Ellenzék, 1943. március (64. évfolyam, 48-72. szám)

1943-03-29 / 70. szám

_ Sxudder m­utafyci­­t-C 0- Hcfnzcíi SzíhU&z UcsxUe Btt O- focdUCi sá&CUr PiuiHcUlU daiaő-jál, a „Búsuld U&S'Sztt%cU& Hc^Uc Bélíval PMandettocát & t­íiveti'ál KOLOZSVÁR, mAri'ius cy.­­Az Ellenzék. , munkatársától.) Kolozsváron és egész Magyar­­országon a régebbi időkben bizonyos mérté­kig a Pirandello-dar­aboknak kultusza volt. A Kolozsvári Nemzeti Színház e szép ha­­j­zsománi szolgálatára Pirandello-darabot tű­zött ki mű­sorára. Szerdán, március 15-én mu­tatja be kitűnő szereposztásban a „becsület gyönyörét“ Heszke Béla fordításában Az egy­ik próbán beszélgettünk Heszke bo­­lával Pirandelloról és magáról a darabról. — Tulajdonképpen mit fejeznek ki Piran­dello színpadi művei? — tettük fel az­ első kérdést. — Pirandello az új európai színpadi iro­dalom egyik igen jelentős alkotómű­vésze. A múlt század kilencvenes évei óta, amikor a természettudományos gondolkodás belegázolt a spirituális gondolkozá­sunk táborába s a rohamosan fejlődő európai életformákban a szellemi megnyilatkozások egész sora mögött , felbukkant a századvégi gondolkodásra jel­­­­lemző szkepszis, a személyiség problémájával­­ való foglalkozás is az irodalom homlokterébe­­ került. — Pirandello az első úttörője ennek az új irodalmi irányzatnak? — Ibsen és Francois de Cures drámái már­­ ennek a személyiség-válság problémának a­­ hordozói. Pirandello drámái és játékai is a­­ személyiség problematikáját feszegetik. A nagy olasz szerző egész sor színpadi művet irt, amelyeknek „Meztelen álarcok gyűjtő­címet adta. Ezek a pirandelloi játékok dialek­tikusan megfogalmazott feleletet adnak erre a kérdésre: létezik-e egyáltalán személyiség, vagy nem? Van egy Pirandello-regény, amelynek ez a címe: „Egyr, egy sem, százezer“. Ebben a nagyon érdekes regényben feleletet ad Pirandello a kérdésre, mondván, hogy annyi személyiségünk van, ahányan látnak bennünket. Mindenkiben másképp él a rólunk alkotott kép. Lehet, hogy mindegyik igaz, de éppen az is lehetséges, hogy mindenik csaló­ka. A személyiség ilyen formában megvilágí­tott problémáját egyébként nem Pirandello vitte először színpadra. A már említett Fran­cois de Curei „Tánc a tükör előtt" című drá­májában is ez szerepel. Curei esetében csak egy sajátos megnyilatkozásról van szó. Pi­randello esetében azonban az író egész élet­­szemléletének lényeges ismérvét kapjuk ebben a probléma-komplexumban. Pirandello vala­mennyi színműve ezekre a kérdésekre akar feleletet ad­ni. Mi a személyiség? Mélységes és csak általunk ismert igazság, vagy azokból a képzeletekből és véleményekből alakul ki, amit mások rólunk alkotnak? Vajjon ez a megalkotott vélemény milyen hatással van a m­agunk alkotta felfogásra? Állandó, vagy vál­tozó-e ez a felfogás, amit személyiségünk lé­nyegéről alkotunk? Az életben hol végződik a valóság és hol kezdődik a fikció? Mennyi­ben van kevesebb valóság az eszmében, a gon­dolatban, mint a tettben? Várjon, ha a szel­­lem a konvenció jormába kerül, nem fog-e megsemmisülni, illetve átváltozni annyira, hogy csak a konvenció, mint forma létezzék? Megannyi kérdés, amelyre Pirandello egy egész sor, a szabványtól eltérő szerkezetű színpadi játékkal felelt. — Pirandello hősei, színpadi helyzetei egészen más világot idéznek, mint a szokvá­nyos új színház