Ellenzék, 1944. március (65. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-20 / 64. szám

Építsünk hajlékot az Urnák A ló remetei üllek értélm­i rendtartománya nagy lépés elölt ,ill. elhatározta, hogy Dédán az új tele­pen, ahol nap-nap után sokasodik azon székelt véreink száma, akik ott akarnak állandó otthont és negélhetés­t teremteni jö­vőjük •szarnám, hajlékot ép­it az­ Urnák és ál­landó Lakást a letelepülő ferenceseknek. Szükségét láttuk annak, hogy a tavaszon megkezdődő építkezések előtt egy atyát küld­jünk a Déda és környékén élő katolikusok lelki gondozására, akik a nagy szórvány terü­leteken n­agy hiányát érezték nagukraha­­vott­­ságukban a vallás vigasztaló szavainak, a hit­­oktatássrnak, a szentségek kiszolgáltatásának, továbbá az állandó felügyeletnek. Am­ikor a missziós pater karácsony előtt néhány nappal megjelent Déda új telepen, kérdő tekintettel nézett szét, hogy hol kezdlje apostoli munkáját, hol tegye le kis háti­ zsák­­j­át, mert se kápolna, se lakás, se ellátása nem volt előkészítve vagy biztosítva. A jó emberek ideiglenesen egy baraklakás felét bocsájtották rendelkezésére, amelyet az­után kápolnának rendezett be és egy kis mel­lék.!­, elviséget ideiglenesen lakásnak alakított át. ő azután számonvette a környék kilenc községének lakosait s meggyőződéssé vált, hogy csak állandó letelepedéssel, megkettőzött munkaerővel biztosíthatja az ott élő­ hívek lelkiszükségleteit; s azért elhatároztuk, hogy Dédán megtelepedünk, templomot és melléje rendházat építünk. Az elképzelések, a tervek nagyon szé­pek. Számon vettük saját tehetségünket és belát­juk, hogy különösen ma egy magunkban­­kép­telenek vagyunk elgondolásaink megvalósítá­sára s azért kénytelenek vagyunk az erdélyi magyarság megértő segítségére támaszkodni. Hogy ez a támogatás annál könnyebb legyen, nagyméltóságú belügyminiszter úrtól gyűjtési engedélyt kértünk, amelyet 1944. február 12-én 830H/V-1944. szám alatt meg is kap­tunk. Mi megértettük a lelkiek után sóvárgó nép­nek kívánságát s vállaljuk, hogy megtörjük a kenyeret és pásztorai leszünk az új fészek­rakásra készülő székely népnek. Vállaljuk, ha ezer nehézség között is, de megkönnyítjük a régi fészektől való szakadásit és az újba a belemelegedést. Nagy vállalkozásunk alkal­mával pedig szilárd a meggyőződésünk, hogy magyar népünknél méltánylásra és megértésre találunk és szíves adományaikkal segítő kezet nyújtanak, hogy az Úr hajléka minél hama­rabb tető alá kerüljön. A felajánlott adományokat a ferencrendiek erdélyi tartományfőnöksége, Kolozsvár. Fe­­rencrendiek utcája 2. sz., vagy a Hírnök, Katolikus Világ 72012 csekkszámlájára kér­jük. Kolozsvár, 1944. március 14. Dr. P. Boros Fortunát, a ferencrendiek erdélyi tartományfőnöke. EGY ,GYERMEKKÓRUS ÚTRA KEL... Hatvan friss­, fiatal ,gyerek, fiú és leány vándorol országokon keresztül, énekel egyszerű emberek és zeneileg elkényez­tetett közönség előtt s mindenütt, ahol megjelennek, elfogódottság és lelkesedés lesz úrrá a hallgatóságon. Ezt bizonyítja az ,a­ sokezer lelkes levél is, amit a berlini Mozart-kórus kap naponta Európa külön­böző városából A kórust Erich Steffen, berlini taní­tó alapította 1922-ben s egy­évi munka után már ötven gyermekkel állt ki a berlini Zeneakadémia emelvé­nyére. Természetesen a népi zene szolgá­latába állott a kórus, amely néhány év talra már meglátogatja a német határ­vidékiét, a megszállott területeket, és a baráti országokat, így fontos kultúrpoli­tikai munkába, is belekapcsolódott a Mo­zart-kórus, amelyet később a nemzeti szoialista