Ellenzék, 1923. március (44. évfolyam, 48-74. szám)

1923-03-23 / 67. szám

1923. március 23. péntek Ara­­­fej Cluj-Kolozsvár, 44. év, 67. szám ELLENZÉK Szerkesztőség és kiadóhivatal: Státus palota. Telefonszámok: Szerkesztő­ség: 9. Kiadóhivatal: 109. sz. Meg­térik hétfő kivételével minden nap. Alapította: BARTHA MIKLÓS Előfizetés: havonta 25 lej, negyed­évre 70 lej, félévre 130 lej, évente 240 lej. Számonként 1 lej. Bukarest­iben 1 lej 50 báni. Vasárnap 2 lej. Lopás nyolc órai munkaidő követelésének , nem várt következménye lett Gya­­­jtorlatba vétele a legtöbb­ államban. Ki­lönösen Keleten, még csak kiván­­t , és ahol a vívmány meg is való­­sult, részint ■, tőke visszacsináló akciója, részint azonban a viszonyok súlya alatt fokonként letöredezik. A testi munka tehát alighanem távolabb áll tőle, mint valaha, de annál inkább közeledik feléje a szellemi munka. A háború előtt a szellemi munkások munkaideje nagyjában az állami öt órás munkaidőhöz igazodott. A háború után, a forradalomkor — pompás ta­nulság! - a nyolc órás munkaidő jelszavának lobogtatása idején azon­ban a munkaadók éppen ezen a címen emelgetni kezdték a szellemi munka óráinak számát. Vállalatok, melyek azelőtt öt-hat órával megelé­gedtek, nyolcra szöktették fel a mun­kaidőt és még azoknál is, például a bankokban, melyek kevesebbel beér­ték, hat-hét óra lett a szabály. A szel­lemi munkásság védtelen volt, a testi munkásság néma maradt, új bizony­ságát adva szociális éretlenségének és annak, hogy törekvései nagyrészt csak önzés és nem egy jobb világrend vágya. A manőver így sikerült és m­a már felállíthatjuk a munkaidő szabá­lyozására irányuló követelés ilyen szi­­velesének mérlegét; a testi munkás­ság alig nyert vele valamit, a szellemi munkásság mérhetetlenül so­kat vesztett. Kérdés azonban, hogy ez a nivel­­lálási folyamat fejlődést jelent-e. A szellemi munka túlzása sokkalta in­kább életet érlő, mint a testi munka, amely néha, például szabadban, egye­nesen fejlesztőleg hat a szervezetre. Magasabbrendű szellemi munkánál az öt óra természettudományos, bölcs határ és a szellemi munka alacso­nyabb formáinál se lehet büntetlenül ennek az időnek megduplázásához közeledni. Nem lehet különösen nők­nél és gyermekeknél, kiknek gyön­gébb és más funkciókra szánt szer­vezetét hihetetlenül gyorsan támadja m­eg az irodai munka. Hányszor lát­tunk erőteljes és jó élet élésének és adásának ígéretével áldott leányokat megsappadni, megrokkanni és kongó tüdővel vonszolni tovább a bénává nyomorított sorsot! Pedig a gyilkos­ság itt kettős, mert nemcsak egy éle­tet öl meg, hanem az emberi csira jövendő reménységét is. És mégis mikor most tiltakozó sza­vunkat letemetjük, nem is ezt a rendet és szokást akarjuk pörölyözni Ennek az átoknak visszásságán túlmenő hibák is vannak, melyek még a társadalm­ végzetszerítség látszatát se viselik ma­­gukon Ennek a halálos rendnek kö­nyörtelen nagyságán túl még pfaj­ajasságok is rágják a nagy fát, mely­nek terebélye, az­ örömös, etős emberi élet Apróka tények, szavak és gesz­tusok nőnek nőnek hosszú sorozattá csenik, csipkedik csöndben, alattom­­b­án és gyáván a napfényt és mosolyt és gyökereznek kétségkívül olyan lelki régiókban, hogy velük szemben a szervtelen megfigyelés megállapodásai csak komolytalanság volnának. Gúny volna minden szó, mely róluk szólva tárgyilagos hidegségben tetszelegne és nem sütné rájuk a megvetés szégyen­bélyegét. Itt nincs helye elhallgatás­nak, hanem nevén kel nevezni a gyermeket, hogy a minősítés súlya hulljon szabadítóként a gyengék ser­penyőjébe. A nyolc órai irodai munka súlyos, a legtöbb esetben túlzott kívánság. Mégis sokaknak ez sem elég, mégis egyre érezhetőbb az ennek az időnek kinyitására való törekvés És mert jogos után ez egyelőre népi volna el­érhető, burkolt erőszakosságok egész sorozata működik állandóan azon, hogy a súlyos