Ellenzék, 1923. március (44. évfolyam, 48-74. szám)

1923-03-23 / 67. szám

Cluj-Kolozsvár, 1923. március 23 2 Fábián Béla demokrata az Orosz­országból visszatért túszok hocsiévei­­nek beszámításáért interpellál. Beli­ska Sándor honvédelmi minisz­ter válaszában kijelenti, hogy erre egyelőre nem felelhet, de már most is a legmesszebbmenő támogatást he­lyezi kilátásba az Oroszországból visz­­szatért túszok részére. Rupert a doktori címek elkobzásai miatt interpellált, ami szerinte politi­kai bosszúvágyból és egyéb érdekek­ből már többször megtörtént, élesen támadja Prohászka püspököt egy ré­gebben megjelent cikkéért. Kéthly Anna szociáldemokrata a fo­kozódó drágaságról interpellált s föl­említette, hogy a budapesti munkás­­kizárás fokozza a drágaságot. A drá­gaság letörése ellen sürgős intézkedé­seket kér. A március 15-iki incidens fejleményei Az egyetemi ifjúság kiküldött bi­zottságában Szily Kálmán professzor ismertette Bethlen belügyminiszternek a képviselőházban mondott válaszát. Az értekezleten­­az a felfogás alakult ki, hogy az ifjúság a belügyminiszter válaszát nem tekintheti az egyetemi ifjúságnak adott feleletnek, hanem a továbbiakra való döntés előtt bevárja a rendőri vizsgálat eredményét. A fel­szólalók vázolva az ifjúság hangula­tát, kijelentették, hogy az ifjúság a húsvéti ünnepekre esetleg nem­ megy haza, hanem bevárja a vizsgálat ösz­­szes aktáinak lezárását. Bethlen miniszterelnök ma este fo­gadja az ifjúság küldöttségét. Utána az ifjúság tanácskozásra ül össze. Az ifjúság vezetői ma reggel felhívást bocsátottak ki, melyben kérik a baj­társi szövetségeket, hogy őrizzék meg higgadtságukat, az elrendelt igazoltatá­sokat szüntessék meg és a zsidó egye­temi hallgatókat akadálytalanul en­gedjék be az előadásokra. A magyar főiskolai hallgatók országos szövet­-­ sége vezetőjének egy újságíró előtt tett kijelentése szerint legajánlatosabb volna, ha a zsidó egyetemi hallgatók egyelőre nem járnának előadásokra, hogy ezáltal az esetleges inzultusokat elkerüljék, mert valamennyi tantermet a vezetőség nem tudja állandóan el­lenőrizni. Az egyetemeken ma újabb inciden­sek történtek. A tudomány­egyetem gyógyszerészeti fakultásán, a műegye­temen és a pozsonyi egyetem kvesz­­túráján több zsidó egyetemi hallgatót inzultáltak. Egy egyetemi hallgatót a sérülései miat a Rókus-kórh­ázba szál­lítottak. Bethlen és Kállay a korona értékcsökkenéséről Az egységes párt keddi vacsoráján Bethlen miniszterelnök nyilatkozott a korona értékcsökkenéséről. — A magyar közönséget mestersé­gesen állították be arra, — mondotta Bethlen — hogy a korona romlását várja, amíg a társadalom egy egész rétege él ebből a zuhanásból. Nap-nap után látható, hogy a korona romlását részben öntudatosan, részben öntudat­lanul idézik elő és gyorsítják mester­ségesen. Módot fogok találni rá, hogy véget vessek a spekulációnak. Az úgynevezett „kosztpénzzel" behatóan foglalkozom és el vagyok szánva rá, hogy az utolsó fegyvert használjam. Ha az üzérkedés megakadályozására a tőzsde nem lesz képes, akkor a kormány fog cselekedni. Kállay pénzügyminiszter nyilatkozott a sajtónak, hogy a kormány szüksé­gesnek tartja a „kosztpénzzel" kap­csolatos intézkedések megtételét. A korona árfolyamának csökkenését, mondotta Kállay pénzügyminiszter —két tényező okozza. Ezek a bud­­getnek és a fizetési mérlegnek a de­ficitje. Az export nagyobb arányú meg­indulása azonban a pénzügyminiszter véleménye szerint, már a közeljövőben érvényesíteni fogja