Ellenzék, 1907. július-december (28. évfolyam, 147-298. szám)

1907-09-21 / 216. szám

4 Te­jcsarn­ok-szövetkezet. Egy üdvös vállalkozás. Tenlék üzletrészt jegyezni. Az­­Elleneik­ mai számának hirdetési rova­tában a következő felh­ívás olvasható. Alulírottak folyó évi november hó elsejétől Kolozs­várt egy modern tejcsarnok-szövetkezet megindítását tervezik, a tejcsarnok körülbelül napi 2000 liter pasztörizált tejet árusítana. Egy üzletrész ára 50 ko­rona, mely két egyenlő részletben 1907. év október 15-én és december 31-én fizetendő be. Felhívjuk Kolozs vármegye közönségét, hogy ezen alakulóban lévő tejcsarnok-szövet­­kezetbe belépni és megfelelő számú üzletrészeket jegyezni szíveskedjék. Ezúton is tisztelettel tudatjuk, hogy az alakuló köz­gyűlés 1907 évi ,zeptember hó­difi­ án délután 5 órakor lesz megtartva a kolozsvári egyetem közegész­ségtani intézetében (Mikó­ utca 1). Kérjük, szíveskedjék ezen alakuló közgyűlésre — külön meghívás nélkül — megje­lenni és ott a megalakulást lehetővé tenni. Kelt Kolozsvárt, 1907 szept. hó. Ier Kissler Gusztáv, Dr­­ienendeli Gusztáv, egyetemi tanár, igazgató főorvos. Ier Filep Gyula, vármegyei főorvos. Jászberényi András, gazd. akad. adjunktus­­»­ Seyfried Károly, gazd. akad. tanár, Gutz Mid­rá» Üzletrészt jegyezni lehet Reményik L. és fiai, Lász­­lóczky Testvérek, Újhelyi M. és társa, Stief Jenő és társa, Dubinievicz Oszkár, Keresztes­’ F. és Fiai kereskedő cé­geknél.« A felhívást azért reprodukáltuk itt is, hogy a közönség figyelmét felhívjuk itt is e felette nagyfontosságú vállalkozásra, amely hivatva lesz arra, hogy megszüntesse azt a káros mizériát, a­mely piacainkon a tej elárusításánál naponta elő­fordul. Egész Kolozsvár közönsége érzi ezt és azért nagy örömmel üdvözölheti a fenti urakat, akik kezdeményezőként léptek fel, hogy Kolozs­vár közönsége egészséges, tiszta tejhez jusson. Reméljük is azért, hogy e felhívás minden körben kellő pártfogásra fog találni és rövid idő alatt annyi üzletrész lesz jegyezve, hogy nemsokára a Tejcsarnok-szö­vetkezet meg fog alakulhatni Kolozsvárt. Embertelen állatkínzás. Állatias emberkínzás Igen érdekes látványnak lehettek szemtanúi tegnap délután a Rákóczi-kert sétálói. Egy fuva­rosnak, Kolgya Sztraionnak a lova nem bírta a túl megrakott szekeret kihúzni egy szélesebb árok­ból és Kolgya Szimion Gábor nevű fia, ki a lovat hajtotta, e feletti dühében felkapott egy a szeke­rén levő lapátot és azzal irgalmatlanul kezdte verni az elsoványkodott lovat. Később, mikor látta, hogy a lapát segítségével sem sikerül neki a szekeret kihúzatni a kátyúból, hát elővette zsebkését és azzal kezdte elkeseredett dühében a szegény párát szurkálni. Az embertelen gyermek munkáját az apja távolról megpillantotta és oda sietett, hogy a lovat megvédje a kellemetlen bánásmódtól, melyből fia a szegény állatnak ugyancsak kijuttatott. Kolgya, amint odaért, felszólította fiát, hogy nyomban hagyjon fel az ütlegeléssel és a szekér rakományát könnyítse meg. Kolgya fia erre kijelentette, hogy ő amit felrakott, abból nem vesz le semmit és annak a lónak ki kell