Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1839-04-08 / 28. szám

3 ° dik szám. Szerkeszti ’s kiadja Balásfalvi Úr Április’ ». 1839. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politicai hírek’, mindennemű sta­tisticai­ adatok’, pénzkelet’, piaczi árak’, duna­­vizallás’ és mindenféle hirdetmén­y­e­k’ minél gyorsabb közlésével:__a’ Századunk terjedel­mesb politicai ’s rokon tudományi­ értekezések­kel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közélet­beli jelesebb tünemények’, találmányok és inté­zetek’ ismertetésével foglalkoznak föképen. Megjelennek c’ lapok minden hétfőn és csü­törtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhoz­­hordással 4 p. sz., postán borítékkal 4 fl. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sé­tatéren 740. sz. a., Pesten Fü­skúti Landerer Lajosnál, kinél a’ hirdetmény­ek ’s a’ szerkesz­tőséget illető egyéb közlemények is elfogadtat­nak. Minden nemhivatalos leveleknek és köz­leményeknek bérmentes beküldetése kéretik. T a r t a I­0 m. Magyarország­. Kinevezések: fővárosi levél; honi gaz­dasági egyesület; esztergomi, debreczeni’s kun-sz.-miklósi tu­­dósítások; m. tud. társaság. Ausztria. Nagybritanni­a. A’ manchesteri kereskedőkamara’ végzései; Izland és a’ ministe­­rium. F­r­a­ncziaors­z­á­g. A’ ministeri crisis folyvást tart; meg­­hasonlás Thiers és Soult között; hírek Algírból és Oranból. 13 pa­li­g 010­rs­z­á­g. Zariategui és Elio generálok ismét parancsnok­ságot kapnak; fővárosi és határszéli tudósítások. N­ém­e­tor­sz­ág. Az orosz trónörökös’ útja; müncheni, hannoverai és frankfurti hitek. Belgium. A’ londoni szerződést a belga tárnics is tetemes többséggel elfogadja. Elegy. Hírlapi szemle. Hirdetések. M­agyarország. (­ cs. ’s ap. kir. Felsége Cziráki és Dienesfalvai gróf Cziráki­ Antal országos saját status- és conferent.-mi­­nisterré;— Székhelyi Man­dth György status- és conferent.­­tanácsost pedig orszá­gbirájává méltóztatott kegyelmesen ki­nevezni. (Priv. tud.) , Buda, april. 4. Húsvéti ünnepeinkre derült és mo­solygott ’s ezerenkint csalta föl magához a’ Gellérthegy’ tetején sugárzó nap ikervárosunk’ különféle rendű lakosit, illy­ne,­­zajos husvét-hétfői ünnepre alig emlékezünk. Fel­tűnő volt a’ hullámzó tömeg között az idegen honból érke­zett mindenféle kézműves legények’ száma, kiket munka­­keresés’ vagy inkább haszonvágy’ ösztöne idején korán ho­zott városunkba. Aligha mégis sok mulatozott jókedvű meg nem bánja gellérthegyi emauzát, mert az alkonyat felé kü­lönösen meghidegült légkör számosak’ meghűlését vonható maga után; annyival inkább, mert a’ vigadók’ nagy része, inkább mint nem, tavasziasan sőt nyáriasan volt öltözködve. Előkövete volt e’ hűs alkony a’ másod- é s harmadnapi ziva­tarnak, melly ismét visszahozd nyakunkra a’már enyészett­­nek vélt telet. Vidékünket majdnem lábnyi hó borítja, ’s az ébredésnek indult természet szunnyadásba, az ikerváro­sunk beli építkezési hangyaszorgalom pedig veszteglésbe ha­nyatlott vissza.