Filológiai Közlöny – XXIX. évfolyam – 1983.

1–2. szám - Tanulmányok - Horváth Károly: A magyar és a lengyel romantikus irodalom néhány párhuzamos vonásáról. Petőfi és Słowacki

A magyar és a lengyel romantikus irodalom néhány párhuzamos vonásáról. Petőfi és Slowacki HORVÁTH KÁROLY In memoriam Corneliae Kosinsky Az 1969-ben magyar és lengyel nyelven egy időben megjelent tanulmánykötet, a Tanulmányok a lengyel—magyar irodalmi kapcsolatok köréből Bevezetésének 11. lapján a szerkesztők a következő kutatási igénynek adtak hangot: „Elemi hiány, hogy ... Juliusz Stowackiról kötetünk egyáltalán nem szól, nemcsak mert Mazeppájának Magyarországon volt az ősbemutatója, hanem azért is, mert Slowackinak és a magyar romantikus kortársainak a tipológiai összehasonlítása még jobban elmélyítené a két irodalom viszonylatában a kor fejlődéstörténeti képét." Ennek az igénynek szeretne most eleget tenni — legalább részben — az alábbi szerény kísérlet, mely első felében a természetfestő és szerelmi témájú emlékező poéma, második felében a forradalmár hivatását és helyzetét tárgyaló nagyobb terjedelmű mű területén állapít meg bizonyos párhuzamos jelenségeket, egyfelől Slowacki, másfelől Petőfi költészetében, kiemelve a fontos és tanulságos eltéréseket is. Meglepő talán, hogy éppen Petőfi költészetében találunk olyan műveket, amelyek eszmei és költői felfogásukban néhány jelentős ponton rokoníthatók a lengyel költő hasonló témájú írásaival. Éppen ezért már most szeretném hangsúlyozni, hogy az alábbiakban nem két életút, két költői pálya, két életmű összehasonlításáról lesz szó, csupán két-két alkotásról, amelyekben a téma, a motívumok, a költői felfogás bizonyos találkozásai figyelhetők meg. De jegyezzük meg azt is, hogy az összevetendő négy műalkotás: Petőfitől a Tündérálom és Az apostol, Slowackitól a Helvéciában (­­ Szwajcak­i) és a Kordián, igen jelentős szerepet töltenek be magában az életműben is. Slowacki esetében ezt nem is kell bizonyítani, ami Petőfit illeti. Az apostol, Illyés Gyula szavai szerint, a „költő eszméinek szótára", a Tündérálmot viszont csak az 1846-tal záruló költői korszak summázatának lehet tekinteni a természetfestő és a szerelmi költészet területén, de jelentőségét — esztétikai értékein felül — aláhúzza az a tény, hogy költője ezt a művét helyezte versei 1847. évi kiadásában az első helyre. Tegyük hozzá mindehhez, hogy a Slowackiéval párhuzamba állítható két Petőfi-műben az irodalomtörténetírás egyértelműen megállapította a romantika jelenlétét. Ami a két költő életútját illeti, más sors jutott az erősen intellektuális nemesi környezetből származó, hamarosan külföldre kerülő Slowackinak,­ akinek számára­ ­ Slowacki életrajzi adatait a következő források alapján közlöm: Kerényi Grácia bevezetése (Juliusz Slowacki) Slowacki válogatott költeményeihez. Budapest: Új Magyar Könyvkiadó, 1955. 5—33. — JEAN BOURRILLY: La jeunesse de Jules Slowacki (1809—1833). Paris; Nizet, 1960. — JULIUSZ 19 2*

Next