Ellenzék, 1922. december (43. évfolyam, 271-295. szám)

1922-12-07 / 276. szám

1922. december 7. csütörtök Ara 1­lej Cluj-Kolozsvár, 43. év, 276. szám FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP 1ZFFESSZ­TŐSÉG: STÁTUS-PALOTA II lejen 9. AZ IL4FIZETES ÁRA: Havonta 25., nemzedévre 70, félévre 130, egész­­évre 240 lej. , EGYES SZÁM ÁRA: I LEJ, bukarestben 1­50 lej. Hirdetések díjszabás szerint KIADÓHIVATAL: STÁTUS-PALOTA Telelőtt Dr. ­ Fascizm­usSz Alig múlik el Ir­íz utód­államok valamelyike.­e Síe­neesküvést ne fedeznének fel. Egyszer Cseh­országban rántják le a leplet valami szörnyű felforgató munkáról, majd Romániában kerülnek kézre merény­letet, romlást tervező összeesküvők, máskor meg Magyarországon bogozzák ki messzeágazó kommunista konspiráció szálait. Most, nem is először, Szerbiában jöttek összeesküvés nyomára. Részletes adatokat közül róla a szerb lapó, elfogott iratok fotográfiai másával. Ezekből kitűnik, hogy az olasz fascista­­párt, a horvát emigránsok a dalmáciai és fiumei érdekek biztosítása és önálló horvát állam felállítása érdekében szö­vetségre léptek — egyévi határidőre. Tervbe volt véve az iratok szerint a magyar fascistáknak szövetségbe vo­nása s előlegezve a szerbiai Magyar Párt majdani csatlakozása is. Az eddig ismert iratokból a szerbiai Magyar Párt hozzájárulására s így az összeesküvésben való részességére nézve semmi terhelő adatot kivenni nem lehet Annál kevésbbé, mert hisz a magyar fascistáknak a szövetségbe való bevonása is későbbi időre volt kilátásba téve, az meg nyilván igaz, hogy ha a szerbiai Magyar Párt ilyen természetű­­munkában­ egyáltalán részt kívánt volna venni, erre lehető­sége csak akkor nyílt volna meg, amikor az a fél, amelynek oldalán és érdekében résztvétele egyedül elkép­zelhető, a magyar fascisták pártja már belépett a szövetségbe. Ez azonban, az előterjesztett iratok maguk tanúsít­ják, még nem történt meg. Egyébként éppen a múlt hó folyamán Budapesten lefolyt parlamenti viták során nyert ígért határozott formában megállapítást, hogy a magyar fascisták pártja való­jában egy­néhány ember alkalmi egye­sülete, minden komolyabb alap és erő nélkül A szerbiai Magyar Párt pedig azon­nal erélyesen és a belső igazság elemi erejével ható módon cáfolta meg azt az ismertetett előzmények mellett há­lár­ozottan rosszindulatú szerb beállí­tást, mintha a pártnak ebben a moz­galomban része lenne, vagy arról akár­csak tudomással is bírna. Ez a cáfo­lat teljesen hitelt érdemlő, nemcsak azon m­ért valóságát tárgyi bizonyíté­­kok is megerősítik Hanem, mert le­hetetlen, hogy nemzeti kisebbség s éljen magyar nemzeti kisebbség ilyen kalandos vállalkozásokba bocsátkozás­­sal tegye kockára legdrágább értékeit, sőt létét fennm­aradását Szerbiai test­véreink velünk együtt tudják, hogy buldogulásukat csak törvényes eszkö­zökkel érhetik , s másra, mint saját magukra, nem számíthatnak és nem is szabad szám­ítannok. Épen ezért, ve­lünk együtt, a legkínosabb gonddal haladtak és haladnak folyvást a jog ösvényén. Nincs semmi kétségünk ezért az iránt, hogy mint eddig valamennyi, úgy porba fog omlani ez az össze­­esküvési vád is, bár sok méltatlanság, sok ok nélkül való szenvedés fogja érni a szerbiai magyarságot addig Mi­tatlanság és szenvedés, saját hi­tt­ián kívül, olyan vállalkozás miatt melyben része nincs, de amely azon­­felül önmagában sem vehető komo­lyan. Nem csak azért- már hálás­ * időre van kötvepi egy évi határidőre is.. Hanem,­­ merev lehetetlen eredmények elvését j utótt ki célul, anélkül, hogy azzal megvalósítására bármi eszköz is állana rendelkezésére Azért nagyon sajnálatraméltó