­­ Beszélik, hogy hidunkat rövid nap múl­va kiszedendik, nem ugyan az idő miatt, hanem hogy erő­sebb, megválogatottabb ep fából készítsek gerendáit, mely­­lyeknek tartósságában , a’ minapi leszakadás’ veszélyes esete’ következtében, semmi bizodalom nincs. Kétszeresen újul meg tehát az állandó hid’ létrehozatásának óhajtása, ’s alig hiszek valakit a’ testvérvárosból, ki azt minél előbbre ne kívánná; csak a' kivitel’ minőségében különböznek a’ vélemények. Meglepő egy budai sülőmesternek kö­zelebb a’ amélt, Helytartó - Tanácshoz benyújtott ’s általa illő ügyelem szerinti tárgyalás végett a’ két városhoz átkül­dött abbeli javaslata, mint lehetne az álló-ludat 10—12 esz­tendő’ lefolyta alatt minden adósságcsinálás nélkül fölépítni, úgy, hogy ezen esztendők’ elfolytával a’ hid egyszersmind a’ nemzet’ szabad tulajdona legyen, 's a’ rajta járók-kelők hidvámot fizetni ne tartozzanak. Terve szerint következő volna a’ kivitel: Szedessék a’ most fenálló hajóhidtól a’ tör­vény’ értelmében mindenki által fizetendő, és Sin a b.’ szá­mítása szerint megállapított vám; ez az időközbeni tőkék’ ’s kamatok’ kamatjaival együtt 4—11 esztendő múlva megad­ja az építésre szükséges pénzmennyiséget; ekkor hozzá fog­hatni az építéshez, ’s a’ hid 4—5 esztendő múlva állhat; azontúl egy esztendei hidvámjövedelmet tartozási ’s felügye­­leti költségekre szolgálandó pénzalapul lehet fordítani; ’3 igy 12 év’ lefolyása után nemzeti szabad hidunk lesz. — Mennyiben helyes a’ tervező’ számítása, nem tudom; de ha a’ 12 évhez még tizenkettőt kellene is toldanunk, 24 és 97 esztendő közt csakugyan nagy különbség van ! A’ honi gazdasági­ egye­sület’ kormányzó vá­­lasztottságának i. e. mart. 20 és 28án tartott üléseiben töb­bek közt következő határozatok keletkeztek: a) Az utóbbi közgyűlés’ határozata" foganatosításául, miszerint az állat­­tenyésztő osztály két alosztállyá különíttetett, ezek életbe hozattak. b) A’ budai szőlőiskola, tulajdonosának 1836dik évben Schams Ferencz úrral kötött szerződése’ értelmében, az egyesület’ keblébe fogadtatván, ezen birtok’ örökítéséül lépések fognak létezni, c) Az egyesület’ örökítéséül újabb alapítványok keletkeztek, d) Köszönettel fogadtatván Csapó Dániel alelnök úrnak a’ Gazdasági­ Tudósításokban leírt, ’s a’ gyűlés előtt bemutatott rajfogó-kosara, ez addig is, mig az egyesület mintagyűjteményt nyitand, a’ titoknok’ gondvi­selésére bízatott. e) Egy tüzellenes házfedél’, ’s több szinte beküldött fedéltégla’ czélszerűségének megvizsgálásául bi­zottság neveztetett ki. f) A’ dunántúli megyékben kiv. je­lentések szerint többféle cséperőmű létezvén, ezek’ meg­szemléléséül ’s egybehasonlításául szinte bizottság külde­tett ki; a’legczélszerűbbnek leírása annak idején a’ Gazd. Tudósításokban közzé fog tétetni, gy Névtelennek f. e. jun. 1 jén kihirdetett jutalomkérdés’ ügyében a’ titoknokhoz intézett javaslata alkalmat nyújtott annak kinyilatkoztatásául, hogy névtelen szerzőktől keletkezett iratokat az egyesület nem fogad el. — Az egyesület’ júniusi munkálkodásai még a’ m. e. november’ ifikén tartott közgyűlésen ekkép soroz­tatták el: Lóverseny lesz: 1) június’ 2kán (vasárnap) délután , 2dik jun. fiken délután, 3dik jun. 8kán délután; állatmutatás jun. okán ’s 4kén; paraszt kanezacsikók’ jutal­­maztatása: jun. 4dikén; lóárverés: jun. fikén és 7ken ; az egyesület’közgyűlése : jun. 3dikán reggeli 10 órakor a’ n. casinoban fog tartatni, mellyet május’ 27től kezdve több választottsági ülés előzend meg. Ezek’ folytában a’ verseny­­dijak’ alapítói ’s részes tagok tisztelettel kéretnek, hogy il­letményeiket legfölebb junius’ elejéig az egyesület’ illető pénztáraiba lefizetni szíveskedjenek. Esztergom, mart. 23. Nálunk már több nap óta nagy készületekkel foglalatos­ult országunk’ herczeg-prim­ása Ko­pácsi­ József’ ünnepélyes beiktatására, melly rendkívüli lénnyel menend véghez jövő májusban. A’mart. Inkán Uzo­­vics János m. kir. helytartósági tanácsos és Esztergom me­gyei fő­spányhelyettes’ elnöksége alatt tartatott