hatását. Zichy János pártalakítása A pártonkívüli képviselők parlamenti csoportja értekezletet tartott. Az érte­kezleten Zichy János tájékoztatta a csoport tagjait azokról a megbeszélések­ről, amelyeket a középúton haladó, hasonló gondolkodású politikusok tö­mörítése érdekében folytatott. Az érte­kezlet a felvilágosítások­at megnyug­vással vette tudomásul. A­­ tárgyalás eredménye az, hogy a pártonkívüli csoport egy tagja sem kapcsolódik bele gróf Zichy János mozgalmába ellenben a pártonkívüliek csoportja bizonyos esetekben hajlandónak mutat­kozik a Zichy János által megalakí­tandó párttal kooperálni. A párton­­kívülieknek ez az elhatározása bizo­nyos tekintetben nehézségeket gördí­tett Zichy pártalakítási tervei elé, ő azonban tekintet nélkül erre, most már a szövetkezeti keresztény ellenzék tag­jaival fogja tovább folytatni tárgya­lásait. A tárgyalások valószínűleg pár nap alatt lezáródnak, azt várják ugyanis, hogy gróf Andrássy Gyula hazaérkez­zék és vele tisztázzák pártjának tagjai a helyzetet. Andrássy Gyula pártja tagjainak teljesen szabad kezet biztosít. Zichy János nyolc-tíz­ nap óta rész­ben Andrássy-párti, részben párton­­kívüli képviselőkkel folyó tárgyalásairól, amelyeknek az a célja, hogy új, szél­sőségektől mentes, guvermentális pártot alakítson, a következőket jelentik:­­ Azok a tárgyalások, amelyek gróf Zichy János és a­ pártonkívüliek parla­menti csoportja között folyamatban van­nak, reményt nyújtanak arra, hogy létre fog jönni egy olyan politikai tömörülés, amely kétségkívül kívánatos az ország és az egészségesebb parlamenti tago­zódás érdekében. Ennek az alakulásnak alapjait gróf Zichy Jánosnak a parla­mentben legutóbb elmondott nagysza­bású beszéde fektette le és az jelölte meg azt az eszmei utat, amelyen ennek az alakulásnak járnia kell.­­ A tárgyalások alkalmával gróf Zichy ■Jánosnak módja nyílott arra, hogy meg­győződést szerezzen a saját, a parla­mentben elmondott programjának és a pártonkívüli képviselők politikai felfo­gásának összeegyeztethető voltáról. Korányi Magyarország súlyos helyzetéről A Temps báró Korányi Frigyes ma­gyar követtel folytatott beszélgetést közöl. Báró Korányi kijelentette, hogy Magyarországot is épúgy fenye­­geti az elpusztulás veszélye, mint Közép- és Keleteurópa többi ál­lamát, elsősorban a dunamenti államokat, ha a gazdasági élet kérlelhetetlen törvé­nyeit figyelmen kívül hagyják. Ezek­nek az országoknak szolidáris érzéke megköveteli, hogy békésen engedjék egymást fejlődni és fejlődésüket oly gazdasági kapcsolatok megteremtésé­vel m­ozdítsák elő, amelyek méltók a­ civilizáció korszakához. Magyarország, mint a leginkább fenyegetett állam, talán jobban számot vet ezzel a hely­zettel. Jól tudja, hogy a béke és a munka hosszú idejére van szükség, hogy új pénzügyi rendszerét kiépít­hesse. A magyar kormány mindent elkövet, hogy kül és belpolitikáját ezekhez a a körülményekhez alkalmazza. Re­méljük, hogy a felvilágosítás napja körülöttünk is fel fog derülni. Akkor a nagy nyugati államok, elsősorban Franciaország, hosszú időre megsza­badulnak egy nyomasztó gondtól. Báró Korányi végül hivatkozott az Elysée-palotában megbízólevele át­adásakor mondott beszédére, amely­ben kiemelte a francia és magyar jel­lem rokon vonásait és felemlítette, hogy Franciaország az 1848-iki sza­badságharc idejében meleg rokonér­zést tanúsított Magyarország iránt­ meg­támadó cikksorozatát, amikor a püspök befejezte a vizsgálatot, amely teljes mértékben igazolta a