jogot egy kis jogtalan­sággal megtoldja. Az igazgató úrnak éppen a munkaidő leteltekor támad diktálni valója A főnök­e erősen szám­ontartja, hogy ki távozik ponto­san, vagy éppen csak megdicséri a tovább maradókat A bankok kitűzik a közönség számára való időt és azután - ártatlan naivság - nem vesznek tudomást arról, hogy a hivatalnoknak zárás miatt rendszerint két-három néha azonban öt órával tovább ott kell dolgoznia. Mi ez mind, játék, vagy ideális épülni akarás, a munkaidő be­tartásával űzött destrukció helyett kon­strukció ? Nem, ez se nem játék, se nem konstrukció, hanem olyan valami, amire egészen más fogalomkörben található a leghelyesebb elnevezés. A szabad idő pénz, a szabad idő öröm , szabad idő egészség. Jogtalan elvo­nása az elbocsátás, vagy minősítés félre nem érthető, de burkolt fenyege­tésének súlya alatt jog szerint is a zsa­rolás, erkölcsileg pedig az élet, az öröm, a mosoly tolvajlása, lopás. Az említett eljárásnak ezzel a név­vel illetése talán nem található meg az iskolák szimplex erkölcstanában, de igazsága és becsületessége kétség­bevonhatatlan. S mivel a mai rettentő káoszt jórészt az erkölcsi elvek bizony­talanságának köszönhetjük, ebben az esetben is törekednünk kell a fogal­mak tisztázására. A modern világ szö­vevényessége az örökérvényű alapel­­vek világos vonatkoztatását kívánja a modern viszonyokra. Nincs semmi okunk arra, hogy csak azt bélyegez­zük meg, ki erdő közepén szerez aranyórát, hanem azt is, ki társadalmi formák között szerez mások kárára palotát. A kettő között lényegi különb­ség nincs, formai különbségeket pe­dig nincs módunkban fő dolognak tartani, bármennyire kellemes volna is az bizonyos emberkategóriákra nézve. ij nJAKw t\ iHedu-je*! Íí Ismét elutasították a kisebbségek követeléseit Senkinek sincs „privilégium". — Az ellenzék folytatja a parlamenten kívüli harcot. — Időnként megjelenik a parlamentben is — Az Ellenzék tudósítójától — . Az alkotmányjavaslat tárgyalása ro­­zsamlépésekben közeledik befejezése tele úgy a kamarában, mint a szená­tusban. Bukaresti jelentés szerint kormány­köröknek az a véleménye, hogy az alkotmányreformot szombat estig a jien­aínent mindkét háza részleteiben i i­s megszavazza. Elcsépelt jelszót A szenátus szerdai ülésén a 37. sza­kasznál Schullerus szász szenátor új­ból előterjeszti tegnapi javaslatát, a­melyben indítványozza, hogy a kisebb­ségek anyanyelvükön nyerjenek okta­tást, közigazgatást, bíráskodást. Riserechide szenátor felhívja a sze­nátus figyelmét, hogy Románia nem­zeti állam, mely ilyen kívánságokat nem fogadhat el. Iliescu kifejti, hogy a szenátus ebben a kérdésben már nyilatkozott és az indítványt egyszer m­ár elvetette. Pangrati rámutat arra, hogy ezen kérés teljesítése államot jelent az államban. Constantinescu miniszter rámutat a szászok kívánságának abszurd vol­tára, amellyel privilégiumot kérnek. Kijelenti, hogy privilégiumot sem a többségnek, sem a kisebbségnek sohasem nyúj­tanak.­­) Schullerus indítványát elvetették, a 37. szakasz változatlan megmaradt. A többi szakaszokat a 46. szakaszig meg­szavazták A parlamentből kivonult ellenzéki képviselők ma a következő kommüni­két adtak ki. — A rom­án nemzeti párt és a pa­­rasztpárt a nemzet akaratának meg­felelve, minden törvényes eszközzel meg akarták akadályozni a liberális alkotmányjavaslat részletes vitáját. Azonban az egyesült ellenzék és a közvélemény tiltakozása dacára általá­nosságban megszavaztatta az alkot­mányt. Az ellenzéki képviselők és szenátorok e tény által a felelősséget magukról elhárítva újból tiltakozásu­kat fejezik ki és elhatározták, hogy az alkotmányreform részletes vitájá­nak idején távolmaradnak a parlament üléseiről, azonban az interpellációkra szánt üléseken meg fognak ott je­lenni. A parlamenten kívüli harcot az egész országban a megállapított­­ terv alapján folytatni fogják. A