Hirnök, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1838-06-14 / 48. szám

50 kr.; Győr sz. kir. város 107 f. 6 kr.; Heves megye 147 f. 21 kr.; Bilik József megyés püspök’ újabb gyűjtése me­gyéjéből 114 ír. 350 kr.; a’ marmarosi k. tisztviselők, és pedig a’ szigeti igazgatói hivatal 119 ír. 20 kr., tiszttartói tisztség 58 f­., tisza-ujlaki sószállítási tisztség II f. 2 kr., sugatagi sóakna-hivatal 86 f. 39 kr., a kőrösmezői erdész­­i adószedő-hivatal 12 f. 45 kr., mindössze 294 f. 46 kr.; az aradi k. tisztviselők’s néhány nyugdíjasak 48 f. 50 kr.; a’ dobrovai k. harminczad-h­ivatal 5 f.; Desseöffy Antal, t­em­es megye’ alispánya által, Temesvárott tartatott, hangászati aca­demia’jövedelméből 600 f­.; Krassó vármegye Krengelhajos főadószedő által 1081 f. 52% kr.; a’ fiumei só- és barmi­sz­­adi felügyelőség 289 f.; a’ rhónaszéki sóakna-hivatal 29 f. 18 kr.; az althaui evang. gyülekezet 38 f.; a fiumei kerü­let 18 fr. 40 kr.; Bries városa 443 fr. 252 kr.; a’ broodi harmszázad- és sóhivatal 5 fr. 12 kr.; erdélyi kamarai hiva­talok 132 f. 42 kr.; özvegy Batthyányi grófné’ gazdasági tisztsége 87.­Gr­ófból 133 f. 13 kr., névszerint a’ sz.-grófi uradalomból: Tárnok Aloiz 10 f., Radokovits József 4 f., Schreiner János 4 f., Barcs Ferdinand 2 f., Szerger Le­opold 2 f., Farkas Antal 2 f., Maár Eduard 2 f., Eltér Geyza 2 f., Kolier József 1 f.; a­ német-újvári uradalomból Kirchlechner Mátyás 6 fr., Stirling Ferencz 4 f., Kopit­­lánzky József 4 fr., Kancz Kajetán 3 f., Ilesz Antal 3 fr., Csacsinovics János 3 f., Peharcz János 2 f. 30 kr., Mül­ler Károly 2 f. 30 kr., Stokhofer Adalbert 2 f. 30 kr., Pin­tér István 2 f., Landerget János 2 f., Hoki Antal 2 fr., Őszi Antal 1 f. 30 kr., Fügerl Antal 1 f., Tirlafa József 4 f., Brunner János 1 f., Turrer János 2 f.; Kákicsán ura­dalomból: Fábianics Ignácz 5 fr., Kar­lorics Ádám 3 f., Ujjváry Józs. 2 f., Topler János 1 f., Csacsinovics Józs. 2 fr., Heimlich Antal 4 fr., Kögel Ferencz 1 f.; Bánszkydvor urodalomból: Dolánszky Mátyás 4 f., Jurinics Alajos 2 f., Parapatits György 1 fr.; varaszlói urodalomból: Haádl György 5 f., Kálmán Pál 4 f, Bernrid­er Fridrik 3 f., Hokor János 3 f., Szader János 2 f. 11 kr., Kutsera Mihály 3 f., Fodor János 20 kr., Farkas György 40 kr., Kolarsz Antal 2 f., Rutzki György 1 fr.; apáti uradalomból: Hartner Károly 5 , Ollé Albert 2 f. 2 kr., Pauli Fer. 2 f. Németh József n.­váradi d. szert, kanonok, Pest belvá­rosi plébános urnak százötven ezüst forintot olly kéréssel ada­tott által, hogy az a’ aj városi tanács és választ, polgárság által kijelölendő két alsó osztálybeli szegény, de jó erkölcsű jeles tanuló, két árvaságra jutott leányka ’s végre két bármi sorsét ’s nemű szűkölködő között egyaránt osztassák fel, a’ két férj fi tanuló’ megválasztásánál azonban a’ tisztelt plébános urnák befolyását kérvén ki. Kis-Kőrös, jun. 3. Nem hallgathatjuk el azon nemes érzést és szeretetet, mellyel Homorod-Almási Barra István ur, tek. ns. Pest vármegye’ második főorvosa a’ haza, a’ Felséges Király és az emberiség iránt viseltetik. Elve ugyan a’ tisztelt férj­­fiúnak az, hogy a’ mit jobb keze tesz, a’ bal ne tudja, mindazáltal hogy azt mások is megtudván, őt kövessék, mint az