koholt vá­dak tarthatatlanságát Amikor Pteancu a magyar felekezeti iskolák bezáratá­sára irányuló hajszájában a nagyváradi premontrei, a szatmári katholikus,­ a szilágysontlyói minorita gimnázium be­záratása körül elért sikerei után a Marianum­ bezáratását tűzte ki célul és látta, hogy minden igyekvése kárba­ vész, az Infratirea hasábjaira tette át a küzdelem színhelyét. Az Infratirea a vádak anyagát sem a minisztertől, sem Majláth püspöktől nem szerezhette meg. Világos tehát, hogy Pteancu vezérfelügyelő a hivatalos titoktartás semmibe­vevésével a vizsgálat befejezése előtt az Infrafirea cikkírójának rendelkezésére bocsátotta a vád­iratot. A hivatalos diszkrécióról megfeled­­kezett tisztviselő célja mindenesetre az volt, hogy a miniszter igazságos és pártatlan ítéletét befolyásolja. Az Infrafirea csodálkozik, hogy a legsovénebb magyar laporgánumnak, az Ellenzéknek nincs egy szava sem ezekre a vádakra és hallgat, persze azért hallgat, mert nem tud védekezni. A vádak, amelyek sok helyt teljesen szó szerint vannak leadva a vezér­felügyelő vádiratából, az Infratirea legutóbbi számában befejezést nyer­tek. Éppen ezért most már mi is el­érkezettnek látjuk az időt, hogy az alaptalan gyanúsítások és sötét rá­galmak tintájába merített tollal írt förmedvényekre megadjuk a méltó választ. Az Infratirea azt állítja, hogy 1918. előtt a Marianumnak mindössze három tagozata volt, most pedig törvénytele­nül s minden jogi alap nélkül t­íz ta­gozattal működik. Ezzel szemben a vizsgálat megállapította, hogy az intézet alapításakor, 1911-ben hat tagozattal kezdetti meg működését és jelenleg is csak nyolc tagozattal működik, - . természetesen teljes állami ellenőrzés mellett. Most, amikor az állam annyira szigorúan ellenőrzi a magyar felekezeti iskolákat, elképzelhetetlen, hogy az állam által el nem ismert iskolák is működhessenek. Egy másik vádja az infratíveinak, hogy a Marianum irredenta tanköny­veket használ. Borzalmas részleteket is idéz ezekből a könyvekből. Ezzel­ szemben le kell szögeznünk, hogy az intézetben egyetlen olyan tan­könyv sincs használatban, amelyet az Infratirea megemlít és amelyet a román­­ tanügyi hatóság jóvá nem hagyott volna. Az Infratirea és sugalmazója ezek a vádakat olyan tankönyvekből ková­csolták, amelyeket sem a tanítványok­­nem­ használnak, sem a tanárok nem ismernek. _ Szenzációszámba menő vád, hogy a Mariánum titkos egyetemet tart fenn. Ez már azért sem­ lehetséges, mert a kolozsvári államtitkárság a Mariánum-­ nak ezt, az Infratirea által egyetemnek minősített tagozatát, hivatalosan­ kikül­dött vizsgálóbiztosok útján rendszere­­sen ellenőrzi. Ez a vád is, csak úgy mint a többi, kevésbbé tudatlanságból és tájékozatlanságból, mint inkább abból a félreérthetetlen rosszindulatból fakad, amrmiely az egész cikksorozatot legfőképen jellemzi. A kifogásolt tago­zatot a franciaországi és svájci polgári iskolai képzők mintájára, azzal a céllal állították fel, hogy a felsőbb népisko­lák és polgári iskolák számára meg­felelő tanerőket neveljen. Hogy erre jelenleg milyen nagy szükség van, bi­zonyítja, hogy Erdélyben ma is 70 magyar tannyelvű polgári iskola áll fenn, amelyek közül húszat az állam tart fenn. A román államnak nincs ilyen állami felsőképzője, ellenben a­­kereteknek három is van itt Erdélyi­ben. (Nagyszebenben, Szatmáron ,és Kolozsvárt.) Ezek a felsőképzők gon­doskodnak ma is arról, hogy azt a nagyszámú polgári iskolát megfelelő tanító személyzettel lehessen ellátni. Voltaképen