nemzeti párt klubja elhatározta, hogy kártérítési pert indít Nicoleanu tábornok térparancsnok ellen, aki teg­nap vízifecskendőkkel tönkretette a klub berendezését. Vajda Sándor a keddi eseményekről A Lupta szerkesztőjének felkérésére Vajda, volt miniszterelnök a követ­kezőket mondta el a tegnapelőtti ese­ményekről : — Hallatlan dolgok történtek — mondotta Vajda — a kamara keddi ülése folyamán Az alkotmánytervezet előadója amolyan tizedrangú egyéni­ség volt, akinek hangját a gyorsírók sem hallhatták. Ezek is tenyerükkel tölcsért alkotva füleikhez, még­sem voltak képesek szengszáfolni. Szégyen­letesen töltötte be előadási szerepét. Ugyanilyen módszerrel zárták be a vitát is. A miniszterelnök nem az el­lenzéknek felelt, hanem csak éppen mondott egyet mást, amihez inkább volt kedve.­­ Ennél is szégyenletesebb — foly­tatja Vajda a­­ többségnek az az előre kieszelt tettleges támadása, amely az ellenzéki párt testileg leggyengébb tag­jára vetette magát. Muntean képviselőt abban a pillanatban lógták körül a padok és a tál között a liberálisok markos legényei és verték meg orvul támadva rá, amikor az ellenzék már kivonult a teremből. Vissza kellett tér­nünk, hogy együttes erővel szabadítsuk ki imádói kezei közül. Hasonló eset az, ami Sorbata sze­nátorral történt, akit a ruhatárban tá­madtak meg Manolescu-Strunga és Dobrescu-Tulcea kvesztorok, amidőn kabátját öltötte magára. Dobrescu többször arcul ütötte a szenátort, ami­kor még csak védekezni sem tudott. C­íme ilyen körülmények között indult meg annak az alkotmánynak a megszavazása -- fejezte be Vajda , amelyről fennen hirdetik, hogy hivatva lesz az országban a jó rendet ura­lomra juttatni. Magyarország és Középeurópa válságos sorsa Pusztulás fenyeget, ha nem engedik meg a békés fejlődést — Befejezés előtt a vizsgálat az összeütközés ügyében — A magyar kormány fellép a gazdasági élet megrontói ellen — Meghiúsult Zichy János pártala­kítási akciója — Az Ellenzék tudósítójától . A magyar fővárosban március 15-én történt incidens hullámai elsimultak. A vizsgálat még nem nyert befejezést s az ifjúság feszülten várja ennek ered­ményét. A nemzetgyűlés a gazdasági munka rendezéséről szóló törvényja­vaslat tárgyalását kezdette meg. Sú­lyos gondot okoz a kormánynak a magyar korona értékcsökkenése és két tagjának nyilatkozata szerint el van határozva úgy e tekintetben, mint a kosztpénz romboló hatásai ellen eré­lyesen megtenni a kellő intézkedése­ket Nevezetesebb eseménye a bel­politikának, hogy Zichy János párt­­alakítás­ akciója meghiúsultnak tekint­hető A nemzetgyűlés ülése A magyar nemzetgyűlés szerdai ülé­­sén a gazdasági munka közigazgatási rendezéséről szóló törvényjavaslatot tárgyalták. A felszólalók hangoztatták, hogy szociális szempontból óriási szükség van a munkaviszony törvé­nyes szabályozására. A képviselők közt nagy véleményeltérés volt a javaslat­nak azon intézkedése tekintetében, amely szerint a munkabérek megálla­pítását a járásbíróságokra vagy szol­­gabíróságokra kívánja bízn. Drozdy éles támadásokat intézett a szolgabírói kar ellen. A nagy zajban Neubauer Ferenc szociáldemokrata képviselő köz­bekiált : — Csókolódzék Göndörrel! Szakács Andor 48-as kisgazdapárti képviselő elismeri a javaslat jószán­dékát, de véleménye szerint a munka­bérek kérdésében a döntés nem bíz­­­ható a szolgabirákra. Nagyatádi, jön a közigazgatási reform ! Rassay: Előbb jöjjön a választójog,­ addig nem tárgyalunk közigazgatási reformot. Klárik Ferenc szociáldemokrata köz­bekiált : Fel kell oszlatni a Házat ! Az interpellációk során Reisinger Ferenc szociáldemokrata szóváteszi a zalaegerszegi internálótáborban szer­zett újabb tapasztalatait. Sürü közbe­szólások közt kérdést intéz a belügy­miniszterhez, hogy hajlandó-e az inter­nálótábort feloszlatni és a jelentkezési kényszert a legrövidebb időn belül megszüntetni ?

Next