megyei köz­­gyülésen húsznál több tagú küldöttség neveztetek ki, melly a’ főisp­ányhelyettes* személyes vezérlete alatt menend hús­vétim Veszprémbe­n herczegségét üdvözleni. E’ küldöttség­hez járulaml még az esztergomi káptalantól ’s érsekmegyé­től 8 tag ’s egyéb karok , úgy hogy husvétkor mintegy 40 tagú küldöttség fog megjelenni Veszprémben. Deb­re­czen, mart. 19. A’ debreczeni ref. collegium­­beli tanuló ifjúság’ Félévi köz vizsgáltatása f. ha­­dik ’s kö­vetkező hét napjain tartatott. A’ felsőbb tudományok’ hall­gatói 546tan voltak; az alsó iskolák’ növendékei: az 5 nem­zetiben 1144en, a’ fi latinban 450en, ’s ezek közt 121 olly szegényebb sorsú, kik a’felsőbb tudományok’ hallga­tói közül tenni szokott kevés szolgálatokért részint ezektől, részint az iskolától ingyen veszik élelmüket, azonfelül a’ jó igyekezetnek évenkint nevezetes könyv- és ruhabeli segedelmet is nyernek ugyancsak az iskola’ pénztárából. Összes szám 1640. Kun.-Sz.-Miklós, mart. 27. Azoknak vigasztalá­sára, kik a’ Jelenkor­ 24­. számában hiresztelt Liliom Já­­nos-féle újra Szegszárdról is megszökött haramia-csoport­nak újabb rablásaitól tarthattak, jelentjük, hogy a’ mosta­nában dúló gonoszok’ egyik legj­ obbikét Liliom Jancsit, har­­madmagával, egy szabad-szállási tanyán, a’ fogásra vállal­kozott emberek, egyiket ugyan halva, kettejét pedig, úgy­mint Liliomot és egyik czim­boráját élve mart. 25kei dél­utáni 3 órától 7ig tartó harcz után szerencsésen megfogták. Ezen diadalos viadalnak története ez: Liliom Földvár körül átjővén egy dereglyén a’ Dunán, hol kocsin hol gyalog harmadmagával utóbb egy szabadszállási tanyára érkezék, hol ők ettek és boroztak, — majd ismét odább álltak Sza­badszállás városa’ Balázsi pusztájára; hol egy kitünőbb majorba érvén, folyvást­ embernyúzás-ijesztgetés alatt min­dent kedvükre tettek. Azalatt azon becsületes tanyás, kinél először megfordultak, hirt adott Szabadszállásra, ’s onnan a’ pusztazó hadnagyok’ széllyelléte miatt, többnyire birto­kos lakosok és csőszök puskával fölfegyverkezve kocsikon menének a’ gonoszok’ sarkába ’s egy juhász’ utasítása után csakhamar rajok akadának a’ már épen odább készülőkre. A’ gonoszok az üldöző erő’ szemlélésére a’szobába vonulá­­nak, ’s onnan lövöldözének az érkeztekre golyóbisokkal, a’ fogók pedig csak seréttel—­ mindkét részről czéltalanul, mígnem egyik lator azon vakmerőségre vetemednék, hogy egy két­ csövű és két egyszerű puskával fegyverkezve szinte a’ pitvarba kimenne, ’s onnan egész irányzattal négy lövést tenne, de ismét szerencsére csekély foganattal; ’s ez alatt ezet is egy puskás úgy találta, hogy mindjárt lero­gyott ugyan, de mégis a’ szobába vánszoroghatott, ’s még haldokló vonatásaiban is a’ szobából ismét kilőtt. — A’ sö­tétség közeledvén, nehogy a’ gonoszok az éj’ fátyola alatt menekedve odább állhassanak, tanácsosnak tárták az ez­alatt oda érkezett Kis-Kun kerületi egyik mezei biztos’ ja­vaslatára a’ házat felgyújtani. ’S csak miután már a’ tető egészen leégett, jött ki az egyik fegyvertelenül, jelentve a’ magamegadást, és kérve az életének kedvezést. Míg azonban ennek kötözésével foglalkoznának , a’ még a’ szo­bában lévő mindig makacs Liliom újra a’ kötözőkre lőtt, ’s golyója az egyik kötöző ember’ tenyerét egészen átfúrta. De midőn már a’ harapózó tűz által az ajtók is lángba bo­rulnának, jelenté az ablakból Liliom is maga­ megadását; ’s a’gyilkos fegyvereket kihányatván vele az ablakon, ma­gát a’ megkötözött kezűt is ott, nem annyira húzták mint