alakjai és leleményei. Piran­dello sajátságos dialektikával ad feleletet a darabjaiban felvetett személyiség problémákra. Ezért érdekesek és kevésbé közérthetőek da­rabjai. Darabjai a modern ember személyiség­­problémájával felmerült kételyeknek az il­lusztrációi. A most szintekerülő játék is egy ilyen illusztráció a pirandelloi személyiség­­szemlélethez. A darab hősének alkalom adó­dik személyiségét több formában elhitetni em­bertársaival s a játék, amelybe belekeveredik az erkölcsi fertőből a jellen még magadat óra emeli őt, ahol csak ő érzi jól magát, mert embertársai megrémülve látják személyiség­­alakító fondorlataiknak tragikus hatását. A darab ezért a hipokrata személyiség-értékelés szatírája s legnagyobb értéke a velőkig ható pszichológia, amellyel Pirandello fölényesen boncolgatja a konvenciókban élő s­em­élyiség és jellemproblémáikat. A züllött életformából a becsületesség illúziójába emelt hős kaján mosollyal szemléli .­ körülötte megszippin­ve kapkodó álpuritán embereket. Mosolya, rilá­­gyulása, belső megrendülése nem megbocs­átó, inkább meggorulálkoztató és tragikus vré­ne­ket ébresztő. 1 hogyan mondja el mindezt Pirandello? Mindezt Pirandello nem egy könnyen érthető egyszerű „mese“ keretében mondja el. A darab szereplői mögött mindig érez­zük az emberi lélek titkait, hol révedezve, hol metsző luciditással kutató, vizsgáló írót. 1 / teszi a darabot a szó igazi értelmében iro­dalmivá. Beszélgetés közben már meg is kezdődött a próba. Ott áll a színpadon a darab minden _ 2 Vlaszov volt szovjet tábornok önkéntes hadsereget szervez a bolsevisták ellen RÓMA, március 29. (MTI.) A Sze­­fnni-iroda megállapítja, h­ogy az egész világon a legnagyobb érdeklő­dést keltette az a hír, amely szerint Vlaszov volt szovjet tábornok vezeté­sével rövidesen megalakul a felsza­badító hadsereg, amely a tengely­­csapatokkal együtt a keleti harcté­ren küzd a bolsevikiek ellen. Ennek a hadseregnek megszületése rendkí­vüli fejleménye a kommunistaelle­­nes kereszteshadjáratnak. Mind po­litikai, mind pedig eszmei szempont­ból a legnagyobb jelentőséggel bír, hogy az a nép, amely a legtöbbet szenvedett a bolsevizmustól, akar és kapott alkalmat arra, hogy részt ve­­gyen az önvédelmi harcban, ame­lyet Európa vív és így kiegészíti en­nek a háborúnak történelmi és vég­­zetszerű jellegét az orosz feltámadás és a polgárháború vonásával. Sztálin ilyen módon láthatja, ho­gyan törik össze kezében a szovjet álhazafiság fegyvere, amelyet cini­kusan­­­elh­asznált, hogy egy táborba hozza a népet az idegen támadóval szemben. Ezzel lehull a lepel a nem­zetközi kommunizmus végzetes ko­mikumáról, amely azt akarta fel­tüntetni, hogy a haza védője és jel­képes képviselője a nemzeti orosz hagyományoknak. Ugyanakkor azon­ban az orosz nép maga siet kiegé­szíteni az antibolszviki vonalat. Az orosz önkéntesek, akik részt vesznek a bolsevizmus elleni harcban, ahol együtt fognak küzdeni az ukrán, az észt és a lett katonákkal, továbbá a kozákokkal és tatárokkal, hivatottak betetőzni az európai mozgósítást a materializmus, a nemzetköziség, a szuperkapitalizmus és a hebreizmus borzalmas szövetségével szemben, amelynek megtestesítője Sztálin és rendszere. Nagy sikerrel folyt le a Termés második irodalmi estje KOLOZSVÁR, március 29. Vasárnap este nagy sikerrel folyt le a fiatal