Hirnök, 1837. július-december (1. évfolyam, 1-52. szám)

1837-12-19 / 49. szám

Spanyolország­. A’ spanyol háború’külön színhelyein az utóbbi időben sem­mi tetemes sem történt ’s a’ beállott késő évszakkal az idei táborozást bevégzettnek lehet tekinteni. Reménylemi kell, hogy a’ jövő évire a’ királypártiak nem lesznek pénz’ szűké­ben , a’ mi ellenségeiket igen nagy mértékben sanyargatja, mint ez egy a’ királyné által nem rég megerősített, az 1837- diki hiány’ (deficit) fedezését tárgyazó cortesvégzésből kitet­szik. Ezen hiány csak kevéskével több 34 millió porosz tallér­nál, mellyből csak valamivel több egy milliónál fedeztetik az eltörlött kolostorok’ harangjai ’s a’ san-fernandoi bank’ rész­vényei által, m­elly utóbbiak nem is a’ kormánynak, hanem néhány város’ kincstárinak tulajdona. Továbbá 60 millió a’ cubai és puerto-riccoi rendkívüli hadi adóból ’s az e’ szige­teken fekvő papi (kolostori) jószágok’ eladásából váratik, mi igen könnyen a’ hajdani dicsőség’ és hatalom’ ez utolsó ma­radványának elvesztését húzhatja maga után. A’ mi ezeken felül az említett nagy summa’fedezésére szükséges, azt ama’ rendelet az ezer sebből vérző ’s részint a’ madridi kormány­tól nem is függő anyaországtól rendkívüli hadi adó gyanánt kívánja. Illy körülményekben felesleges volna az uj cortest megnyitott trónbeszédről bővebben emlékeznünk; azt talán egy rész köpönyeghez lehetne hasonlítanunk , mellynek re­­pedékein keresztül mindenfelől a’ fedezendő nyomorúság tű­nik ki. (Béri, v■ W.) A’ követkamarának november’ 27-ei ülésében a’ trónbeszéd­re küldendő válaszfelirás vétetett tanácskozásba. Lujan szó­lott legelőször, arról vádolván a’ franczia kormányt, hogy ez, szövetségi kötelessége’ ellenére, nem gyakorol elegendő felü­gyelést a’ határszélen, hogy a’ carlosiak’részére szállítá­sok ne történjenek. Hiszik, hogy a’ válaszfelirás változtatás nélkül el lesz fogadva. A’ követkamara november’ 2­5kei ülésében, valamint a’ se­­natus , a’Madrid’ részére történt választásokat, mellyek Ar­gue­lle­s, Heros, Leoane, Davila, Cant­ere, Odri­­ozola, Mendizabal stb. urakra esének , helyteleneknek nyilatkoztatta , mivel a’ tartományi küldöttség jogtalanul 620 személyt iktatott a’ választók’ névjegyzékébe. E’ végzés 39 szóval 32 ellen hozatott. A’többség még nagyobb lett volna, de némelly követek, félvén a’ túlzóktól (exaltados), nem vet­tek részt a’ szavazásban. Egyébiránt általában a’túlzók meg­­félemlettek. Sokan, kik Q u e s a d a’gyilkosaival csak távolról is összeköttetésben voltak, elrejtezének. A' madridi „Gacefa“ november’ 27-ei számában a’ regens­­nének egy rendelete foglaltatik , melly által a’ belügyek’ ed­digi ministere, don Rafael Perez, saját kérelmére, gyen­gélkedő egészsége miatt, hivatalától fölmentetik, ’s a’ ten­gerészet’ ministere, don Francisco Ulloa, bizatik meg ide­­iglen a’ belügyi tárczával. Az ,,El Mundo“ czímű­ hírlap következőleg ír: „De Es­­p­es a marquis general meghatalmazott követünkké nevezte­tett a’ franczia udvarhoz Campuzano­ur’ helyébe. Ideje volt elmozdítani Párisból egy olly követet, kit vigyázatlan beszédi és tapintathiánya a’ franczia királyi udvar iránt hamis helyezetbe hozzanak. Szerencsés ideának tartjuk , hogy ezen háborúidőben meghatalmazottul egy general neveztetett, mert hihetőleg minden alkudozások Francziaországgal főleg hadi tárgyak körül forgandnak.