erköltsiség’ nagy mestere mondotta: nyilván kije­lentjük, mikép olly önzés nélküli embert mint ő ritkán látni; keresményét rakásra nem halmozza, hanem azt a’ közjónak áldozván, lakhelye a’ szegények’ és nyomorultak’ menedéke és enyhülésül szolgáló szállása. Legközelebb is igen szép példáját adta a’ haza, a’ jó Király és az emberiség iránti szeretetének , i. é. május’ 30dikán, mint dicsőségesen ural­kodó Felséges Királyunk’ névnapján, begyüjtette ugyanis a’ helybeli szegény sorsúakat ’s nyomorultakat, kik között vízözön által végső ínségre jutott vidéki koldusok is voltak, őket gazdagon megvendégelte, sőt muzsikaszóval is felvi­­díttatá, hogy mindenkor örömmel emlékezzenek a’ legjobb Király’ névnapjára; személyesen megjelent közöttük, szol­gált nekik, sőt a’ vakokat maga etette és itatta. Szívemelő látvány volt, milly derült kedvvel ünnepelték e’ nyomorul­tak a’ nagy névnapot; szemeikben örömkönyek ragyogtak, mellyeket főorvos ur többre becsült minden drágakőnél, min­den világi kincsnél, ’s igy szóla hozzájok: „Vígan legyetek fiaim! imádkozzatok ’ Felsége V. Ferdinand’ az embe­riség’ érzékeny Atyja’ hoszú ’s boldog életéért.“ Ekkor a’ szegények letérdelve és a’ buzgóságtól mélyen elfogódva, összetett kezekkel könyürgenek a’ Mindenhatónak. Volt kö­zöttük egy Ketskeméti Gáspár nevű 110 esztendős férj fiú is, ki mintegy megifjodva ’s örömtelve mondá, hogy ez még Kis-Kőrös városában nem történt. Főorvos ur tehetsége sze­rint egy kis pénzsegélyt is nyujta e’ szegényeknek. Jelen voltak ez ünnepen még némelly elöljárók , egyházi és más tisztességes emberek is, és a’ legkegyelmesb Fejdelem ’s egész uralkodó Háza, a’ Fenséges Nádor, a’ megyei tisztvi­selők és a’ földesuraság iránti hálanyilványításban buzgón részesültek. T. Hont megye’ Rendei mind a’ mellett, hogy az árviz­­károsította pesti nemzeti színház’ fölsegélésére saját rendel­kezésük alá tartozó pénztárukból legközelebbről 1235 váltó forinttal áldoztak, megyéjökbeli Szalka, Nagymaros mező­városok’, s Stellemba, Zebegény, Szob és Damásd duna­­melléki, szinte árviz által károsult, helységeik’ fölsegélé­­sére 603 váltó forintot, 456 pozsonyi mérő gabonát, 36 m. lisztet, 59 m­. tavaszit, 89 m. eleséget, kenyér, kolbász, sertéshús, ruhanemű, zsák és más szükséges házi apróságok­ból nevezetes mennyiséget buzgó tisztviselőik által rögtön ősz-­­ sziszedetvén, ’s azt czélszerűen felosztván, az ínséget, melly eleinte végpusztulással fenyegetett, enyhítették. Az érintett károsultakra különösen jótékony Hornnak azon régibb ’s bár minden megye által elfogadandó szabályos rendelete, melly szerint, valamint más esetekben a’ tűz által elpusztult v úgy jelenleg az árviz által elrombolt minden egyes jobbágynak háza’ fölépítésére az uradalmak által ajánlott famennyiséget más meg nem károsult külön helység behordani, ’s minden egyes illyen épület’ elkészítését, a’ mennyire kisebb, egy egész külön helység eszközleni szokta. Ezen áldozatokon kívül az aláírás és a’ szépnem’ munkálkodásai által Pestbuda fővárosiak’ fölsegélésére Hont eddig 2080 pengő forint 's 40 krral járult. Zivataros idők ’s borzadást szülő természeti jelenetek­ben nem szűkölködünk. Érsekujvárott május’ 19kén délután az úgynevezett