erdélyi írók „Termés" körének irodalmi estje a Mátyás Király Diákház dísztermében. Ez volt a „Termés" második szereplése Kolozsváron és a magas művészi színvonalú estély bebizonyí­totta, hogy az erdélyi irodalom második nem­zedéke nemcsak erdélyi, de egyetemes ma­gyar viszonylatban is jelentős értéket képvi­sel. Bevezetésül Kiss Jenő ismertette a Termés írói csoportjának eszmevilágát. Rámutatott arra, hogy ez a nemzedék a szintézis megte­remtését látja feladatának a száraz szociográ­fia és az elzárkózó irodalmiság között. De ugyanilyen szintézisre van szükség Erdély és az anyaország között, meg kell találnunk a szellemi összeműködésnek azt a mindenen felülálló összhangját, mely a célul kitűzött nagy magyar megújulás szempontjából nyira elengedhetetlen, Erdély harmincéves írói talán társadalmi körülményeikből kifo­lyólag, talán az egész fiatalságukat megha­tározó és a valóságokhoz közelebb kényszerí­tő kisebbségi sors kihatása folytán, már kez­dettől fogva a szociális érzéknek és felelős­ségnek teljesebb formáját hordozták maguk­ban. A magyarság kérdéseiben az általánost a részlegessel összeegyeztetve, a kettő termé­keny összhangját keresik. Ezek az írók a táji sajátságokat nem tartják többre az egész egy­­egy összetevőjénél s azok öncélú fitogtatása helyett szívesebben fordul az általános ma­gyar eszmék felé. Varró Dezső verseiből adott elő, utána Jé­­kely Zoltán egyik novelláját olvasta fel. Ko­dály Zoltán Szerenádját Budaházi Fehér Mik­lós, Bálint Dezső és Nagy Ilonka adta elő. A Szerenádnak ez volt az első kolozsvári any-­i előadása. A két hegedűre és brácsára írt Ko­­dály-mű a nehéz kamarazene-művek közé tartozik, ennek ellenére nagy közönségsikere volt. Bözödi György olvasta fel ezután egyik elbeszélését, mad Sallai Kornélia fiatal er­délyi költők verseiből adott elő. Szünet után J. Jancsó Adrienne adta elő az újabb erdélyi költő-nemzedék néhány versét, Asztalos Ist­ván elbeszélést olvasott fel, Horváth István pedig verseiből adott elő. Kodály Háry Já­nosából két dalt énekelt Szabady István, Endre Béla zongorakíséretével, befejezésül pe­dig Szabédi László adta elő két versét. A nagysikerű irodalmi estet a Kolozsvári Ma­gyar Diákok Szövetsége rendezte. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület mély megilletődéssel jelenti, hogy két évtizeden át­ volt pénztárosa Szabó Márton bankigazgató folyó évi március hó 27-én este 10 órakor szívszélhüdés követ­keztében életének 50. évében elhunyt, temetése március hó 30-án (kedden) délelőtt 12 órakor lesz a református egyház szertartása szerint a köztemető nagykápol­­nájából. Szaktudásával Szabó Márton az egyesület legnehezebb évei­ben az Erdélyi M­uzeum-Egyesületnek halkhangú, de kitartó, ön­zetlen munkása volt. Emlékét az Erdélyi Muzeum-Egyesület kegyelettel őrzi. Kolozsvár, 1943 március hó 28. AZ ERDÉLYI MÚZEUM-EGYESÜLET ELNÖKSÉGE ELLENZÉK­ I 1143 m *­r­o 1­u­d 21. Erdély Mozgó Szenzációs duple műsor. Az alvi­lág rémének a hipunyverű. vas­­öklü hő­nek izgalmas kalandja : 1. A vasöklü kormányos. 