára, arra, a­ki egy személyben volt diadalmas had­vezér, lánglelkű államférfiú és ihletett költő. (Budapest.) CSÁSZÁR ELEMÉR: Alexander Petőfi. Aliterary study. 1823—44. By Arthur B.Yollaiid. Budapest. 1906. 8-r. 62 1. Ha nem tévedek, Yolland Artúrt Petőfiről szóló angol tanul­mányának megírására az a sajnálkozás indította, hogy honfitársai nem vesznek kellőképen tudomást rólunk és különösebben a mi irodal­munkról, a­melynek pedig nem egy műve érdemes arra, hogy a világ­irodalom legelső remekei között foglaljon helyet. Yolland, a­ki egy­néhány év óta közöttünk él és bepillantást nyert a mi szellemi éle­tünkbe, szeretné, ha honfitársai oly érdeklődéssel viselkednének ez iránt, a­mint megérdemli. Ezen érdeklődés hiányán sajnálkozunk mi is, de sajnálkozhatnak a külföldiek is, kik a mi irodalmunk nem is­merése által önönmagukat fosztják meg irodalmunk élvezetétől. Ezen első tanulmány után, mely Petőfivel, illetőleg ifjúságával

Next