“ Estremadura’ állapotja, hol a’ carlosiak a’ portugál m­iguel­­pártiakkal érintkezésben vannak , sok aggodalmat okoz a’ma­dridi kormánynak. Santiago Mendez-Vigo vala e’ tar­tományba mint főkapitány menendő ; de mivel nincsen serege, kétséget szenved, fog e többre mehetni mint elődje, hacsak 4— 5000 emberből álló portugál segédhad nem nyomul a’ tar­tományba. A’ bayonnei „Phare“ szerint dán Pedro Mendez-Vigo general november’ 11 kén Sevillába érkezett, hol fél zsoldra szorittatott. E’ general egyike a’túlzó párt’ főnökeinek; ő volt az, kinél Alibaud, egy évvel a’ francziák’ királya el­len intézett gyilkos merénye előtt, Barcelonában elfogadtatott. Madrid, nov. 28. A’kenyérárnak közelitő felebb emelkedése itt némi mozgal­makra adott alkalmat, mellyek azonban további következés nélkül hamar elfojtattak. revolutio’ emberei közül tizennyolcz vala meghiva. Das An­­tas visconde a’ király’ balján, La da Bandeira visconde pedig a’ királyné’ jobbján ült. Ez országban szokatlanok lé­vén az efféle meghívások (az udvarhoz) , különféle ítéletek hozattak e’dolog felől. N­émellyek úgy vélekedtek, hogy az udvar ezzel akarta magához édesgetni a’ revolutio’ embereit, ’s ha csupán ezek lettek volna meghiva, talán lehetne is a’ dolgot igy magyarázni; de a’ hivatalosok között h­am­orrók, sőt miguelpártiak is jelentek meg, következőleg az mondatott későbben, h­ogy az udvar’ czélja, a’ külön pártok’ embereit kibékíteni, minek bizonyosan jó foganatja leend, kivált ha hetenkint egyszer folytattatnának az efféle ebédek, úgy hogy lassankint a’ sor minden előkelőre kerülvén, ne adatnék hely az irigységnek, melly jelenleg már mutatkozik. Holnap pedig diplomatái ebéd fog adatni, mellyre csupán a’ követek fele­ségestül hivatnak meg, összesen csak 12 személy. Csak esti 7 óra után ülnek itt asztalhoz, ’s az utolsó ebédkor kárhoz­tatták, hogy a’ királyné, tekintetbe nem véve még ebédelő vendégeit, az asztaltól felállott, játékszínbe menendő, miál­tal azon jó hatás, mellyet az ebéd tett a’vendégekre, némelly részben ismét eltörölteték, mert a’ királyné’ magaviseletét a’ vendégek’ megvetésének magyarázták. — A’ cortesü­lésben nov. 16-án legnevezetesb volt das Antas visconde' beiktatása, ki ekkor foglalt legelőször Helyet a’ kamarában mint követ, és beléptét egy beszéddel nyitá meg, mellyből mérséklett szabadelmű érzelmek tűntek ki; ez alkalommal egy pontot érintett, melly talán néhol nem talált különös tetszésre, tud­­nillik hogy ő az 1822iki alkotmányra esküszik azon szükséges módosításokkal, mellyeket tenni a’cortes jónak látandja, úgy hogy a’ főpontok megegyeznének Europa’ al­kotmányos országainak lényeges elveivel, s­é­­mellyek ugyan szerettek volna valami ellenvetést tenni, ki­vált azok, kik más statusok’ alkotmányait nem hagyják hely­ben, ’s magokat kézzel lábbal védik ellenök, hogy ne vé­tessenek például; hanem azon férfiú iránti tekintetekből, ki jelenleg olly sokat nyom Portugália’ mérlegében, hallgattak, neh­ogy őt nyilványos ellenségökké tegyék , kivált mivel épen visszatérni készült az éjszaki tartományokba ’s átvenni a’ se­regek’ parancsnokságát.