Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1839-05-02 / 35. szám

neki időt tanulmányi gyakornokságára (subject), hanem fel­szabadulta után mindjárt a’pesti egyetembe vitte, hol gyógy­szerészi diplomáját már 19 éves korában megkapta. Ekkor az éretlen ifjú szabadságára eresztve, szüleitől távol, elté­vedt a’ pesti nagy világban, honnan 2 hónappal ezelőtt Szathmárra kerülvén, szüleitől szonttatni kezdett szabályo­sabb élet’ korlátai közzé, ’s a’ kicsapongáshoz szokott i­fju készebb vala életétől, mint megizlelt életmódjától megválni. __Szamosunk husvét’ táján rettentően megáradt, ’s melléket ’s a’ra­jta keblesült helységeket, városokat és földeket ár­jával eg­észen elborította. Nem is csodálkozhatni rajta, mert a’télen*5 vidékünkön módtalan nagy hó esett, 's főleg Nagy- Hánya’, Felső-Hánya’, Kapnik-Bánya’ ’s Felső-Falu’ vidékin több házat úgy eltemetett a’ hóözön ’s sivatag, hogyha szomszédságukból segedelem nem érkezik, egész háznépek hótengerbe fuladtak volna. Innen természetes tehát, hogy azon környékekről, ’s a’ mármarosi és erdélyi roppant hegyekről rohanó felolvadt hónedv miatt megdagadt számos folyam a’Szamost igy felduzzasztá; mit a’ szüntelen eső hó vég nélkül nevel. Néha néha martiusi havat czifra ritkaságnak óhajtottunk is; most pedig a’ nyakunkon vesz­teglő áprilisi hóförgeteget gyomrunkból gyűlöljük; ’s gyű­lölnünk kell a’ kártékonyt, tavaszi munkáink’ visszataszító gátját. Nem tudjuk, mikor búcsúzik el tőlünk a’ hóviharok’ özöne, azt még kevésbbé, mikor járhatni viz- és sárlepte­s országsainkon biztosan; sőt azt sem, mikor művelhetni ta­vaszi dűlőinket, úgy ki és hátra vagyunk löketve szokott gazdasági sodrunk- es sorunkból/4 — Azon Szepes megyei küldöttség, melly József-napján Bélik Jó­zse­f szepesi püs­pököt meg szokta tisztelni, ez idén legelőször ma­­­­yar ajkon szólamlott meg, Moncskó István Szepes me°ye’ egyik főjegyzőjének szónoklata mellett. Az ene kö­vetkezett lakomán az­ áldomások is mind magyar nyelven harsogtak. — Varasdon még 1828 ban általányos jóltevő egyesületet alapíta Erdő­díj György gr., Varasd megye’ örö­kös főispánja, szegények’gyámolítása végett, minden val­­láskülönség nélkül. Az intézet’részesei évenkint 2 f. 24 krt fizetnek igőben, ’s ez, és 14300 for. tőke, aránylag valóban igen sok jótétben részesíti a’ szükölködőket, az elhagyatott betegeknek pedig enyhet ’s ápolást nyújt. Tiz év alatt ösz­­szesen 16,655 f. 38 krt költe szegény-gyámolításra ’s beteg­ápolásra ez intézet. Fürst Antal megyei sebész számos ér­demet gyűjte magának a’ betegek’ orvoslása körül. — K. Fejérvár. A’ sebesen haladó idő’szellemével haladni ki­váltó, a’ minden szépet, jót és dicsőt olly lelkesen pártoló K.