Ellenzék, 1922. december (43. évfolyam, 271-295. szám)

1922-12-08 / 277. szám

\u VH)22^^cern^^ ArSI 1 Il2| Clui-Koto^svá^ POLITIKAI NAPILAP STATUS- P V 70, félévre 130, Lukarestben 1*M lej. 1 STÁTUS-PALOTA A mag,egység ünnepélyes ainak legkomolyabb rfja , hogy a magyarsága mi igazainak védelmében és vérként küzdeni életérdekeiért, rövid idő választ bennünket. Karácsony másodnapján gyűlnek össze a csatolt területek magyarságának delegáltjai Kolozsváron, hogy kimondják a Magyar Párt országos megalakulását és egyetlen hatalmas pártba tömörülve kezdjék meg a politikai aktivitásnak új korszakát. Nem lehet kétségünk az iránt, hogy a politikai pártban eggyéválásnak ez az ünnepélyes kinyilvánítása,ez az ünnepélyes vallomástétel a magyar egységről mindenben méltó lesz az ügy óriási fontosságához. Meg vagyunk győződve, hogy lélekemelő ünnepe lesz ez a nagy célban való egybeforrás, a nagy céllal szembeni legteljesebb odaadás és önfeláldozó készség, a nehéz harcban válig kitartás ünnepélyes kijelentésének és megfogadásának. Két dologgal tisztában kell lenni a csatolt területek magyarságának. Mindannyiunk tudatában élnie kell e kettős meggyőződésnek. Az első az, hogy nagy és nehéz küzdelmek állanak még előtünk, ha új államunk keretei közt az annak hatalmát gyakorlókkal el akarjuk ismertetni szabad életünk és fejlődésünk mellőzhetetlen követelmményének megvalóslását. Mert a román állam semmi hajlandóságot nem mutat az általa vállalt nemzetközi kötelezettségeknek megvalósítására, amelyek a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkoznak. A másik az, hogy a magyarság csak úgy remélhet eredményeket, ha zárt sorokban, meg nem oszolva vonul fel e nagy küzdelemre. De — és ezt nem lehet eléggé hangsúlyoznunk — csak úgy remélhet eredményeket, ha ebből a küzdelemből egyetlen magyar sem vonja ki magát, ha az valóban a magyarság egyetemének lankadatlan erőkiejtése lesz. Nincs helye sem gyáva kishitűségnek, sem az akadályoktól drettenésnek, sem félreálló kényelmességnek akkor, amikor egy nemzet legszentebb javainak védelméről, legéletbevágóbb érdekeinek biztosításáról van szó. A magyarság aktivitása még távolról sem érte el az intenzitásnak, a teljes hévvel és eréllyel nekifekvésnek azt a fokát, amelytől pedig egyedül várhatók eredmények. Itt a percre nem pihenő, önmagát fokozó, az akadályok által csak még nagyobb erőkifejtésre késztetett munkának maximuma kell. Itt nincs kibúvó egyetlen magyar számára sem. Nincs ürügy a félreállásra. A magyarság ügye a legnagyobb, a legelső kell, hogy legyen minden igazi magyar ember előtt, ami mellett minden egyébnek el kell törpülni és háttérbe kell szorulni. Ma a magyar politika a magyarság életének, szabadságának biztosítása. Ennek munkájából egyetlen igazi magyar sem vonhatja ki magát. Hisszük, hogy a magyarság politikai egyesülésének e részben is meg lesz a maga jótékony hatása. Nemcsak visszavonás nem lesz, de félreállás sem. Aki ezt meg nem érti, vétkezik saját nemzete ellen és méltán éri elítélés. Súlyos aggodalom nyugaton a francia titkolózás miatt Attól tartanak, hogy Franciaország a helyzet váratlan felborítására készül — Az Ellenzék párisi távirata — Nyugaton a lausannei konferencia iránti érdeklődés teljesen háttérbe szorul, a közvéleményt teljesen a londoni tárgyalások előkészületei foglalkoztatják. A közönség tisztában van azzal, hogy az antant