Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1839-02-11 / 12. szám

121 likszám. Szerkeszti ’s kiadja Izalásfalvi Orosz J­ózsef. Felír. 11. 183­). A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politicai hírek’, mindennemű sta­tisticai adatok’, pénzkelet’, piaczi árak’, duna­­vizállás’ és mindenféle h­i­r­d­e­t­m­é­n­y­e­k­ minél gyorsabb közlésével ;__a’ Századunk terjedel­mesb political ’s rokon tudom­ányú értekezések­kel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közélet­beli jelesebb tünemények’, találmányok és inté­zetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csü­törtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhoz­­hordással -i p. fr., postán bontókkal -t fz. 2-t kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sé­tatéren 74­­. sz. a., Pesten Fü­skúti Landerer Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesz­tőséget illető egyéb közlemények is elfogadtat­nak. Minden nemhivatalos leveleknek és köz­leményeknek bérmentes beküldetése kéretik. T­a r t­a­l­o m­. M a g y­a­ r o r s z a g 's Erdély. Kinevezések: Pronay Sán­dor * *]'; gróf Szapáry Ferenc­.’ kitűnő érdemei; adakozások a nagyváradi tűzveszély által károsodottak' számára. Nagybri­­tan­ni­a. A’ gabonatörvények ellen intézett nagy lakoma Man­chesterben ; keletindiai hírek ; gőzhajózás. Fr­anc­ziaors­z­ág. A’ ministerium’ programmája; a’ kamarák’ ülései­t e b­ru­ins’ ladikéig elhalasztvák. Mária herczegnő' tete­mei’ eltakarítása. Belgium. A’ belga-hollandi ügyekről­ alku­dozások befejezvék. Hollandia. Németország. A’ wür­­tembergi országgyűlés febr. Ijére meghíva. Elegy. Magyar hírlapok’ heti szemléje. Hirdetések. Magyarország és Erdély. 6 cs. ’s ap. kir. Felsége Magyarország’kir. asztal­­nok-m­esterének, Illésházy István gróf halála által meg­ürült zászlósi méltóságával Mailáth Antal grófot , a’ főmért. magyar kir. udv. Cancellaria’ ügyeinek igazgatásával meg­bízott magyar kir. udv. első alcancellárt,— a’ kir. pohár­nok-mesternek , idősb Eötvös Ignácz báró’ halála’ követ­keztében, ürességbe jött országzászlósi méltóságával pedig Batthyány Filep herczeget, t. ns. Vas vármegye’ főispányát, méltóztatott kegyelmesen felruházni. (Priv. tudj A’ a mélt. magyar kir. udv. Kamara a’ sopronyi meg­ürült k. sómázsamesteri tisztségre Drahokupil János ugyan­ottani k. sómázsálót; — ennek helyébe pedig mázsáiévá Kling ujj év el Rudolf veszprémi k. sópajtaőrt; — továbbá ez utóbbinak helyébe veszprémi sópajtaőrré Kovacsóczy Lász­ló hatvani k. sópajtaőrt; — végre hatvani k. sópajtaőrré Schö­f­mann Ignácz pesti k. sóhivatali gyakornokot nevezte ki. Fillenbaum Ferencznek legfelsőbb helyen erdélyi kincs­tártanácsnokká neveltetése’ következtében a’ zalatnai k. igazgató’ tisztségének megürülése azon hozzáadással tétetik közhírré, hogy a’ megb vántató ismeretekkel bírók ’s e* hi­vatalt elnyerni kívánók hat hét alatt bizonyítsák be a’ bá­nya- és hutaügy körüli tudományokat, az országos nyel­­vekbeni jártasságukat és a’ zalatnai uradalmak’ körülményes ismerését. Nagy-Szeben, januar. 24. 