mozgalom a Hitler-ifjuság szer­vezetébe olvasztott bele. A kórus sikeré­nek titka közösségi teljesítményében rej­lik s abban a módszerben, ahogyan Stef­fen kórusának tagjait kiképezi. A Mozart­­kórus munkája ma már lényegesen ki­­szélesedett és elmélyült, majdnem két nemzedékre kiterjedő hagyományai van* * * na­k. Német­ország határain túl is nagy hírre tett szert s mindenütt tárt karokkal és őszinte szívvel fogadják őket. I­I cit­kot vásárolunk!! Szép növésű, egyenes szalu gyertyán és jávor (juhar) rönköt szálanként is, tölgyfát és bükkfát vagontétel­ben. — Megkereséseket az Erdély­­részi Hangya Központ Ipartelepe, M­eggyesfalá, Marostordamegye címre kérünk. uU !\öiW ■, KOI.O/.SVAHI I I­­I ,‘K ,»vt l'rumia Tanulmány XL*V/rtlllbnton e­stc 11/ egyetei KV,/,' A-W\\ Hurrá Miiorttiit, a hurrii li-lilorH tarlóit l'raneiativ rlvij .1. adási .'i középkori Imn­éin szellemről és iroda­lomról. Moorigat lektor előadása felölelte .1/ a/ e"é­sz Iránéii középkor sajátos szellemis • K,.| , s ill -oll rés/lMekbe is mélyedve, mintegy szemléltetve mutálta I»' a középkori irodalom mii I a ja i I s a belőlük kisugárzó szellemiségei y Idlűlii­eselü előadást nagyszámú érdeklőd­ő közönség hallgatta végig s a/.l Zxnlnal lUli egyetemi tanárnak a magyar francia szellemi kapcsolatokra is kitérő bevezetője előzte meg. Az előadást Th­irion tanár, a Tanulmányi Kör kolozsvári vezetője /ária be. vPMII II iá VI II­­/. A/. r.K­OI IV. á.I 1 . I ,Y11 A/K U1U III KÖZGYŰLÉSI. Az. Erdélyi ltd I gy liá/kei Illet molt év őszén kellő előké­­szilletek hiányában nem tiut­uttu nimK a ■/-¡• kasos esi k az |_' s II leséi. Az eg­y­llá/.Uel illet |(|*'Z valetan­ácsii legutóbb túllőtt ko­gy illésen meg­állapitotta, hogy az egyhá/.kerü­leti lü/gyulé' megtorlása rn minden elökes/iilos illegtörtétis •“ .nunni, időpontját április l0-én, h­étfőn o-yeel in mára tű­z lék ki A közgyűlés lelkiemen.■ döbb putilja­­ lísáshelyi János püspök jelenté­SC les/, majd az igazgatólam­ ns előadói teszik jelentésüket az 1943-as év munkájáról \ kn/gyű­lesen mege­jtik az által­ános lis­ta jilást, s letöltik az üresedésben levő különböző egy- 11­­­zi tisztségeket és sor kerül az újonnan veg­yítt lelkészek felszentelésére is. «ttr * 'îtw Vád alá helyeztek egy felsőbányai angyalcsinálót és hét gyilkos anyát Szatm­írról szlmlik. Az ügyészség nyolrend­beli magzatelhajtás bűn­tet­te és egyrendbeli gondatlanság által okozott emberölés bűntette címén vádiratot adott ki Brehánné Horzác IV­­ron felsőbányai lakos ellen. V­ele együtt vád alá helyeztek hét asszonyt, illetve leányt is, akik K­rebánné segítségével magzatelhajtást kö­vettek el. Hetekkel ezelőtt egy fiatal leányt szállítot­tak be a nagybányai kórházba. Az orvosok vérmérgezést állapítottak meg. Kiderült a vizs­gálat során, hogy a leányon ismeretlen tettes magzatelhajtást hajtott végre és a vérmérgezés a művi beavatkozásból keletkezett. A szeren­csétlen leányt faggatni kezdték, de még a ha­lálos ágyán sem árulta el a b­ikát. t­a­gadta k­i is, hogy gyermeket várt. A halál bekövetkezése után a rendőrség i­­egindította a nyomozást. A holttest felbonco­lásakor minden kétséget kizáróan megállapí­tották, hogy tiltott műtét idézte elő a vér­­mérgezést és a halált. Az angyalcsinálót később Brebán Ananiászné felsőbányai asszony személyében elfogták. Be­vallotta, hogy a halállal végződő tiltott műté­tet ő hajtotta végre. A meghalt leányon kivéd még hét asszonyt fosztott meg férfjétől. A rendőrség ezek ellen is megtette a feljelntést. BOLGÁR SAJTÓHANGOK A MAGYAR NEM­ZETI