tény hogy ilyen minden komolyság híján való tervek egyáltalán megszülethet­nek Mert, ha bizonyos is, hogy meg­valósításuk felé még egy lépést sem lehet tenni, súlyos megpróbáltatásokat hoznak ártatlanokra, akik tudtukon kí­vül, hozzájárulásuk nélkül és bizo­nyára szándékuk ellenére vétették szá­mításba a fantasztikus légvárak bizton­ságban élő építői állat (G­E) Oroszország a Fekete-tenger uralmára törekszik A törökök tartózkodó magatartása Lausanneban — Bulgária a szo­rosok szabadságát követeli — Az Ellenzék lausannei távirata — A konferencia tegnapi ülésén Sztambulinszky Bulgária nevében a Fekete-tenger demilitarizálását javasolta. Kívánta, hogy nemzetközi bi­zottság ellenőrizze a szorosokat s ebben a bizottságban Bulgária is képviseltesse magát. A szorosok a kereskedelmi hajóknak úgy békében, mint háborúban nyitva álljanak. • A Daily News Csicserin lausannei szerepléséről kijelenti, hogy Csicserin a katonai leszerelés ellenzésével olyan megoldást kíván, amely szerint Oroszország a Fekete-tenger versenytárs nélküli ura és a parti államok dominálója lenne. Érdekes, hogy Csicserin Romániára hagyta a Fekete-tenger semlegesítésének javasolását, amikor ezért éppen az oroszok harcoltak. «*] A Daily News a lausannei értekezlettel foglalkozva leszögezi, hogy Izmedet nem tudták rábeszélni még arra, hogy a török álláspontot kifejtse. Csak annyit mondott, hogy legjobban tetszik neki az oroszok javaslata. A lap kifejti, hogy a törökök sokat vesztettek presztízsükből, amióta mint az oroszok hűbéresei léptek fel. Oroszország tíz nappal ezelőtt a Fekete-tenger semlegesítését kérte és ma már ragaszkodik az erősítésekhez, amellyel akár Romániát, akár­­ Konstantinápolyt meg­támadhatja. tfWAAAWWrtMAAAAAMWAWWAMWWWWAMWMMMWAWMAWWWM Magyarország meghívását kívánják a lausannei konferenciára Bethlen válasza a magyar nemzetgyűlésben — Miért nem hívták meg Magyarországot ? — A fiumei kérdés — A magyar kormány figyelemmel kíséri a konferencia eseményeit — Az Ellenzék budapesti távirata — A nemzetgyűlés mai ülésén Fried­­rich István sürgős interpellációt ter­jesztett be a lausannei tárgyalások ügyében. — A magyar nemzet — mondotta Friedrich — szót kér a lau­sannei konferencián. Lausanneban egyebek során tárgyalják a szaloniki-i szerb—román korridort, amelyet a gö­rögök rovására rövidesen meg akarnak csinálni. Ez Magyarországot is közel­ről érdekli, mert Magyarországnak is követelni kell, hogy a transitó-forga­­lom számára biztosítsanak utat az Adriához. Követeli, hogy a haladnak adjanak módot arra, hogy a magyar nemzet tengerhez jusson Felszólítja az olasz nemzetet, vegye pártfogásába a magyar érdekeket és tegye lehetővé hogy Magyar­­ország képviselői a lausannei konferencián megjelenhessenek. Széles alapokon festi a közel keleti eseményeket. Kifejti, hogy módot kell találni a magyar-török barátság doku­­memálására. Az elnyomott népek szö­­v­etségét­­ sürgeti az Északi-tengertől Atáliáig. Majd fölemlíti Csicserin lau­­vann­ei nyilatkozatát, és megkérdezi a kormányt, hajlandó-e a külpolitikai kérdésekről s­zázat tájékoztatni. Bethlen miniszterelnök válaszában kijelenti, hogy a lausannei konferen­ciára s­em kapott meghívást, azonban a fianoni szerződés 61. szakasza erre vonatkozólag már intézkedik, mert ki­mondja, hogy Magyarország köteles elismerni mindazokat a békeszerződé­seket és egyezményeket, amelyeket az antant azokkal az államokkal köt, amelyek a volt osztrák-magyar mo­narchia oldalán harcoltak. Ez a sza­kasz külön felemlíti a németeket, bol­gárokat és törököket. A lausannei konferenciának két fon­tos pontja van: az egyik a török-gö­rög