2. Rémület az alvilágban. f­őszerepben : Richard Talmadoe. J­ön április 1 -től! ŐRSÉGVÁLTÁS 1 szereplője: Tátray Ferenc, Fülöp Kató, Poor I.ili, Borows­­ky Oszkár, Lantos Béla, Réthe­­ly Ödön, Várady Rudolf, Bencze Magda és Forray Ferenc. Kőműves Nagy Lajos., a ren­dező beállítja a jelenetet és minden mozdul­­ minden szó már köz­elebb visz a sikeresnek ígérkező előadáshoz. i. m. p. Nyugtalanító méreteket ölt Amerikában az élelmiszerhiány LISSZABON, március 20 MTI. A Stefan­i-h­orda közli: Washingtoni je­lentés szerint az élelmiszerhiány az északamerikai Egyesült Államoknak egyes részein nyugtalanító mérete­ket kezd ölteni. Szakértők szerint a válság főként szét­osztási nehézsé­gekre vezethető vissza. A lakosság több helyütt hetek óta nem kapta meg húsadagját. Különösen Newyork szenved nagy húshiányban. .Majd­nem valamennyi mészárszék zárva van és a személyzet sztrájkkal fenye­getőzik, mert a kormányt vádolja fe­lelősséggel a katonai szükségletek­kel egyáltalán nem indokolt válság­ért. Brooklynban kétezer mészáros tiltakozó tüntetésen követelt húst a munkások számára. A tüntetők a csapatok számára húst szállító te­her­gépkocsikat is megtámadtak. Minden adatgyűjtést központi el­lenőrzés alá helyeznek. A kormány a hivatalos lapban rendeletet tett közzé, amelyben minden ne­mű­ adat­gyűjtést központi nyilvántartás és ellenőrzés alá helyez. A rendelet szempontjából adatgyűjtésnek kell tekinteni társadalmai, vagy gazdasá­gi viszonyokra vonatkozó adatoknak akár statisztikai, akár egyéb, példá­ul nyilvántartási célból adatszolgál­tatók nagyobb, vagy jelentős számá­hoz intézett azonos természetű kér­dések útján való számbavételét, és m­egá­l­lap­í­tását. (MTI.) Közgyűlést tartott a szaraosujvári refor­mátus egyházközség A ref­­u­turteremben tartotta meg köz­gyűlését az egyházközség. A közgyűlései­ az egyház különböző testületeinek, így kü­lönösen a Nőszövetségnek eredményes mun­kájáról számoltak be és arról, hogy az 1942. évi költségvetés — hála a hívek ál­dozatkészségének — többlettel záru­l, da­cára annak, hogy az egyház semmiféle jö­vedelmező ingatlannal nem­ rendelkezik. A közgyű­lés tárgysorozatának legfonto­sabb pontja az új református iskola építé­sének ügye volt, mert a tanítványok nö­vekvő száma miatt a jelenlegi ideiglenes helyiség — amelyben egyébként már négy év óta folynak a tanítások — nem felt meg a kívánalmaknak. A jelenlegi ref. kul­túrterem szomszédságában épül majd fel az új iskola. Az egyházközség m­egérő telké­hez a város iskolaépítés céljaira igen ol­csó áron 61 négyszögölet ajánlott fel, hogy ezzel is elősegítse az iskola felépítését. A közgyűlés nagy lelkesedéssel járult hozzá az építkezéshez, melyet az egyházközség ön­erejéből fog megvalósítani. Itt említjük meg, hogy a Nőszövletség a téli ünnepélyei­ből és gyűjtéseiből befolyt összegnek jó részét, 1000 pengőt ajánlott fel az isko­l­­építés céljaira. A közgyűlés az egyházközség megnöve­kedett lélekszámára való tekintettel 6 új presbitert választott. Az új presbiterek­ dr. Aldobolcfi Nagy Miklós, dr. Nemes Pál, Debreceni J., Heves György, Várady Sán­dor és Dom­nics Imre ünnepélyes isten­­tisztelet keretében tették le hivatali eskü­jüket. ELTEMETTÉK JESZENSZKY AN­DORT. Szombaton délben teljes rendőri gyászpompával temették el a farkasréti temetőben dr. Jeszenszky Andort, a m­ kir. rendőrség váratla­nul elhunyt vidéki főkapitányát. A temetésen részt vett Keresztes-Fi­­scher Ferenc, belügyminiszter, dr. F.niássy Sándor, a m. kir. rendőrség budapesti főkapitánya is. (IMOT.) Nem várt eredményre vezetnek az. Ellenzékben megjelent hirdetések.

Next