­­• Azon jelentésre, hogy igen nagy a’ szökdösés Portugáliából a’ Spanyolországba menekedett chamorrókhoz, azt felejé a’ hadü­gyminister, hogy ez még most legkisebb aggodalomra sem ad okot; a’ spanyol kor­mánynyal már tétettek alkdozások e’ szökdösések’ ártalmának elhárítása végett, mire a’ spanyol kormány bizonyosan egy­ütt munkáland. — Das Antas visconde 19kén ment el gőz­hajón Oportóba. A’ nemzetőrség’ hangászkara a’ fegyverház­ból a’ hajóra szállott. (Alig. 7. lev.) A’ nemzeti jószágok’ eladása folyvást tart. A’ portugál kor­mány , jóllehet külföldi adósságainak kamatjait nem fizeti, a’ belföldi adósságok’ osztalékainak kifizetését köztü­rré tette, mi által a’ kötelezvények’ értéke emelkedett. A’ nov. 13-ai éortesü­lésben a’ pénzü­gyminister siralmasan adá elő a’ pénzügy’ szomorú állapotját. Ha ő — úgy mond — a’fizetésekre nézve némelly személyeknek kedvezett, ez néhány követ’ kívánságára történt. Azután reményét nyilat­­koztatá ki, hogy ha a’ cortes őt segélendi, januariustól fog­va hónaponkint 600 centot fog szerezhetni kölcsön nélkül; de ez még korántsem elegendő vigasztalás a’ statushitelezők­­re, az ezernyi statustisztviselőkre ’s nyugalmazottakra nézve. Ott, hol a’ hónaponkinti kiadások többre mennek 1000 con­­tónál, 600 contóból álló bevétel nem elég. ’S honnan fizet­tetnek majd a’ hátralévő adósságok, ha a’ folyó költségek nem fedeztethetnek? A’ fizetések’ szabálytalanságára nézve részint a’ törvényekkel menté magát a’ minister. Sok hivatal­osztálynál, péld. az igazságügyi ministeriumnál ’s a’ státus­­titoknokságoknál az rendeltetett, hogy a’ tisztviselők’ fizeté­sei minden évnegyed’ elején egy évnegyedre előre adassanak ki; más hivatalosztályok pedig csak az évnegyed’ végén, má­sok ismét minden hónap’ kezdetén előre fizettessenek. A’ szi­lárd elvnek épen e’ hiánya okoz nem csak folytonos panasz­okat, hanem rendetlenségeket is a’ számvitelekben. Ezen fi­zetésbeli rendetlenséggel párosul az adók’ beszedésében ural­kodó még nagyobb zűrzavar; milliókkal tartoznak a’ status­kincstárnak rendes adókban, ’s csupán azon okból, mivel ezek sok nagy ár iránti tekintetből soha sem hajtattak be, úgy hogy végre olly tömegre növekedtek, hogy a’ családok’ tete­mes romlása nélkül többé meg sem fizettethetnek. Lissabonból nov. 29-én kelt tudósítások szerint valahára bevégződtek a’ cortesgyülésnek az alkotmány’ javítását tár­gyazó vitatásai , ’s a’ kijavított alkotmány minél elébb nyom­­ Portugáliá. Lissabon, nov. 21. Múlt kedden az udvarnál politicai ebéd adatott, mellyre a’ töl gyönyörű a’ kilátás egész Mantuáig. Több diadalkapuk’ omladékai is láthatók. A’ „teatro filarmonico’“ csarnokában egy szép régiséggyű­jtemény — museo lapidario — látható. Megemlítendő tévéi: a’piazza de’ signori, P. d’armi, P. dell’ Erbe. Nevezetesb épületei: a’ káptalan, S. Zeno és S. Anas­tasia templomok, a’ S. Maria antica’ ajtaja előtt a’ három Scaliger’ pompás sírboltja; a’ sz. Ferencz - szerzetesek’ kertjében mutatják Romeo’ és Julia’ koporsóját. Innen Brescia felé vettem­ utamat, melly a’ jól müvelt sík­ságon, mint egy kertben nyúlt; éjszakról az alpesek emelék kopasz tetőjöket. Három óra múlva felső Olaszország’ egyik legbájosabb vidékébe jutottam a’ Gardatóhoz. P­esc­hi ez a csinos mezőváros egy tetemes erősséggel. Épen midőn a’rév­nél elhajtánk, érkezett meg a’ gőzhajó „Archiduca Rainero.“ E’ gyönyörű pillanatot még inkább emelék a’ csaknem göm­bölyű tavon ide 's tova czikázó vitorlák. Eszembe jutának ha­zám’ tavai is, az a’ tisztes magyar tenger regényes vidékével, melly nagyságra az olasz tavakat megelőzi; de csupán a’jó­ízű fogasok’ tanyájának engedtetik. Füreden egy hónap alatt csupán egy kompot láttam. Az út innen a’ gyönyörű tóparton ment D e s­e n­z a n­óba , hol szinte kikötő van. Egy órányira a’ szűk földszoroson, melly három dombból áll, fekszik Ser­mi­one, halászfalu; az egyik halom’ oldalán látni Catullus’ mezei házának omladékát. L­o­n­a­t­o után P­o­n­t­e