úgy áll a dolog, hogy az állam lenne hálára kötelezve s teljes erejéből támogatnia kellene ezeket az intézeteket, mindaddig, amíg maga nem gondoskodhatik ilyen tanintézetek fel­­állításáról. Ezzel kapcsolatban az Infratirea még egy megdöbbentően merész vá­dat emel. A felsőképzőbe ugyanis né­hány fia is jár. Miután a fiúknak kü­lön intézetük nincsen, az egyházi fő­hatóság megengedte, hogy ők is láto­gathassák az intézetet. Egy szóval koedukáció van, ami miután felnőttek vannak együtt, semmiképen sem meg­lepő. Az Infratirea megjegyzi, hogy ennek a koedukációnak az eredmé­nyeiről és következményeiről jobb hallgatni A Mariánumban minden­esetre erkölcsi szempontból kifogásolható eset soha sem történt. Valószínűnek tartjuk, hogy az Infrati­­rea ebben az esetben a sepsiszent­györgyi állami tanítónőképző esetére céloz, ahol azonban a botrányokat nem a koedukáció, hanem a tanári kar alapos kifogásra alkalmat adó­ vi­selkedése idézte elő. Az álmok és a rémes fantáziák vi­lágából való az Infratireának az a vádja is, hogy a Marianumban külföldi ta­nárok és nem román állampolgárok tanítanak. A Marianumnak azonban egyetlen nem román állampolgár tanára­­sincs. A kolozsvári államtitkárság tavaly ren­deletet adott ki, hogy a tanárok iga­zolják román állampolgárságukat és ez annak dacára, hogy az Infratirea nem hajlandó tudomásul venni, meg is történt. Vádolja a Marianumot azzal is, hogy nincsenek megfelelő képesítésű taná­rai! Ezzel szemben meg kell állapíta­nunk, hogy kudarcot vallott az Infratiera rágalmazó hadjárata a Marianum ellen Egyetlen vád sem nyert beigazolást — Vakmerő támadás Majláth püspök ellen — Mi rejlik a kútmérgező sajtóhat­járat hátterében ? — AZ Ellenzék tudósítójától . Egy kolozsvári román lapban, amely a benne megjelenő felekezet és nem­zetiség ellen izgató cikkekkel éles ellentétben a „Infratirea" (Testvériség) nevet viseli, rágalmazó cikksorozat jelent meg a kolozsvári Marianum ellen. A cikkíró felháborító ferdítések és rágalmak alapján arra a konklú­zióra jut, hogy ütött a szigorú meg­torlás órája a Marianummal szemben, mely­ az irredentizmus egyik fő fészke. Néhány héttel ezelőtt titkos feljelen­tés ment Bukarestbe a Marianum ellen, amely szerint ez az irredenta propaganda egyik főfészke lenne. A feljelentés alapján a közoktatásügyi miniszter Pteancu erdélyi közoktatás­­ügyi vezérfelügyelőt küldötte ki az ügy megvizsgálására, aki mindössze két délutánt fordított a vizsgálatra, amelyet — mint az eredmények mutatják — tendenciózus felületességgel folytatott le. Pteancu „tapasztalatairól"­ jelentés­ben számolt be a miniszternek, amely mintegy 30—40 vádpontot sorol fel a Marianum ellen és azonnali szigorú intézkedést kér. Gróf Majláth róm. kath. püspök a vádirat megérkezése­kor éppen a közoktatásügyi miniszter­nél tartózkodott s igy­ azonnal mód­jában volt a vádakra válaszolni. A miniszter megígérte, hogy nem tá­maszt akadályokat az intézet szabad működése elé, a püspök kérésére át­adta neki a vádiratot s megbízta a vizsgálat lefolytatásával. Majláth püspök a vizsgálat befejezése után a napok­ban leutazott Bukarestbe s közölte a miniszterrel a vizsgálat eredményét, amely teljesen tisztázta a Mariánumot a fantasztikus vádak alól úgy, hogy a püspök,ez alkalommal is újból megnyugtatást kapott a minisz­tertől, hogy az intézet továbbra is zavartalanul működhetik a kultúra érdekében. Mi van a háttérben? Az Infratirea csak akkor kezdette Mik a fantasztikus vádak ? ÉLLEMÜK.

Next