1839. Tót-Prónai báró Prónay Sándor ur, aranysarkantyús vitéz, Öcs. ’s ap. k. Felsége’aranykulcsos hive, a’ magyar tudós társaság’igazgató tagja, és a’ honi evangelica ágos­tai vallási eklézsiák’ és oskolák’ fő-inspectora, munkás és a’ haza’, egyház’ és tudományok’ czimei alatt az emberi­ség’ köz­ javára szentelt életének 79 ik évében, a’ folyó 1839iki febr. 5kén, huzamosabb betegeskedése után tüdő­szélütés’ következésében, az ö örök életre szenderült át. * Ara­d, januariusban. Édes magyar hazánk legkitű­nőbb fiai közzé igazán számlálhatni gróf Szapáry Ferencz ő méltóságát, a’ több nemesuradalmak között, mellyekkel hős elődeit és őtet megáldotta az érdem ’s ennek jutalma az igazság, a’ Bánságban ’s jelesleg Temes megyében keb­­lezett székes-úti uradalom’ birtokosát. Mennyire fénylett az ő, csak nagylelkeknek saját felebaráti szeretete, kimutatta Abonyban, midőn az utolsó epemirigy uralkodók. Menny áldozatot tett ő akkor a’ haza’ oltárára, már elegendőleg rajzolták honi hírlapjaink. De jót és felségest tenni meg nem szűnt még itten is az ő nemes szive; Temes megyebeli szorgalm­atoskodó jobbágyai épen ezért áldják őtet. Atyja é alattvalóinak, ezek’ testi’s lelki boldogságát előmozdítani, ő tulajdon boldogságának tartja. Mind a’ cath. mind a’ görög n. e. hitűek vetekedve sietnek uradalmi kormánya alá jutni Görög n. e. hité jobbágyainak Székes-úton egyházok nen, lévén, nem csak annak felépítését sürgetni, hanem a’ mü­vek’ végbevitelét is szükséges pénzzel segíteni, és a’ tor­nyot egy hétmázsás, szépen hangzó haranggal megajándé­kozni, építendő, iskolájok’számára pedig a’ szükséges tég­lát ingyen adni méltóztatott, sőt kevésszámú kath. jobbá­gyainak, kik csak két százat haladnak meg, édesgetés’czél­­jából, de leginkább drága ősei’ religiájának fentartása vé­gett, nem csak iskolai házra szolgálandó telket adott és a tanítók’ számára két falujában, egynek-egynek 240 fr. é­­venkinti fizetést alapított, hanem még e’ felett lelki épüle­tükre egy 8.000 váltó-írtba kerülő csinos és alkalmas temp­lomot is építtetni kegyeskedett, mellyet előre is már gyö­nyörű zászlóval ellátott. El nem hallgathatjuk még azok szép tettét, mellyet a’ múlt évi martius’ rettentő napjaiban a’ Duna-árvészkor ő mint ember embertársának, mint fele­barát felebarátjának, csupán emberiség iránti szeretetéből, saját élte’ koczkáztatásával véghezvitt; midőn a’ nemes em­berbarát hősi magaelszánással 700 szerencsétlen embertár­sának élelméről ’s ruházatáról gondoskodván , kedves hit­vesétől és gyermekeitől elvonva ’s mintegy számkivetve magát, két egész hónapig a’ Ludoviceumban embertársainak áldozni örömteljes szerencséjének tartotta. Miután I. Bihar megye’ azon küldöttsége, melly az 1836ki jun. 19, 20 ’s 21dik napjain N.-Várad, V.-Velencze ’s V.-Váralja várasok’ nagyobb részét hamuba döntött tűz­vész’ szomorú következményinek enyhítésére ’s a’ hegyüli segély’ czélszerű kiosztatására meg vala bizatva, munkálko­­dásit tökéletesen bevégzé, ’s arról tett végjelentését az 1838diki decemberben tartott megyei közgyűlésnek bemu­tató, szabados N.-Várad város’ tanácsa ’s választott közönsé­ge hálás érzetű­ ’s a’ károsultak" nevében forró köszönetét nyilványítja mindazon emberbarát iránt, kiknek jótékonyságá­ból, a’ nagymennyiségű élelemszereket nem is említvén, 3­1 az ezer v. forintnál több került a’ küldöttség’ kezelése alá, melly mennyiség a’ szűköl­ködők közt ki is osztatott. Helybeli és szomszédvidéki nemesség, uradalmak, helységek és lakosok vetélkedve nyújtanak segédkezet a’ károsultaknak, főleg pedig a’ Fels. uralkodó Ház Hohenlohe Sándor hg­yváradi diákszertartású kanonok’ közbenjárultára, továbbá a’ hely­beli diák szertartási­ é s a’ görög egyes, megyés püspökök. Lajcsák Ferencz különösen az élelem- ’s pénzbeli azon­nali segélyen kívül nagy mennyiségű épületfát ajándéko­zott a’ lak nélkül maradiaknak, ugyszinte a’ diák szer­tartási káptalan, Batthyán