Tót-utczában egy szűrszabó - mester’ házába villám ülvén, azt hamuvá tette; holmija’ szép részének meg­mentését nagytekintetű egyházi ’s világi fér­fiaknak köszöni a’ szomorodott házbirtokos, kik ritka elszánással a’ leg­nagyobb zivatar’közepette tűz’ és viz’ elemivel küzdve, en­nek segítségével amannak pusztítását elnyomni szép példá­val törekedtek. (Természet.) Kolozsvár, jun. 1. Minekutána Erdély’ országosan egybegyült rendei az O cs. kir. Felsége iránt tartozó hódolati és egyesületi hitet országgyűlés’ színén ünnepélyesen letették, az erdélyi n. m. kir. főkormányszék’ rendelete’ következésében, a’ törvénnyel és régi gyakorlattal megegyezőleg, az erdélyi ev. ref. migs egyházi főtanács’ mai napon tartott gyűlésében, nagy gróf Rhédey Ádám kincstárnok ur ő exja mint e’ végre ki­nevezett biztos az erd. ev. ref. és némelly ev. lutherána egy­házak’ superintendensétől, főtiszt. Antal János úrtól a’ hó­dolati ’s egyesületi (unionis) hitet bevette. Minek végeztével a’ tisztelt superintendens ur előtt (maga szállásán) a’ kolozs­vári ref. főoskola’ professorai ’s ugyan a’ helybeli ref. sz. egyház’ papjai is a’ hódolati ’s egyesületi hitet hasonló buz­­gósággal letették. (Érd. Iliradó.) Ausztria. Miután a cs. kir. Felsége néhány nap óta hurutos vál­tozásokban szenvedett, tegnap kanyaró-kiütés (Masern-Aus­­schlag) mutatkozott. Ma a’ kiütés folyvásti kifejtésben van, gyenge láztól kisérve, szokatlan jelenségek nélkül. — Sel­en­­brunn, junius’ fökén 1838. reggeli 8 órakor. — Dr. Rai­ma­­m János, valós. udv. tanácsos és első cs. kir. udv. orvos. O cs. kir. Felsége’ kanyaró-kiütése tegnap ’s a’ leg­közelebb múlt éj’ folytában mindig kifejlettebbé lön, a’ láz mérsékleti maradt, és szokatlan jelenségek nem mutatkoz­tak. — Schönbrunn, junius’ 11 kén 1838. reggeli 7 órakor. — Dr. Raimann János, valós. udv. tanácsos és első cs. kir. udv. orvos. — D­r. Gü­ntner, kormánytanácsnok és má­sodik cs. kir. udv. orvos. Bécs , jun. 8. Tegnapelőtt Albrecht és Ferdinánd Főherczegek, Károly Főherczeg’ fiai, legelső útjokat tevék a’ vaspályán. Mind a’két Főherczeg, amaz grätzi, ez brünni katonai állá­sáról, fenséges atyjok’ látogatására jövének a’ fővárosba.— E’ napokban Capo d Istria Auguszt gróf érkezett hozzánk Oroszországból. — A’ luccai ifjú örökös herczeg a’ legérzé­kenyebb bucsuvétel után Felséges Családunktól Luccába el­utazott. Császárné O Felsége igazán anya helyett volt e’ her­­czegnél, ’s nevelése körűl maradandó érdemeket szerze ma­gának. A’herczeg, mint tudva van, O Felsége’ ikertestvé­rének gyermeke s a’ legjelesb elmetehetségekkel van felru­házva , különösen a’ nyelvtanulásra nézve, miután már most is mintegy 8 élő nyelven ír és beszél (ezek közt ma­gyar­úl is). Prágai tudósítások szerint ott a’ cseh játékszín szép előmenetelt tesz. Múlt hónap’ lödikán adták Nestroy’ „föld­szint ’s első emelet“-jét legelőször cseh nyelven, Stiepanek fordítása szerint, jeles sikerrel.