Ellenzék, 1931. április (52. évfolyam, 75-97. szám)

1931-04-01 / 75. szám

e. otVet Stanemir úr megveti az erdélyi törvényeket Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósítójától.) A fogházudvaron fázósan sétál fel és alá Kun Andor, a feketeszesz-ügy első letartóztatott­ja. Félórája van erre a sétára és szemfilel­­láthatólag nagyon megzavarta, hogy a má­sodik emeleti ablakból néhány kiváncsi em­ber kihajolva bámulja. Kun Andor hevesen gesztikulálva int a fogházőrnek és kéri, hogy intézkedjék. Elvégre ő nem kirakati tárgy, akit mindenki kedve szerint gusztál­­hat. Mialatt Kun Andor ilyenformán újra összeütközésbe került a külvilággal, a tör­vényszék harmadik szekciójának tárgyaló­­termében éppen ítélethozatalra vonult visz­­sza a vádtanács, hogy döntsön a fekete­­szesz-ügy két legújabb vádlottjának, Sta­­□emir vezérfelügyelőnek és Bálint pénz­ügyi tanácsosnak sorsáról. Erre a határo­zatra várt a folyosó közönsége, amely az utolsó ablakból éppen a fogház-udvarra láthatott, ahol Kun Andor egyre növekedő idegességgel konstatálta, hogy megzavar­ják a sétájában. Kun Andor végül is, egy fenyegető gesztus után, amellyel a kiván­csiak iránti megvetését kifejezte, intett a fogházőrnek, hogy elég volt a mai sétából... Ezt igazán nem lehet elviselni, hogy az em­bernek még a fogházban sincs nyugodalma. Stanomir vezérfelügyelő ezalatt megvető hangon fejtette ki, hogy egyáltalában nincs megelégedve az Erdélyben érvényben lévő büntető törvényekkel. Olyan parázs vitába bocsátkozott ügyvédjével, hogy inkább ügy­védnek látszott volna, mint vádlottnak, ha a fogházőr kellemetlen jelenléte nem teszi vi­lágossá a tényállást. Stanomir, aki a föld­­mivelésügyi minisztériumban még korlát­lan hatalmú úr volt néhány héttel ezelőtt, sokkal elegánsabb, mint pénzügyi kollégá­ja, Tanasescu. Most is olyan, mintha teszt­vizitre készülne. Legújabb divat szerint sza­bott kék ruha van rajta, az elmaradhatatlan gavallér-zsebkendővel, a bundája pedig, amelyet hanyag eleganciával panyókára ve­tett, sok szegény embert kirántana a pilla­natnyi pénzzavarból. Egyik ügyvéd, aki még fénykorából is­merte Stanomirt, fejcsóválva magyarázta: — Ezt sem hittem volna, hogy valaha fogházőr mellett látom a general-inspector urat. Olyan úr volt ez Bukarestben, hogy egy alkalommal, amikor valami kérvényt kellett nála elintéznem Bukarestben, három napig vártam arra, hogy kihallgatáson fo­gadjon. Az idők azonban változnak és Stanemir úr minden méltatlankodása ellenére is a vizsgálóbíró álláspontjának adnak helyet a vádtanács tagjai. Stanemir vezérfelügyelőt visszakisérik a fogházba. Senki sem hajlong előtte és a cellájának ajtaja sincs kipár­názva, mint a minisztériumban. Dehát majd csak ehhez is hozzászokik, mert sok min­dent elbír az olyan ember, aki a letartózta­tásra kiküldött rendőrközegeknek még hiva­tali gőggel mondta, hogy jól gondolják meg, hogy mit csinálnak, mert ő vezérfelügyelő és erre a rendőrség emberei csak elnézéssel legyintettek: — Jó! Jó! A többit majd a vizsgálóbíró­nak tessék elmondani! BEEBKZVK Szf'Jm. ,1937. ЪргЛЧи 1. > АА*Л*ААЯААЙЛЙЙЙАЙМММЙЛ*МЛЙЛЙАЛЛЙДЙАЙАМММММ*: «ММММ i Minden kiadása felesleges,­ ­ amelyet nyirkos háza javítására fordít. Házát gyorsan­­ meg- ! ; szabadítja a nyiroktól a legújabb amerikai találmány, a­m­i „BUER“ készítmény használata által, bármily állapotban i­s volna is lakása. j ; Kérjen „BUER“ készítményt. Egy doboz ára 200 lei, mely |; I elegendő 8 m2-hez. Kapható minden drogueriában, festék- ;| I üzletben és épitőanyagraktárban.