Ellenzék, 1944. június (65. évfolyam, 122-145. szám)

1944-06-01 / 122. szám

o Teljesítse mindenki teljes mértékben állampolgári kötelességét, bármilyen nemzetiséghez tartozzék is — mondotta RESZÉMYI-SCHIVELLER LAJOS pénzügyminiszter az újvidéki faispáni beiktatón i­.J'VH­JBK, j ii n in s 1. Ujvildiétk ^z. kür. vívh és törvényei az ás a ifi bűz.: it.tisa^a sfflptrcíiln iktatta be hivatalába ar. Apadj ii Fernbach Röter lThisipaant’. A beiktatáson a kormány képvisel­eté­­beni fkítruényi­ Schneller l^ajois­pán&­­ligymini­sztter érkezett l ’ svi­dlékre. A d­isztközgyülésen dr. vitéz. Nagy Mik­­lós polgármester közölte *az uj főis­pán kin­e­vezését. Hangoztatta, hogy a kinevezés ma is politikai szem­pont: az öntudatos magyar és jobb­oldali politika meg­valósu­lását­­jelen­ti, ami a jövőbe vetett hit záloga. Ezután dr. Apáti­ni Fernbach Péter főispán beszélt. A Kormányzó Úr őfőméltósága iránti háláját juttatta kifejezésre, majd áttért programjá­nak ismertetésére, am­ely­et egy mon­datban foglalt össze: „Ott fo­lyta­tom, ahol abba­hagy­­tam.“ A nemzetiségekről szólva kiemelte a főispán, hogy a német, nemzetiségű honfitársakkal a legbensőbb együ­tt­­működés híve. A szerb kérd­éssel kapcsolatban hangoztatta, hogy sem a kormány, sem ő, sem a magyarság nem ellenségre és nem volt ellensége a szerb népnek. Felszólítja a szerb nemzetiség minden konstruktív egye­­­sét, aki európai­ küldetésű­, áté­rzi, hogy a magyar haza iránti állalm­­polgári­­­hűség alapján állva léthar­cunkban őszinte együttműködéssel küzdjön a világpestis, a bolsevizmus ellen a végső győzelem kivívásáig. Beszélőét, az új főispán azzal fejtet­­­te be, hogy minden erőnket a háború szolgálatába kell állítanunk. Ezután Reményi-­Sichn­edler Lajos pénzügy­mi­niszte­r köszöntötte a kor­mány nevében a hivatalába beikta­tott főispánt, mint olyan férfiút, aki hite és meggyőződése mellett ki tu­dott tartani akkor is, amikor ez nem szolgált előnyére. Megbecsülni- link­­nek azok felé kell fordulnia — foly­tatta —, akik változatlanul kitartot­­tak az egyetlen helyes út,, a keresz­tény magyar gondolat mellett. Ez az a gondolat­, amivel élünk, vagy bu­kunk, amivel győzünk, vagy elpusz­­tul­unk. Ez a magyar g­ond­olat, külö­nösen fontos itt a Délvidéken, ahol élnek köztünk magyar testvéreink — ha­ngsúl­y­ozum­, testvéreink —, akik nem beszélik talán a magyar nyel­vet, d­e máig i­s magyar testvéreink. — A miniszterelnök úr a legut­é­bb igen határozottan leszögezte a kor­mány nemzeti­sségi poli­tikáj­á­nak alapel­veit, amelyek: az őszinteség, s az­egyenesség, a lojalitás, a bizalom és a jogok tiszteletben tartása. Ezek a kormány nemzetiségi politikájá­nak alapelvei. Ennek a politikának azonban van egy előfeltétele, a­z, hogy ez a politika csak a kölcsönös­ségen alapulhat.