Hirnök, 1837. július-december (1. évfolyam, 1-52. szám)

1837-12-19 / 49. szám

POZSONY, kedden 40. szám. Tartalma: a’ honi politicai ’s nem­politicai tárgyak , neveze­­tesb esetek’ ’s kinevezések’ minél gyorsabb, bő­­vebb ’s részrehajlatlanabb közlése; a’ külföldi po­liticai tudósításoknak környülállásos és olly gyors hirüladása, hogy e’ tekintetben minden honi újság­­levelet megelőz; a’magyar literaturában újlag fel­tűnő vagy hazánkat érdeklő tudományos mun­kák’ közlése ’s ismertetése; a’ hazai ’s külföldi művészet’, közhasznú intézetek’, gyárak’, közmű­vek’, gazdaság’, közösülés­mód’ leírása; közélet­beli érdekes esetek’ elbeszélése ’s egyéb mulat­tató czikkek; a’ pénz’, státuslevelek’, élelmek’, lég’ ’s víz’ álladalmak ’s mindennemű hirdetmények. Szerkeszti ’– kiadja Balásfalvi Orosz József. · Feltételek: Megjelen e’hírlap minden kedden’s pénteken ; — félévi előfizetés Pozsonyban házhoz hordással 4 ezüst forint, postán borítékkal 4 fr. 24 kr. — — Előfizethetni Pozsonyban a’ kiadó tulajdonos­nál, Wigand Károly Fridrik­ házában, Pesten Fáskáti Landerer Lajos­ könyvm­űhelyében, hol a’ hirdetmények ’s egyéb a’ szerkesztőséget il­lető közlemények is legolcsóbb áron elfogadtat­nak, nemkülönben minden postahivatalnál. Az értekezések e’czím­ alatt küldetendők : „A' Hírnök' szerkesztő hivatalának, Pozsonyban.* — A’ nem­hivatalosoknak bérmentes levelekben küldése ké­retik ki; untató ’s izetlen bohózatok vagy sze­mélyességek fel nem vétetnek. Ula­gyar országa és Erdély. Ő cs. kir. ap. Felsége’ Jegkegyelm­esb engedel­­méből jövendőben a’királyi ügyek’ aligazgatójának hivatala m­agyar királyi tanácsosezímmel lesz össze­kötve. Hiteles privát tudósítás szerint 6 cs. k. ap. Fel­sége Miskolczy Andrást, a’ pécsi székes-káp­talan’ nagyprépostját és főhely­tartóját, f. e. dec. 9kén szerbi czímzetes püspökké; továbbá F. e. december 1 5-én kelt legfensőbb határozatá­ban az erdélyi kir. kincstárnál újon­ rendszerezett negyedik kamara-tanácsnokságra Conrád Mihály számfeletti kincstár-tanácsnokot méltóztatott kegyel­mesen kinevezni. A’ nmeit, magyar kir. udv. Kamara, egyetértőleg a’ nmeit, magyar kir. Helytartó-Tanácscsal, az Erdélyi József’nyu­­galmaztatása által megürült pozsonyi igazgató mérnökhiva­talra Kecskés Károly eddigi hajózási mérnököt; —továbbá azigethi erdőmesterré Ágh Imre vissói erdőmestert és szám­tartót; libetbányai erdészszé Gr­a­m­m­­­ch Károlyt, a’ kör­­möczbányai erdőhivatal’írnokát; maluzsinai erdészszé pedig Seide Eduárd revuczai erdészt, ’s ennek helyébe u­raun József kis-győri alerdészt nevezte ki. Eperjes, dec. 5. Sáros vármegye’ rendes még múlt Kiasszony-hó’ 21én tar­tott közgyűlésükben,­­ cs. k. Felségének f. e. Szent-György-hó’ 12én Pest vmgye’ felírására költ legfelsőbb k. leirata’ követke­zésében ,,, Felsége’ atyáskodó gondoskodását a’ legalázato­sabb fiúi hódolattal fogadván , alázatos felírásban kinyilat­koztatni határozták, miképen O Felségének ezen atyailag ki­jelentett gondoskodásában egyedül az alkotmányos szabad­ságok’ és törvényes szokások’ fentartását szemlélvén, O Fel­ségét arra kérik, hogy az országot ’s alkotmányt legmagasb védszárnya alatt tovább is fentartani méltóztassék.“ Ugyanazon megyének Sz.