bujtatták ki; sőt a’ most haldokló meglőttnek is végszavai „maga megadás, és könyörgés 4k voltak; ki azonban a’ rá­­burko­t kötélnél fogva, az ablakon keresztüli húzatás alatt, kiadá gonosz lelkét. — A’ két életben maradt lator, Sza­badszálláson kikötve, most várja a’ nemes Jász-Kún kerüle­tek’ rögtönitélő törvényszékétől halálos büntetését. A’ m. tud. társaság f. évi martius’ü­kén tartott kis­­gyűlésében I. néhai Harcát Endre r. t. feletti emlékbeszéd’ készítésére Döbrentei Gábor r. tagot választotta. II. Vállas Antal r. tag’értekezését a’ napfogyatkozásokról Győry Sán­dor r. t. ajánlatára a’ Tudománytárba felvétetni határozta. 111. Egy philosophiai értekezésnek bírálót rendelt. IV. Két szépliteraturai munkát, a’ bírálók’ véleményeinek követke­zésében, nyomtatástól elmozdított. V. Könyvtára e’ követ­kező ajándékokkal növekedett: a) Beöthy Zsigmondnél: Csáb, dráma négy szakaszban, Pest, 1839. b) Röczey Dá­nieltől, egy 1629­liki (Damonkos Madarász Mártontól) ’s egy 1648 ascetai magyar munka, mindketteje czím­ nélkül; to­vábbá: sérelmes lelkeket gyógyító Balzsamom, mellyet belga nyelvből magyar nyelvre fordított Szokolyai István. Debreczen, 1741. b) Szalay Imre r. tagtól: Halotti emlék­szó Zichy József felett. d) Egy névtelentől: Tünemény. Budán, 1839. 7 . Ausztria. Miután, ellenére a’ cs. kir. szab. Wiener Zeitungban többször közzé tett ’s a’ hivatal- és állomási helyeken foly­v ist kifüggesztett rendtartási szabályoknak, mellyek a’ Fer­­dinánd-éjszaki vasúton pályázókra nézve minden szerencsét­lenségek’ elkerülésére hozattak, mégis f. h. ápr. 1jén a’ beutazás’ alkalmával Wagramból S Bécsbe, egy kézműves, a’ conductor 's utitársai’nyomos­­»vasaira nem ügyelve, min­den rend és Hiedelem ellen ülésére állott, ezáltal a’ súly­­egyént elveszte ’s lezuhanva gondatlanságának áldozatjavl jön: ismételve kénytelen az igazgatóság az érdemes közön­séget ezen rendszabályokra figyelmeztetni, hogy az illy szánakozásra méltó szerencsétlenségeknek eleje vétessék. A’ manchesteri kereskedőkamarának Wood William György esq. elnöksége alatt legközelebb tartatott gyűlésében következő határozatok fogadtattak el: „Végeztetett, hogy a’ királynéé­ felsége által Ausztriával ’s Törökországgal kö­tött kereskedési szerződések olly rendszabályok, mellyek ezen ország’ jóváhagyását megérdemlik, mivel azok e’ ha­talmasságokkal tartós barátságral kinézést biztosítanak ’s olly alapokon nyugosznak, mellyek e’ hatalmasságok’ job­bágyaival’­ kereskedési összeköttetéseknek előrehaladó ki­fejtését ígérik; — hogy azonfelül e’szerződések jól elintéz­­nek Európában a’ békét megalapítani; — hogy a’kereske­dőkamara’ igazgatói, ezen alapokra támaszkodván, kíván­ják, e’ szerződések iránt megelégedésüket kifejezni, és a’három ország’ t. i. Nagybritannia’, Ausztria’és Törökor­szág’ statusférj fiainak , kik felvilágosodott nézeteik és be­látó igyekezeteik által ama’ most már népjogszerű erővel bíró szerződéseket eszközlötték ’s megkötötték, kösz­ön­ete­ket nyilványítani; — végeztetett, hogy a’ jelen határozatok’ másolatai az elnök által ő felsége’első kincstárnokának ( Mel­bourne, lordnak), a‘ külügyi státustitoknoknak, a’ kereske­dőkamarák’ elnökeinek, Ausztria’és a’magas porta’ köve­teinek megküldessenek.