Ellenzék, 1942. október (63. évfolyam, 222-246. szám)
1942-10-07 / 226. szám
VíjL^-IH nfjí Forrongó világ gyermekei Irta: Vas* Hésziö f'idélyt iS felvnUkl cuiboi, 1 rí mjt itt kell laknia Budapesten, csuk. Budát szerelheti ebbül a megdu/. adt kőrengetegbol. Ilyenkor e/. a városias/, gyönyörűen hajlik bele az őszbe, terhas bánattal és nosztalgikus emlékezéssel . szűőföld erdőkabculatára, a Hargita vagy a gumini hegyek lankáira, ahol most vált rozsdapirosra, elénk sárgára és tőt vörösre a tűnő idő. A budai oldal ezernyi színben ragyog Amerre minden nap megteszem az utat, a Sashegy és a vén Gellért környékén, csodás szinjátékkal kedveskedik lakóinak, a budai őta/. Néhány hét óta vidám diáksereg nótáit hallom a Cis/.terek kertjéből. Kodály-dalokat kitubál fejem fölött a/. őszi nap szokatlan heve. Tervszerűen, majd minden nap ugyanazonórájában rákezdi száz meg száz friss torok, v ércesen zengi, népünknek és földünknek őskofájára. Istenem, a mai gimnazistáknak már kötelező tantárgy a Kodály-népdal! Nem így husz-huszonöt évvel ezelőtt. Mi még idegenből átfordított, rezbentően habarcs, ízléstelen és nyakatekert liedertafales dalokat tanultunk az iskolai énekórákon. Azóta Kodályék, Bartókék megharcolták a harcukat és győztek,legalább is az iskolákban győztek. Más ez az ifjúság, egészen más, mint a miénk. Dal és vers mélyebb és emberibb magyarsággal itatja át a hazatalált ifjúságot. Mi még pad alatt olvastuk Adyt és Móricz Zsigmondot, ők már leckét mondanak, dolgozatot és doktori értekezést írnak belőlük. A mi egyetlen kutatómunkánk abban merült ki, hogy a tavaszi napok délutánjain a Sajó partjára vonultak és ott gólyabirt, szarkalábat, láncfüvet préseltünk a növénygyűjtőkbe és színes rovarokat raktunk spirituszba. — A mai fiatalok már átlépték a folyót és megszállták a falut, ahol egy nemzet gyökereit kutatják. Más a daluk, más a nyelvük, más a retorikájuk. A szókincsük is elüt a miénktől. A hanganyag ugyanaz, csak ők mégis egészen másképpen olvassák már. A nevelés, íme lassan talán csodát tesz. Karácsony Sándor nagyon helyesen fejtegeti új könyvében, az Ocsudói Magyarságban, hogy a nevelési reform ma aktuális problémájának a megoldása az egyetlen útja-módja a megelőző koroktól megoldatlan vagy csak feléből-harmadából megoldott formában örökölt régebbi társadalmi kérdéseink elintézésének is. Egy két, földreformot és egyéb társadalmi kérdést a mi generációnk megoldani már nem képes, — vallja be Karácsony — ezeket a feladatokat is pozitívebb ifjúságunk viheti jó végre . .. Más, egészen más ifjúság ez, mint a miénk volt. A mai husz-huszonötéves ifjú lelkének tükrében, vágyaiban, ambícióiban megcsillan már a régi Magyarország nagysága is. Egész észjárása, világszemlélete, látóköre és önérzete örvendetes változásról beszél. Azelőtt, a mirönkben, negyedszázadon keresztül, az Alma Mater szinte a teljes reménytelenségge küldte ki az ifjúság rajait. Mit éltünk át, Istenem, e huszonöt esztendőben! Mit élt át az ország és szétszórt népe! Milyen szomorú emlékek kísértenek vissza a messziségből, ha az ember felidézni próbálja ezeknek a zűrzavaros időknek keserű élményeit és benyomásait. A négyéves háború után jött Trianon, a nemzeti gyász mélysége és komoly megrendülése, a kétségbeesés lázas önkívülete, a keserű levertség gyilkos bánata. Havat lapátoló ifjúság, diplomás villamos kalauzok, szakdíjas napszámosok és tudományos intézetekben, szellemi inségmunkások ezredei, B-listások, vagonlakók... Ezek voltak a letűnt kor ismertetője évei. Egyszer majd, békésebb idő jöttével, beszélnifogunk fiainknak a sorvasztó évekről, arról, hogy mennyi magyar ifjú volt kénytelen elhagyni a megszükült országot, mert a csonka hazában még létegzeni sem tudott s ment ki