­­ Teljesítse mindenki teljes mér­té­kben állampolgári köt­elessége­lyét, bármilyen, nemzetiséghez tartozzék is, vagy bármilyen kicsiny, vagy nagy magyar legyen, mert a kö­teles­­ségteljiessités a márnak, a holnapnak és a magyar jövendőnek a parancsa. Mit jelent a köl­­­teljéssités? Egysek­ szerint annyit, hogy dolgoz­ni kell, el kell végezni a, ránk biztott feladatot. Ma ez nem előig. M­nt min­denkinek valamivel többet kell vé­geznie a mindennapi munkánál, mert csak ezzel a több­i kktvel alapoz­hatjuk meg­­a magyar jövendőt. A munkát ott kell végeznünk­, ahová bennünket nemzetünk mai­­példátlan nagy erőfeszítése éppen állít, és ha a holnap úgy kívánja, hogy nem ez, hanem amazt a munkát végezzük, nem szabad­ és nem lehet, vátlagulni A ném­zet erőkifejtésében ott kell helyre hiánunk, ahol a kötelességtel­­j­esítést (akü­nk a nemzet magasabb érdekei kívánják. A munkát ne csak megb­becsü­l­­­ti­k, hanem­ támogassa­k i­t. Ne azt keressük, hogy hol lehet a másik munkájában gáncsot találni, hanem segítsünk egy márnak a mun­kában. Az úgynevezett magyar szét­húzás mári nemzeti tulajdonság, h­á­nem külső behatás eredménye. Né­pünkben in­kább a testvériség érzése él, mint a­, ellenkezője. Fogjuk meg­­tehát,­­mégpedig erősen, egymás ke­ztét. Abban a példátlan em­ipsz­ikt­é,se­bein, amelyet nemzetünk maist, kifejt, hasson át mindannyiunka­t az a fitt és bizalom, hogy ezután az erőf­eszí­­tés után nem jöhet más, csak a gyű­­­■lelem­­és a győzelem nyomán­­a­z Fi- Eurórpában elfoglaljuk az­t a helyet, amely bennünket érő feszítésünk és ősi jogaink alapján is megillet. A közgyűlés végül üdvözlő távira­tokat intézed Sztójay minniszterel­nöö­­k­hez, vitéz Ráta Jenő mu­­fi sztárel­­­nökhelyetteshh­­z és vitéz lajosi An­dor b­elü­gyminiszteri­hez. .(MTI . Könyvnapi könyv SZTOJKA LÁSZLÓ: Ü­ZENET 'Az ismert, erdélyi költő-újságíró új versei Mohr­­Sándor művészi címl­apjává!. ELLENZÉK Mindenkit érdeklő idiszsk­i légo­talmi tájékozta­t A légoltalmi csoportfőnökség legutóbbi sajtó­­értekezletén Solymessy Attila vezérkari ezre­des, osztályvezető válaszolt az időszerű légol­talmi kérdésekre. Riadó alatt éghetnek-e a lép­csőházi irányfények? Az első kérdésre: „Légvn­­d . a­­kar mérni az óvót­ elvre való levonuláskor és riad.'. alatt az e­nyő­zött lépcsőházi vil­lét, i­t égve kell-e hagyni?” a következőket válaszolta: „ A lépcsőházi ernyőzött világításnak riadó alatt is égni kell, de csak az előirt, ernyőzött lámpáknak, melyek gyártását a honvédelmi m­i­niszter rendeletileg jóváhagyta. Helytelen, ha a riadó elhangzásakor ezeket a fényforrásokat eloltják. Az őrségparancsnok kötelessége a lép­csőházi lámpák ellenőrzése is. Hová forduljanak a ház-, illetve őrség­­parancsnokon kívül a lakók abban az esetben, hia panaszt kívánnak tenni az óvóhely hiányos­sága ellen? — hangzott a második kérdés. Az őrségparancsnok közvetlen felettese — felelte Selym­essy ezredes —, a háztömbparancs­­nok, a csoportvezető, alkörzetvezető. Ha a la­kók kívánsága első fokon nem talált kielégí­tésre, ezekhez a szervekhez kell fordulniok a panasszal. Kinek a parancsait kövessük az óvóhelyen? — Bárki lakjék is a házban, hivatásos tűz­oltó vagy más személy, az óvóhely parancs­noka az őrségparancsnok, ő a felelős, ő intéz­kedik, más nem parancsolhat, még ha történe­tesen tűzoltó tiszt is az illető. A következőkben­ Solymessy Attila vezérkari ezredes rámutatott arra, hogy a légvédelmi tüzérség és vadászaink elég szép számmal lőnek le ellenséges gépeket. Ezekkel a géproncsokkal vagy kényszerleszállást végzett repülőgépekkel a közönség csúnyán