azt a szekeret húznia. Kolgya, fia ilyen viselkedésén szerfelett fel­dühödött és azt a lapátot felkapva, melyet fia néhány perc előtt a szegény pára ütlegelésére használt, fiára rohant és irgalmatlanul ütni kezdte. A fia az ütések hatása alatt a földre rogyott, majd a fejéből patakként ömlött a vér. A szerencsétlen fiú segítségére siettek ekkor a körülállók és kimentették a dühöngő apa kezé­ből. Nyomban telefonáltak a mentőállomásra, hon­nan a mentők megérkezve bekötözték a súlyosan sérült ifj. Kolgya sérüléseit és a kórház sebésze­tére szállították. A rendőrség pedig a fiú ellen állatkínzásért, míg ellenben az apa ellen vereke­désért tette a hivatalos eljárást folyamatba. — Szakbizottsági ülés: Kolozsvár tör­vényhatóságának szakbizottsága e hó 23-án, hét­főn, esetleg a rá következő napokon d. u. 3 óra­kor ülést tart a városháza közgyűlési termében. ELLENZÉK 1997. SZEPTEMBER 21. — Kérjük vidéki tisztelt előfizetőin­ket, kiknek postautalványokat küldöt­tünk, szíveskedjenek az előfizetési dijat a kiadóhivatalnak mihamarább megkül­deni. —­ Kolozsvári iparosok Nagyváradon. Az építőiparosok országos szövetségének közgyű­lésére, mely holnap lesz megtartva Nagyváradon, Kolozsvárról Hevessy József vezetése alatt 22 iparos utazott el. — Közgyűlés. A kolozsvári kereskedelmi és iparkamara 1907 szeptember 20-án tartott köz­gyűlése a többek közt a következő jelentékenyebb ügyekkel foglalkozott: Az elnökség kegyeletes szavakkal emlékezett m­eg a kamara 55 éven át lankadatlan buzgalommal működött nyug­­titkára, Gámán Zsigmond királyi tanácsos elhuny­táról; bejelenti a haláleset és a temetés alkalmával tett intézkedéseit, melyeket a közgyűlés helyes­lőig vett tudomásul, egyúttal pedig elhatározta, hogy egy rendkívüli közgyűlést fog mielőbb tar­tani, amely a megboldogult félszázados, hasznos működésének méltatásával és emlékének méltó megörökítésével fog foglalkozni. A kassai és mis­kolci társkamarák a városok közélelm­ezésének ol­csóbbá tétele iránt javaslatban fejezték ki véle­ményüket, a fontos kérdés részletes tárgyalásával és megfelelő vélemény beterjesztésével a közgyű­lés egy bizottságot foglalkoztat. A Bonchidán október hó 6-7-én rendezendő állat­­termény- és háziipari járási kiállítás anyagi támogatására a kamara — tekintettel a kiállítás mezőgazdasági jellegére — fedezet hiányában se­gélyt nem adhat. A kamarakerület 20 ipari válla­lata részére a folyó évi május havi közgyűlés óta a kereskedelmi minisztertől 43 191 korona értékű gépsegélyt eszközölt ki a kamara. Hogy kell helyesen írni? A közokt­­ügyi miniszter rendelete. A közoktatásügyi miniszter rendeletet adott ki arról, hogyan kell helyesen írni a földrajzi ne­veket. Az érdekes miniszteri rendelet azt mondja többek között Az összetett földrajzi nevek közül a magyar községneveket, kivéve a városi és vármegyei tör­vényhatóságok neveit mindig egy szóba olvasztva írjuk pl. Nagykőrös, Kiskunfélegyháza, Kőrösla­­dány, Sátoraljaújhely. Az ország szó összetételeit is egybeírjuk: Magyarország, Törökország. A városi és vármegyei törvényhatóságok ne­veinek leírásánál az 1886. évi XI. t.