Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1839-03-21 / 23. szám

S3dik szám. Szerkeszti ’s kiadja Halásfalvi Oross *Wexsel. Martins’ ál.l§30. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és kü­lföldi politicai hírek’, mindennemű sta­tisticai adatok’, pénzkelet’, piaczi árak’, duna­­vízállás’ és mindenféle hirdet­m­­é­n­y­e­k’ minél gyorsabb közlésével;­­a’ Századunk terjedel­mesb politicai ’s rokon tudományi­ értekezések­kel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közélet­­beli jelesebb tünemények’, találmányok és inté­zetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és* csü­törtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhoz­­hordással 3 p. sz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sé­tatéren 740. sz. a. , Pesten Fü­skúti Landerer Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesz­tőséget illető egyéb közlemények is elfogadtat­nak. Minden nemhivatalos leveleknek és köz­leményeknek bérmentes bekü­ldetése kéretik. T a r t a l o m. Magyarország. Kinevezések; Győr vármegye közgyű­lésének végzései; fővárosi hírek; Batthyány herczeg’ jótékonysá­ga; kézsmarki tisztujítás ; honi elegy tár. Ausztria. Kinevezés; Károly Főherczeg Triesztben; az orosz trónörökös-nagyherczeg Linzben; E4*® eszmélked­ései az egyesületekről és műszorgalm­i társulatokról; vaspálya Csernavodától Kostendzseig. Franczia­­ország. A’ ministerek elbocsáttatásukat benyújtják; ministeri combinatiók; floyer Collard’ beszéde; csenilháborítás Párisban; czukorkérdés; szomorú hírek Martinique szigetből; alkudozások Abd-el-Kaderrel. Spanyolország. Forrongások don Carlos hadi­szállásán. Ítéletek Maroto’ rendszabásai fölött. Ser­via. Szerb alkotmány. Elegy. Hirdetések. Magyarország. (­ cs. ‘sáp. kir. Felsége Pregszler Jánost a’ szegedi megürült k. sóbeszedői tisztséggel felruházni; — továbbá Kaschnitz Ignáczot, a’ nagy-bányai k. főfelügyelőség' írno­kát, — és Jid­hall Jakabot, a’ selmeczi bányászati leány­iskola­ tanítóját nyugalmazni kegyelmesen méltóztatott. A’ amélt. magyar kir. udv. kamara a’ facséti igaz­gatóság’ ellenőri tisztségére Szajbély Ferencz rékasi kamar. kasznárt; — a' Verbovecz és Hakovecz nevű horvátországi kir. fisé. uradalnakban megürült kamar. erdészségre pedig Szítta Józsefet, eddigelő Marmarosban laki kamar­­aler­­dészt, alkalmazta. ** G­y­őr, mart. 14. Tettes ns. Győr vármegyének f. ho­­sik 's több napjain folytatva tartatott közgyűlésé’jegyző­könyvének kivonása. 1 556. A’tavalyi 1932i. sz. a. kiren­delt választottság, ns. Vas vármegyének indítványa szerint elfogadhatónak véli azt, hogy a’ székálló legényeknek készpénz fizettessék és tartas adassák, nehogy csalni mintegy kényszeríttessenek; de továbbá úgy vélekedik, hogy a’ marhaaprólékok magán méressenek, ’s az áruk is magán határoztassék, mivel a’szegénység kevés mennyi­ségű húst hozathatván, azt legdrágábban fizeti azért, mi­vel az aprólékokból arány szerint legtöbb nyomtatékot kap. A­ véleményi előterjesztés mindenekben helybenhagyatván, főbíró uraknak járásaikban leendő teljesítés, úgy sz. kir. Győr városának is, szükséges mihez­ alkalmaztatás végett ki fóg adatni; ezekről Vas vgye válaszolólag, a’ többi szom­széd ns. megyék pedig olly felszólítással, hogy e’ részben kezet fogni szíveskedjenek, megkerestetni rendeltetvén, az aprólékok árának külön meghatározása, a’ húsárnak köze­lebb leendő meghatározásáig elhalasztatott. 