idegenbe, Brazíliába vagy Kanadába. Idegenlégióba lépett be, mert idehaza az antanthatalmak ellenőrzése miatt a kötelező katonai szolgálat szünetelt. Idegen zsoldosság vasveszszője alatt hullajtotta drága magyar vérét s a trianoni határok helyett a gall vagy a brit imperializmus érdekszféráját tágította az afrikai sivatag bőségében vagy az Atlasz havasai között. Kis-Ázsiába ment vasutat és városokat épiteni, mert akkoriban nálunk minden vállalkozás kilátástalan volt. — Mindenre vállalkoznék! — mondotta kétségbeesetten ez a letört szárnyú ifjúság belekapaszkodva az utolsó szalmaszálba is. Futkosott éjjel-nappal, zsebében a kitűnő diplomával, hogy valami kenyeret, elfoglaltságot találjon. Elkészült az egyetemmel és nem tudott mit kezdeni magával és a bizonyítványaival. Friss emlékei voltak egy ezeréves birodalom és nemzet nagyságáról. S ahogy nőttek a reménytelenség sötét esztendei, úgy zsugorodott öszsze vágyaiban és látókörében ez a trianoni ifjúság. A fáradtság és a lelki ernyedtség iszonyú feszültsége töltötte ki a trianoni fiatal nemzedékek koratavaszát, s mire rájuk köszöntött volna a férfikor nyara, újabb próbák küldte őket a sors. Egyéni sorsukon szenvedték át Magyarországnak és a magyar nemzeti politikának életválságát. Hol kapott volna megfelelő, meszzi célokra tekintő hivatást ez a vágyaiban és hitében leszegényedett, elfisztesedett fiatalság, mikor otthon, a családban is mérhetetlen anyagi leromlást, nap mint nap, minden kulturális és szociális igényről való lemondást kellett látnia. E két évtized jövendő történetírója majd megállapíthatja, hogy az ország megcsonkítása óta a társadalom tekintélyes része lelkületében, gondolkodásmódjában, politikai szemhatásának kialakulásában mily elszomorító változáson ment keresztül. A nagyság hiánya, lelik! tétovaság túlzott individualizmus, egy magasabb lelki egységbe cillez e gondolat nélkidézésére az állapot jellemezte nagyrészt a trianoni emberlipus magatartását. Így neves pedagógus a legsötétebb esztendőkben, hogy ébrentartsa az ifjúság lelkében az e 1‘űves haza eszméjét, »riches, meghaló ,,társasjátékot talált ki. Cserkészek játszották a tábortüzek körül. Egyszerűen felosztották egymás közt a régi Nagy-Magyarországot. Volt, aki lélekben tanárnak ment Szabadkára, Kolozsvárra vagy Kassára, tanítónak Danaszardahelyre vagy Zilátna, volt megint, aki kórházi orvosnak Marosvásárhelyre, körorvosnak a Csallóközbe, ügyvédnek Beregszászba, Munkácsra, bírónak Zentára vagy Sepsiszmitgyörgyre. Lélekben. Gondolatban... Volt olyan is, aki kijelentette, hogy ő egyenesen alistoánságra pályázik, mindegy hová: Bahbi, Torontólba vagy Csík vármegyébe, avagy Ugojcsuba. Vállaltak minden elszakított várost, falut és vármegyét. Gondolatban. A komolyabb Ibak már készültek is hozzá: ki szlovákul, ki románul, ki meg szerbül kezdett tanulni. Mire volt jó ez a tábortűzbe merengő rosoaantikus játék? Arra talán, hogy legalább lélekben nem adták fel a trianoni ifjak az ezeréves hazát. Sokan, nagyon sokan voltak, tíztizenöt évvel ezelőtt í't.onku Magy.iországon, akik kényeihez, megfejelő ál'.e.ho/ nem jutva, ilyen úgy uc'e/.eit t iszteleth'dí éi (ríni ír égi .illat Ül, ittak Nagy-Magyarul! i',¡ • ul.uuHyiX uv'. szállni I. 1 ■ 1 Z, 11 úgy III ~ i 11 ¡' I* el diplomával, es eléséig ív el n /.cehükben, esetlen zsákot hordani, villamost vezetni, esetleg messze Amerikába szerencsét próbálni, álmeletUe'1 . . ! Minden Innévvég az állás- és munkannélküliség nyhány ezreit gyarapította. Hiába volt munkakedv, tanultság, felkészültség, szellemi és erkölcsi kiválóság, mikor a szűkreszabott ország a megszállott részekről vnaözönlött hivatalnoki réteggel megduzzasztott keretek, többé nem tudtak, méltó helyet adni ezeknek a ki.