Hazánk, 1899. március (6. évfolyam, 52-78. szám)
1899-03-16 / 65. szám
DAPEST, CSÜTÖRTÖK. HAZANK 1899. MÁRCZIUS 16. 65. SZÁM. Magyar hon, magyar nép, hazám és nemzetem, Törhetlen és örök hozzád szeretetem, Miként én éltemet javadra szentelem, Utódról-utódra szentelje gyermekem. Örök népszabadság, életem virága, Magyar hon szerelme, keblem vérvirága ! Viruljon mielőbb szabadságod fája, Áldásom rád, hazám, magyarok hazája! Madarász József reszkető hangon szavalta el a hires költeményét, amelyből csak úgy lobogott a láng. Aztán meghajtotta a fejét s megindultan szólt az ifjúsághoz : — Az isten áldjon meg titeket, fiaim! Az egész terem megmozdult. Zsebkendőket lobogtattak az ősz szónok felé s az éljenzés szűnni sem akart. Végül ifj. Chorin Ferencz joghallgató mondott rövid záróbeszédet, majd a Kossuth-nóta hangjai mellett szétoszlott a közönség. A rendezőbizottság vállára kapta Madarász Józsefet és Herman Ottót s lelkes éljenzés közt vitte le a lépcsőcsarnokba. Az egyetem-téren. Délután 6 órakor az egyetem-téren gyülekezett az egyetemi ifjúság és a főváros vele ünneplő polgársága. Az „Egyetemi Kör“ részéről Fehérdy Miklós elszavalta a „Talpra magyar“-t, majd Székely Aladár beszélt az 1848-iki márczius hó 15-ének jelentőségéről, végül Madarász József országgyűlési képviselő programmon kívül intézett szót az egyetemi ifjúsághoz. Mint a régmúlt idők egy bajnoka, elismerését fejezte ki az egyetem ifjúsága előtt, hogy még ma is annyira tud lelkesülni Petőfi emlékéért, mely csak hazaszeretetre buzdítja, a mai ifjúságot. Ő, aki jóbarátja volt Petőfinek, átérzi ezt és buzdítja az ifjú nemzedéket, hogy igyekezzék méltó lenni nagy elődeihez. A Petőfi-szobor előtt. Innen az időközben mintegy 20,000 főre szaporodott tömeg a kecskeméti-utczán, Kálvin-téren, Kossuth Lajos és kigyó-utczán át a Petőfi-térre vonult, ahol a szobor körül már kordon volt vonva. Az útinemzetiszinti díszben pompázó házak és kendőlobogtatással üdvözlő nézők között vezetett el. A szobor előtt először ifj. Chorin Ferencz beszélt, majd Benard Ágost, a „Talpra magyar“-t szavalta el, végül ifj. Hets Ödön tartott, beszédet. A menethez, mely útközben a Kossuth-nótát és a Szózatot énekelte, a szobrászok egyesülete csatlakozott zászlójával testületileg. A szoborra a VII. ker. gimnázium ifjúsága babérkoszorút tett és Szécskay gimn. tanuló saját szerzeményű költeményét szavalta el. Ünnepek az iskolákban. A fővárosi tanács rendelete értelmében ma az összes községi, polgári, kereskedelmi, felsőbb leány- és reáliskolák hivatalos ünnepet tartottak. Az elemi iskolákban pedig az igazgatóság saját hazafisága sugallatára ünnepeltette meg a kokárdákkal feldíszített tanuló ifjúsággal a mai napot. Néhány állami leányiskola nem vette csak ki a részét az általános ünneplésből. Az iskolák ünnepléseiről a következőkben számolunk be : Az V. kerületi Markó-utczai állami gymnázium tanulói Császár Árpád önképzőköri elnök vezetésével tartották meg az ünnepet, amely után az ifjúság a Petőfi-szoborhoz vonult. Az V. kerületi Markó-utczai állami reáliskola Arany János önképzőköre hívta meg a tanári kart és az egész ifjúságot ünneplésre. .A VIII. kerületi tanárképző gymnázium VII. osztályos tanulóinak önképzőköre Négyessy László elnöklésével ünnepelt. Az ünnepen részt vettek a tanárok és az alsóbb osztályok tanulói is. A VIII. kerületi Práter-utczai polgári és női kereskedelmi leányiskola reggel nyolc órakor tartotta meg az ünnepét. Az intézet hétszáz leánytanulójának hazafias éneke után Wittinger János igazgató gyermekkori emlékeiből merített megnyitóbeszédet mondott. Reitter Ferenczné tanítónő érdekes felolvasásban magyarázta meg március tizeötödikének jelentőségét. Szavalatok és énekszámok zárták be a szép ünnepet. Böser János felső kereskedelmi és polgári iskolájában az ünnepi beszédet Száva János tanár mondotta, az intézeti dalkör Bayer Brúnó Iván vezetésével hazafias dalokat énekelt. A IX. kerületi felső kereskedelmi iskolában Fillinger Károly igazgató szép beszéddel nyitotta meg az ünnepet. Kacziány Géza tanár nagyhatású beszédben méltatta