1­624. Zmeskál Sándor tiszteletbeli alügyész szóval megemlítvén, hogy a‘ tiszti ügyviselők a’ törvényszékektől kitiltatnak, ’s mivel ezt nem csak a’ haza’ törvényeivel meg nem egyeztetheti, de a’ lilik századnak mindenekben csak a’ nyilványságot ke­reső korszellemével nyilván ütközni látja, esedezik, hogy az e’kérdésben legújabban hozott törvényszéki végzés meg­­szüntettessék, é s a’ tiszti ügyészi karnak a’ polgári törvény­­s­ékekre való szabad bemenetele megengedtessék. — Fel­olvasván a’ KK. és UH. a’ felhívott törvényszéki végzést, azt mindenekben helyesnek találtak, ’s helyt nem adhatván az indítványnak, a’ történt intézkedést továbbra is annyival inkább megerősítették, minthogy bizodalommal reményük, hogy e’ kérdésben a’ közelebb tartandó országgyűlés’ al­kalmával rendelkeztetni fog. 1­650. A’m­n. Htó-Tanács’ folyó évi január. 15ről 2271 sz. a. kegyes intézménye mellett, minthogy a’ pozsonyi főpostaigazgatóságnak tett jelentése szerint ezen megyén keresztülvezető postautak, nevezetesen: Haj­kától Győrig, Újfalu, Zeliz, Tóth, Pusz­­ta-Szent-Pál, Szemere, és Gönyő felé, úgy Győr-Ujfalu és Zeliznél találtató hidak igen rósz állapotban lennének: az 1836’diki pünkösdhava’ 24ről 15601. sz. a. kegyes intézmény’ folytában ezennel meghagyatik, hogy egyetértőleg az illető szomszéd törvényhatóságokkal, az érintett útvonalak’ ’s hi­dak’ folyvástt jó­ karban tartása iránt a’ rendes közösülés’ biztosítása’ tekintetéből a’ ns. megye rögtön és sikeresen gondoskodjék. Minthogy a n k. intézményben is részint megemlített számos utak által ezen ns. megyének csekély tehetségű adózói ollyannyira terhelve vágynak, hogy az utaknak azon karbani féntartására is, a’ minőben azok ta­láltatnak, majdnem elégtelenek, ’s ezt tekintve, a’ KK. és UH., kik magok is jobb utakat kívánnának, már többször segedelemért folyamodtak; — ehhez képest a’ mn. Htó-Ta­­nács ezeknek alázatos felterjesztése mellett, újabban meg fog kéretni, hogy a’ közérdekű utaknak kivántatóbb kar­ba hozhatására, az elgyengült adózónépet tekintvén, a’ jó­nak felemelt árából segedelmet nyújtani­k, méltóztassék.1 892. III. Bács-Bodrog vármegye i­. e. October’­lökén költ levelében tudósít, hogy felsőbb engedelemnél fogva magyar körirattal ellátott pecsétjét hivatalosan használni elkezdette. Tudományul vétetett. 1­905.Ns. Somogy várme­gye i. e. febr.­lsején költ levelében értesít, hogy a’ rabok’ czélszerű javítását tárgyazó, ’s kerületileg felállíttatni ja­vait dolgozó­ intézet iránt a’ tavalyi 1216 ik sz. a. közlött el­vekben tökéletesen osztozik, azonban a’ czél’ eléréséhez szükséges summáknak szabad ajánlások’útján lehető meg­­szerezhetésén egy részről kételkedvén, más részről pedig ezen üdvös javaslatot az egész hazára alkalmazni kíván­ván, ezt is az országgyűlési tárgyak közzé feljegyezte. — A’ dologház’ érdemében Szüts Antal másod alispány ur’ elnöksége alatt munkálódó választottságnak a’ többi érke­zett ’s még érkezendő levelekkel leendő felvétele végett ezen válasz ki fog adatni. — Ugyanezen közgyűlés* alkal­mával felolvastatván ns. Komárom vármegye’ levele, mellyben tudósítja ezen ns. megyét, hogy nálok a’ mar­hadög’ tökéletesen megszűnt, nyomban jelentették fő biráink, hogy néhány ritka esetet kivévén, nálunk is vala­­hára ezen veszély megszűnt.­­— Pest, mart. 1().