ÜNNEPRŐL. Szófiából jelentik: A ma­gyar nemzeti ünnep alkalmából a bolgár reg­geli sajtó a magyar történelemmel foglalkozik és főként Kossuth személyét emeli ki. Az I­tro a/.l írja, hogy azok a magyar forradalmárok, akik 1848 után Bulgáriába menekültek, igen nagy befolyást gyakoroltak az akkori bolgár közvéleményre és fiatalságra. El lehet mon­dani, hogy a két nép újabbkori barátsága a magyar forradalmárok akkori bulgáriai tar­tózkodásával kezdődött. A szófiai bolgár— ma­gyar tudományos társaság ünnepi ülésén Fe­hér­kéza egyetemi tanár tartott előadást­ „A magyar nemzeti forradalom” címmel. ÁTVEHETŐ AZ IGÉNYELT DUG­­HAGYMA! A közellátási hivatal termény­­osztálya felhívja azon dughagy­maigény­lők figyelmét, akik szükségleteiket folyó év január hónap folyamán bejelentették,­­hogy az igényelt mennyiség átvétele vé­gett haladéktalanul jelentkezzenek a vá­rosi Vás­ár­felügyelőségen. Hagyományos erdélyi szellemben, bátran, megalkuvás nélkül küzd mindennap a magyar nép boldogu­lásáért az Ellenzék. K­utiss­vár előt­tö-Clött --------------- ---------------­ „Néma küzdelem“ Az erdélyi irodalom egyik markáns képvi­selője, Nyirő József, hűvösvölgyi otthonában hatalmas regényen dolgozik, amely ,,Néma küzdelem” címen jelenik meg a legközelebbi jövőben. A ,,Néma küzdelem" az erdélyi szór­­ványkérdés hatalmas szintézise lesz és időben az első világháborúig öleli fel a legégetőbb kérdés egyikét. Nyirő József távolabbi célkitűzése, hogy a szórványkérdést triológiává dolgozta ki: első része lenne a ,,Néma küzdelem” az első világ­háborúig, a második a bécsi döntésig; harma­dik a felszabadulás utáni életet taglalná. Érdekes, hogy a kiváló író csak egy pél­dányba készíti kéziratait, ami azonnal nyom­dába is kerül. Kiadóvállalata a kiszedett ólmot és a kéziratot minden este az óvóhelyre szál­lítja, nehogy esetleges kár érje. Műve a „Révai” kiadásában jelenik meg és irodalmi életünknek eseménye lesz. A­ két Bajthay* A napokban fejezték be a Hunnia filmgyár­ban ...A két Bajthay” című­ film belső felvéte­leiért, melynek forgatókönyvét egy rendházfő­­nök írta. A két Bajthay fiút Nagy István és Görbe János alakítja. Ebben a filmben lépett először a „reflriktor” elé Haász Joli, Nagy Ist­ván felesége, aki szintén régi kedves ismerőse a kolozsvári színházlátogató közönségnek. L’­ szerepében — egy pirospettyes önkéntes mun­kaszolgálatos diákleányt alakít — annyira megtetszett a filmeseknek, hogy azonnal újabb szerződést írattak alá. Operabemutató az Operaházban A márciusi nemzeti ünnep alkalmából dísz­előadáson mutatták be az Operaházban Unger Ernő, „Petőfi” című­ dalművét. A kritika egy­öntetűen elismeri a szereplők tel­jesítményét, azonban az operáról nem a legjobban véleked­nek. A „Magyarosan­g” így ír: Unger csak a régi romanticizmus kelléktárá­ból szedegette elő alakjait. Azaz onnan sem, mert ennek az operának a muzsikája roman­tikusnak sem nevezhető. A legnagyobb zavar­ba kerülnénk, ha stílusbelileg meg kellene ha­tároznunk a „Petőfi” nyelvezetét, mert sem modern, se szecessziós, se romantikus, se klasszikus. Semmi se. Majd így folytatja: Vegyék tudomásul,­­ akik még nem tudják, hogy van már magyar muzsika, sőt: ragyo­góan szép magyar muzsika. A szakkönyvekben a megfelelő helyen megtalálhatja Bartók Béla, Kodály Zoltán nevét az érdeklődő, sőt az ilyen nevű­ szerzőknek művei hallhatók is sze­rény hangversenyeinken és dalmaszínházunk­­ban. A fenti bírálat ékes bizonyítéka, hogy „száz pengős paripa is „botllt*”, sőt azt bírálni is lehet ... ” Megbukott a zenéltető érdekképvise­letek