“ Aláírva: Wood W. G. elnök. Az alsóház’mart. 22kei ülésében mindjárt John Rus­sell lord kezde szólani. Kinyilatkoztató, a’ lordoknak teg­napi ülésükben hozott ’s a’ kormányra nézve határozottan ellenséges végzésére hivatkozva, hogy a’ húsvéti ünnepek után alkalmat adand a’ háznak, a’jelenleg Izlandra nézve fenálló kormányrendszerről ítélhetni. „A’ lordoktól kirendelt biztosság’feladata — jegyző meg Russell lord — 's azon körülmény, hogy a’ megvizsgálás 1836tól kezdődik, azon nézetet ébreszthetné, mintha a’ végrehajtó hatalmat Izlandban ama’ ház’ külön biztosságának akarnák átadni. Nekem úgy tetszik, hogy a’ lordok’ végzése által kiváltké­pen a’ korona’ legfontosabb jogainak egyike, a’ kegyelem­jog, létetett kérdésbe, tanuk lévén a’ biztosság előtt kihall­­gatandók annak gyakorlata iránt. Mindenek előtt e’ kér­désnél azon megfontolás jó tekintetbe, hogy senki sem ve­heti át a’ helytartóságot Izlandban, hanem ha bizonyosan tudja, valljon az alsó ház azon elveket, mellyek 1835 óta vezérelték a’ kormányt Izlandban, fen akarja e tartani vagy velök felhagyni. (Dörgő tetszés.) Melbourne lordnak külön időkbeli nyilatkozásaihoz képest, különösen tekintvén azon határozott állítását, hogy helyét meg tartan­dj­a, v­a­lamig az alsó ház’ bizodalmát bírj­a (tetszés), kö­telességemnek tartom, határozatot eszközölni az iránt, vall­jon hiv akar e maradni a’ ház azon elvekhez, mellyek sze­rint Izland eddig elő kormányoztatott. Több okok akadályo­zók bizonyos törvényhozói rendszabályok’ létesítését. Nyíl­tan elismerem, hogy olly rendszabályokat, mellyeket kor- és czélszerűeknek tartünk, a parlamentben nem eszközöl­hettünk ki. De egyik ház’ gyámolításával (halljuk, halljuk!) ’s a’ másik’ türelmével képesek valónk Izlandot úgy kor­mányozni, hogy boldogsága biztosíttatott általunk. (Dörgő tetszés.) Ezen indítóokok arra határoznak engem­et, hogy nyíltan kérdjem a’ házat, fel akarja e hatalmazni nemes barátomat, b­ortescue lordot, az eddig élő Izlandban követet rendszer’ megtartására. A’ nemes lord megtartandja azt, ha a’ház jóváhagyja; ha pedig a’ház ellenkezőt találna hatá­rozni, ha más elveket kivárnia, akkor csak egy marad ne­künk hátra: más kezekbe adni át a’ köz ügyek’igazgatását.“ London, mart. 23. A’ conservativ párt nagy remény­ségben van, hogy a’ Melbourne-ministerium az alsó ház’ birodalmi szavazatára hivatkozó próbálatával felsülend. A’ Times igy ír: ,.Az a­l­s­ó h­áz’ tegnapi eseményei után várható ai, hogy Anglia tehetetlen embereknek egész dibdált gyüle­­vészcsoportjától meg fog menekedni.“ A’ Standard követ­kező részletest­ közleményt ad: ,,Russell John lord’ teg­napi nyilatkozása eredménye volt egy ministergyűlésnek, me­­ly­ben — mint halljuk — azonnali lemondásuk’ kérdése hevesen vitattaték. John lord’ nyilatkozása e’ szerint elő­­postájául tekinthető a’ hivatalhozi kapaszkodás’ végerőkö­­désének. A’ belügyi statustitoknak ezúttal a’ felsőház’ azon végzésére támaszkodik, melly az utóbbi négy év alatt Izlandban elkövetett vétségek­ állapotának megvizsgáltatá­­sát tárgyazza, ’s mellyet Russell J. lord, Melbourne’ pél­dájára, gáncsolás’ szavazatának magyaráza. Már most, ha az gáncsolás’ szavazata volt, az angol alkotmány szerint a’ ministerek csak egy utat választhatnak, t. i. a’ lemondást. A’ ministerek, kiket lelkismeretök nyugtalanít, sejtik, hogy a’ vizsgálat ez esetben elitéléshez hasonlítana; azért most orgánumjok az alsóház­ban a’ megelőzést akarja játszani ’s bizodalmi szavazatra hivatkozik, melly ama’ vizsgálat’ lehető eredményeit előre neutralizálja. Valljon megegyez­tethető e ez az anyagi, vagy csak a’ formaszerinti igazság­szolgáltatással is? Melbourne lord reménységet táplál az alsó ház’ olly szavazatára, melly Izlandban a’ h­azaáruló

Next