­­ Ugyancsak Prágában a múlt aprilisben tartott lóverseny köz­figyelmet és részvétet gerjesztett. A’ legelső cseh jutalmat, egy pompás serleget, Semstenberg báró’ Jludy nevű kanczája nyerte, lovasa: Liechtenstein Ferencz herczeg ezredes. A’ második jutalom Sternberg Jaroszláv gróf’ lova által nyeretett el, lovasa: Sternberg Zdenko gróf. Ezeken kívül futtattak még Thardle lovaskapitány, Jedlinsky hadnagy, Nostitz, két Kinsky és Mensdorf grófok. A’ dijfutásokon kívül más neműek is tartattak, többi közt egy igen érdekes akadályverseny, mellyben Clam-Gallas gróf lett a’ győztes, Ad­­rice világos­pej kanczán. Ezentúl, mint már egyszer irtam­, minden év­ben lesz lóverseny Prágában, melly által hogy a’ város és a’ cseh lótenyésztés csak sokat­ nyerhet, kiki tudja. — A’ párisi lóverseny az idén igen népes volt. A’ legnagyobb dijakat s elegy versenyeket Seymour lord nyerte meg. Egyéb­iránt a’ lóversenyek’ intézete egész Francziaországon mindin­kább elterjed , ’s több megyében készíttetnek pályahelyek, miután e’ versenyek’ nagy hasznáról a’ lótenyésztésre nézve végtére magok a’felszín után ítélő francziák is meggyőződtek, kik eddig ezen intézményt puszta fényűzésnek ’s elég unal­mas mulatságnak tartották. Francziaországba adóversenyeket a’ mély belátása Napoleon hozatta be 1806-ban; a’restau­ratio alatt Guich­e herczeg kir. fő lovászmester útonszerkesz­­té; most azok Orléans herczeg’ fő igazgatása alatt állanak. Milly nagy befolyással voltak és vannak e’ versenyek a’ fran­­czia lótenyésztés’ javítására és emelésére, legjobban kitet­szik a’ Párisban nem rég megjelent következő czím­ű ménes­­könyvből : Studbook français, publé par ordre du minis­­tre des travaux publics , de­­ agriculture et du com­merce. — Általában a’ francziák már át kezdik látni, hogy puszta elméleti elvek’felállításával valamelly nemzet’jóllétét még nem messze vihetni, ’s eleget panaszkodnak érte, hogy a’ kamarák most is olly sok időt vesztettek el meddő véle­kedésekkel, értekezésekkel s személyességekkel. Mert a’ nemzet megint már csalatottja vagy épen áldozatja lenni néhány theoretizáló statusművésznek, kik mindig csak a’ régi, elkoptatott szóvirágokkal untatják vagy mulatják hall­gatóikat, de valami nagy, igazán népboldogító eredményre vezetni nem tudnak , sem az ország’ f­öld művelésének , mű­­szorgalmának, kereskedésének ’s hitelének fölemeléséhez nem értenek, holott épen ezekből ’s ezek által kellene a’ köz­jólétnek ’s vagyonosságnak származni. — Különös tetszést nyert a királynak azon rendelete, melly a’ keleti nyelvek’ iskolájának utonszerkesztését s kiegészí­ését hagyja meg, minek fontossága most annál nagyobb, minél inkább látszik a’ világkereskedés mind folyvást kelet felé hajlani. — Csak­ugyan a’ francziák is jobban értenek már a' nevelés’ és taní­tás’ dolgához ’s úgy látszik az angolokat vették példányai, kik mindenek előtt azon vannak, hogy a’ gyermeket a’ gyakor­lati életre neveljék ’s főképen azt tanultassák vele, miből bi­zonyos és elegendő hasznot reménylhet. Francziaországban is érzik, hogy a’ nép általányos művelésére és nevelésére czél­­zó intézvények azon oszlopok, mellyeken a’ nemzet’ erköl­­csisége, bélyege, jóléte, szóval egész boldogsága nyugszik; azértis az ottani tanítóintézetek hihetőleg egy kor- és czél­­szerű reformnak fognak alája vettetni. Leginkább szükséges ez az elemi és a’ falusi iskolákra nézve, mellyek’ czélja nem egyéb, mint a’ nevendékkel kettős, emberi és polgári, álláspontját megértetni's­őt a’hivatására