S. Marco de Rezzato következik, egy pompás villa után érni Bres­­ciába. Brescia termékeny kies vidéken fekszik; valaha bástyákkal volt kerítve; de azok most kellemes sétahelyekké változtak. Némelly utczái ugyan szűkek ; azonban az döbbeni városo­kat szépségére nézve messze hagyja maga után ; naponkint ne­­vekedik és csinosbul. Az uj káptalantemplom 1824 ben készült el szép korinti oszlopaival. Az ó káptalantemplom a’ 7dik századból való, már félig elsüllyedt. A’ város számtalan palo­tákkal dicsekszik, mellyek többnyire remek frescoképeket birnak. A’ színház is pompás épület. Előttem igen különös volt, hogy a’ ház’ belsejében fegyveres katonák állanak a díszes publicum közt. Az olasz opera ugyan egész világon hires; de a’ bódító lárma, mellyel minden énekes és énekesnő fogadtatik, mégis túlságos. A’ tetszést nyert darab számta­lanszor adatik egymás után. A’ felvonások közti ballettek mindig éjfélutánra nyújtják a’ darabot. Brescia tetemes látni­­méltó régiségekkel bir. 1823ban a’város­ közepén Hercules’ templomát ásták ki,, melly gyanithatólag Vespasian­tól építtetett; az oszlopok fejér márványból vannak. 1830ban ugyanazon helyen állíttatott fel a’ városi museum is ; már vagy négyszáz kő ékesíti a’ falat. 1826ban a’ város’ egyik halmán találtatott a’ pompás Victoria, a’ legnagyobb és legszebb minden eddigi régi bronzok közt. A’ városon kívül gyönyörű cziprus fasor vezet a’ temetőbe. Itt egy szép ro­tonda , benne az oltáron fejér márványból az ítéletre feltá­masztó angyal valódi mestermű ; a’ kápolna’ két oldalán bő­szül csarnok nyúlik rom­ai oszlopokkal, tele pompás sírkövek­,­kel. — Bresciából csekély helységeken át érkeztem Bergamóba, melly az ó és uj városból áll. Az ó város hegyen épült, hon­nan elragadtató a’ kilátás; aligha bir felső Olaszországban egy város illy fekvéssel. Az uj várost csupa palota képzi. Sep­­temberi selyemvásárai igen nevezetesek és népesek; ittlétem­kor egy szobáért tizenöt húszast kelle fizetni. Az operában­ Rubinit, Grisit hallom , kik innen Párisba hivattak. — Az országút Bergamo és Majland közt igen élénk; szép helységek és gyönyörű villák emelkednek termékeny síkságon, ’s az öntözött úta­sok lovaglók, csinos kocsik hirdetik a’ fő­város’ közellétét. P. E. (Vége következik.) Parisban november’ 26 dikán a’ Karousselpiaczon próbát tettek földszurok (asphalt) kövezettel. Először a’ királyi, az­tán a’ gyorskocsik ’s utoljára egy ezred lovasság mentek a’ kövezeten keresztül. Az alzat általában kemény maradt és semmi hasadást vagy nyílást rajta nem lehetett észrevenni. tatás által kihirdetendő vala; ellenszegüléstől tartottak azon lissaboni önkénytesek’ részéről, kik különféle alkalommal az 1­­20iki alkotmánynak minden változtatása ellen nyilatkozónak. Németország*. A’ wüittembergi kormánylap december’ 7dikén egy királyi rendeletet közöl, melly által egy rendkívüli országgyűlés, a* királytól kitűzött tárgyak feletti tanakodás végett, jövő 1838- diki januarius­ 16dikára hivatik egybe. A’ hannover­i király november’ 30-án Rotenkirchenben a’ göttingai tanács’ és polgárság’ küldöttségének a’ többek közt ezeket mondotta: „Ha némelly tanítók az ottani egyetemnél, helyzetüket ’s kötelességeiket egészen félreismerve, helyben nem hagyólag nyilatkoztak e’ hónap’ ijén költ rendeletem­ iránt, ’s még az is megeshetett, hogy azon tanítóknak csak egyetemi curatóriumom’ részére szánt benyu­jtványa nyilvá­­n­osságra jutott: ez honatyai szivemre, kivált az egyetem’ érdekében, csak kellemetlenül hathatott.