Ellenzék, 1923. március (44. évfolyam, 48-74. szám)
1923-03-23 / 67. szám
1923. március 23. péntek Arafej Cluj-Kolozsvár, 44. év, 67. szám ELLENZÉK Szerkesztőség és kiadóhivatal: Státus palota. Telefonszámok: Szerkesztőség: 9. Kiadóhivatal: 109. sz. Megtérik hétfő kivételével minden nap. Alapította: BARTHA MIKLÓS Előfizetés: havonta 25 lej, negyedévre 70 lej, félévre 130 lej, évente 240 lej. Számonként 1 lej. Bukarestiben 1 lej 50 báni. Vasárnap 2 lej. Lopás nyolc órai munkaidő követelésének , nem várt következménye lett Gyajtorlatba vétele a legtöbb államban. Kilönösen Keleten, még csak kivánt , és ahol a vívmány meg is valósult, részint ■, tőke visszacsináló akciója, részint azonban a viszonyok súlya alatt fokonként letöredezik. A testi munka tehát alighanem távolabb áll tőle, mint valaha, de annál inkább közeledik feléje a szellemi munka. A háború előtt a szellemi munkások munkaideje nagyjában az állami öt órás munkaidőhöz igazodott. A háború után, a forradalomkor — pompás tanulság! - a nyolc órás munkaidő jelszavának lobogtatása idején azonban a munkaadók éppen ezen a címen emelgetni kezdték a szellemi munka óráinak számát. Vállalatok, melyek azelőtt öt-hat órával megelégedtek, nyolcra szöktették fel a munkaidőt és még azoknál is, például a bankokban, melyek kevesebbel beérték, hat-hét óra lett a szabály. A szellemi munkásság védtelen volt, a testi munkásság néma maradt, új bizonyságát adva szociális éretlenségének és annak, hogy törekvései nagyrészt csak önzés és nem egy jobb világrend vágya. A manőver így sikerült és ma már felállíthatjuk a munkaidő szabályozására irányuló követelés ilyen szivelesének mérlegét; a testi munkásság alig nyert vele valamit, a szellemi munkásság mérhetetlenül sokat vesztett. Kérdés azonban, hogy ez a nivellálási folyamat fejlődést jelent-e. A szellemi munka túlzása sokkalta inkább életet érlő, mint a testi munka, amely néha, például szabadban, egyenesen fejlesztőleg hat a szervezetre. Magasabbrendű szellemi munkánál az öt óra természettudományos, bölcs határ és a szellemi munka alacsonyabb formáinál se lehet büntetlenül ennek az időnek megduplázásához közeledni. Nem lehet különösen nőknél és gyermekeknél, kiknek gyöngébb és más funkciókra szánt szervezetét hihetetlenül gyorsan támadja meg az irodai munka. Hányszor láttunk erőteljes és jó élet élésének és adásának ígéretével áldott leányokat megsappadni, megrokkanni és kongó tüdővel vonszolni tovább a bénává nyomorított sorsot! Pedig a gyilkosság itt kettős, mert nemcsak egy életet öl meg, hanem az emberi csira jövendő reménységét is. És mégis mikor most tiltakozó szavunkat letemetjük, nem is ezt a rendet és szokást akarjuk pörölyözni Ennek az átoknak visszásságán túlmenő hibák is vannak, melyek még a társadalm végzetszerítség látszatát se viselik magukon Ennek a halálos rendnek könyörtelen nagyságán túl még pfajajasságok is rágják a nagy fát, melynek terebélye, az örömös, etős emberi élet Apróka tények, szavak és gesztusok nőnek nőnek hosszú sorozattá csenik, csipkedik csöndben, alattombán és gyáván a napfényt és mosolyt és gyökereznek kétségkívül olyan lelki régiókban, hogy velük szemben a szervtelen megfigyelés megállapodásai csak komolytalanság volnának. Gúny volna minden szó, mely róluk szólva tárgyilagos hidegségben tetszelegne és nem sütné rájuk a megvetés szégyenbélyegét. Itt nincs helye elhallgatásnak, hanem nevén kel nevezni a gyermeket, hogy a minősítés súlya hulljon szabadítóként a gyengék serpenyőjébe. A nyolc órai irodai munka súlyos, a legtöbb esetben túlzott kívánság. Mégis sokaknak ez sem elég, mégis egyre érezhetőbb az ennek az időnek kinyitására való törekvés És mert jogos után ez egyelőre népi volna elérhető, burkolt erőszakosságok egész sorozata működik állandóan azon, hogy a súlyos jogot