bánik. A hatóság igen sok esetben nem lehet ott elsőnek, ahol az ellen­­sges gép földet ért. Mire megérkeznek a ható­sági közegek, a közönség szó szerint mondva: kifosztja a gépet Elvisz belőle minden elvi­­hetőt. A hatóságok a kifosztott gépekben nem­ találják meg s.okul az adatokat, alkatrészeket, műszereket, stb., amelyekből mélyreható kö­vetkeztetéseket vonhat le. Olyan adatoktól fosztják meg a vezetőséget, amelyek rendkívül fontosak lehetnek. Az ellenséges repülőgépek kifosztvd a jövő­ben szigorúan megbüntetik! Vultozás előtt is ayötgött SZÉKELY NÉPBALLADA FILMEN Kodály Zoltánnak, a nagy magyar zeneköl­­tőnek, Kádár Kata cím­ű­ székely népballada fel­dolgozását megfilmesítették. A ballada a Kodály-zenével együtt került filmre és a rendkívüli kényes, költői elképzelést igénylő nagy feladatot Szőts István, az**, K isi­­berek a havason” film rendezője végezte. A rövid filmbemutatót a megjelent közönség osz­tatlan tetszéssel, fogadta. A film úgynevezett rövid film. Játszási ideje mindössze tíz perc, illetve pontosan annyi, mint amennyi a Kodály által feldolgozott nép­ballada hosszúsága. — Kádár Kata nem illusztrált vers vagy zene — mondotta Szőts István — Olyan filmet pró­bálok készíteni, amely a maga törvényei sze­rint képeknek álomszerű, egymásba­ tűnésével és elsuhanásával mutatja meg azokat az eredeti impressziókat, amelyek a költőt versre ihlet­ték és amelyet a zeneszerző meghallott — mint muzsikát. A bemutató igazolta, hogy sikerült Szőtsnek a versét keresztülvinni és olyan rövid filmet alkotni, amely eddig nem létezett a magyar filmgyártás történetében. A film kölső felvételeit a Gyilkos-tónál vet­ték fel. MAGYAR SZÍNMŰVEK SIKERE FINNORSZÁGBAN A sorozatos sikerek, amelyet magyar színda­rabok a most záruló idényben Finnországban arattak, a finn színházi körök figyelmét foko­zottan a magyar színművekre irányították. Az új idényre több magyar író művét kötötték le. A helsinki városi színház ősszel hozza színre Asztalos Miklós: „Alterego” című színjátékát. Előadják Madách: „Ember tragédiájá”-t is. A turkui finn színház Bókay János: „Hazudj ne­kem!’ című darabját mutatja be. A helsinki nemzeti színház az idényzárás után vidéki és arcvonalkörútra indul, amelyen Vaszary János „Ártatlan vagyok” című darabját mutatja be. BUDAPESTRE JÖN A SPANYOLORSZÁGBAN VENDÉGSZEREPLŐ , BERLINI SCALA A berlini Scala kitűnő együttese sikeres spa­nyolországi művészi körútjának befejezése után, hír szerint, Budape­stre készülődik. Az együttes néhány tagja már járt a magyar fővárosban és nagy kedvvel beszél arról, hogy ismét Magyar­­országra látogathat. PÁGER AZ ÚJ MAGYAR FILMRŐL Payer Antal Kassán vendégszerepelt. A „Fel­vidéki Újság” munkatársa beszélgetett a kitűnő művésszel, aki az új magyar filmről mondotta: — Nem az célom, hogy a jövőben csak irány­filmeket gyártsunk. Helyet akarok adni a film­termelésben a vígjátéknak is. De hangsúlyozom, hogy a lipótvárosi humort örök időkre és vég­érvényesen száműzöm a forgatókönyvek lapjai­ról. Az erotikát sem száműzzük az új magyar filmről, de csak addig tűrjük, míg nem megy­­ az erkölcs rovására. Célunk az, hogy mindazt­­ belevigyük a filmbe, amit az élet a tisztesség­­ és erkölcs határain belül a maga ezerszinű ar­cáról megmutat. — Valami megoldást akarok találni arra, hogy a jövőben azt a pénzt, amelyet egy-egy filmmel keresünk, visszavigyük a filmhez. Cé­lom ezzel, hogy az így gyarapodó tőkével meg­szüntessem a magyar film szegényszagát és meg­alapozzam a lehetőségét annak, hogy mi is csi­nálhassunk nagy, káprázatos kiállítású filmeket . Az új magyar filmgyártásban elsősorban a fiatal írókat akarom szóhoz juttatni. Feltett szándékom, hogy felkutassam a tehetségeket. Azokat, akik az irodalom más vonalán is szó­hoz jutottak. Ezeket akarom magam köré gyűjteni és megtanítani arra, hogy jó forgató­­könyveket írjanak. Szentül hiszem, hogy ha költők és írók, akkor könnyen megtanulják ezt a mesterséget, mert hiszen, szerintem, a film nem egyéb, mint vizuális irodalom. • ÚJRA KI­SÉRT A VIDÉKI FILMGYÁR TERVE? Egy ismert fiatal budapesti filmvállalkozó Nagyváradra érkezett és tárgyalásokat kezdett a filmváros és filmműterem felépítésével kap­csolatos kérdésekről. A tervek szerint a város a körösparti Mária Terézia korabeli f­astély környékén épülne fel s magában foglalna mo­dern bérházakat, mű­vész-kávéházakat és étter­met, barlang filmszínházat és szabadtéri szín­padot is. A tervek már az illetékesek kezei­ben vannak s építési költségei 12 millió pengőt tennének ki. HÍRADÓ - Fényes, Alice a Naplemente előtt női fősze­replője. játssza a Vihar után című magyar filmújdonság legfontosabb női szerepét. ő játssza Drag Tivadar „zongoraművész és kar­mester” feleségét. A zenei film muzsikáját Vincze Ottó állította össze. * 1. Átalakítják és korszerűsítik Eger színházát. A munkálatok valószínűleg június közepelájt fe­jeződnek be, ekkor egyhónapos időtartamra m­ozi vonul be Thália csarnokába. Júliusban azután Beleznay Unger István debreceni szín­társulata kezdi meg vendégszereplését az érseki városban. * Hosszú időre budapesti lakos lesz Hans Mo­ser, a német filmek koronázatlan komikusa. Két filmjét ugyanis magyar műtermekben fotogri­­fálják s ezidő alatt a jeles komikus* nálunk tar­tózkodik.­­ A szegedi operaegyüttest, amely a főváros­ban a Művelődés Házában sikerrel szerepelt, most újból meghívták Budapestre, mégpedig a Károlyi-kertben az idei nyáron is rendezendő szabadtéri hangversenyekre. A szólisták külön­böző operákban és hangversenyeken szerepel­nek majd. : ■ * Klasszikus felújításokkal kedveskedik Nyír­egyháza közönségének Földessy Géza társulata. Június közepén a Velencei kalmár, az Abbé, a Tartuffe és a Danávi­k György című színm­ű­­veket adják elő, amelyeknek főszerepét Har­­sányi Jenő játssza el. 1544 junta« 1 ERDÉLY-MOZGÓ Ma utolj­ára: Tilos utakon Egy család intimitásai Csak felnőtteknek!!! Június 2-től bemutató előadás : Régi szép idők Zoro és Huru legújabb filmje. 1941. évi gyártás. 