béke, a másik Törökország béke­kötése a nyugati államokkal Tehát Magyarország nem szerepelhetett volna ezen a konferencián. Barthos Andor: Mit csinál akkor ez Benes­­ Bethlen. Arra is válaszolok. Tár­gyalják ezenkívül a kapituláltók és a tengerszorosok semlegességének kér­dését. A trianoni szerződés erről is szó­ és intézkedik, hogy Magyarország elfogadni köteles mindazokat a szer­ződéseket, amelyeket a szövetségesek Törökországgal és Bulgáriával a ten­gerszorosokra vonatkozólag kötnek. Ami a tengerszorosok semlegességét illeti, mi mint dunai állam természe­­tesen érdekelve vagyunk. A konferen­ciára azonban nemcsak Magyarország, hanem a többi d­unai állam nem ka­pott meghívást. Románia és Szerbia nem mint dunai államok kaptak meghívót. Nem kapott meghívást M­a­­gyarország, Németország és Ausztria sőt Csehszlovákia sem. Azonban az, hogy a konferenciára nem hívtak meg, nem jelenti azt, hogy ne kísérjük figyelemmel az ott történ­teket. Berni megbízottunkat utasítot­­­­tuk, hogy utazzék Lausanneba, figyelje a konferenciát és mindent pontosan­­jelentsen. A bolgár kérdéshez semmi közöm, azonban igen­ fontosnak tartom a fiaméi kérdést Nekünk és az olaszoknak egyforma érdekünk, hogy kapcsolatba jussunk Fiuméval és helyreállítsuk a vasúti összeköttetést, mert mi vagyunk Fiu­ménak a hinterlandja. Örömmel fo­gadta azokat a nyilatkozatokat, ame­lyeket az olasz miniszterelnök ebben a kérdésben tett - A kérdésben nehéz a helyzet, de a tárgyalások felvételére már eddig is sok kísérlet történt. A Jugoszláviával való kereskedelmi tárgyalások már nemsokára megkezdődnek, reméljük, hogy ezt a kérdést is elintézhetjük Az, hogy nem jelenhettünk meg a lausannei konferencián, nem jelenti azt, hogy a kormány nem képviseli az ország érdekeit kellő erőkivel. Csak azt jelenti, hogy nem játszhatjuk a nagyhatalom szerepét. Minden szó, ami itt elhangzik, az utódállamok te­rületére is eljut. Ezért kérem a kép­viselő urakat, legyenek figyelemmel, hogy minden elhangzó szó nagyon is érinti elszakított testvéreinket, Bethlen István válaszát a ház egy­hangúlag tudomásul vette. Károlyi vagyonelkobzási perének mai tárgyalásán Nagy Vince védő, a kincs­tár képviselője által előadatokkal szem­ben külföldi tanuk kihallgatását kérte. Búza Barna védő előterjesztésében el­mondta, hogy október­ 31-én, éjjel 11 órakor még senki sem sejtette, hogy éjfélkor ki fog törni a forradalom. Amit százezrek csináltak, annak Ká­rolyi Mihály csak passzív eltérője volt A legnagyobb igazságtalanság az, amikor egy emberre akarják rátolni az egész felelősséget és ezért vagyonát és becsületét akarják elvenni. Sándor László Budapest volt rendőrkapitánya annak idején a Tisza gyilkosai elleni perben azt vallotta, hogy a budapesti forradalomnak nyolcvanezer szökött katona és háromezer szökött tiszt az oka, akik Friedrichet választották ve­zérükül. Ennek dacára semmi jel arra, hogy Friedrich vagyonának elkobzását kívánná az ügyészség A tálalást holnap folygatják. Magyarországon törvénybe iktat­ják Petőfi emlékét Budapestről je­lentik. A magyar nemzetgyűlés mai ülésén "‘Petrovics György képviselő indítványt jegyzett be, amelyben kéri, hogy a nemzetgyűlés iktassa törvénybe Petőfi emlékezetét és mellszobrát he­lyezze el az országház kupolatermében. Írország új főkormányzója, Dub­linből jelentik: Timothy Healy, a nép­szerű ír politikus elhatározta, hogy elfogadja az ír szabadállam főkor­­mányzói méltóságát. Valószínű, hogy kedden, az ír szerződés érvénybelép­­­é­­ek napján,­­elfoglalja hivatalát. Az a főkormányzó kinevezése a lapok szerint Írországban nagy megelégedést keltett.

Next