-c. 1. §-ában­­ használt írásmód az irányadó, tehát a városi tör- I vényhatóságok: Hódmező-Vásárhely, Maros-Vá- I sárhely, Nagy-Várad, Selmec­ és Bélabánya, Szat­­már-Németi, Székesfehérvár (kötőjel nélkül egybe­írva), vármegyék: Pest-Polis-Solt-Kis Kun, Gömör- és Kis-Hont stb. A vármegye szót a vármegye nevéről külön írjuk: Maros-Torda vármegye, Krassó-Szörény vár­megye. Hasonlóképpen kötőjellel írunk több külföldi összetett földrajzi nevet: pl. Szent-Pétervár, Vö­rös-tenger ; nemkülönben az ilyen összetételeket is, mint Ausztria-Magyarország. Az utcák és terek neveit kötőjellel szokás írni: Museum­ körút, Petőfi­ tér; de a kettős név­vel összetetteket kötőjellel nem kell összekötni : Arany János utca, Deák Ferenc tér. A földrajzi nevekből képezett mellékneveket egybeírjuk, pl. a szatmárnémeti polgárok, a szol­­nokdoboka megyeiek. Az utca­nevekből valókat nem egyesítjük, ha az első tag maga is tulajdon­név, pl. a Ferenc-körúti házak (ellenben bécsi­utcai, király utcai.) — Új bank. Nagyiklódról írják: Nagyik­­lódi mezőgazdasági bank rt. cég alatt a napokban tartotta alakuló közgyűlését az általunk már jel­zett új pénzintézet Nagyiklódon. Az 50.000 K alaptőkével létesült intézet alapítói által az igaz­gatóság tagjaivá kineveztettek: Wass Béla gróf főispán, László László orsz. képviselő, Csizér Ákos dr főügyész, László Gyula földbirtokos, Wachs­­maan Ede dr bankigazgató, Montbach Sándor földbirtokos, Fényes Sándor h. vezérigazgató, Gócs Sándor földbirtokos és Rettegi Sándor földbirto­kos. A felügyelő-bizottság tagjaivá megválasztot­tak : Nagy Lajos főszolgabíró, Bogdánffy Gábor földbirtokos, Szappanyos Ágoston földbirtokos, Czetz Lukács kereskedő és bankpénztáros, Móritz Sándor főkönyvelő Gavallérból fiákkeres Tisza Pista unokabátyja Régen, ha Magyarországon elverte valaki apai jussát, váltott egy amerikai hajójegyet és ki­ment Newyorkba liftesnek, vagy pincérnek v **' kofának, aszerint, hogy kamarás-e, vagy csak szerű főherceg. Rég így volt, ma már azon­' változott a világ sora, több lett az emberek e ** vagy kevesebb a pénzük, többé nem hajóznak a’ Amerikába, hanem itthon maradtak és mint zavar nélkül kezdik el azt a bizonyos új élni ,7* Főhadnagyból — hentesinas, milliomosból kabaré énekes, mindennapos eset. Ma pedig arr­a kapunk értesítést, hogy Tisza István gróf unoka­bátyjából, sóvári Soós Elek ismert gavallér kato tisztből — fiákkerkocsis lett. Sóvári Soós Elek előkelő zemplén megyei család sarja. Tizenhét éve korában katonai pályára lépett, a 16-os huszárok tisztikarába került, itt a főhadnagyságig vitte. Vidám, kedves, mulatós fiatalember volt, szerették az asszonyok, a férjek is nagyon szerették, ami lényegesen sok pénzbe­­került. Többe, mint amennyi pénze volt a főhad­­nagy urnak, adósságokba keveredett és ott kel­lett hagynia a katonaságot. De azért nem ment tönkre. Unokaöccse volt Tisza István, aki nem hagyta el és előbb a honvédelmi minisztériumba helyezte, majd a pénz­ügyibb. Itt se maradt sokáig, idegbaja miatt elhagyta állását 6s szanatóriumba került, ahol meg is gyógyult