-,semető és termékenyitő erőknek. A harmincas évek elején történt a lasen változás, attól kezdve, hogy az ifjúság az uj magyar irodalom és a nagymagyar útra készítő pedagógia egészséges befolyására a falvak népe felé fordult s annak sorsát a maga problémáinak megoldásától, a magyar élet szerves egységének megújulásától többé nem volt hajlandó elkülöníteni. E belterjes változás után indult meg az ország bővülése. Kezdtek visszatérni a régi részek, örvendetes feladataink támadtak: a hazatért területek életének berendezése. Egy csapásra megoldódott az értelmiség elhelyezkedése. A munka dandárja csak most kezdődött igazán. Az ország nő és egy új szellemű fiatalság igazodik hozzá. A magyar égbolt, amely húsz éven át a mátrai Kékes-tetőről vett belel infixtő, , , /.i g. terjedni szélrebégben és inn... jgb.ni ‚gy nrnnl. Nagy távlatok nyilnal mn •‚ a n‚ m/‚ •■lé, 11 Isszuk,, hogy ,i mm *f jíjs-ig. előbb a magyar Hin lakúba, ( l‚ a pala le;;/ i i |‚ sorsát n I'' * * I f IMI i I ó, ‚ g- ‚,/. m nzdés'il le való v* zetőréteg, pr. erkütuM › lái ail-ilmi u . . ./uh- rés kovásza. Forr a világ t’us tengere, ó, magyar .. . zengik komor in (elemi, ént e baljós ős/, de a bibói gimnázásták, mint akik tudják, miről* van szó. A kialakuló, a formátlanságból for in.it kereső korolban és társadalmakban .»/ ifjuságnak szokatlanul nagy alakító szerep ju' Mi vár reájuk? Milyen sors? Milyen ■./и■. r\›A tanulópad mellett, a könyv felé hajolva valóban a tisztább és emberibb világért küzdenek? A felnőttek most mással vannak elfoglalva, de ők, a kedves fiatalok, talán mi, arra készülnek, hogy nemsokára, talán már holnapután építeni kell a romokon. Európa szörnyű romjain... Viharban és veszélyben nő fel ez az ifjúság, de minden reményünk, hogy a holnap nekik érik be. A boldogabb és emberibb holnap. A régi bűnökért mi már eleget verekedtünk. A mi nemzedékünk szívén egyszer már átfutott a nemlét iszonya, övék a holnap, úgy hisszük, éreztük és nekik jön a jövendő, amely bennünket, bizony, elkerült. Idő, te konok. Idő, is segítsd őket. Sors, légy kegye, tutora fiainknak. Te Végzet, kerüld el őket sötétlő szárnyaiddal . . . ELLENZÉK 1 airaiiiÉmKmi'UAr. -aramei.: 1 9 \ 2 o k l 6 I) c r nme Albrecht Dezső országgyűlési képviselő beszámolóim Kalotaszegen KOLOZSVÁR, október 7. 4/Zirccht Dezső országgyűlési képviselő, az Erdélyi Párt ügyvezető alelnöke. Alusuektusra tervezett leszáínoló körútját közbejött konta folgyalása miatt nem tarthatja még kerületében. Harctéri szolgálatából visszatérve, szeptember utolsó hetében Kovács István bánffyhunyadii járási tikár kiveretében a kalotaszegi községi Vjgozacokban tartott beszámolót. A beszámoló körül elsőállomása Magyarbikal község volt, ahol Kiss József ref. bik tsz tágozalti elnök üdvözölte a képviselői és kísérőit. Hangoztatta, hogy a lakosság egységesen tömörül az Erdélyi Párt mellett. Albrecht Dezső képviselő nagyszámú hallgatóság előtt mondotta el beszámolóját, amelyben elsősorban a belső front kölzsességeire és a magyar ember háborús magatartásának fontosságára mutatott rá. Hangoz',a'labory a huszonkétéves idegen uralom alól felszabadult északerdé'i magyarságnak a jobb magyar jövendő érdekében rég két három nehéz, esztendőt kell vállalnia. Innig elérkezik a fejlődés boldogabb korszaka az új európai világrendben. Magyar hazánk érdekében semmilyen áldozattól sem szabad visszariadnunk, mert a mi világküzdelemben nemzetünk feminialuridásáért harcolunk. Az átmeneti nehézségeket megértéssel kell elviselnünk, mert ezeknek áron jutunk el a jobb és boldogabb mugijai jövendőhöz. Vázolta azt a nyomorúságot, amely a szovjetben uralkodik és amelyben a szovjet alattvalók előkészültek a háborúra, hogy az európai kultúrát és hazánkat is elpusztítsák. Magyarbikal