egy kis jogtalansággal megtoldja. Az igazgató úrnak éppen a munkaidő leteltekor támad diktálni valója A főnöke erősen számontartja, hogy ki távozik pontosan, vagy éppen csak megdicséri a tovább maradókat A bankok kitűzik a közönség számára való időt és azután - ártatlan naivság - nem vesznek tudomást arról, hogy a hivatalnoknak zárás miatt rendszerint két-három néha azonban öt órával tovább ott kell dolgoznia. Mi ez mind, játék, vagy ideális épülni akarás, a munkaidő betartásával űzött destrukció helyett konstrukció ? Nem, ez se nem játék, se nem konstrukció, hanem olyan valami, amire egészen más fogalomkörben található a leghelyesebb elnevezés. A szabad idő pénz, a szabad idő öröm , szabad idő egészség. Jogtalan elvonása az elbocsátás, vagy minősítés félre nem érthető, de burkolt fenyegetésének súlya alatt jog szerint is a zsarolás, erkölcsileg pedig az élet, az öröm, a mosoly tolvajlása, lopás. Az említett eljárásnak ezzel a névvel illetése talán nem található meg az iskolák szimplex erkölcstanában, de igazsága és becsületessége kétségbevonhatatlan. S mivel a mai rettentő káoszt jórészt az erkölcsi elvek bizonytalanságának köszönhetjük, ebben az esetben is törekednünk kell a fogalmak tisztázására. A modern világ szövevényessége az örökérvényű alapelvek világos vonatkoztatását kívánja a modern viszonyokra. Nincs semmi okunk arra, hogy csak azt bélyegezzük meg, ki erdő közepén szerez aranyórát, hanem azt is, ki társadalmi formák között szerez mások kárára palotát. A kettő között lényegi különbség nincs, formai különbségeket pedig nincs módunkban fő dolognak tartani, bármennyire kellemes volna is az bizonyos emberkategóriákra nézve. ij nJAKw t\ iHedu-je*! Íí Ismét elutasították a kisebbségek követeléseit Senkinek sincs „privilégium". — Az ellenzék folytatja a parlamenten kívüli harcot. — Időnként megjelenik a parlamentben is — Az Ellenzék tudósítójától — . Az alkotmányjavaslat tárgyalása rozsamlépésekben közeledik befejezése tele úgy a kamarában, mint a szenátusban. Bukaresti jelentés szerint kormányköröknek az a véleménye, hogy az alkotmányreformot szombat estig a jienaínent mindkét háza részleteiben i is megszavazza. Elcsépelt jelszót A szenátus szerdai ülésén a 37. szakasznál Schullerus szász szenátor újból előterjeszti tegnapi javaslatát, amelyben indítványozza, hogy a kisebbségek anyanyelvükön nyerjenek oktatást, közigazgatást, bíráskodást. Riserechide szenátor felhívja a szenátus figyelmét, hogy Románia nemzeti állam, mely ilyen kívánságokat nem fogadhat el. Iliescu kifejti, hogy a szenátus ebben a kérdésben már nyilatkozott és az indítványt egyszer már elvetette. Pangrati rámutat arra, hogy ezen kérés teljesítése államot jelent az államban. Constantinescu miniszter rámutat a szászok kívánságának abszurd voltára, amellyel privilégiumot kérnek. Kijelenti, hogy privilégiumot sem a többségnek, sem a kisebbségnek sohasem nyújtanak.) Schullerus indítványát elvetették, a 37. szakasz változatlan megmaradt. A többi szakaszokat a 46. szakaszig megszavazták A parlamentből kivonult ellenzéki képviselők ma a következő kommünikét adtak ki. — A román nemzeti párt és a parasztpárt a nemzet akaratának megfelelve, minden törvényes eszközzel meg akarták akadályozni a liberális alkotmányjavaslat részletes vitáját. Azonban az egyesült ellenzék és a közvélemény tiltakozása dacára általánosságban megszavaztatta az alkotmányt. Az ellenzéki képviselők és szenátorok e tény által a felelősséget magukról elhárítva újból tiltakozásukat fejezik ki és elhatározták, hogy az alkotmányreform részletes vitájának idején távolmaradnak a parlament üléseiről, azonban az interpellációkra szánt üléseken meg fognak ott jelenni. A parlamenten kívüli harcot az egész országban a megállapított terv alapján folytatni fogják. A nemzeti