szindikátusa Ismeretes, hogy a Zeneszerzők Szövetkezete ez év elején az átalányösszegek jelentős eme­lését igényelte a kávéházaktól, vendéglősöktől és m­ás zenekarokat foglalkoztató üzemektől. Évről-évre hosszadalmas viták keletkeztek az érdekeltek között, a zenéltető üzemek tulajdo­nosai nem akarták elismerni a Zeneszerzők Szövetkezetének igényeit és szindikátust alak­í­­tottak, hogy ezen keresztül közös erővel ve­szik fel a harcot a zenedíjak emelése ellen. .1 szövetkezet ugyanis néhány hét alatt egyénen­ként kötött új megállapodást a felemelt jogdí­­jakra nézve egyes üzemekkel, vendéglőkkel, kávésokkal és most közölte a szindikátussal, hogy az üzemek 85 százalékával már egyéni megállapodást kötött és a még hátralevő né­hány üzemmel szintén küszöbön van a meg­egyezés. Ennélfogva a szindikátus működése céltalanná vált. .. Zenéltetők Szindikátusa most keserű hangon veszi tudomásul, hogy az érdekeltek megnem értése következtében a ze­nedíjak méltányos rendezésére való törekvések meghiúsultak. Hajak Károly Székelykeresztúron A marosvásárelvi zeneakadémia kiváló ze­netanára országos hírű hegedűművész, Haják Károly­ pompásan sikerült hegedűhangver­­senyt rendezett Székelykeresztúron. A műsor legkiemelkedőbb számai Paganini, koncert­­számok: Haják Székely intermezzója, továbbá Hubay: Hullámzó Balaton­ja és Helyre Kati­ja voltak. •Haják Károly célja a klasszikus zene megked­­veltetése, népszerűsítése a Székelyföldön, kü­lönösen pedig a székely ifjúság zeneszereteté­­nek felkeltése és ápolása. Haják Károly értesülésünk szerint bejárja az egész Székelyföldet s ennek a körútjának első állomása volt Székelykeresztúr. A Barabás Céh kiállítása Pesten ,4 napokban nyílt meg a Nemzeti Szalonban az Erdélyi Barabás Miklós Céh kiállítása, melyről a „Magyarságban” Konypis János többek között ezt írja: ...4. eredmények nem értékelhetők túl, de le sem kicsinyeihetők. Az összbenyomás kedve­ző. Menten minden szélsőséges kilengéstől, gyakran mutatva anyaországi hatásokat, de még gyakrabban járva a különleges erdélyi utat, ez a kiállítás olyan együttest mutat be, amely feltétlenül megkövetelheti, hogy mint a magyar kultúra új és érdekes színét könyvel­hetjük el. Meg kell állapítanunk, hogy ezen a kiállításon­­ sokkal több — néha csaknem finn testvéreink művészetével rokon — nemzeti vo­nást találunk, mint az anyaország művészi ter­melésében, amelyben valósággal keresni kell az igazi nemzeti szerlemet, annyira, hogy so­kan vitatják létezését és jogosultságát is. Ez a nemzeti vonás az el­szigetelt­ség miatt alakult ki az erdélyi művészetben, mert nem kapcso­lódhattak idegen kultúrákba, csak saját ter­mőere­jü­kre támaszkodhattak.”­ ­« liettmi/ndl foi* V3 TEU mGE­­­PTAtteiUSBAN ... Igazi nagy lel i viiill a /in­gald/nh I /d‚ty­re. Nagy pelyhrkk­ett hallall ›• hó e › /̋ /‚ t herm­eliapalással butított hrgy/r völgyir, /alura, városra. › ‚1 Hugóit villogott nindr /elé is háborította lejél. I.utu anir gyany in juli rén. o s ml Mihály templom I 'ti is nyíl fal. pH ér, ünnepi dis.hen i agyagtól. • l.ésii és a oka a holdfén­niben­ p'lvien, hi ha mi . ottan tündökölt a adón tem­ilom­ , a Mátyás-szob­or. Olyan volt minden mint a mesebeli lél tündöklése. Pedig m­it épp n el akartuk buim­tatni, hi- eh a no fit árak lapjai már a tavaszt jelzik, de március hó­­napia kissé m­egk­épik­ az idén és csudit mondátt a régi, rime-, kedves zólósim­on­dós­­ ■ Sándor, József, Benedek :­■ ok­kal hoznak meleget!' 1.