lakossága nagy figyelemmel hallgatta végig a képviselő beszámolóját, amely után panasznap következett. Kalotaszentkihrályon és Zenlelke községekben Polgár Gyula ref. lelkész üdvözölte Albrecht Dezső képviselőt. A két község lakossága lelkes hangulatban hallgatta végig a képviselő beszámolóját, majd a panasznap sorai a lakosság időszerű kéréseit adta elő. Albrecht Dezső, aki a múltban is számos esetben elintézte a község lakóinak, jogos kéréseit, most is megígérte a méltányos kérésekben közbenjárását. Őrizgatókerekén beszámolója után hosszasan elbeszélgetett a község lakóival és meghallgatta kérréseireet. Kétesd községben, ahol a lakosság fikigatartása a ma*i sülve* időkben mintául szolgálhat, a lelkes hangulatban eltelt gyűlés után ugyancsak panasznap következett. Kádas István megköszönte, hogy a képviselő magyar testvéri szívvel intézi a lakosság ügyét és az előadott panaszok orvoslását a jövőre is kérte. lakótelkén Csyörgy István tagozati elnök üdvözölte a képviselőt, Darvos községben Ropó Mihály us. lelkész, az Erdélyi Párt községi tagozati elnöke mondott megnyitó beszédet. Albrecht Dezső képviselő mindkét községben meghallgatta beszámolója után a ■gazdák kéréseit. Zsoborcon, Sztánán és Káspökriben nagy hallgatóság előtt történt meg a képviselői beszámoló és a lakosság mindhárom községben a legnagyobb bizalommal fordult képviselőjéhez tanácsokért, felvilágosításokért és közbenjárásért. Farnas községben Antal János tagozati elnök üdvözlő szavai után tartotta meg Ali Frec Dezső képviselő beszámolóját. Váralmás községben Perédy Sándor gyógyszerész, tagozati elnök nyitotta meg az értekezletet. Biztosította a képviselőt a váralmási magyarság bőségéről és törhetetlen egységéről. Albrecht Dezső képviselő az időszerű politikai helyzetet ismertette, majd Perédy Sándor cincik zárószavai után panasznap következett. Középlakon Lippai János tagozati elnök és Lakatos János ref. lelkész üdvözölték a képviselőt, akinek látogatásáért Lippai János elnök mondott köszönetet. A község lakói ezután panaszaikat adták elő, amelyre Albrecht Dezső részletesen válaszolt. fiz Erdélyi Párt közbeállírására. Leányotthont létesítenek az erdélyi diáklányok számára a fővárosban KOLOZSVÁR október 7. Az Erdélyi Párt az iskolaév megkezdésse előtt emlékiratot intézett a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, amelyben a fővárosban erdélyi leányotthon felállítását kérte. Színyei-Merse Jenő kultuszminiszter az Erdélyi Párt kérésének tanulmányozása után maga is szükségesnek látta az erdélyi leányotthon létrehívását és elrendelte az otthon felállítását. A leányotthonon csakis erdélyi származású egyetemi és főiskolai hallgatóitok, valamint középiskolai és középfokú iskolai tanulók és más hivatású fiatalabb lányok helyezhetők ell A kuíkuszktímszter meghívásából az erdélyi leányotthont az Erdélyi Párttal együtt a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete tartja fenn. Dr. Váró György és Kiss Kárntán országgyűlési képviselők együttes Beszámoló körútja Kolozsvár, október 7. Dr. Váró György és Kiss Kálmán országgyűlési képviselők együttes beszámolókörutat tartottak az Udvarhely megye délnyugati sarkában fekvő Nagy- és Kissolymos, Székelyhidegkút és Nagygalambfalva községekben. A képviselőket Ugrón Pál keresztúri járási és Nagy Ferenc vármegyei titkárok kísérték el körútjukra. Nagysolymoson Kiss István ref. lelkész köszöntötte meleg szavakkal a képviselőket. Dr. Váró György beszámolója során elmondotta, hogy most tért vissza a harctérről és a háború eshetőségeit fejtegetve megállapította, hogy a szövetséges nemzetek hadseregeinek győzelme biztosnak tekinthető. A magyarság háborús hőseiről szólva, kegyeletes szavakkal megemlékezett vitéz nagybányai Horthy István