párt klubja elhatározta, hogy kártérítési pert indít Nicoleanu tábornok térparancsnok ellen, aki tegnap vízifecskendőkkel tönkretette a klub berendezését. Vajda Sándor a keddi eseményekről A Lupta szerkesztőjének felkérésére Vajda, volt miniszterelnök a következőket mondta el a tegnapelőtti eseményekről : — Hallatlan dolgok történtek — mondotta Vajda — a kamara keddi ülése folyamán Az alkotmánytervezet előadója amolyan tizedrangú egyéniség volt, akinek hangját a gyorsírók sem hallhatták. Ezek is tenyerükkel tölcsért alkotva füleikhez, mégsem voltak képesek szengszáfolni. Szégyenletesen töltötte be előadási szerepét. Ugyanilyen módszerrel zárták be a vitát is. A miniszterelnök nem az ellenzéknek felelt, hanem csak éppen mondott egyet mást, amihez inkább volt kedve. Ennél is szégyenletesebb — folytatja Vajda a többségnek az az előre kieszelt tettleges támadása, amely az ellenzéki párt testileg leggyengébb tagjára vetette magát. Muntean képviselőt abban a pillanatban lógták körül a padok és a tál között a liberálisok markos legényei és verték meg orvul támadva rá, amikor az ellenzék már kivonult a teremből. Vissza kellett térnünk, hogy együttes erővel szabadítsuk ki imádói kezei közül. Hasonló eset az, ami Sorbata szenátorral történt, akit a ruhatárban támadtak meg Manolescu-Strunga és Dobrescu-Tulcea kvesztorok, amidőn kabátját öltötte magára. Dobrescu többször arcul ütötte a szenátort, amikor még csak védekezni sem tudott. Címe ilyen körülmények között indult meg annak az alkotmánynak a megszavazása -- fejezte be Vajda , amelyről fennen hirdetik, hogy hivatva lesz az országban a jó rendet uralomra juttatni. Magyarország és Középeurópa válságos sorsa Pusztulás fenyeget, ha nem engedik meg a békés fejlődést — Befejezés előtt a vizsgálat az összeütközés ügyében — A magyar kormány fellép a gazdasági élet megrontói ellen — Meghiúsult Zichy János pártalakítási akciója — Az Ellenzék tudósítójától . A magyar fővárosban március 15-én történt incidens hullámai elsimultak. A vizsgálat még nem nyert befejezést s az ifjúság feszülten várja ennek eredményét. A nemzetgyűlés a gazdasági munka rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását kezdette meg. Súlyos gondot okoz a kormánynak a magyar korona értékcsökkenése és két tagjának nyilatkozata szerint el van határozva úgy e tekintetben, mint a kosztpénz romboló hatásai ellen erélyesen megtenni a kellő intézkedéseket Nevezetesebb eseménye a belpolitikának, hogy Zichy János pártalakítás akciója meghiúsultnak tekinthető A nemzetgyűlés ülése A magyar nemzetgyűlés szerdai ülésén a gazdasági munka közigazgatási rendezéséről szóló törvényjavaslatot tárgyalták. A felszólalók hangoztatták, hogy szociális szempontból óriási szükség van a munkaviszony törvényes szabályozására. A képviselők közt nagy véleményeltérés volt a javaslatnak azon intézkedése tekintetében, amely szerint a munkabérek megállapítását a járásbíróságokra vagy szolgabíróságokra kívánja bízn. Drozdy éles támadásokat intézett a szolgabírói kar ellen. A nagy zajban Neubauer Ferenc szociáldemokrata képviselő közbekiált : — Csókolódzék Göndörrel! Szakács Andor 48-as kisgazdapárti képviselő elismeri a javaslat jószándékát, de véleménye szerint a munkabérek kérdésében a döntés nem bízható a szolgabirákra. Nagyatádi, jön a közigazgatási reform ! Rassay: Előbb jöjjön a választójog, addig nem tárgyalunk közigazgatási reformot. Klárik Ferenc szociáldemokrata közbekiált : Fel kell oszlatni a Házat ! Az interpellációk során Reisinger Ferenc szociáldemokrata szóváteszi a zalaegerszegi internálótáborban szerzett újabb tapasztalatait. Sürü közbeszólások közt kérdést intéz a belügyminiszterhez, hogy hajlandó-e az internálótábort feloszlatni és a jelentkezési kényszert a legrövidebb időn belül megszüntetni ?