Hadtörténelmi Közlemények, 7. évfolyam, Hadtörténelmi Intézet (Budapest, 1960)
1. szám - Szemle - Kossuth Lajos az első magyar felelős minisztériumban. Kossuth Lajos Összes Munkái XII. Sajtó alá rendezte: Sinkovics István. Bp. 1957. - Ism. Balázs József (II.) – 1960. 1. sz. 231–234. p.
„ ... Kossuthnak több olyan kérdésben döntő szava volt, amelyek távol estek a pénzügyminiszteri tárcától. Kossuth politikai felfogása több ponton egyezett a Batthyány-kormány politikájával, nem egy ponton azonban eltért, legfőképpen abban, hogy kezdettől fogva bizalmatlan volt a bécsi udvar iránt és semmiféle engedményt nem akart tenni az ország függetlenségének rovására." (6. old.) A kötetben közzétett iratok messzemenően igazolják Sinkovics István előbbi megállapításait. A több mint 1000 oldalas kötet 526 irata mind tartalmát, mind jellegét tekintve rendkívül változatos. A szorosan vett pénzügyi iratok között Kossuth sajátkezű fogalmazványai és a Kossuth által kiegészített, illetve aláírt iratok mellett megtaláljuk Kossuth közvetlen munkatársainak intézkedéseit is. Ezek felvételét az tette indokolttá, hogy Kossuth nem névleges, hanem tényleges vezetője volt a pénzügyminisztériumnak. Kossuth tevékenysége nem merült ki a pénzügyminisztérium vezetésében. Nagy szerepe volt a minisztertanácsi határozatok meghozatalában; az országgyűléseken a legfontosabb kérdésekben ő képviselte a kormányt; újságja — a Kossuth Hírlapja — hasábjain számos nagy jelentőségű cikke jelent meg, amelyek hűen tükrözik Kossuth politikai nézeteit. Csak helyeselhetjük a kötet összeállítójának azt a véleményét, hogy a pénzügyminisztériumi iratok mellett a minisztertanácsi határozatok, Kossuth országgyűlési beszédei és elvi jelentőségű hírlapi cikkei szintén a kiadvány gyűjtőkörébe tartoznak, mivel ezek nélkül csak hiányos képet kaphatnánk Kossuthnak 1848 áprilisától 1848 szeptemberéig betöltött szerepéről. A kötet első irata 1848 április 2-án kelt; ebben Kossuth azt javasolja Batthyány miniszterelnöknek, hogy Pancsovára ideiglenes kormánybiztost nevezzenek ki a nyugalom helyreállítása érdekében. Az utolsó irat, mely 1848 szeptember 23-i keltezéssel van ellátva, Duschek Ferenc pénzügyminisztériumi államtitkár jelentése Batthyányhoz a pénzkibocsátás helyzetéről. Kossuth a pénzügyminisztérium élén mindenekelőtt arra törekedett, hogy a magyar pénzügyigazgatást függetlenítse az osztrák kormánytól, amely 1848 márciusa után sem akart lemondani a magyarországi jövedelmekről. Az 1847—48. évi országgyűlés 3 millió forintot szavazott meg a királyi udvartartás és a közös kiadások fedezésére, az osztrák pénzügyminisztérium azonban ezt jóval meghaladó követelésekkel lépett fel Magyarországgal szemben. Kossuth a magyar kormány „tetemes költségeire" hivatkozva hangsúlyozta, hogy Magyarország csak a 3 millió forint keretén belül járul hozzá a közös kiadásokhoz, ugyanakkor arra is rámutatott április 20-án István nádorhoz küldött jelentésében, hogy a közigazgatási év első öt hónapjában (1847 november 1-től 1848 április 1-ig) a bécsi kormány több mint 6 millió forintot használt fel. Ez az összeg Magyarország egész évi jövedelmének több mint a felét tette ki (46-49. old.). Az önálló magyar pénzügyigazgatás megteremtése, figyelembe véve az ország elmaradott gazdasági helyzetét és korábbi teljes kiszolgáltatottságát, nagy erőfeszítéseket követelt a pénzügyminisztérium élén álló Kossuthtól és munkatársaitól. Meg kellett szervezni a magyar pénzügy-