a mai nap jelentőségét. Több növendék szavalt és az ifjúsági énekkar Slackl Lajos tanár vezetésével hazafias dalokat énekelt. Az ünnepet Vadas József dr. tanár rendezte. A IX. kerületi polgári iskola ünnepe Tolnai Lajos dr. igazgató beszédével kezdődött. Böngérfi János tanár történeti visszaemlékezése után az énekkar Waldbauer József tanár vezetése alatt szépen énekelt. — A VIII. kerületi polgári iskolában Ulerich Gyula igazgató és Simon Bertalan tanár tartott lendületes szép beszédet, mig az ifjúsági énekkar, amelyet Erődi Ernő tanár dirigélt, művészileg énekelte hazafias dalainkat. — A VII kerületi polgári leányiskola ünnepén Vajdaily Gusztáv igazgató, Révay György és Kerékgyártó Elek dr. tanárok intéztek ünneplő beszédet az ifjúsághoz és a közönséghez. A VIII. kerületi Csokonai-utczai polgári, leányiskolában délelőtt tizedfél órakor volt az ünnepség. Erdődy Imre igazgató megnyitó beszéde után Geszler Etelka tanítónő magyarázta meg e nap jelentőségét. A lányok szavaltak Ábrányi Emiltől, Petőfi Sándortól, Pósa Lajostól és Tóth Kálmántól hazafias verseket, a dalkörük pedig hazafias dalt énekelt. Az egész ünnep elárulta, hogy az iskola gondos, intelligens és lelkes tantestület kezében van. Az ünnepet a nagyközönség soraiban végighallgatta Pósa Lajos is. Ünnepeltek még az I. kerületi állami Pedagógiumban, továbbá az I. kerületi polgári leányiskolában, Szabó József igazgató, a II. kerületi polgári leányiskolában Kozma, Gyula igazgató ünnepi szónokokkal. A III. kerületi polgári leányiskolában Göcz József dr. nyitotta meg az ünnepet, akinek iniciativájára ünneplik a községi iskolák márczius tizenötödikét. — Ünnepet tartottak még a VI. kerületi polgári és kereskedelmi iskolák, a II. kerületi polgári fiú- és leányiskolák és a X. kerületi kőbányai polgári leányiskola, amelynek ünnepét Válya Miklós igazgató nyitotta meg. A vidéken. A vidéken mindenütt megünnepelték márczius 15-ét. Távirataink közül az alábbiakat adjuk közre: Arad, márczius 15. Ma a városházán hazafias ünnepélyt rendeztek, melyen óriási közönség vett részt. A képezdei zenekar hazafias dalokat adott elő. Kesztler színész díszmagyarban szavalta el a nemzeti dalt, az emlékbeszédet pedig Illés László kamarai titkár mondotta. Ezután a hosszú menet zászlókkal a vértanuk szobrához vonult. Itt a dalegyesület énekelt, B Balázs Géza Ábrányitól szavalt és Nagy Sándor gyújtó beszéde után az egész közönség elénekelte a Himnuszt és ezzel az ünnepély véget ért. — Pécskán, Buttyinban, Kisjenőn, Radnán és sok oláhlakta községben szintén ünnepeltek. Eperjes, márczius 15. A város fel van lobogózva. Délelőtt a kollégium ifjúsága fényes közönség jelenlétében szépen sikerült hazafias ünnepélyt rendezett az ifjúsági dalkarok és zenekarok segédletével. Krayzell Miklós, Hartmann Simon, Szkalos Emil és Kinzig Miklós tartottak beszédeket, illetve szavaltak. Délután a katolikus főgimnáziumban tart hazafias ünnepélyt az ifjúság. Este a jogakadémiai ifjúság fáklyás menetet rendez, a városi színházban pedig az „Aranylakodalom”” czimű alkalmi színdarab előadásában vesz részt olyképen, hogy az összes férfiszerepeket joghallgatók játszszák. Czesgléd, márczius 15. A szabadság ünnepére Kossuth Ferencz leutazott választói közé Czeglédre. A nép óriási lelkesedéssel fogadta. Kossuth Lajos fiát látta a függetlenségi párt vezérében s rajongó szeretettel vette körül, visszhangjaképen azoknak a napoknak, amikor Kossuth Lajos szívekbe ható szavára Czegléden fellángolt a szabadság napja. Kossuth Ferenczet a pályaudvaron a városi magisztrátus s az összes testületek fogadták. B. Molnár Sámuel pártelnök üdvözölte, áld szavaiban kifejezést adott a város lelkes szeretetének. A fogadás után hosszú kocsisorban a városházára mentek, melynek a környékén óriási néptömeg várta Kossuthot. A menet a városháza közgyűlési termébe vonult, ahol rögtön kezdetét vette az ünnepség. A közgyűlési te- két pályázat A szépművészeti museum és az új zsinagóga tervei, irodalmi pályázataink meddőségével szemben örvendetes eredményeket mutatnak fel művészeti pályázataink. Most is