és azóta évekig a nagy és előkelő família kegyelméből élt. A büszke és önérzetes ember ekkor újra felkereste Tisza Pistát, protek­ciót kért tőle és kapott is ígéretet ebben az irányban. Szerencsétlenségére ekkor világított legszeb­ben a darabontok csillaga. Soós Elek testvérbátyjá­ból, Soós Zoltánból főispánt csinált Kristóffy. Soós Elek, aki jó magyar ember, rossz szemmel nézte a bátyja szerepét és nyilatkozott a lapokban, nyílt levélben hazaárulónak nevezte és kijelentette, hogy többé nem érintkezik vele. Ekkor végleg beborult Soós Eleknek. Tisza István a vele való összeköttetést beszüntette egészen, tudni sem akart róla. Soós Erik ekkor elhatározta, hogy szakit az úri élettel. Régen hires lovas és urkocsis volt és most hatvannégyéves korában felcsapott bér­­kosisnak. Vizsgát tett a bérkocsis ipartestület előtt, megkapta a diplomáját és egy-két napon belül már a bakon fog ülni Tisza Pista unokabátyja, aki félvagyonát fiákkereseknek dobálta oda. Gyermekirtás nagyban. Huszonegy nőt letartóztattak. Temesvárról Írják: A torontálr­egyei Nagy­­szentmiklóson nemcsak a kivándorlás mániája, de az anyaságtól való irtózás is fogyasztja a népet. A gyermekirtás oly mérvben terjedt el, hogy a sváb asszonyok nyilan adtak egymásnak tanácsot az angyalcsinálásban. A csendőrség titokban kezdett nyomozni. Eleinte sok nehézséggel küzdött, de végre erős kézzel nyúlt a darázsfészekbe és most már a bű­nös szülésznőn kívül huszonnégy leány és asszony ellen indult meg a bűnügyi vizsgálat. De a szü­lésznőnek a temetőben is vannak áldozatai, ezek­nek a sírját most exhumálják. És exhumálnak számtalan kicsiny sírt is. Kiderült, hogy olyan családban, ahol hat hét gyermeknek kellene lenni, csak egy gyermek van, a többit a világra sem engedték születői. A csendőrség meg van győ­ződve, hogy még igen sok bűnnek jön a nyomára. A letartóztatottak túlnyomóan töredelmesen val­lottak. — Személyi hír. László Polycarp római definitor generális tegnap este Kolozsvárra érkezett. — A menták h­írei. Megszurta a vas­villa. Bagaméri Károly 16 éves földműves tegnap délután beleesett egy vasvillába, mely a bal karját átszurta. Bagaraék­ veszélyes sebét a mentők kö­tözték be. — Véletlen lövés. Szakács András 32 éves ember véletlenségből a bal tenyerébe lőtt. A szerencsétlenség után a rendőrségre ment, ahol sebét bekötözték. — Marólúgot ivott. Rusz Vik­­torné, 40 éves gyutagyári munkásad Porond­ u. 5. szám alatt tegnap öngyilkossági szándékból maró­súgot ivott. A kivonult mentők gyomormosást vé­geztek rajta, azután beszállították a klinika se­bészeti osztályára. — Kinő kolozsvári villám»» szin­h­áz Ma a rendkívüli újdonságok közül kiemelendő: A trüsszentő por hatása, Narancs szüret, Mindenkit érhet baleset, Rendon kutyák, Joukleur rendkivüli kacagtató bohózatok. Műsorra jön még a Tulipán korzó is. Saját készítménye kitűnően páczolt Császárhús egyedüli raktáron. Fuhrmann Károly és császáriul raktárában Kolozsvár, Wesselényi Miklós­ utca 9. Mindenféle cukorkákból óriási választék. Törmelék csokoládé kicsinyben (10 db 26 fillér) és nagyban. 1 —X

Next