sorsa ezen tárgyalások eredményétől függ. Francia politikai körökben nagy a nyugtalanság, mert általános meggyőződés, hogy Poincaré kormánya a tárgyalások nem kielégítő eredménye esetén föltétlenül megbukik. Németországban nagy nyugtalanságot kelt, hogy a francia javaslatokat szigorúan titokban tartják. Német lapok erősen támadják emiatt a francia kormányt és méltatlannak mondják a taktikázást oly kérdésben, melytől az egész Nyugat sorsa függ. De nemcsak Németországban, hanem Franciországban, sőt Belgiumban is élénk ellenzésre talál a francia kormány magatartása. Szocialista lapok azon súlyos aggodalomnak adnak kifejezést, hogy a francia kormány váratlan súlyos fordulatot készít elő. A belgák legalább annyit követelnek, hogy az alapelveket hozzák Európa tudomására. A francia titkolózás miatt mindenütt súlyos aggodalom mutatkozik, az egész külpolitikai horizont elborult. A londoni konferencia, melynek célja a brüsszeli konferenciát előkészíteni, a napokban megkezdődik. Poincaré és a francia küldöttség megérkezését Londonba péntekre várják Ugyancsak pénteken érkezik meg a belga küldöttség is. Mussolini Szerdán hivatalosan közzétette, hogy személyesen meg fog jelenni a londoni előértekezleten. Angliát Bonar Law és Baldwin miniszterek fogják képviselni a tárgyalásokon. A New York Herald szerint a brüsszeli konferencia január 4-ike körütl ül össze. * Bratianu haladéktalanul megcsinálja az alkotmányreformot A kamara megkezdi a felirati vitát — Anghelescu válaszol az antiszemita zavargások ügyében tett interpellációra — Az Ellenzék tudósítójától — A parlament munkájának legközelebbi kiemelkedő pontja a trónbeszédre adandó válasz vitája lesz, amely a kamarában hétfőn veszi kezdetét. A felirati javaslat kiterjed az összes főbb függő kérdésekre és az ezek közt legfontosabbra: az alkotmányrefomra nézve azt mondja, hogy azt a parlament kötelességének tartja haladéktalanul megvalósítani. Úgy látszik, Bratianunak ennél a kérdésnél máris nyert ügye van az uralkodó előtt. Szó sincs arról, hogy a nemzeti párttal új tárgyalásokat kezdenek annak a parlamentben való megjelenése érdekében, amit pedig az uralkodó oly nyomatékosan követelt a trónbeszéd élősáa alkalmával. Mély titok lepte fedi természetesen azt, hogy mivel sikerült a liberális kormányelnöknek ebből a hínárból szabadulni és az uralkodó előtt plauzibilissé tenni, hogy a nemzetiek távolmaradási dacára is haladéktalanul meg kell csinálni az alkotmányreformot. A kamara szerdai ülését délután 3 órakor nyitotta meg Orleanu elnök Bratianu Vintila, Marzescu, Inculet, Mosoiu, Vatroianu miniszterek jelenlétében. * Elnök jelenti, hogy Tirelsohn rabbi, kisenevi képviselő lemondott mandátumáról. A kamara lemondását nem fogadta el. Ezután Petrescu Comen, a felirati bizottság előadója felolvasta a trónbeszédre adandó válaszfeliratot. Az ülés 4 órakor ér véget. A szenátus ülésén Ferechide elnökölt. Miután az ülésen nagyon kevesen jelentek meg, a megnyitás után többen kérték az elnököt, hogy csak feltétlenül szükséges esetekben adjanak ezután szabadságot a szenátoroknak. Mardarescu tábornok hadügyminiszter válaszolt Román szenátornak minapi interpellációjára a konstancai haditengerészeti bázis ügyében. A hadügyminiszter kijelentette, hogy erről szó sincsen, mivel a konstancai kikötő a kereskedelmi élet egyik legfontosabb gócpontja, a kereskedelmi kikötőt