-András-hó’ 20án tartatott köz­gyűlésében , felolvastatván Pest és Zala vármegyék’ hivata­los levelei, mellyekben az elitélt ifjak, Kossuth Lajos és tör­vényhatósági naplók’ terjesztése iránt foglaltatnak tudósítá­sok és felszólítások, némellyek a’ kk. és rr. közül a’ fentebbi végzést megváltoztatni igyekeztek; de a’ gyűlésnek jeles többsége azt végezte, hogy „miután azalatt, miglen e’ hiva­talos körlevelek és tudósítások a’ megyéhez érkeztek, olly körülmények, mellyek az előbbi közgyűlésben hozatott hatá­rozás’ szellemének megváltoztatását szükségessé tennék , elő nem adódtak, ennélfogva a’ megye’ rendei a’ felhivott hatá­rozás’ lelkéhez ragaszkodván ’s az abban kijelölt elveket to­vábbá is magokéivá ismervén , ezen felszólításokat pártolan­­dóknak nem vélték.“ Szombathely, nov. 28. Legközelebb múlt közgyűlésünkben szőnyegre került a’ megyénk’ keblében tűz- és jégkármentesítő társaság’ létesíté­sét tárgyazó indítványra készített választmányi tudósítás is. A’ kk. és rr. igen élénk részvéttel fogadák a’ köznépre egy­­iránt jótékonyan hatandó intézkedést, ’s köszönetöket nyil­­ványiták az illy hasznos tervek’ valósítása körül buzogva munkás báró Mikos iránt. Nálunk, a’ hazai nyelvterjesztés’ előmozdítására szánt tőkék’ gyarapítása végett f. h. 26-án fé­nyes tánczmulatság adalék a’ megyei nagy teremben, mellyre válogatott ugyan, de nem igen nagy számú közönség jelent meg; annyi csakugyan nem, mennyit a’ czélszerű előkészü­letek ’s a’ czél’ szentsége bizton várathattak. A’ m. tud. társaság december’ 4-én tartatott kis gyű­lésében évkönyveinek ügyében tanácskozott. Ezen kívül: I. Guzmics Izidor r. tag’ értekezése ,,A’ művészeti , különösen szinészeti nyelvről“ Vörösmarty Mihály r. tag’­­ , Szleme­­nics Pál r. tagé ,,A’ félretétethető és megerőtleníthető, hazai törvényeink szerint“ Sztrokay Antal r. tag’ —, ’s Vállas An­tal r. tagé „az Erőegyközényről“ Győry Sándor r. tag’ ajánla­tára a’ Tudománytárba felvétetni rendeltettek. II. A’ könyv­tár következő ajándékokkal növekedett az illető szerzők’ ’s kiadók’ részéről: a) Jósika Miklós’ regényei VI. VII. VIIIdik kötet Pesten, 1837. b) Gazdasági tudósítások, kiadja a’ gaz­dasági egyesület ; első évi folyamat’ második füzete. Pesten, 1837. c) Egyházi énekek a’ ker. katholikus hívek’ számára (Róder Alajostól). Budán 1837. — — — Hitelesen tudósittatván, hogy Zemplin várm­­gyének Szécs-Keresztur nevű helységében g­a­z­d­a­g kőszén­bánya nem fedeztetett föl, hanem csak kerestetett, de hiá­ba , mert kőszén csak igen csekély mennyiségben találtatott, minek következtében a’ munka már meg is szüntetett, a’ Hír­nök’ 44dik számában e’ tárgyról közlött hírt az imént említett újabb tudósításhoz képest kérjük értetni. A’ pozsonyi dunahid dec. fákán a’ beállott hideg idő’ kö­vetkeztében kiszedetett. K. Fejérvártt, dec. 4. Ismét egy buzgó hazaiad áldo­zat! — Nagyméltóságu Kovács Miklós ur ő exja, a’ ká­­rolyfejérvári püspöki lyceumban többször létre hozott, de alapítvány’ hiánya miatt mindannyiszor megszűnt, philoso­­ph­iai cursust ismét helyreállítani ’s örökíteni kívánván, tu­lajdon pénztárából 2­5 ezer v. forintot méltóztatott a’ károly­­fejérvári káptalannál idei jul.