­Fejérvártt is létesült (minden műveltebb városok’példánya szerint) egy minden jóktól olly forrón óhajtott casino. Di­cséretre valóban méltó azon lelkesedés, mellyel fogadtatott ez a’ szellemi műveltséget olly hathatósan terjesztő intézet minden nemes érzésű kebeltől. Dicséretre és hálára méltó sokaknak abbéli készsége, mi szerint addig is, mig a’casino által már megrendelt hírlapok, folyóiratok, búto­rok ’s a’ t. megérkeznek; a’ múlhatatlanul szükségeseket olly szívesen összeszerkesztették, ezen érdemesek között főleg említendő Szoboszlai Tóth György, ki a’ casinót egy évi használatra 200 darab legújabb magyar és német könyv­vel megajándékozni sziveskedett. Dicséretre tovább és szi­ves köszönetre méltó az indítványozóknak ’s ideiglenes vá­­lasztottság’ tagjainak azon buzgó fáradozása, miszerint a’ casinok szabályait ’s egyéb előleges készületeket rövid idő alatt olly móddal elkészítették, hogy már folyó hónap’ Tes­kén a’ nagy számú részvényesek által közgy­űlés tartat­­h­aték. Hol is, mindenek előtt a’ dr. Ötvös Ágoston által elkészített, ’s az ideiglenes választottsági tagok által igen kevés változással helybenhagyott rendszabályok felolvas­tattak, ’s egy két pontbeli változással megerősíttettek. Azu­tán a’ minden testületnél elkerülhetlenű­l szükséges tisztvi­selők választattak titkos szavazás által a’ következő renddel: I­g­a­z­g­at­ó­k: Veszprémi Pál apát. és őrkanonok: Láng Fü­­löp várnagy, és Szoboszlai Tóth György. Választottsági tagok betűrend szerint: Andrási Antal, Csíki István, Iránfi Károly, Erdélyi János, Erőss Sándor kan., Fogarasi Sámuel, Janki Antal, Orbán István, dr. Ötvös Ágoston, Pál Ferencz, Poklosi György, Tar­tier Ferencz. Jegyző: Elekes Károly. Pénztárnok: Mihelyes Sámuel. Gazda: Lukács Antal.— Brassóban apri lékén szentelteték fel a’ lutheránus egyház­ban Buchholz Auguszt Károly berlini művész’ orgonája (két esztendei szüntelen munkájának gyümölcse), olly nagy­szerű mű, mellynek mása az egész ausztriai birodalomban nincsen, ’s melly az egyház’ méltóságához illőleg egészen a’ jelenkor’ ízléséhez alkalmazott goth alakban készült, 72 változással (mutatio) ellátva; több mint 50—60 ezer forintra menő költségét ezen egyház’ buzgólkodó hívei állították ki. — Kolozsv. prof. Brecht András (medgyesii születés) — ki közelebbről N. Enyeden mart. 18., 19. és 21dikén a’ városi casinóban mint hevenyész (improvisator) és rögtöni költész a’ feladott tárgyakra minden készület nélkül tüstint minden­nemű versekben a’ hallgatók’ bámulatára és teljes megelé­gedésére hevenyészett—jelenleg itt van Kolozsvárit, ’s ajánlja magát a’ nagyérdemű közönségnek pártfogásába, addig is, mig közelebbről a’ városi tánczteremben magát kö­zönségesen hallatni kívánja. —Koloszvártt néhány nap előtt egy polgárnő eszreveven, hogy kisded, harmadfél éves le­­ánya egy tele fazek tejet kezébe von ’s abból inni szán­dékozik, azt hirtelen kezeiből kiragadd, mire a’ kisded le­ány ijedség’ következésében azonnal halva rogyott a’földre. —A’ Hírnök' idei 26dik számában közlött kolozsvári levélben az Alsó-Fejér vármegyei közelebbi tisztújításról közlött tu­dósítás’ kiegészítésére ’s némi igazítására, egyszersmind a’ pártszellem által történhető minden balramagyarázásoknak eltávoztatására szolgáljon annak megemlítése, hogy a’ fő­­ispány úr a’ nem törvény’ értelmében választott tiszteknek általa el nem ismerhetését kijelentette ugyan, de azon hoz­zátétellel, hogy a’ közigazgatás’ meg nem akasztásáért, addig, mig a’ főméit, kir. főkormányszékhez ezen dolog felhatand, ’s onnan rendelés létetik, kénytelen eltűrni az újonnan vá­lasztott tiszteket. Alost már minekutána a’ főméit, kir. fő­­kormány a’ választásokat megsemmisítette, a’ főispány ur a’ megyei hivatalokat helyettesítés által kipótold. — Szóbeli­ből a’ Sicbenbürger Wochenblatt’ egyik levelezője igy ír: „Városunk’ szépítése gyorsan halad elő. Néhány év óta több házat látunk izletesb alakban emelkedni, ’s örülünk, hogy az alváros’ főutczáin kövezeten és igy száraz lábbal me­hetünk, ’s felfordulás’ félelme nélkül kocsizhatunk. Jelen­leg arról gondoskodnak, hogy czélszerű intézmények létes­senek, miszerint ezen, évről évre mindinkább szépülő vá­rosban egyszersmind szabadabban léle­zhessünk. E’ végre a­ régi tornyok’ és bástyák’ lerombolásához fognak, mely­­lyeknek ránk nézve csak mint előbbi századok’ emlékeinek lehet még némi becsük, de általok elzáratunk a' közel he­gyek felőli tiszta ’s egészséges levegő’ közvetlen eldeleté­­tők Jó kezdet tétetek már a’ délszaki bástya’ egy részének’s a’ rajta volt úgynevezett Heltauer-toronynak lepusztításával; mi által városunk a’ vásárra jövő fás­ szekerek’ állására igen alkalmas, szép és tágas helyet, ’s a’ főutcza fölötte nyájas tekintetet nyer. Kívánatos, hogy ezen dicséretes kezdetnél csupán meg ne állapodjanak, hanem egymás után valameny­­nyi bástyák ’s az ezeken emelkedő tornyok, számtalan de­nevér’, gaz’ és szemét’ tanyái, minél előbb leromboltatná­nak. De mi egy kevéssé a’ régiségek’ fölöttébb­ szereteté­­ben szenvedünk, ’s nehezünkre esik, attól, mit őseinktől öröklénk, megválnunk, habár ennek czélszerűtlensége vi­lágosan szemeink előtt fekszik is.44 Ausztria. A’ cs. kir. hadseregnél következő változások történtek: Előlépettek, gén­eralőrn­agyokká következő ezre­desek: Bossard Károly, Rothkirch gróf’ 12. sz. gyalogez­redéből; nemes Zimmer András, az árkász­ kar’ parancsno­ka, Lövvenkroni Bienefeld Ferencz, Baillet de Latour gróf’ 28. sz. gyalogezredéből, és Gaisruck Alajos gróf, toscanai nagyherczeg’ 4. sz. nehéz lovasezredéből. Ezredesekké következő alezredesek: Rousseau d' Happancourt Leopold, Wacquant báró’ 62. sz. gyalogezredéből general-parancsno­­ki segéd Magyarországban, Paumgartten báró’ 21. sz. gya­logezredéhez, másod ezredesnek. Alezredessé: Lau­terbach József, őrnagy az első pattantyusezredben, saját ezredében. Őrnagyokká következő gyalog- és lovaska­pitányok : Kermpotich Gáspár, liecai 1. sz. határszéli gya­logezredből, a’ szluini 4. sz. határszéli gyalogezredhez; nemes Schönholz Ferencz, a’ péterváradi 9. sz. határszéli gyalogezredből, az ogulin-határszéli 3. sz. gyalogezred­hez; Rampelt Lénárd, a’ 11. sz. székely­ huszárezredből, ezredében; Pointner Antal, a’ tűzművész-karból, az lső pattantyusezredhez; Alsó-Szopori Nagy László, a’ főszál­­lásmesteri karból, ugyanott, és Deya Dusino, Bertoletti bá­ró’ 15. sz. gyalogezredéből zárai helyőrnaggyá. Müllenaui Mül­er András, az lső pattantyusezredbeli alezredes, a’tót­országi helybeli pattantyuskerület’ parancsnoka lett. N­y­ui­gal máz­tat­tak: Ezredesek: Negroni di Ellő Antal, a’ lo­vas rendőrségi ezred’ parancsnoka, general-őrnagyi cha­­racterrel; Czirik Vincze, Vilmos porosz király’ 10 sz. hu­szárezredéből. Katzendorf­er Gottfried, alezredes Paum­gartten báró’ 21. sz. gyalogezredében, ezredesi