“ — A’ göttingai egyetem' küldöttsége pedig ime’ választ véve: „Igen kellemet­lenül valék meglepve, midőn ezen egyetem’ hét professorától nem rég az egyetemi curatoriumhoz jutott benyujtványban olly elveket találtam kijelentve , mellyek által nem csak egé­szen erőtlen, hibás nézetek (mellyek’ következtében ama’ pro­­fessorok magokat némileg egy harmadik független hatalom­nak akarják tekinteni a’ statusban , arra jogosítva , hogy az uralkodók’ cselekedeteit bírálhassák, ’s tőlök körülmények szerint az elismerést megtagadhassák), hanem, fájdalom, a’ tilos irány, sőt maga a’ rosz akarat is nyilván kitűnnének, a’ mennyiben föl lehetne tenni, hogy az egyetem’ curatoriumá­­hoz az említett hét professor által benyújtott nyilatkozvány, melly a’ nyilványos, névszerint franczia hírlapokban már elébb vala olvasható, mintsem a’ curatoriumhoz jutó, ugyanazok­tól tétetett nyilványossá. Ennélfogva az említett professorok ellen a’ szükséges vizsgálat haladék nélkül meg fog tétetni. — Mélyen fájlalom, hogy az említett hét professornak azon lépései könnyen ártalmas fényt vethetnek a’ göttingai egyet­emre , vagy erre nézve váratlan következéseket vonhatnak ma­gok után. Ezt annál inkább kell fájlalnom, mivel az egyet­emnek — mellyben ifjúságom’ olly vidám éveit töltöttem — régi jó hírét ’s fényét teljes épségben szándékozom fentarta­­ni; — de, uraim, magok is átlátandják, mikép olly férfiak­nak, kik úgy nyilatkoztak mint az említett professorok, meg nem engedhetem, hogy az általok felállított elveket a’tanuló ifjúság’ szivébe oltsák. Én legalább mint családatya soha sem fognám fiamat olly egyetembe küldeni, mellyben illy tanítók vannak. Azonban nagy örömemre szolgál, hogy— tudtomra — csak egy született hannover­i találkozik a’ két professor között, kik mint külföldiek sem olly ismeretével annak, mit az ország’ boldogsága kíván , sem olly szeretettel hazánk iránt, mint a’ született hannover­iak, nem bírhatnak. — Az urak által nekem szentelt érzelmekben örömmel találtam azon szép biztosítást is, hogy egyesek’ megvakittatása Gyürgy- Auguszt’tiszteletre méltó egyetemének jó szellemére károsan hatni nem képes.“ It­á­li­­­a, Kopenlinga, dec. 2-Felette örvendetes látni, milly háladattal fogadtatott Dá­nia’ több városában az uj községi rendszer (Komm­unal- Ordnung). Ez a’ legfontosabb ajándék, mellyet ősz fejedel­münk országának adhatott; mert azon szolgai függés, mellybe nálunk a’ városi és községi hatóságok süllyedve voltak , min­den más körülménynél inkább akadályoztatta a’ szabad pol­gárérzésnek és egy általányos műszorgalmi munkásságnak kifejtését. Ezen nézetet a’ kormány régóta elfogadta, ’s már azon pátensben, melly egy képviseleti alkotmánynak behozatalát igéré, egyszersmind a’ községi alkotmányoknak korszerűbb szerkesztését is ígérte.­­ Az ezt tárgyazó tör­vényjavaslat volt csakugyan a’ legelső fontosabb munka, melly az ország’ karainak első gyűlésekor elejökbe terjesztetett, ’s valamint a’ most megjelent törvény a’ legjelesb és nyomatéko­sabb mindazok között, mellyek az országyűlés’ berekesztése óta erőbe léptek , úgy más részről igen örvendeztető látni, milly készséggel ereszkedett a’ kormány a’ rendek által elő­terjesztett többrendű igen fontos javaslat’ vizsgálatába. Már az első törvényjavaslatban megadatott egy széles és szabadel­mű alapon nyugvó meghatározás a’ cselekvő polgárjog’ felté­telei felől. E’ polgárképviselők’ illetőségei a’ csak egy vagy

Next