­­-Budán egy vízimalom’ tovább von­tatásakor egy csolnakból öt ember vizbe borult. Kettő kö­zülük bele fűlt, hármat mindazáltal megmentenek. — I­. h. Lidikén h­ajóhidunk egy helyen megs­érülvén, néhány óráig egészen megszakadt a’ közlekedés fővárosink közt, utóbb pedig ladikokon eszközöltetek, mi a’ mostani vásáros idő­ben igen kellemetlen vala. — Időjáratunk mintegy 10 nap óta olly kellemetlen ’s rész, hogy rútabbra ennek megfele­lő évszakban nem igen könnyen emlékezhetni. Az eső csu­pán akkor szűnt meg, midőn havazás várta föl azt, minek olly nagy sár lett következménye, hogy a’ különben talán érkezendett vásárosait’ egy része vagy épen hon maradt, vagy útból tért vissza, vagy pedig későn és legnagyobb mér­tékben kedvetlenül s bágyadtan érkezék sokadalmuk­kra. Még a’ posták is olly sokáig késnek, mint különben csak tél’ derekán szokott történni. Illy kellemetlen körülmények közt nem igen csudálhatni, hogy eddig nem felel meg a vá­sár a’ közohajtásnak, mi következő előleges adatokból is világos: gyapjúból kevés mennyiség van a’ vásáron, ’s eb­ből is többnyire a’ közönséges minőségűt keresik; a’gubacs meglehetős áron kel, mert szinte kevés találtatik még most itt a’ rendkívül rosz utak miatt, az útban levő mennyiségek’ fölérkeztekor hihetőleg csökkenni fog a’ mostani valameny­­nyire emelkedett ár; hamuzsir élénkül kel, noha nem igen kielégítő áron; viaszból igen csekély a’ mennyiség, ’s még­is nagyon léha eddig kelete; kézműgyári czikkekből leg­inkább a’közönséges posztót keresik, még pedig jó áron. Ezekből ítélvén, a’ vásárt eddig középszerűnek kell monda­nunk, ’s valamint a’ kereskedés- és közlekedésnek ártott a’rosz idő, úgy a’ látványos mutatványok’ vállalkozóit is károsító, mert mind a’ három színházat, viasz-alakokat, eleven óriást és Tsuggmal’kötéltánczos-bábjait az egyéb lát­nivalókkal együtt olly gyéren nézheti a’ közönség, hogy a­­lig sejthetni a’ vásári napok’ bekövetkeztét. A’ nemz. casinoban Pesten többi közt igen figyelmet ér­demlő két aláirásív forog kézen most, mellyeket nagyobb terjedés ’s részvét végett közlünk olvasóinkkal. Mind a’ két alairás ezélzata csupán terv ekkorig, ’s csak az aláírások’ telése fogja lett dologgá változtatni azt. Az elsőnek czíme ez: „Aláírási ív a’ pestbudai hangász-egyesület’ igazgatása alatt felállítandó ének iskolára.“ Pontjai következők: 1) A­­láirhatn­i csak egyszer fizetendő ’s mindenkorra ajánlott pénzmennyiséget. 2) Aláírhatni bizonyos mennyiséget éven­­kint, 3 esztendőre, u. m. 1839ki jan. ljétől kezdve 1841ki dec. Síkig. 3) Az öt ezüst forintot vagy ennél többet, éven­­kint fizetendőt, aláírónak előjoga van szegény fiatal személyt az említett iskolába járásra ’s fölvételre az intézet’ igazga­tójának bemutatni. (Az aláírás ezen ívre még igen csekély, mi — a’ mostani kor’ olly mohó ének-élvezeténél fogva — mégis feltűnő.) A’ másik aláírásív így hangzik: „Fiuk’ és leányok’ számára állítandó test­gyakorlási iskolának rendszabályai: 1) Ezen intézet’alapítása’s állandó megtartá­sára szükséges minden évben fi()() pengő ftból álló jövedelem, melly summa 50 részvényre osztatik. 2) A’ részvényes urak kötelezik magokat, az elfogadott részvényeket hat évre meg­tartani, és minden évi martius’ fokán a’ részvényi járandó­ságot befizetni. 3) Mihelyt a’ részvények alá lesznek irva, a’ társaság életbe lép. 4) Mindenik részvény jogot ad a’ részvényesnek, egy növendéket — legyen az fiú vagy leány — az intézetbe ingyen küldhetni. 5) A’ részvényes urak, ’s illetőleg ezen intézet’ alapítói más növendéket is vehetnek föl, a’ fizetendő járandóságot pedig a’ társaság határozza meg. 6) A’ társaság más részvényeseket is vehet föl ugyan­azon föltétel alatt. 7) Az évenkinti pénzmaradvány mindig a’ pénztárban hagyatik az intézet’ megtartására. 