Egyetemes Filológiai Közlöny – XXXVIII. évfolyam – 1914.
VI. Vegyesek - Az Agrippa-mese eredetéhez. Klein Sámuel
május 4—5 és május 25—29. Ezek közül határozottan a legutolsó látogatás mellett foglal állást Havas (nagy kiadása jegyzeteiben) .E költeményt valószínűleg május végén irta Petőfi, midőn Szalontára ment, hogy ott maradt gyermekét és holmiját Pestre szállítsa." Nem fogadja el a Havas okoskodását Baróti a H.-féle kiadásról írt nagyszabású kritikájában (EPKK, 1894), csakhogy az ő felfogása alkalmasint tévedésen alapul. Baróti hajlandóbb azt hinni, hogy P-nek egy febr. végi vagy márcz. eleji látogatásakor termett e kis dal, amidőn Petőfi családját Szalontára vitte. Ez alkalommal több napot tölthetett ott.» Ámde Ferenczi mit se tud arról, hogy ebben az időben Szalontán járt P., az meg épen biztos (,elsősorban Arany és P. levelezéséből), hogy P. családját Debreczenből Aranyné vitte el Szalontára febr. 20 után, mert P-nek vissza kellett sietnie az erdélyi harcztérre. A későbbi keletkezés mellett szól: 1. hogy P. a költeményt már nem adta ki életében, 2. hogy május vége táján anyagi zavarainak rendbehozatalával foglalkozott: eladta a Bemtől kapott lovát, s írta A honvédet, melyet a kormánnyal 500 frtért vetetett meg, így írhatta A honvéd párjául, a magyar kormány számára lelkesítő dalul A huszárt is. Hogy magáról a szövegről is szóljunk, mindjárt a czím sokkal jobb. A Cs. 1.-ban kapott Huszárdal czím jobban illik a tartalomhoz, mint a régi név : A huszár. Ezenkívül a mai szövegnek még egy sora bántja a fület. Életemet pedig Kész áldozat gyanánt Hazám, te szent hazám, Te néked áldozám. A Cs. 1. megfelelő helyen álló: «Hazám, oh szent hazám» odaillőbbnek érzik. Ezenkívül csak interpunctionális eltérések vannak, szintén az 1850-es szöveg javára. Szóval a két szöveg közt olyan a viszony, mintha a Sz. A.-beli csak egy, itt-ott nem elég gondos másolat volna. A «Hazám te szent hazám» variáns is e mellett szól, mert bizonyára csak egyszerű tollhibája a másolónak, kinek a versben előforduló három hasonló megszólítás ([Tenéked áldozám, Te szűz becsületem, Te sírba szállsz velem) csengett a fülébe. A Sz. A. jegyzete is, mely szerint az eredeti kézirat máshol (Aranynál) van, elárulja, hogy másolatból adatott ki. Különös, hogy Aranynak Szilágyi Istvánnal, a Sz. A. egyik szerkesztőjével, az Album ügyében váltott leveleiben semmi említés sincs «A huszár» -ról. (Budapest.) KARDOS LAJOS. — Az Agrippa-mese eredetéhez. Helle F. Hugónak, az EPKK. 1913.711 sz. 1. közölt fejtegetéseihez legyen szabad a következőket hozzáfűznöm : Az emberi test tagjainak párbeszédéről szóló példázat a talmudi kor agadistái előtt is ismeretes volt. A Mózes I. könyvét tárgyaló midrás Beresit rabba 100. f. 7 §-ban olvassuk erre vonatkozólag a következőket : «A jövendő világban czivakodnak egymással a száj meg a has. A száj mondja a hasnak : ,Mindent, mit raboltam és erőszakkal meg futári küldetése és családja, mely akkor még ott tartókodott. Hogy Szalontán nem járt, kétségtelen Debreczenből febr. 14-én épen Szalontára intézett leveléből, melyben jelenti rég nem látott barátjának, hogy még él. Érdekes, hogy e feljegyzésnek, de Ferenczinek is teljesen ellentmond P. szatmármegyei barátjának, T. Papp Zsigmondnak szintén a F. életrajz után megjelent elbeszélése (V. II. 1897. kia 1.), mely szerint P.-t utoljára 1849 febr. 14 én látta Nagybányán, mikor katonai futár minőségben Kolozsvárról Debreczenbe utazott. Tehát P. más uton : Kolozsvár—Nagybányán át ment D.-be, ami már a dátum szerint sem igen hihető. Mindenesetre P. tábori útjai még nincsenek végkép tisztázva.