­­ ; | | Főlerakat: „B­U­E­R“ Bucuresti, Strada Mecet No. 33. | I A dumping mérlegelésénél nincs igaza Truckijnak - mondja Welsz Fülöp, aki szerint erősen kalkulációba kell venni Oroszország gazdasági harcát " Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósí­tójától.) Az Ellenzék tegnapi számában megemlékeztünk arról az alkalomról, amelyre Weisz Fülöp, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnöke, a magyarországi pénzügyi világ kiváló repre­zentánsa Kolozsvárra érkezett. Weisz Fülöp azok közé tartozik, akik nemcsak pozíció­juknál, hanem értékes közgazdasági tevé­kenységénél fogva is első helyen áll a gaz­dasági szaktekintélyek sorában. Ma, amikor gazdasági rendünk válságos világát éljük, fokozott édeklődéssel figyeljük azokat, akiktől koncepciót és tisztánlátást várunk a mai gazdasági kataklizmában. Weisz Fülöp készségesen fogad, de már előre is kijelenti, hogy jóslatokba nem bo­csátkozik, mert a mai rendszertelenségben, a mai meglepetésekre épített gazdasági vi­lágban ez a leghálátlanabb szerepkör volna. — Általános világkrízis... És amint ezt a megállapítást kimondja, máris igazolja magát mintegy: — Tudom, tudom kérem, ez már köz­hely, erről ma már mindenki beszél — de ez v­a­n és erről kell beszélni. Kifejti Weisz Fülöp, hogy ebben az álta­lános világkrízisben milyen fokozottan hát­rányos helyzetben vannak az agrárállamok és ezek között szinte elsősorban a két szomszédos állam: Magyarország és Romá­nia. Kifejti annak szükségességét, hogy a két államnak együtt kell működni. — Nem is szükségesség kérem, hanem ennél jóval több: egyenesen törvényszerű­ség, зше1у alól — hiába akarják a politiku­sok — nincs kiút. A dumping? " Bedobjuk a szót, amely immár szintén közhely és amelynek jelentőségéről kérünk szakszerű felvilágosítást. — Olvasom, hogy Trockij a dumpingról lekicsinylőleg beszél. Hát kérem, én ebben a tekintetben nem állok Trockij mellé. A dumping igenis, nagyon jelentőségteljes gazdasági mozgalma Szovjetoroszországnak és nem lehet lekicsinyelni, hanem igenis komolyan felmérni kell, komolyan számol­ni vele és komolyan felvenni az akciót. Még azt sem mondhatom, hogy ez csak má­ról-holnapra szóló zavaró tendenciájú gaz­dasági harca Oroszországnak. Oh nem. Én úgy látom, egy nagyon is koncepciózus jelle­gű kampány ez, amelyet a maga jelentősé­gében kell felvenni és beleszámítani a gaz­dasági kalkulációkba. — Európai államgazdasági szövetségek, német-osztrák vámunió, stb. ...­­ — Igen, feltétlenül készülődik valami. Az európai államok tudataira ébredtek annak, hogy össze kell fogni. Hogy a romboló ha­tású politikai machinációk helyébe az építő hatású gazdasági koncepciónak kell jönnie. A német-osztrák vámuniót én például nagy­jelentőségű kezdeményező lépésnek tartom. Romániai problémák következnek. Ezek között elsősorban a financiális vezérszakma körébe vágó­ kamattörvény. Weisz Fülöp azt mondja: — Kérem, én Romániában egyelőre hibá­nak tartom azt, hogy itt súlyosan magas az alapkamatláb, a jegybank kamatlába. Ez 9 percent. Nagyon sok. Abba a gazdasági szer­vezkedésbe, amely az orosz dumping ellen történik például — nagyon súlyos ez a ma­gas kamatláb. Azután hogy ezen az alapon az egyes bankok kamatlába természetesen szintén elég magas még, azt ennek egyenes következményének tudom be. Mert nemcsak számszerűleg, de aránylagosan is hatással van a kamatláb kialakulására az, ha az ál­lami kamatláb ilyen magasan van. A román-magyar gazdasági együttműködés — erről a következőket mondja Weisz Fü­löp meglepően optimisztikus hangon: — Ha figyelembe veszem azt, hogy pél­dául én, mint az idegen tőke egyik nagy in­tézményének a felelős tényezője, ezelőtt mondjuk 5—6 esztendővel nem nagyon szí­vesen jöttem be Romániába és ma már sok­kal nagyobb bizalommal vagyok az itteni állapotok iránt — akkor azt kell megállapí­tanom, hogy a román-magyar gazdasági kö­zeledésnek ez a része immár rendben van. Ami még nehézkes egy kicsit — az úgyne­vezett politikai szempontok, de itt is határo­zott javulást látok a két ország közötti relá­cióban. Weisz Fülöpnek ez a kijelentése már csak azért is mértékadó, mert a Pesti Magyar Ke­reskedelmi Bank vállalkozó nagytőkéjével az utóbbi időben valóban intenzíven kezd mű­ködni a romániai piacon. (g) SZALONDARABOK nagy választékban az ELLENZÉK zeneműosztályában. Nagy választék női modell"! kabát-kosztümökben, férfi és gyermek konfekció PRAKTIKU­RMASZLER JAKAB гпмпнпии minden idők legtökéle­tesebb kabátja.