Fülöp­ig, ’s egyéb számta­lan jóltevő, bő adakozásokkal enyhítek a’ köz­önséget. Rhédey Adám­ gr. a’ nyilványos városi épületek’ helyreállí­tása végett nagymennyiségű pénzt sziveskedik kölcsönzeni. A’ jóltevők iránti hála örökre élni fog a' segélyt nyertek’ szivében, ’s ez érzet’ nyilványítását édes kötelességének tartja a’ városi hatóság, ez alkalommal egyszersmind kö­szönetét jelentvén­­. Bihar megye’ H­einek ’s az általok megbízott küldöttség iránt, mellynek, Beöthy Ödön’ elnök­sége alatt, érdemteljes tagjai: To­per ezer Ödön, Bölünyi Lász­ló, ‘s akkori városi főbiró Lippert Mihály a’ megyei rende­leteket czélszerűen létesítvén, fáradozásikat nem kímélték a’ szenvedőkön segítésben, ‘s a’ gyöngéd érzető nőnemnél nyílt kebelre találván, felszólításaik által lehetőségig szaporíták a’ jótékony adakozásokat. Költ az 1838ki dec. 20án N.-Vá­radon tartott tanács’ és választott közönség’ gyűléséből. A’ pesti nemzeti casino’ kamatra kiadott’s egyéb haszonhajtó tőkéi 36962 fr. 24 kr., mellyhez számítván a’ részvénytartozásokat és a’ pénztárban 1839re készpénzül maradt 1031 fr. 17 krajezárt, a’ casinonak mostani reményl­­hető (mihelyt t. i. a’késedelmes részesek kötelezéseiket tel­jesítik) és valóságos pénzértéke összesen 56663 fr. 41 kit tesz mind ezüst pénzben. A’társaság’ tagjainak száma je­lenleg 535. Igazítás. A’ pécsi székes­ egyház’ kirablását tárgyazó, a’ Hír­nök’ nyik számában foglalt tudósításban tévedésből íratott az elorzott ezüst lámpa 10 tí­z. forint értékűnek, mert ez a’ pompás templomékes­­ség 10b* fontot nyomott ’s megszerzése 23.000 váltó-forintba került. Magybritaimia. A’ minister! hírlapok és a’ Times tervek terjedelmes tu­dósításokkal a’ gabonatörvények ellen intézett nagy lako­ma (Anti-corniaw-dinner) felől, melly januar­ 23-án Man­chester városban adatott. Erre a’ város’ legnagyobb té­vessége, a’ gabonacsarnok’ tereme, valasztalék; de alig fogadható be tizedrészét azon személyeknek, kik oda tola­­kodjanak. A’ lakoma 700 személyre volt számítva, ’s az ár szántszándékkal, hogy szegények szintúgy mint gazdagok részesülhessenek benne, egyegy személyre csak 3 shill, és 6 penceben állapíttatott meg; t­e az érdek olly nagy volt, hogy már az ezelőtti napon némelly esetekben azoknak, kik szerencsések valónak bebocsátás’­ jegyet bírhatni, hiá­ba igértetett érette 30 shilling. A’ gabonatörvény­ elleni­­egyesület’ szobái egész napon át forma szerint megszállottak; 20—40 angol m­érföldnyi távolságról tódultak oda emberek, és saját küldöttségek jelentek meg Anglia’ és Skóczia’ min­den nagy gyárvárosából. Még azon engedelemért is, mi­szerint valaki a’ lakoma utáni beszédek alatt csak a’ terem­ben lehessen , 5 shilling fizettetett. A’ terem’ felső részé­ben,a­hol az elnök, J. B. Smith, a’ manchesteri polgármes­ter, a’parlamenttagok és más jeles vendégek ültek, óriási betűkkel ezen szavak voltak olvashatók: „Egészteni ’s ha­lad­ék talán eltörlése a’ gabonatörvényeknek.­“ A’ terem’ mindkét oldalán nagy zászlók látszottak, egy e’ szavakkal: „Olcsó czipó a’nép’ számára!“ Egy másik, Nelson’ hires jelmondatával: „Anglia várja, hogy mindenki teljesítse kö­telességét! stb.