­tjén letenni, miszerint annak haszondijából két oktató fizettessék, ’s hogy a’ jelen oskolai évben folyamatba is hozattathassék az oktatás, az ez évi ha­­szondijt ön tárából rendelte kiadatni. (Érd. Hír.) Visszatekintés utazásomra» (Folytatás.) Paduában a’ „la croce d’oro“ fogadóban volt szállásom. — A’ postán kiszállva, egy pompás épület ’s eleven zsibaj lepe meg; nem sokba került megtudni, hogy P e d r o c c h i’ kávéháza előtt állok, mellyről kalauzkönyvem azt állítja, hogy a’ legdíszesb kávéház egész Európában. Illy­­enhangú állításra csak szépet képzel az ember, ’s minthogy a’ város­­felette roszúl világittatik, először is ide siettem, ’s várako­zásom most meg nem csala. Az olasz kávéházak egészen kü­lönböznek a’ mieinktől; a’ billiárd külön van választva ’s csak ritka kávéházban találtatik ; a’ dohányzás, minthogy azok a’ dámák’ mulatóhelyévé is emeltettek, tilalmas. Pedrocchinál nem nehéz tü­ndéri regényekbe átváltozni; a’ világítás, noha itt is olaj, napfény-sugárokat játszik a’ márványfalon, a’ tágas teremek ízléssel butorozvák, a’ diszletes pamlagokon tündé­rek uralkodnak, ’s az átható barna szemek mint ugyanannyi lánczgyűrű­k villognak a’ keresztű­l-kasul sétálgató kalandorok felett,’s a’ nagy hévet édes­séggel csendesítik. Itt minden ide­gennek tetszeni fog. Reggel korán templomjárást tarték. Pa­dua már Róma alatt virágzott, és sok viszontagságot szenve­dett; először is Attila dúlá fel, N­ars­es ismét fölépité ; de a’ longobardok és vandalok megint elpusztíták; azután nagy K­á­r­o­l­y alatt Francziaországhoz pártolt; a’ tizennegye­dik században Velencze foglalá el, ezzel juta azután Ausztriá­hoz. Most naponkint hanyatlani látszik; nincs ugyan szép piaczok és házak nélkül; de a’ legszebb házakat, itt is mint Velenczében, a’ deszkából vert ablaktáblák, mellyek talán még a’ vandáli művészetnek maradványi, egészen elcsúfítják. A’ házak alatti folyosók a’ városnak komoly és lakatlan te­kintetet adnak. Legtágasabb tére „Prato della Valle“, köz­epén a’ sétahely több kőpaddal’s nevezetes férffiak’emlékosz­­lopival , de ezek csak homokkőből vannak , és már többnyire csonkák. A’ térnek valódi dísze S. Giustina, benedictinu­­sok’ temploma; építtetett 1530 —1591; az olasz föld’ leg­pompásabb templomai közzé számíttatik. A’főoltáron Vero­nese’ (Cagliari Pál) műve, szent J u s t i n a’ képe, nagy becs­ben áll a’ műértők előtt; az oltár’ oldalain elnyúló ötven karszék gyönyörű fametszés. A’volt klastrom roppant épület, most invalidus­ kaszárnya. — Legelevenebb tére „Piazza del Santo“ sz. Antal’ templomával, ki itt születvén, a’ város’ véd­­szentjének tiszteltetik, ’s általában csak „il Santo“ névvel szokott neveztetni. E’ hires egyház egy római templom’ om­ladékain épült 1195 ben három toronynyal, belseje terhelve mo­zaikkal, remek basrelieffel ’s oszlopokkal. Egy sötét kápol­nában az oltáron áll a’ szentnek koporsója gránitból, felette ritka szépségű oszlopok verde an­tie­óból; kilencz már­vány basrelief a’ szent’ életéből Sansovino és Bonone művészektől. Ittlétemkor épen halálnapja ünnepeltetett; a’ temérdek sokaságnak buzgó ájtatossága mellett nem hibáztak az ügyes lopások is. A’ templom előtt Gattamelata’ lo­vagló érczoszlopa áll. —■ Legszebb a’ „Piazza de’ Signori“ nagy épületekkel és derék kövezettel. A’ káptalan-templomr­ban láthatni Petrarcának, ki itt kanonok volt, márványszob­rát Tizian­tól. — Paduának legfőbb nevezetességei közzé tartozik az egyetem, melly II. F­r­i­d­r­i­ktől alapittatott 1223. Hajdan ez is nagyobb fényben volt és Europa’ minden részé­ből, nevezetesen Magyarországból, gyűltek ide tanítványok, ’s még most is mennek némellyek az orvosi tudományt tanul­ni. A’mostani épület delye kétemeletű­ ’s az udvarban árká­dokkal ellátva, mellyek’ folyosói tele irvák az itt tanultak’ neveivel ’s czímereivel. A’ lépcsőknél egy tizenhárom eszten­dős leány’ márvány képe látható, ki itt tanári koszorút nyert. Az orvosi karban három tanitó magyar. A’ könyvtár 85,000 darabot számlál; a’ püspöki seminariumé 50,000 darabból áll és jeles kéziratokat bir. — Paduával megnyílik a’ római classicus föld, ’s ezután ritka hely, melly vagy valami világ­hírű férjfiú’ születésével nem dicsekednék, vagy más emlék­kel nem kérkedhetnék. — Padua Livius’ születéshelye, Contrada di S. Giovani utczában , hol a’ házat is megmutat­ják, melly most professor , i­c­o­g n a’ birtoka. Sz.-Antal vá­­sárkor a’platón lófuttatások tartatnak római kétkerekű kocsik­kal. — A’ játékszín zárva volt az oskolai szünidők miatt; itt az egyetemi tanulóknak is, nem csak a’ katonaságnak, ki­sebb bemeneti ár szabatik. — Paduából kellemes kertek közt visz a’ pompás út Battag­lia csinos fürdő felé, Cattagio vár mellett, melly egy A­usztria. Béla porosz királyi herczeg dec­­ljén a’ legszorosabb in­cognito alatt, Ravensberg gróf névvel, Marianna gőzhajón kíséretével együtt Triesztből Velenczébe érkezett. Mindjárt megérkezte után a’ herczeg a’ cs. k. főherczeg alkirály’ láto­gatására ment, kitől nyomban azután viszontlátogatást nyert. A’ herczeg több napot szándékozott e’ nevezetességekben olly gazdag városnak megszemlélésére fordítani. A’ cs. kir. hadseregnél 44. számunkban már érintett előlép­tetéseken kivű­l még következő változások történtek: K­o­u­d­e­­­ka József báró altábornagy , saját legalázatosabb folyamodása’ következtében, gyengélkedő egészsége miatt azon ideig, mig a’ szolgálatra egészségi helyreállásával ismét al­kalmas lehet, szabályszerinti évdijjal nyugállapotba tétetett. — Mengen Károly báró altábornagy Laibachban katonai parancsnokká lett. — Hammerst­ein Vilmos báró, nyug­­pénzes altábornagy, ismét osztályos generállá neveztetett Lembergbe. Előlépettek, ezredessé: Geyger Jakab alezredes Wimpffen báró’ 13 számú gyalogezredétől, kuefsteini várparancsnokká. — Őrnagyokból alezredesekké: Bardolo-Abondi János, Máriássy báró’ 37 sz.; Katzendörfer Gottfried, Paum­­­garten báró’ 21 sz.; és S­t­r­a­s­z­o­­­d­o Benedek gróf, villa­­nuovai báró, Wimpffen báró’ 13 sz. gyalogezredében gráná­­toszászlóal parancsnok , hivatala’ megtartásával; mindnyájan DECEMBER­ 19.