2 órás kacagó vihar. A külpolitika hírei ROOSEVELT kedden a sajtóértekezleten kije­lentette, hogy véleménye szerint a Németor­szágba történő spanyol áruszáll­ványokat még nem csökkentették eléggé. A LONDONI LENGYEL TANÁCS tagjai Racz­­kiewicz államelnök elnöklésével tartott tanács­kozásukon elfogadták Sosnkowszki tábornoknak a helyettes elnöki tisztségről való lemondását. Sosnkowszki tábornok azonban továbbra is megtartja főparancsnoki tisztjét. A Dagens Nyheter londoni tudósítója hangsúlyozza, hogy ez egy lépéssel előbbre fogja vinni a lengyel— orosz viszály elsimítását. A SVÉD országgyűlés elé javaslatot terjesz­­tettek be a hadkötelezettség bevezetéséről AZ OLASZ FŐHADISZÁLLÁSRÓL közükt hi­vatalosan, hogy már 44.145-re emelkedett azok­nak a partizánoknak a száma, akik idáig je­lentkeztek a kegyelmi felszólításra. Ezt a szá­mot nagyjából véglegesnek lehet tekinteni. A TÖRÖK NEMZETGYŰLÉS a napokban fog­lalkozik azzal a most benyújtott törvényjavas­lattal, amely előírja, hogy az ellenséges csa­patoknak ejtőernyőkkel vagy tengeri után az ország területére történő behatolásakor minden 15 és 60 év közötti férfi védelmi harcra köte­les. A polgári védőőrséget megszervezik és évi 72 napos kiképzésben részesítik. MENEMENZSOGLU török külügyminiszter szerdán isztanbuli rövid látogatásáról visszaér­kezett Ankarába. A török államelnök ezidősze­­rint Isztanbulban tartózkodik. HULL külügyminiszter a brit hírszolgálat washingtoni jelentése szerint kedden fogadta­ Nagybritannia, a Szovjet­ Unió és Csungking- Kína nagyköveteit, hogy velük tárgyaljon a háború utáni béketervekről. A sajtóértekezle­ten úgy nyilatkozott, hogy már Moszkvában ter­jesztett elő erre vonatkozóan Molotov javasla­tot az akkori értekezleten. WASHINGTONBAN az Egyesült Államok és Irán gazdasági egyezményt kötöttek. Az egyez­mény több pontot tartalmaz Irán háború utáni gazdasági kizsákmányolásának fokozásáról. A NAGY NEMZETGYŰLÉS 192 szavazattal egy ellenében megszavazta az 1944—45 évre szóló török állami költségvetést. Szaradzsoglu miniszterelnök különös nyomatékkal jelentette ki, hogy a kormán­y és­ az állam még soha sem riadt vissza az áldozathozataltól, ha a hadsereg felépítéséről "volt szó. Egy napon majd a hadsereg felhasználása be fogja igazolni ennek az elvnek a helyességét ÚJABB LAPBETILTÁSOK Budapestről jelentik:" Vitéz dr. Kolosváry- Borcsa Mihály államtitkár, a sajtóügyek m­. kir. kormánybiztosa,­ a miniszterelnök rende­letére a következő lapok további ikadását til­totta meg: . Budapesten: Autó-Motor, Balatoni Kurír, Bé­keharang, Biztosítás és Városgazdaság, Bizto­sítottak Lapja, Család, Családi Kör, Kerékpár- Varrógépujság, KÉKOSz, Közüzemi Alkalma­zott, Malom­újság, Rajzoktatás, Vám, Villamos­fogyasztók Lapja. Vidéken: Csugón megjelenő Belsősomogy, Ér­den megjelenő Érd és Vidéke, Érsekújváron megjelenő Érsekújvár és Vidéke, Székesfehérvá­­ron megjelenő Fehérmegyei Napló, Újpesten megjelenő Független Újság, Szegeden megjelenő Hargitaváralja, Losoncon megjelenő Losonci Hírlap, Hódmezővásárhelyen megjelenő Hód­mezővásárhelyi Népújság, Pestszenterzsébeten megjelenő Pestszenterzsébeti Közlöny, Kispesten megjelenő Pestvidéki­­ Élet, Rákospalotán meg­jelenő Rákospalotai Újság, Szarvason megjelenő Szarvas és Vidéke, Székesfehérváron megjelenő Székesfehérvári és Fehérmegyei Közgazdasági Közlöny­ (MTI). Adakozz az ellenséges légitá­madások károsultjainak meg­segítésére! Adományt kérünk és nem alamizsnát. Az adományokat a Légoltalmi Liga megbízottai június 1­4-e között mindenkinek az ottho­nában veszik át.

Next