8) A’ tár­saság szótöbbség által választ igazgatót és két választottsági tagot, kik minden hónapban tartanak ülést az intézet’ ügyé­ben. 9) A’ társaság választja azonkívül a’ jegyzőt is, ki tiszteletbeli tag, de szava nincsen. 10) A’ jegyző az ülés­ben megjelenni ’s a’ fölvett tárgyakat a’ választottság’ hatá­rozatival jegyzőkönyvbe iktatni köteles, mellyet minden ülés után valamennyi választottsági tag aláir. 11) Az igaz­gató’ kötelessége, a’ társaságtól megállapítandó fizetéseket megrendelni ’s az iskolába olly rendet hozni, minőt szük­ségesnek fog találni. Fölhatalmaztatik némelly költségek­re is, mellyek az iskola’ számára szükségesek találnának lenni. 12) Az igazgató, a’ többi részvényessel történt ér­tekezés után, annak idejében közgyűlést tart. 13) A’ vá­lasztottsági tagok’ egyike pénztárnok, ki az igazgató’k­i ren­delésére fizetni köteles. Az oktatóra nézve: 1) A’részvé­nyes társaságnak szüksége van egy fő- és egy aloktatóra, kik május’ l jétől October’ végéig minden hétköznapon köte­lesek oktatást tartani a’ testgyakorlásokban , névszerint pe­dig 3 nap a’ fiú- és 3 nap a’ leánygyermekeknek. 2) Ezen kötelezésért kap a’ főoktató 350 pgő irtot évenkint ’s 100 pgő forintot az aloktató, kit a’ főoktató választ, minthogy ez felelős a’ czélirányos oktatásért. 3) A’ növendékek’ meg­határozott számát felülhaladó minden 20 individuumhoz egy oktató adatik. 4) Ha a’ növendékek’ száma 50en túl halad­na, kötelezi magát a' társaság, minden ezen szám fölötti növendékért a’ magányos tanulóktól bekerülendő’ summá­ból fizetést rendelni, mellyet azonban a’ társaság­ határoz meg. Gymnasticai készületek­ megszerzésére szükséges 116 pg. fr., melly summa első esztendőben a’részvényesek által adatik össze. A’ költség általában esztendőn át mintegy 500 ftot tenne. (Erre eddig 17 részvény van aláírva.) A­lmanach-társaság. 1. A’ hírlapok’ utján közve tett alapszabályok’ világosításául czélszerűnek vélte a’ tár­saság kifejezni, hogy a’ 10 pg. fr. részvényi érték három évre csak egyszer fizettetik, ’s a’netalán kilépendők részvé­nyeiket a’ pénztár’ akkori állásához képest kidolgozandó kulcs szerint fogják visszanyerni. 2. Az igazgató-választ­mány’ kilencz tagjainak, a’ pénztárnak’ aláírásával hitele­­s tett kőbe metszett ívek ’s részvények adatnak ki, mellye­­ket ők a’ pénztárnak önmagok’ nevében történt biztosítása mellett — másoknak ismét kioszthatnak, hogy ekképen az aláirhatás és részvények’ lefizetése könnyíttessék. 3. A’ részvényérték’ első fele az aláíráskor, második hat héttel későbben leszen lefizetendő. 4. Az eddig aláirottak pedig részvényeik’ felének Csanádi­ Ferencz pénztárnoknál (Uj­­világutcza, Fleisinger-ház), mart. alig leendő lefizetésére kéretnek. — Egyszersmind hazai íróink a’ társaság’ nevében tisztelettel fölszólíttatnak, hogy a’szépliteratura’ akármelly osztályába tartozó dolgozataikkal, e’ vállalat’megalapításá­ra a’ későbben kihirdetendő föltételek mellett befolyni szí­veskedjenek. A’ tisztelt közönség pedig, mellynek méltá­nyos részvéte adhat minden hazafiúi indítványnak sikert és életet, — kéretik, hogy ezen kezdetében kicsiny, de czél­­jaira nézve szép haszonnal biztató társaságot részvények’ vétele által pártolni kegyeskedjék. Költ Pesten, az igaz­gató-választmány’ üléséből mart. 8kán 1839. Kúthíy Lajos s. k. jegyző. A’ m. tud. társaság’ játékszini küldöttsége’ munkálatiról kilenczedik értesítés. — A’ folyó év’ elejétől februarius’ végéig a’ küldöttség, négy ülésben, a’ tisztügy alatt volt kilencz drámai fordítmány közül a’ kö­vetkező nyolczat fogadta el: 1. Napló, vígj. 2 felv. Bau­ern­feld ut. Lukács Lajos. 