“ Még a’ karzatok is, mellyek különben a’ dámák’ számára szokták tartatni, ezúttal férj­­i hallgatókkal valónak tömve, ’s „még soha“, úgy mond a’ tudósítás a’ M. Chronicle-ben, „még soha sem idézett elő az érzéshez és phantasiához szóló beszéd asszonyok közt olly nagy fel­indulást, mint ezúttal a’ szónokok’józan részletei ’s kimuta­tásai, egyszerű számjegyei és czáfolhatlan számításai a’man­chesteri hideg és arithmeticus lakosoknál“. Néhány levelet olvasott fel az előlülő a’ beszédek’ kezdete előtt, névszerint Brougham és Durham lordoktól. Am­azé bélyegző; a’ mi­nisterek iránti gyű­lölsége mindenütt kitűnik. Brougham men­ti magát, hogy a’ lakomán meg nem jelenhetik, ’s ezt adja hozzá: ,,Nézetimet e’ fölötte fontos tárgy iránt ismételve nyilványítottam a’ parlamentben, ’s ugyanott kötelessége­met teljesíteni nem mulasztandom el, mihelyt az ügy ismét mozgásba jő. Mint hallom, azok, kik az ügyet valósággal előmozdíthatnák, csak akkor fognak egy kevéssé fáradoz­ni érette, ha szorítandja őket az ország. Az illyen viselet" elvét a’ nyilványos életben meg nem foghatom, de bizonyo­san tulajdon hibája leend az országnak, ha még mentheti valaki magát avval, hogy nem tudta, mire határozódott ez ügyben a’közvélemény. Brougham“. Durham gróf, sür­­getős foglalatosságok által szinte Londonban marasztalván, azt állítja, hogy most, mint már 1815dik évben, föltétlenül a’ gabonatörvények’ eltörlése mellett van, mellyeket épen olly károsoknak tart a’ mezei gazdára mint a’ gyámokra nézve. Nagy megindulást okozott különösen Stirling Sámu­elnek Karlsruh­eból január­ -jéről kelt levele, m­elly a’né­metországi gyárak’ és kereskedés’ haladásit ábrázolja, ’s többek közt imigy szól: „A’ németek lassú nép, de a’ ke­reskedés’, és a’ gyárok’fontossága iránti értelem már felnyílt 30 f­elüttök. Ők egyenkint nem olly gazdagok mint az angolok, de a’ tömegben nagy és gyorsan növekedő a’ jóllét, ’s a’ sikert ígérő vállalatra nem hiányzik tőkepénz Németor­szágban. Azon nagy gyülekezetben, melly a’ gabonatörvények’ eltörlése’tárgyában Manchesterben január, 23ikán és 24kén tartatott, az utóbb említett napon következő végzé­sek hozattak: „1) A’ gyártó és kereskedést ű­ző lakosság’ minden nagyobb osztályának képviselői kinyilatkoztatják, mikép meg vannak győződve , hogy az árufoglalkozások’ szerencséjét, mellyekre tőkepénzek és műiparuk fordíttat­­nak, közel veszély fenyegeti azon törvények’ hatása által, mellyek termesztm­ényeiknek idegen nemzetek’ gabonája­­vagy más termesztményeiérti kicserélését tiltják vagy nehe­zítik, e’ módon kereskedésünket gátolván ’s az élelemsze­rek’ árát mesterségesen fölemelvén, — bizton hiszik ők, hogy a’ tett dolgok, mellyeken e’ meggyőződés alapszik, ke­­vesbbé ismeretesek, de a mellett olly nagy nemzeti fon­tosságnak , hogy késedelem nélkül az országnak minden részéből kérelmek volnának beadandók, azon engedelemért folyamodólag, miszerint a’ közelgő parlamentülésben az al­sóház’ sorompói előtt ügyészek és dologértők’ vallomásai ál­tal hallgattassanak meg. 2) Hogy a’ törekvésekbe egység s munkásság hozathassanak be, ajánlja a’ gyülekezet, kül­detnének Londonba a’ külön gabonatörvény­ elleni­ egyesü­­­letek’ meghatalmazottjai egy középponti hivatal’ felállítá­sára, akközben a’ helyenkinti egyesületek olly ismeretek’ gyűjtésével foglalkozandanak, mellyek tanueszközü­l hasz­náltathassanak. Hol talán gyárhelyeken még nem léteznek gabonatörvény­ elleni­ egyesületek, illyenek haladék nélkül alkottassanak; mindnyájoknak a’ manchesteri egyesület’ a­­zon alapszabályát kell szem előtt tartaniok, hogy t. i. itt minden politicai pártkérdés egészen mellőzendő. 