kormányzóhelyettes hősi haláláról. A gyűlés résztvevői egyperces felállással, néma kegyelettel adóztak a kormányzóhelyettes emlékének. Váró György képviselő a továbbiakban a belső front szilárdságának szükségességét hangoztatta. — Ha kevés is néha a kenyerünk — mondotta befejezésül — vigasztaljon az a tudat, hogy a magyar honvéd lemondásunk árán, hivatásának nagyszerű betöltése közepette nem szenved szükséget az orosz m®őkön. Kiss Kálmán országgyűlési képviselő a székely kisgazdatársadalom időszerű kérdéseit Fejérvtír? Káror? országgyűlési képviselő beszámolója Kékesen Kékes, október 7. Fejérváry Károly országgyűlési képviselő a napokban a kékesi járás magyarlakta községeinek kiküldöttei előtt beszámolót mondott. Beszédében részletesen ismertette az Erdélyi Párt eddigi tevékenységét mely minden megnyilatkozásában az egyetemes magyar ügyet szolgálja, továbbá foglalkozott az Erdélyi Pártnak a kormányzattal való viszonyával, mely az erdélyi ügyek gyorsabb intézését kívánja előmozdítani. A háborús nehézségekkel foglalkozva hangsúlyozta, hogy minden egyes honpolgárnak a legmesszebbmenő módon teljesítenie kell kötelességeit a biztos győzelem érdekében. Fejérváry Károly beszédét rendkívüli érdeklődés kísérte és több hozzászólás hangzott el A beszámoló ülést Hegyi Mózes ref. lelkész, járási tagozati elnök zárta be, aki e vidéken hosszú idő óta végez önzetlen, építő magyar munkát. Világpolitikai Könyvek rím alatt új, rendkívül érdekes könyvsorozata indult meg. A most megjelent első kötet Baktay Ervin : India szabadságot akar A 200 oldalas, 16 eredeti fényképpel, 9 szemléltető grafikonnal és térképpel gazdagon illusztrált könyv érdekes és lenyűgöző előadásban ismerteti India titokzatos földjét, történetét, népét, gazdasági, kulturális viszonyait, az angolok indiai politikáját és az indus nép szabadságküzdelmeinek megrázó történetét. Ára fűzve 540, kötve 180 pengő Előkészületben a következő kötetek: A csendesóceáni kérdés. Arábia feltámad. Az angol gyarmatpolitika — álarc nélkül. Az új Törökország.A megjelent kötet kapható, a többi előre-egyezhető az elenzéki könyvesboltban -- Kolozsvár, Mátyás király-tér S. i“ ismertette, majd a panaszok során jelentkező kívánságokra válaszolt. Szakszerűen megvilágította a különböző nehézségek okait. Nor Ferenc megyei titkár az Erdélyi Párt szervezeteiről, munkásságáról és célkitűzéseiről beszélt, majd Kiss István lelkész köszönte meg a látogatást. Székelyhidegkúton, Udvarhely megyének ebben az egyetlen, nemzetiségektől lakott községében, az állami iskola igazgató-tanítója fogadta az Erdélyi Párt képviselőit. A közönség soraiban nagyszámban foglaltak helyet a román gazdák is. Váró György és Kiss Kálmán beszámolója után Ugrón Pál járási titkár ismertette az Erdélyi Párt munkásságát Hangoztatta, hogy a magyarság ezer esztendőn, keresztül uralkodó faj volt a Kárpátok medencéjében s az is fog maradni anélkül, hogy a vele élő nemzetiségeket elnyomná. Kissolymos községben többszáz főnyi közönség élén, Lőrinczi Domokos unitárius lelkész fogadta a vendégeket. A lelkes hangulatban lezajlott gyűlés után Nagy János kisgazda tolmácsolta az elszigetelt község gazdáinak kívánságait, amelyekre Kiss Kálmán képviselő válaszolt részletesen. A helyileg el nem intézhető közérdekű panaszokat feljegyezte és megígérte, hogy közbenjár az illetékes kormányzati tényezőknél. Nagygalambfalván a zsúfolásig megtelt kultúrház nagytermében tartották meg a képviselői beszámolókat. Szabó Gyula ref. lelkész üdvözlő szavai után Váró György és Kiss Kálmán képviselőit tartották meg beszámolójukat. Végül Nagy Ferenc titkár ismertette, hogy az erdélyi magyarság összefogó politikai kerete az Erdélyi Párt, amelyik a hazatért magyarság egységét biztosítja.