character­­rel. Őrnagyok: Katona Márton, Ferencz­ Károly Főher­­czeg’ 52. sz. gyalogezredéből; Baky Imre, a’ 11. sz. szé­kely­ huszárezredből, és Meszela Antal, helyőrnagy Man­­tuában, alezredesi characterrel; továbbá Schirnding Ven­­czel báró, a’ szász király’ 3. sz. vasasezredéből. Lovas- és gyalogkapitányok: Berchtold Sebestyén, a’ magyarországi helybeli pattantyúskerületből, őrnagyi characterrel és nyűg­­pénzzel; Biró Károly, a’ 14. sz. első székely-határszéli gya­logezredből, Huszty István, a’ würtembergi király’ 6. sz. huszárezredéből, és Eckhardsburgi Eckhard András, hely­kapitány Józsefvárosban, őrnagyi characterrel. Neugebauer Gáspár báró, nyugalmazott alezredes, ezredesi charactert nyert. Zichy-Ferraris Emánuel gróf, számfeletti őrnagy az iső sz. Császár-huszárezredben, lemondott. Csorich Antal, Wellington herczeg’ 42. sz. gyalogezredebeli ezredes, mint nagybátyjának Monte-Cretoi báró Csorich Ferencz altábor­­nagynak fogadott fia, legfensőbb engedelemmel, ennek báróságát és praedicatumát öröklötte. Idegen rendeket ’s legfelsőbb enged­elmet azok’ viselhetésére nyertek: Lilienbergi gróf Vetter Venczel, főszertármes­­ter, ’s polgári és hadi parancsnok Dalmatiában, továbbá Fürstenwürther Károly báró, mantuai várparancsnok, és Paulucci delle Ronco de Hamilkar marquis (aladmiral) tenge­ri főparancsnok, altábornagyok, a’ pápai Sz.-György-rend’ nagykeresztjét. General-őrnagyok: Auersperg Károly gróf, brigádos Olaszországban; Hesz Henrik lovag, brigádos Mor­vaországban ; Vocher Gusztáv, brigádos Alsó-Ausztriában; Zanini Péter, az udvari hadi tanácsnál; Schönhals Károly, a’ fő hadi segéd’ ügyei’ igazgatásával megbizott Radeczky gróf tábornagynál, és Martini Antal lovag, brigádos Olasz­országban, a’ pápai Krisztusrendet. Lippi Rodiczky Károly, vreixelburgi báró, a’ német szövetséggyűlés’ katonai kö­zépponti biztosságának meghatalmazottja M. m. Frankfurt­ban, a’ dániai Danebrog-rend’ középkeresztjét; és Gais­­ruk Alajos gróf, brigádos Gallicziában a’ toscana-nagyher­­czegi Sz.-József-rend’ középkeresztjét. Ezredesek: Hanus­­falvi Petrich Zsigmond, a’Császár-vadászezredből, az udv. haditanács’ referense; Cordon Ferencz báró, Wimpfen bá­ró’ 13. sz. gyalogezredéből; Bródy Hugó, Geppert báró­ 43. sz. gyalogezredéből; továbbá alezredesek: Ehrenbergi Stanoevics János, a’ főszállásm­esteri karból; Ankenwaldi Strobl Károly, a’ 9. vadászzászlóal’ parancsnoka; Egritten Auguszt báró, a’ szász király’ 3. sz. vasasezredéből, segéd az udv. haditanács’ elnökénél; Tolnai gróf Festetics La­jos, szárnysegéd Radeczky gróf tábornagynál, a’ pápai Sz.­­György-rend’ középkeresztjét. Rudtor­fer Ferencz lovag, Baillet de Latour gróf’ 28. sz. gyalogezredéből az orosz cs. Sz. Wladimir-rend’negyedik osztályát. Őrnagyok: Corronini János gróf, Wacquant’ báró’ 62. sz. gyalogezredéből, szol­gálattevő kamarás Ferencz­ Károly Főherczegnél; Zichy- Ferraris Viktor gróf, a’toscanai nagyherczeg’4. sz. nehéz-lo­vasezredéből, a’ cs. kir. követségnél Rómában; Hannb­ali Haymann József, Richer’ 14. sz. gyalogezredéből, és Alsó- Szopori Nagy László, a’ főszállásm­esteri karból, a’ pápai Sz.