pedig egyúttal hadikikötőnek használni nem lehet. Román kéri, hogy egy bizottság küldessék ki ennek a fontos kérdésnek megvitatására. Ugyanezt a kérést tolmácsolja Sima szenátor is. Niculescu kéri az igazságügyminisztert, terjesszen be mielőbb új lakbérleti törvényjavaslatot, hogy az előző javaslatban előre nem látott részleteket is megvitathassák és szabályozhassák. Követeli, hogy a hadigazdagokat zárják ki a lakbérleti törvény rendelkezései alól, mert ezek építhetnek maguknak lakásokat. Ezután zárt ülésben Botez szenátor felolvassa a trónbeszédre adandó feliratot, amely felett a vita hétfőn kezdődik. Ezzel az ülés véget ért. A kamara csütörtöki ülése elé nagy érdeklődéssel tekintenek, miután ezen kerül előterjesztésre dr. Sternnek az antiszemita zavargások ügyében bejelentette interpellációja. amelyre Anghelescu közoktatásügyi miniszter azonnal válaszolni fog. A kamara hétfőn kezdi meg a felirati vitát. A Petrescu Comen előadó által ma felolvasott javaslat szól először a koronázásról, majd a hadsereg szükségleteiről, azután rátér az alkotmányreformra, amelyet a parlament kötelességének tart haladéktalanul megvalósítani. Foglalkozik a közigazgatás decentralizációjával, a tisztviselők helyzetének javításával, a pénzügyi és újjáépítési problémával, majd reményét fejezi ki, hogy az illetékes nemzetközi faktorok a jövőben igazságosabbak lesznek Romániával szemben és megadják az országnak az újjáépítéshez szükséges eszközöket. A felirattervezet végül a földosztásról is megemlékezik, amely ennek a kormánynak becsületbeli ügye volt és azt becsületesen teljesítette is. A válasz egyébként meglehetősen hosszú és nyomon követi a trónbeszéd egyes passzusait. Az alkotmányreform előkészítőbizottságát péntek délelőttre teljes ülésre összehívták. A kormány a napokban delegátusokat küld Berlinbe, akik a német kártalanítási bizottsággal történt megállapodás alapján a Reichsbanktól átveszik a Romániának járó 80 millió aranymárkát. A delegátusokat megfelelő számú katonai őrség fogja útjukban elkísérni. A németekkel egyébként tovább folynak a tárgyalások. A tegnapi ülésen a németek által a megszállás idején kibocsátott Generala-bankjegyek megtérítésének kérdését tárgyalták. Írország a domíniumok közt. London, december 7. A király helyben hagyta Healy tikos tanácsosnak az ír szabadállam főkormányzójává történt kinevezését. Írország ezzel a ténnyel elfoglalta helyét a brit birodalom önkormányzati joggal felruházott domíniumai sorában. Magyarországgal számot kell vetni. Páris, dec. 7. A Revue Hebdomadaire című hetilap Charles Tisseyre képviselő tollából figyelemreméltó tanulmányt közöl Franciaország és a dunai Európának viszonyáról. Figyelmébe ajánlja a francia közvéleménynek, hogy Magyarországgal számot kell vetni és úgy kellene vele bánni, mint ahogy Franciaország a kisantant államaival bánik. Tisseyre szerint a békeszerződés igazságtalanságain elsősorban úgy lehetne s kellene enyíteni, hogy elősegítsék a közlekedést Magyarország és az utódállamok között MWWWWft MWA WWWWWWW Haláros ítéletet várnak a szófiai perben Szófia, dec. 7. A bolgár miniszterek perében halálos ítéletet várnak. A fővádlottak Radoszlávov volt miniszterelnök, Toncsev és Dincsev miniszterek, kik mindnyájan az 1915. évi radikális kormány tagjai voltak. A vád ellenük az, hogy miattuk sodródott Bulgária Németország oldalán háborúba.