megkivántató isme­­retek’ megszerzéséhez elkészíteni. Ehhez természetesen min­denek felett ügyes, jámbor és tiszteletet érdemlő ta­n­í­t­ó­k szükségesek ; de kiket aztán beesők szerint kellene fizetni, ’s a’ mite’ részben az egyes községek nem birnának, a’ status’ tárából pótolni, mi a’ tetemes tanítási pénzalap mellett igen könnyen eszközölhető volna, ha t. i. ez utóbbi czélszerűbben kezeltetnék mint most. — Jeles tanítók’ kaphatására, úgy hiszik , a’ franczia kormány saját tani­ó seminariumokat fog felállíttatni, mi által az emberiség kövül bizonyosan nagy ér­emeket szerzene magának. — Grouvelle Laura’ bünteté­se , úgy hiszik, módosíttatni fog, vagy a­ király egészen is megfog neki kegyelmezni, mivel e’ hajadon a’ cholera’ ide­jén igen buzgó és munkás felebaráti szeretetet fejtett ki, úgy hogy a’ nép, mellynek körében forgott, őt mint szentet tiszteli ’s áldja. — A’ kamatpapirosok’ leszállítása’ ügyében úgy vidékednek, hogy Roy gróf a’ pairkamarában csak akkor fogja az illető törvényjavaslat feletti tudósítását beadni, mi­dőn a’ követkamara már szétoszlott. — E' hatalomtett alig­ha fog az adózóknak , kik a’ leszállítás által némi pénzkimé­­léshez véltek juthatni, tetszeni 's azt mutatja, hogy az or­szág’ kivonatával csakugyan nem sokat gondolnak, miután e’ kamatleszállítás egy volt azon kevés tárgyak közűl, mely­­lyek iránt a’ követek’ legnagyobb része határozott utasítást kapott küldőitől. E*** Graefenbergből (Priessnitz’ ismeretes vízgyógyinté­­zete’ helyéről) azon szomorú tudósítás érkezett, hogy egy ott a’­vendégek’ számára csak tavaly épített 3 emeletes ház beomlott, melly baleset által, fájdalom, 4 ember veszté életét, 30-an pedig inkább vagy kevésbbé veszedelmes se­bet kaptak. — Eszterházy Pál herczegné, ki most másod évben használja e’ vizgy­ógyintézetet, a’ szerencsétlene­k’ sorsán megindulva, nem csak pénzzel, nem csak saját ke­zeivel ápolta azonnal a’ sebhedteket, hanem, tekintve a’ gyors segedelem’ szükségét, e’ végre saját fejérneműjét is szintolly nemes mint érzékenyítő bőkezűséggel felhasznál­tatta. Ilyen vonásokban szokta magát a’ jótékonyság s magas asszonyiság festeni. — Jagybritanin­a. A’ felsőház’ máj. 25kei ülésében az exeteri püspök ismét szóba hozá a’ nemzeti nevelés-rendszert I­r­­landban. E’ rendszer, vitató, az ország’népére sem vallási sem politicai tekintetben jótékony hatással nem volt. Szán­dékozik a’ háznak következő három rendeletet ajánlani: 1) nyilatkoztassa ki a’ ház, hogy a’ rendszer a tőle várt hatást, t. i. Izlandban a’catholicusok s protestánsok közötti barátságos­ viszonyt helyreállítani, nem eszközlötte; 2) egészében tekintve a’ rendszer egyoldalú , a catholicus érdekeknek kedvező; ’s 3) az e’ rendszer alatti iskolai ta­nítás a’ catholicismusnak minden tévedéseitől hemzseg. A főpap itt statisticai részletekbe bocsátkozik, megmutatandó, hogy a’ protestáns gyermekek’ száma minden e rendszer után alakított iskolákban nem több 15,000nél, midőn el­lenben a’ catholicus gyermekeké 90,000re megy. Mindösz­­sze 870 iskola számláltunk ’s ezek között csak 200 catho­­licus-protestáns vegyes. A’ különböző vallásfelekezetek’ re­mélt közeledése nem éretett el, sőt sok iskolában a­ tanítók

Next