-György-rend’ középkeresztjét; Giebelstadli és Darstadti Zobel Tamás báró; továbbá kapitányok: Kohl Ferencz Ferencz­ Ferdinand Főherczeg’ 32. sz. gyalogezredében; Hel­ler Lajos, Rukawina’ 61. sz. gyalogezredében; Schneider József az­lső sz. Császár-gyalogezredből; nemes Ruckstuhl Antal, Paumgartten báró’ 21. sz. gyalogezredéből; Benedek Lajos, a’ főszállásm­esteri karból; másod kapitányok: Pöschl Károly Wad­et báró’ 4. sz. gyalogezredében; Coudenhofen Henrik gróf, a’ szász-coburg-gothai herczeg’­lső sz. dzsidás­­ezredéből; főhadnagyok: Hoyer Károly, Paumgartten báró’ 21. sz. gyalogezredéből, Stiller József, Kinsky gróf* 47. sz. gyalogezredéből, Hum­pe József a’ 9. sz. vadász-zászlóalból, Reichetzer Rudolf az lső sz. Császár-könnyű-lovasezredből, és Wenkheim Károly gróf, a’ szardíniai király’ 5. sz. huszár­ezredéből, a’ pápai Sz.-György-rend’ kiskeresztjét; Borber Tivadar báró, Paumgartten’ 21. sz. gyalogezredéből a’ po­rosz kir. Johannita-rend’ kiskeresztjét; továbbá alhadna­gyok: Forrer Henrik, Kinsky gróf’ 47. sz. gyalogezre­déből, és Umlauf József az 5. pattantyusezredből, a’ pápai Sz.-György-rend’ kiskeresztjét. (Wiener Zig.) Tolstoy gróf, az orosz nagyherczeg-trónörökös’ egyik segédtisztje, apr. 11 kén Hágából Londonba megérkezett, a cs. magassága f. h. 24kéig bizonnyal elérkezik. (Globe.) A’párisi­­Moniteur apr. 21ről következő telegrafi hi­vatalos tudósításokat tesz közzé: 1) „London, apr. 19. este 6 órakor, Francziaország’ követe a’ londoni udvar­nál, a’ külügyek’ ministeréhez. Az elhatározó egyez­kedések B­e­l­g­i­u­m­n­a­k h­o­ll­a­n­d­i­á­t­ó­l­i elszakadá­sa iránt épen most írattak alá a’ c­o­n­f­er­e­n­ti­á­­ban. 2) London, apr. 20dikán reggeli 4 órakor. Sir R. Pee­­­nek Russell lord’ Izlandot illető indítványá­ra tett mód­osít­vány­a az alsó házban 22 szótöbb­­séggel (318al 296 ellen) félreve­tt­etett.4) Az alsóház’ kapui és folyosói április’ tékén jóval az ü­­lés’ megnyitása előtt telve valónak kandiákkal, kiknek se­rege 4 óra felé már annyira növekedett, hogy a’ követek alig juthattak rajta keresztül a’ terembe. Russell lord és több más szabadelv­ű tag, mihelyt megismertettek, élénk örömkiáltásokkal fogadtattak. Hasonló üdvözletben része­sült O Connell, midőn a’ Palace-Yard­ on kocsijából kiszáll­ván, a’ ministerium’ részére általa gyűjtött kérelmek’ súlya alatt az alsóház’ palotája felé nem annyira ment, mint in­kább tántorgott. Jobbjában egy iszonyú nyaláb, kemény pa­pirosba tekerve, baljában egy nagy iszák, mind a’ kettő ké­relmekkel tömve, a’ ház’ kaczagása közben jutott el helyé­re. Eleinte több más tárgyat illető kérelmek nyujtattak be, de az este’ egész érdekét a’ nagy ministeri kérdés foglalta el, más egyebre nem vala figyelek A’ hírlapok egyenkint felhozzák mindazon számos kérelmeket, mellyek az utóbbi hetekben Izland’ külön részeiben a’ mostani igazgatás és ministerium mellett határoztattak ’s mellyekből csak maga Shiel­er 39-et nyújtott be Tipperary grófságból 23,000-nel több alai­t névvel. Végre fölkelt Russell lord ’s igy kezdé beszédét: ,,A’ folyó év’ mart. 21dikén a’ lordok’ háza egy külön biztosság' kinevezését határozó, Izland’ állapotjának megvizsgálására 1835től fogva, tekintve az ott ezóta