két pályázat sorsa dőlt el: a szépművészeti múzeumra és az új zsidó templomra hirdetett pályázatok. Mindkettőben hazai építőművészeink legjelesebbjei vettek részt és olyat produkáltak, amire méltán lehetnek büszkék. Egyik pályázatnál sem nyugodhatunk bele föltétlenül a zsűri ítéletébe. Mindkét helyen a meg nem jutalmazott pályatervek között is nem egyet láttunk, amely figyelmet és elismerést érdemel. De vegyük sorra a két pályázat terveit. A szépművészeti múzeum pályázati tervei az Akadémia dísztermében, az új zsidó templom éi a hitközség dohány-utcai helyiségeiben vannak kiállítva. A szépművészeti múzeumnak az lesz a rendeltetése, hogy valamennyi korszaknak és nemzetnek nagy művészeti alkotásait, amennyiben megszerezhetők, eredetiben, különben pedig hit és értékes másolatban magába foglalja. Úgyszólván szépművészeti egyetem lesz, a nagy közönség műérzésének fejlesztésére. De iskola lesz művészeinknek is. Eddig kénytelenek voltak tanulmányaikat a külföldi nagy gyűjteményekben, Münchenben, Parisban, Olaszországban végezni. Ezentúl itthon maradhatnak, nem lesznek legalább annyi idegen befolyásnak kitéve, mint eddigelé. Nézzük csak művészgárdánkat. Az egyik a német, a másik a franczia, a harmadik az olasz vagy spanyol iskola híve. Mindegyiknek van valami iskolája, csak magyar iskola nincs. E miatt azután vannak magyar művészek, sok világhírű magyar művész, de magyar művészet nincs. Ennek a visszás állapotnak véget vetni a szépművészeti múzeum hivatása. S Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter, aki a magyar művészet megteremtése érdekében már eddig is annyit tett és fáradozott, e múzeum létesítésével a szépművészet terén nagy érdemet vívott ki magának. Hogy ilyen nagyhivatású épületnek magának is nagyszerűnek kell lennie, az magától is érthető. Azért mi az egy millió kétszázezer forintot, mit a miniszter erre a czélra előirányzott, inkább keresetük, mint sokaljuk. De térjünk át a pályatervekre. Előre kell bocsátanunk, hogy a szépművészeti múzeum azon a helyen fog emelkedni, ahol most a Feszty-féle körképpalota áll s szépészeti szempontból az a feladata, hogy a szemben levő műcsarnokkal összhangban, az épülőfélben levő millennáris emlékműnek mintegy művészeti staffageja s azzal együtt az Andrássy-út méltó befejezése legyen. A beérkezett terveket tehát két szempontból kell megítélni. Egyik szempont az, hogy menynyiben felel meg a tervezet a múzeum követelményeinek, a másik pedig az, hogy hogyan járul hozzá az emelendő épület a gyönyörű tér benyomásának művészi emeléséhez és a millenniumi emlékmű hatásának kidomborílásához. Ezeket az egyedül mérvadó szempontokat szem előtt tartva, a legőszintébb bámulattal adózunk a pályázaton résztvevő építészek legtöbbje tervének, de mégsem akkorával, hogy a zsűri döntését ne fogadnék még nagyobb bámulattal. Ismerjük ezeket a laikusokból és szakemberekből összeállított bíráló bizottságokat, amelyekben a laikusokat is és a szakembereket is más-más szempontok vezérlik s amelyekben a laikusok leszavazzák a szakembereket. Ennél a világításnál már nem olyan nagyon csodálatos e jorok döntése, amint hogy megmagyarázza azt a tényt is, hogy ahány nyilvános épületünk van, annyi a monstrum. Hiszen még a lipótvárosi bazilikát is sarokba szorították, háttal a nagyérdemű publikum felé. Ehhez a hagyományhoz híven tervezte Petz Samu is a szépművészeti múzeumot. Háttal az Andrássy-út felé, főhomlokzatával pedig az állatkerti jégpálya felé állította s tényleg sikerült is az első díjat elnyernie. A zsűriben volt előkelő művészek reputácziója érdekében fel kell említeni, hogy egytől-egyik e terv ellen szavaztak. De hogyha" Pecz az elhelyezésben ragaszkodik is a tiszteletreméltó ősrégi hagyományokhoz, meg kell neki adni azt is, hogy sok újat is nyújt, így például a világ öszszes múzeumai, évszázados hagyomány szerint, úgy vannak berendezve, hogy a szobrok a földszinti helyiségekben, a festmények pedig az emeleteken lesznek elhelyezve. Mégpedig sem szeszélyből, sem pedig véletlenségből, hanem bölcs megfontolás és évszázados tapasztalatok alapján