­­&&7 ______ • ugyanazon ezredekben. —• Gyalog-és lovaskapitányokból őr­nagyokká: Czernin Sándor, Wellington herczeg 42 sz.; Lilienbergi Form­a­cher Antal, Máriássy báró 37 sz.; Ott Kristóf, Paumgarten báró 21 sz. gyalogezredekből; Kain­­precht Alajos, a’11 sz. székelyhuszár ezredből, mindnyá­jan ugyanazon ezredekben; Wolf Károly, Palombini báró 36 számú gyalogezredből Wellington herczeg 42 sz. gyalog­ezredhez ; és Beller György, a’ hidászoktól a’ csajkások’ zászlóaljához. — Cordon Ferencz báró, Mayer báró’ 45 sz. gyalogezredebeli alezredes s Veronában főparancsnoki segéd, Wimpffen báró 13 sz. gyalogezrednél valóságba téte­tett ’s az ezredhez beáll. —­De Fegau du Rieux Fülep, W­­ellington h. 42 sz. gyalogezredéből Rainer ürességben levő gránátoszászlóalj parancsnokává lett. — Nyugalomba té­tettek: Stallerkői Haller György báró vezérőrnagy, al­­tábornagyi characterrel. Alezredesek: Bongard Ferdinand, Paumgarten báró 21 sz. gyalogezredből ezredesi character­rel; N­­­­r s­eh­m­an­n Ferencz , Máriássy báró 37 sz. gyal.­c.; Meraviglia Ernészt gróf, Wü­rtembergi király 6 sz. hu­szárezredből, és Guittner Wenczel kuefsteini várparancs­nok. — Őrnagyok: Kraus­z Márton, a’ 11 sz. székely hu­szároknál alezredesi characterrel ; B­al­s­a­ni­­ Ferencz , Wim­pffen báró 13 sz.gy. e.; Jung Károly, Wellington k­. 42 sz. gy. e.; Koenczell Ferencz, Erdélyben a’ mén- é s pótló-lo­vakra felügyelő osztálynál. — Weisz József gy. kapitány az innsprucki várőrségi pattantyús-kerületnél őrnagyi charac­terrel ’s nyugpénzzel. Viani Károly báró lov. kap. Sloh­en­­zollern herczeg 2 sz. könnyu­vasasezrednél őrnagyi character­rel. — Birkaui Trach­ Domonkos báró nyugpénzes ezredes, az Erzsébet-Terézia-alapitvány’ megürült helyét nyerte. — Ilesseni ’s Rajnai Károly herczeg vezérőrnagy, a’ porosz királyi fekete - sasrend’, Flauer Antal Ferdinand báró ve­zérőrnagy pedig a’ wü­ttembergi királyi Fridrik-rend’ elfo­gadására ’s hordozhatására legfelsőbb engedelmet nyertek. Yíigllrh­aim Ii. A’ felső háznak dec. ijén tartatott ülésében Brougham lord mindkét törvényjavaslatát benyujtá, t. i. a’ nemzeti ne­velésnek, ’s a’ kegyes alapítványok’ jobb igazgatásának te­kintetében. Froszú beszédben fejté ki tervét , melly az egész­ben épen ollyan , mint a’ múlt parlamentbeli volt; tudnillik mind az mind ez azon közös elven épül , hogy rendszerébe semminemű kényszerítést ’s megszorítást föl nem vesz a’ ta­nítási tárgyakra ’s módra nézve, ’s igy az egyformaságot ki­zárja; csak annyiban vagyon némi kényszerítés, hogy az egész szent­ irás’olvasása parancsoltatik ; melly alkalommal azonban a’ catholicusok’ és zsidók’ gyermekeinek meg kell en­gedni, hogyha szüleik kívánják , eltávozhassanak. A’nemes lord egy nevelőcollegium’ (board of education) felállítását ja­vasolja, a’ korona’ két ministeréből és három olly biztosból, kiknek hivatala éltök’ napjáig tartson , ’s abból csak mindkét ház’ felírására tétethessenek ki. E’ collegium’ legfőbb igazga­tása ’s ellenőrködése alatt állanak azon tőkepénzek, mellye­­ket a’ parlament népnevelési czélokra rendel. A’ biztosok ta­­nitóintézetek’ felállításáról tartoznak gondoskodni ’s külön­féle kötelességeket teljesíteni, mellyek a’ rendszernek hely­beli viszonyokra alkalmaztatását illetik. A’ városhatóságok­nál a’ községtanácsnokok viszik az iskolák’ szabályozását, de azon föltétellel, hogy azok’ többségének, akár a’ főegyház’, akár a’ dissenterek’ híveiből álljon az, ne legyen szabad, tü­relmetlenül külön hitvalláson levő iskolatanitókat mások’ elébe

Next