2. Rózsák, vígj. 5 felv. Albini ut. Lukács Lajos. 3. Ikrek, vígj. 4 felv. Schneider ut. Nag­y Ignácz. 4. Falusi egyszerűség, vígj. 4 felv. Tö­pfer ut.­­Vágy Ignácz. 5. Hagyjatok olvasnom! vígj. 1 felv. Töpfer ut. Nagy Ignácz. fi. A’ növendék, vígj. 4 felv. Amália szász herczegnő ut. Nagy Ignácz. 7. A’ ha­b­ozó, vígj. 4 felv. Amália hgnő ut. Lukács Lajos. 8. Szt. vígj. 2 felv. Seribe ut. ugyanaz. — Ezek is, a’ régebben hirde­tett 75 darabbal együtt, leiratás végett bármelly szinésztár­­saságnak kiadatnak az academiai levéltárból. Pesten, mart. 12én 1839. I­. Sebedet Ferencz, titoknok: Nagy-Kan­i­zsa. Hol hazafi áldozatokról, felebaráti jótéteményekről van szó, ott ezen város’ földesura Bat­thyány Fülöp hg. kitünőleg szokott ragyogni. Nincs hét, mellyben országunk’ ezen nemeslelkű zászlósának jótétei hálakönyekre alkalmat ne nyújtanának. Elhallgatván a’ ha­za’ oltárára tett sok nagy áldozatit, elaggott hű tiszteinek, ezek­ özvegyeinek ’s árváinak rendes nyugdijakkal vigasz­­taltatásukat, szolgálatban lévő tisztek’ és cselédek’ gyerme­keinek rendes iskoláztatási segedelmeztetéseket ’s t­­ett. — itt csak azok érintettek, mellyeket ezen nagy fontos­ságú kereskedőváros általa legújabban nyert. A’ bármelly fővárosba is beillő nagyszerű piaczi uj épület, hol a’ 130 tagból álló ’s 1836 ban leginkább ő hge’ elősegélése által ke­letkezett casino-egyesület is szállásoz, úgy a’ csinos kül­sejű mulatókerttel ellátott uj serház e’ város­ főékességei közzé tartoznak. Klingspoyl Leopold uradalmi fővadász ur­nak költészi szellemben alakult, kis terjedékű, de igen so­kat és szépet magában foglaló ’s mindenkitől bámult csoda­kertje a’ magaslelkű hg’ pártolása alatt virágzik. A’ váro­si piacz — mellynek helypénz-jövedelmét a’ városi község szedi — a’ tisztelt hgnek 12000 v. sz. e’ czélra tett kiadásai után, közel­­000 ölnyi térséggel nagyobbulván, ’s nyugati részén két három év alatt a’ pompás és nagyszerű dombi vendégfogadó felépülvén, ha a’ régi kanizsai vár-omladék’ helyén viruló berki rétek’ gyomrából csak most ásatni kez­dett kőmennyiség a’ várakozásnak megfelelem­, akkor e’ város’ piacza ’s utczás a’ feneketlen sáros helyzetből, mely­­lyen ezen kő ’s kavics nélküli vidéken eddig segítni alig le­hetett, szépen ki fognak emelkedni. A’ Zala megyében lel­kesen felfogott népnevelés, mint minden várható jónak csi­rája a’ nagyérzésű herczeg’ ügyeimet szinte nem kerülé el; ezen birodalmában levő iskoláknak vagy építésére, vagy alkalmas, nagyobbítására, úgy mesterek’ élelmére segedel­met nyújtani kész. Szepetneken egy díszes iskolaház leg­inkább az ő bőkezűségének köszöni létét, itt a’ r. cath. mes­ternek és evang. lelkésznek ’s tanítónak szép mennyiségű föld adatott élelmekre, úgy a’ sormási mesternek is. Ezen felül a’ f. 1838/9 iskolai évtől kezdve száz ezüst forintot ve­tett ki esztendőnkint ezen kanizsai uradalmára, 68 pf. t. i. szegény gyermekeknek vásárlandó iskola-könyvekre, 32 pf. pedig a’jobb tanulók’ jutalm­aztatására, melly kedvezés­ben r. cath., evang. és izraelita ifjúság aránylag részesü­­lend. Javait igy használni mennyei élvezet, mellyben hogy a’ nagylelkű ág földi pályáján soká részesüljön, minden hazafi, minden emberbarát buzgón óhajtja. Kézsmárk városnak múlt febr. 26k án tartatott tiszt­­újításakor következő változások történtek: főbíró lett En­­gelmayer Antal, Szepes megye’ tbirája; tanácsbeliek: Du­­bovics Márton, Szepes megyei tbiró, és Schotte Bálint hites ügyész; szószóló (tribunus) Raisz János Imre, árvák’ fel-

Next