Filológiai Közlöny – X. évfolyam – 1964.
3–4. szám - Cikkek, közlemények - Zsoldos Jenő: Petőfi és Gorove „Nyugot”-ja
kapcsolása tökéletes arab—perzsa versmérték, a ma zár i, amely szintén kedvelt versmérték Háfiznak. Nagyon valószínű, hogy ez a versmérték a görögben is perzsa eredetű, Kis-Ázsián át jött be Görögországba. Háfiz—Reviczky—Jonos—Csokonai: ez a sor is, megint egyszer, ellenállhatatlan erővel bizonyítja azt az igazságot, amit nem lehet elégszer hangsúlyoznunk: hogy a világirodalom teljes és tökéletes egység, Kelet és Nyugat irodalma, a műalkotások kölcsönhatása szakadatlanul és elszakíthatatlanul egymásba fonódik. Petőfi és Gorove ,, Nyugat"-ja ZSOLDOS JENŐ Fekete Sándor meggyőzően valószínűsíti, hogy a Pesti Divatlap szerkesztői értesítéseit háromnegyed éven át, 1844 júliusától 1845 áprilisáig a mondanivaló lényegét tekintve Petőfi írta és szerkesztette, így minősül Petőfi szellemi alkotásának a következő szerkesztői üzenet is: ,,A Gorove Nyugotjára többek által írt ellen-bírálatot azért nem közöljük, mert olly kritika, mint a honderűs volt, melly nevezett utazásnak egyedül nyelvhibáit piszkálgatá, a józan olvasók előtt nyom nélkül szokott elenyészni."A Petőfi Gorove könyvében a nyelvi takaró alatt mélyebbre pillantott, s e tájékozódó érdeklődésének némi nyomát fel is fedezhetjük műveiben. A reformkor értelmisége túláradó figyelemmel fordult a fejlett ipari országok magasabb gazdasági és művelődési viszonyai felé. A nyugati társadalmi állapotok közvetlen megismerésének vágya, a külföldi kultúra nagyjaival való személyes találkozásért lelkesedő akarat hosszú utazásra viszi a magyar haladó köznemesi ifjak legjobbjait, az irodalom és művészet nem egy jelentős tagját. Cikkek és könyvek számolnak be a tanulmányutak tapasztalatairól. Mindenki a maga belső igényének parancsára azt veszi észre az eléje táruló világból, amire politikai magatartása okán a legfogékonyabban hat vissza.Úgy értékeli a látottakat, amint azokat elgondolása és programja tételeinek igazoló példamutató vagy cáfoló mozzanataiként bemutathatja. Nemzete sorsához méri szerzett benyomásait. Az összevetés akarata már jóval korábban jelentkezett. Pillanatnyi felvillanásként már ott él Mátyási József századvégi németországi útjának összehasonlító megjegyzéseiben,3 teremtő hatással Berzeviczy Gergely közgazdasági programmá szélesedő gondolataiban,4 termékeny érdeklődéssé fejlődő csíraként Széchenyi István első nyugat-európai utazásának antikapitalista motívumokkal átszőtt tényközléseiben.5 Bölöni Farkas Sándor ekkép fogalmazza meg a csodálkozó felfedezések tartalmát: ,,Az amerikai polgári és társadalmi életben sok oly pontot találtam tökéletre kifejtve és sok oly tudni valót, mik még legalább magyarul, ismeretlenek."13 Ezek a szempontok, az akkor még haladó nyugati országokban szerzett ismeretek határozzák meg a külföldjáró magyaroknak útinaplók keretébe foglalt beszámolóit. Gorove István műve útirajz-irodalmunk jelentős alkotásai közé tartozik.7 Könyve felölelte mindazokat a kérdéseket, amelyek ebben az időpontban a haladó köznemességet foglalkoztatták. Néhány motívum eligazít problémáinak útvesztőjében. Mindenekelőtt a közgazdasági élet jelenségei izgatják, az angol gyáripar, a vámrendszer és szabadkereskedelem, Smith, Sismondi, Malthus, List stb. elmélete, a bérmunkások helyzete, a munkamegosztás, a chartista mozgalom, az ír függetlenségi harc stb. Érdeklik a Párizs utcáin tömegben hullámzó emberek, akik között ,,socialisták, communisták, fourrieristák, egalitairek, humanitairek, progressisták rejlenek",8 felfigyel a Marseillaise hangjaira, érdeklik a „socialismus és communismus tanai, ama merész társadalmi reformok, mellyek élesb, gyöngébb árnyalatokban már sokfelé jelentkeznek.". Gorove azonban a jelenségeket nemcsak mint az objektív valóság tényeit ragadja meg. Vannak pillanatok, amikor hozzájuk a kapitalizmus fejlődésében rejlő ellentmondások felismerése nyomán meglepő gondolatokat fűz: „nem igazság az, hogy a nagy tömeg, a szegény 1 Fekete Sándor: Petőfi, a segédszerkesztő. Budapest 1958. 33. (Irodalomtörténeti Füzetek 20.) 1 Uo. 91. 3 Frankfurti utazás 1792^'^ esztendőben. Mátyási József nyomtatatlan verseinek gyűjteménye 215. OSzK kézirati jelzet: 58 Oct. Hung. 4 Gaal Jenő: Berzeviczy Gergely élete és művei. Budapest 1902. 5 Berzeviczy Albert: Gróf Széchenyi István munkáiból. Franklin 1903. 367. — Bóka László: Gróf Széchenyi István naplói. Ardói könyvkiadó 54. 6 Bölöni Farkas Sándor: Utazás Észak Amerikában. Kolozsvár 1834. Előszó. 7 Gorove István: Nyugot. Utazás külföldön. Pest 1844. 9 Uo. I. 198. Uo. II. 44.