- idei móri vis h 'ong m­egt­réjelt s a rügy fak­adás és virágba borulás helyett hóesést és hideget k­­apt­unk H­a fel hál, kergetfídznek az égboltozaton é jeges szél csap arcunkba az utcán. A tél a met­őről pedig az idei enyhe februárban már-már azt hittük, hogy búcsút vesz­t­i- Hink mmiil hálátért szívvel, szép szavakkal megköszönni készültünk a természetnek — a tél március végén újból visszatért, me­sélt nekünk, megmutatta magát szép tün­dökletes fehérségében...., de szeretnénk hinni, hogy néhány óra alatt ismét eltűnik, feledésbe merül és átadja helyét a még­­­mégis csak diadal­masan közeledő új tavasz­nak, a napsütésnek, a virágbaborulásnak .. (0­ a.) UiK*clu%­Î# A MAGYAR KISVÁROSRÓL ír nagyon hangulatos, szép cikket a Forrás irodalmi fo­lyóirat márciusi számában Aldobolyi Nagy Miklós. Spengler filozófiájáról Daloky János értekezik, a leselkiadás kérdéseiről Szemző Piroska i­. Adyról s egy ismeretlen debreceni lányról Térey Sándor közöl érdekes adatokat. A filmjáték kérdéseiről Kispéter Miklós írt tanulmányt. A szépirodalmi részben Kolozs­­váry-Grandpierre Emil, Vajthó László, Fehér­vári Antal, Mihály László, Dékány András, Dudás Kálmán, Rezek Román, Kuthy Zoltán, Walter Gyula és mások verseit, vers és no­­vellafordításait, elbeszéléseit olvashatjuk. A színházról Rédey Tivadar s Kádár Jolán, a filmről Kilián Zoltán ír. Gazdag kritikai ro­vata, zenei, képzőművészeti tanulmánysoroz­­ata van a Forrás­nak A HÁZFELÜGYELŐK NEMZETI EGYESÜ­LETÉNEK KÖZGYŰLÉSE. A Házfelügyelők Nemzeti és Gazdasági Országos Egyesületének kolozsvári csoportja a városháza közgyűlési dísztermében március 19-én tartotta meg évi rendes közgyűlését. A gyűlésen az ügyvezető elnök ismertette a csoport évi működését és a tárgysorozat rendjén felszólaltak a központ és vidéki kiküldötek is. Pk. 21.339/1944. ÁRVERÉSI HIRDET­MÉNY. Banca Populara „Solidaritatea” bank felszámolás alatt javára 1150 pengő tőke és jár. erejéig az 5135/1943. sz. végzéssel elren­delt, kielégítési végrehajtás során lefoglalt 2190 P. becsértékű ingóságok és pedig­ üres boroshordók, szőlőprés, szőlőmorzsoló-készü­­lék stb. Szamosfalva községben, a községi jegyző pincéjében a Községházánál 1944. már­cius hó 21. napjának d. u. 1 órakor bírói ár­verésen eladatnak. Felszegi Ödön sk.. kár. bír. végrehajtó. 01159 * MEGHÍVÓ. A Lady Kötöttáru és Kon­fekció Üzem Részvénytársaság Kolozsváron, Zápolya­ utca 12. szám alatt 1944. évi már­cius hó 30-án délután fél 6 órakor rendes évi közgyűlést tart, amelyre a részvényesek azzal hivatnak meg, hogy részvényeik a vállalat pénztáránál 3 nappal előbb letétbe helyezen­­dők. Tárgysorozat: 1. A mérleg és eredmény­­számla megállapítása, a nyereség felosztása. 2. Az igazgatóság és felügyelőbizottság jelen­tése és részükre a felmentvény megadása. 3. Három felügyelőbizottsági tag megválasztása.­­ Indítványok. I­gazgatóság. Mérleg 1943. december 31. Vagyon. Készpénz 2,056.98. Értékpapírok 8,116.83., Adósok 42,991.09. Nyersanyagok és készáruk 101,790.45. Gépek és bútorzat 16,845.72. összesen 171.801.07. Teher. Részvénytőke 80.000. Tőketartalék 20,411.43. Értékkülönbözeti tartalék 19,329.41. Hitelezők és elfogadványok 40,223.25. Nye­reség 11.836.98. Összesen 171.801.07. Ered­­ményszámla. Veszteség. Fizetések 47.593.13. Költségek 69,088.3­7. Árfolyamveszteség I, 616.83. Leírások 2.142.42. Nyereség II, 836.98. összesen 132.277.73. Nyereség. Bruttó nyereség­­ 3­2.277.73. összesen 132.27773. Megvizsgálta és helyesnek találta a Felügyelőbizottság. Diótöréshez értő munkások és munkáslányok felvétetnek, Gyümölcs* kereskedelmi Kft*nál Kolozsvár, Mussolini-ut 58.

Next