­­ • „FIBRA” LERAK­AT A CLUJ, Piata Unirii No. 21. Tiszta gyapjú lódenből a sze­zon újdonsága, „Fibra“ szaba­dalom, csak Lei Legprímább minőségű Burbery gyapjú trenchkoats­zei cikkekben! 1 Ф GYÁRI ÁRAK ÉS FIGYEL­MES KISZOLGÁLÁS! 2.ZDD GYÁRI ÁRAK ÉS FIGYEL­MES KISZOLGÁLÁS! -----------— - 1 RAPIRERD: Naptár: 19.­ április 1, szerda. ii Katholikus: Hugó. — Protestáns: Hugó. — Ortodox: Maria eg. — Izraelita: 14 Vizán * 1­5691 A nap dél: 5.41. A nap nyugszik: 19.28. Nyitvalévő könyvtárra és múzeumok. Egyetemi Könyvtár: délelőtt 8—1-ig, délután ,— 8- ig. — Erdélyi Kárpátegyesület múzeuma: dél­előtt 9—l-ig. — Etnográfiai múzeum: délelőtt 9— i-ig, d. u. a—4-ig. EME Régiség és Képtár: dél­előtt 1­—­i-ig. Ereklye Múzeum: délelőtt 9— s-ig. Az egyetem népkönyvtára: d. u. 3—9-ig. Állami hí­vaatok vezetői fogadnak: Moldovan Valér dr. tartományi igazgató: d. e. II—1-ig.­­ . Hatiegan Simon rendőrkresztor: csütörtök kivé­telével d. e. 10—12-ig. Popa Ádám dr. vármegyei prefektus: délelőtt II—12-ig. Mihali Tivadar polgármester: délelőtt 12—1­ 1g. Magyar egyházfők fogadnak: Makkai Sándor dr. ref. püspök: d. e. 12—l-ig. Boros György unitárius püspök: d. e. ia—1-ig­ Balázs Andris róm. kath. státus referens: déleidet II—12-ig. Ma éjszaka a következő gyógyszertárak tel­jesítenek szolgálatot: Dr. Kohn, Főtér, Somlea, Ferenc József-ut. Dr. Cseresznyés, Kossuth Lajos-u. 22. ♦MEGHÍVÓ A „Hangya“ Szövetkezetek Központja, mint Termelő-, Értékesítő- és Fogyasztási Szövetkezet XI. évi rendes közgyűlését Nagyenyeden, az intézeti székház tanács­termében 1931. év április hó 9-én, csütörtö­kön délelőtt fél 11 órakor tartja, melyre az üzletrészes tagokat ezennel meghívja. Napi­rend: 1. Elnöki megnyitó, közgyűlési jegyző és két jegyzőkönyvhitelesítő kijelölése. 2. Az igazgatóság jelentése az 1930. évi üzlet­eredményről. 3. A zárszámadások előter­jesztése a mérleggel. 4. A felügyelő bizott­ság jelentése. 5. Határozat a mérleg megál­lapítása, a veszteség fedezése és a felment­vény megadása tárgyában. 6. A központ igazgatóságának javaslatai a forgalom eme­lése, a szövetkezetek tartozásának csökken­tése, az elégtelen alaptőkéjű szövetkezetek megerősítése tárgyában. 7. Igazgatósági ta­gok választása. 8. Indítványok. * Alapsza­bály 20. „Az évi rendes közgyűlés tár­gya“, „minden, az igazgatóság saját elhatá­rozásából, vagy valamely tagnak azon év február hó végéig, de minden esetben a közgyűlés előtt legalább egy hónappal az igazgatóságnál írásban történt bejelentése folytán napirendre kitűzött tárgy“. — Az 1930. év folyamán belépett 1 tag 4 rendes üzletrésszel. A régi tagok jegyeztek 135 rendes és 23 alapítványi üzletrészt. Kilépett 14 tag 112 rendes és 12 alapítványi üzlet­résszel. Az 1930. év végén a tagok száma 513, kiknek 6397 rendes és 870 alapítványi üzletrészük volt. Aiud—Nagyenyed, 1931. március hó. Az Igazgatóság. PALOTÁT ÁRVEREZTEK MAROSVÁSÁR­HELYEN. Marosvásárhelyről jelenti tudósí­tónk. Szomorú körülmények között cserélt gazdát Marosvásárhely egyik legszebb palo­tája. A város Főterán lévő Knöpfler-palota tegnap árverésre került. Az árverés Knöpfler Albert tulajdonos terhére történt 4.152.000 lej erejéig. Ezen a kikiáltási áron el is kelt a palota, amelyet Sándor Mór nagykereskedő vet meg. Knöpfler Albertnek egy hosszas örökösödési pere volt folyamatban és erre a perre az egykor dúsgazdag embernek csak­nem minden v­agyona ráment. A négymilliós árverési összeg ügyvédi költségekre ment fel.

Next