elkö­vetett vétségeket és bűntetteket, mellyek az ország’e’részé­ben életet és vagyont koczkáztattak. Uraim, én kötelességem­nek tartottam, nézetemet e’ határozat felől e’ ház előtt mind­járt más­nap kimondanom ’s jelentenem, hogy szándékom, e’ háznak szavazatát kikérnem azon rendszer felett, mely­­lyel mi eddig Izlandot kormányoztuk. Indítványom’ fontos­ságát mind Izlandra mind egész országra nézve nem szük­ség bővebben fejtegetnem. Tamoworth’ tisztelt követe (Peer Robert) jónak látá, indítványomhoz egy mellékjavaslat mit je­lenteni. Ebben az én indítványom ellen az hozatik fel, hogy az csak egyoldalú szavazatot kíván a’ végrehajtó hatalom’ politikájának helyeslésére. De igen természetes oka annak, uraim, miért kívánom én a’ ház’ véleményét politikánknak csak egy része felett, épen az, mivel a’ másik ház’ hatá­rozata politikánknak csupán csak ezen egy részére vonatko­zik. (Halljuk!) Bocsásson ki a’ lordok’ háza, ha neki tet­szik, kormányunk’ politicájának egyéb részei felett gán­csoló határozatot, akkor én minden bizonnyal lehetetlen­nek fogom tartani, hogy a’ mostani ministerium kormányon maradjon, hanem ha bizonyossá tétetünk a’ felől, hogy e­­zen ház (a’ követek’ háza) bizodalom­mal van irántunk po­­liticánk’ egyéb részeire, illetőleg tehát egész politicánkra nézve is. (Halljuk! halljuk!) Ha a’lordok’háza különösen az én osztályomat, t. i. a’ belü­gyek’ osztályát, akarja kér­désbe vonni, akkor én teljesen kész vagyok, vele el me­zőn szembeszállani. Mi a’ gyarmatügyeket illeti, most úgy­is ném­elly rendszabályok már a’ háznak elejébe terjesztet­tek, ’s még többek fognak, ha szükség, előterjesztetni, mellyek alkalmat adandnak gyarmatpoliticánk felett hatá­rozni. Ha külpoliticánkat akarják a’ lordok megtámadni, nemes barátom, a’ külügyek’ statustitoknoka, nem fog a’ vitatások elől elrettenni. Továbbá, ha a’ belga kérdésbeni viseletűnket akarják roszalni, melly kérdés Európát há­borúba keverni fenyegeté, de mellynek békés megoldása most olly közel van: ez iránt, reméltylem, mindennemű kér­désre készek vagyunk felelni. (Hangos tetszés a’ m­inisteriek’ részéről.) Azzal is vádolnak, mintha mi a’Francziaország és Mexico közötti vitában némiképen nemzeti becsületünk­nek csorbulását szenvedtük volna el. (Igenis! az oppositio* részéről.) Oh e’ pontra az én nemes barátom (Palmerston lord) diadalmasan tud felelni! Végre, ha tisztelt barátom­nak, a’ keletindiai ügyhivatal’ elnökének, tiszti körét akar­ják megtámadni, akkor ő meg fogja mutathatni, hogy a’ kormány a’ keletindiai ügyekben sem­ hanyagolta el a’ brit érdekeket, ’s hogy mindent megtett a’ háború’ elkerülésére. Támasszatok bár vádakat a’ politicának mindezen részei fe­lett; de mielőtt azokba fognátok, szükségtelennek látom, e’ dolgokat e’ házban vitatás alá vonni, mi azonban legke­vesebbé sem félelemből történik. (Halljuk!)44 (Vége következik.) Az alsóház’ april. 16kai ülése’ folytában S. Her­bert, Conolly ezredes és Lucas urak a’ ministerium ellen—, sir W. Somerset és Henri Grattan mellette szólottak. Kevés­sel éjjeli 1 óra előtt a’ vitatkozás ismét elhalasztatott, mi­után előbb a’királyi főügyvéd még egy ,,a’ lázasztó egyesü-

Next