3) Föld­­birtokosok, tőkepénzesek és földművelők szintúgy mint a’ kereskedést­ űző osztály a’ nemzeti gazdagság’ létrehozás­á­ban és forgásában részesek lévén, a’ manchesteri gyüle­kezet mind felhívja amaz osztályokat összemunkálás végett azon gabonamonopolium’ eltörlesztésére, melly, a’ külföld­deli kereskedés’ gátolása­­által, a’ népesség’ szaporodását és a’ városok’ növekedését akadályozza. 4) A’ gyülekezet el nem oszolhat rokonérzete’ kinyilatkoztatása nélkül azon jobbágy - társaik’ tisztes osztályának szükölködése miatt, kik mindennapi kenyerüket orczájok’ verítékével es­ik, ’s kik közül sokan szenvednek éhséget tömérdek szántóföl­dek’ közepette, mellyek most jövedelem nélkül maradnak, egyedül azon igazságtalan törvények’ következtében, mely­­lyek az ő műiparuk’ term­esztményeinek más országokban termesztett élelemszerekérti kicserélését akadályozzák. Ma­lamig a’ legsürgetőbb életszükségek­ be beszállítását parla­­mentacták tiltják, a’ kormány mindaddig ki lesz téve a’ nép’ elégedetlenségéből támadandó minden bajnak. Hogy e’ nagy veszélynek eleje vétessék az egyetemes igazság’ cselekménye által, kötelezi magát a’ gyülekezet hathatós és állhatatos törekvésekre, a’ gabonatörvények’ tökéletes és haladéktalan eltörlésének sürgetése végett. 5)Valameny­­nyi gabonatörvény­ elleni­ egyesület’ küldöttei 1839 diki febr. 4-én jelen­jenek meg Westminsterben.“ Manchesterben is pompás templomot szándékoznak a’ catholicusok építni, melly, mint mondják, kiállhatandja az összehasonlítást az országban létező ném­elly legrégibb és legszebb példányival a’ goth építészetnek. A’ munka ta­vaszkor fog elkezdetni. Pugin, a’ goth építészet’ hires mestere, készítette a’ rajzokat, ’s a’ költségek 30,000 foul sterlingre tétettek. O’ Connor „the Star“ nevű lapjában tudósítja a’ publi­­cumot, „hogy ő már most f’ris és erős a’ téli harczolásra, és hogy kész­en van, a’ nép’ barátjaival a’ tanácsban, vagy ellenségeivel a’ h­arczmezőn, találkozni.“ A’ kézmű kerületekben, főkép Stockport’ környékén, a’ chartisták egyre nyilványosan látják el magokat fegyverekkel. A’ Messager szerint Skrzynecki, egykori lengyel gene­ral, januar­ 24k én Londonba érkezett, ’s onnan Belgium­ba szándékozik. A’ M. Chronicle egy adatot közöl, melly, ha alapos csendes, hasznos reformot reméltet a’ brit tábori dolgokban mellyekben különben annyi sok a’ baj, ’s ezek közt a’ tiszt­ségi fokok’ megvehetősége nem a’ legutolsó. Egyremásra kiszámítva t. i., az említett lap szerint, most hetenkint egy egy altisztet léptetnek tisztté elő. Már a’ minap említők, hogy a’ legfontosabb, mit leg­újabban közvetlen tudósítások hoztak Keletindiából, azon bizonyosság, hogy a’ békés kilátások a’ birmanokkali vi­szonyokban csak szi­legesek voltak, ’s hogy most minden egy nem sokára kiűtendő második birman háborúra mutat. Kalkuttában a’ birmai brit residenstől, Benson ezredestől, hi­vatalos tudósításokat kaptak, mellyek egy rendkívüli minis­­zergyülést okozának nov. 9., mellyben, mint mondatik, az határoztatok, hogy azonnal Sylbetből demonstratio intéztessék Birma ellen, mire nézve többek közt azon pillanatban pa­rancs küldeték Bombay­ba, az ott találtató tengeri szolgálat­ra alkalmas gőzhajókat Bengáliába indítani. Madrasba is jöttek, mint az ott megjelenő Herald jelenti, nov. 22. Kal­kuttából parancsok, mellyek Birmából érkezett fontos tu­dósítások által okoztattak, s közönségesen az hallatszott, hogy haladéktalanul három ezred induland el Bengáliába. „Victor“ hadihajónak váratlanul gyors elutaztat is ezen körülmény­nek tulajdoníták. Benson ezredes’ küldetése felől és ennek October hónap’ végeigi lefolytéról, meddig a’ birmanok el-

Next