Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1839-11-04 / 88. szám
ott töltötték. Ma délelőtt különféle udvarlásokat fogadott el a’ statuscancellár eggsége,’s délután b. Rotschildnal fog ebédelni. . .. . A* frankfurti „Oberpostamtszeitung“ ezen fogattal „A’ középponti szövetseghatóság“ következő czikkelyt közöl: „Az itteni szövetséggyűléselnöki könyvműhelyben ezen most jelent meg egy „Elő terjesztése a’ lázadási czimboralapok miatt ujabb időkben Németországban tett nyomozások jó eredményének. A’ két fő szakasz’rovatai ezek: 1. A juliusi zendülés’ visszahatásától fogva a’ frankfurti dulongás nemsükerültéig (april. 3. 1833) 11. Lázadási czimboraságok a frankfurti dulongás után. A’ második fő szakasznak három al osztálya van: 1) a’ férfiszövetség; 2) Hessen nagyherczegségbeni csinyok; 3)a’menekvők’fondorlatai kullóidon, az ifjú Europa; az ifju Németország. Az előterjesztés végén ismertetik, mikép a’ 23 német szövetséges tartományban ezer nyolcz száz vádlott ellen folytattatok nyomozás. Meg van említve továbbá, mikép az april.sikai merényre vonatkozott összeesküvés, a’ fölségárulási suhanczos (burschenschallieh) összeköttetések , a’ férfiszövetségben s az ifju Németországban részvétel miatt bizonyos szamu személy ellen bírói halálos ítélet hozaték, fejdelmi kegyelmezéseknél lógva mindazáltal foganatba nem véteték. Továbbá ez mondatik- Hogy a’ fönálló viszonyok’ fölforgatására minden jognak,”a’ fejedelmekének ’s jobbágyokénak, a’ koronái szintúgy mint magányos birtoknak megtámadására elszánt part az itelőszékek’ komolysága által józan eszméletre vezettetett volna, nem állíthatni. Az előterjesztés mutatja, hogy résznyire a’ nyomozások’ folyamának s iteletek, hozatalának ideje alatt a’fondorlat nem csak folyvást űzetek, hanem növekedett is.Ugyanazon czél’elérésére szakadatlanul munkáltatik. A’ partnak csak úgy lehet jelentősege, ha lénye meg nem ismertetik, ha igyekezete támaszpontra talal a’ cselekvények’ nemismeréséből eredő hanyagságban, ’s ha a’ czeljára nézve önmaga által szánt szándékkal, mások által pedig tévedőleg terjesztett czalódás elfogadtatást nyer. De semmiségébe fog omlani, legalább a’haza iránti terveire nézve, ha a’német nemzet el nem fordítja róla szemet, hanem látja, hogy kicsoda és mit akar, egyszersmind pedig kárhoztató véleményének erejét ellene fordítja.“ Törökország, Alexandria, oct. 6. Azon feszültség, melly Ibrahim basa és Szolimán basa (Selves) közt egy idő, különösen pedig a’ nesbii ütközet óta uralkodott, végre ezen utóbbinak kegyelemből teljes kiestet voná maga után. Az Avitabban parancsnoksága alatt volt csapatok Ibrahim’ rendelésére teljesen elhagyák őt ’s máshol szállották meg, úgy hogy Szolimán elhagyatva maradt, ki, mint mondják, Saida melletti jószágaira vonult vissza. Ezen hidegültség’ fő oka Ibrahim basa’ irigysége, ki meg nem bocsáthata amannak, hogy a’ nesbii csata’ szerencsés kimenetele az erről szólott tudósításokban a’ hitehagyott (renegát) vezér’ tehetségeinek tulajdoníttaték. Petit franczia tiszt’ levele, mellyet majd minden ujságlapok közlőttek, nem kis befolyással volt Szolimán basának kegyelemvesztésére, így van egyébiránt dolga minden itt szolgálatban levő európainak, mihelyt szükség nincs rájuk, mindjárt menekedni iparkodnak tőlök. Minthogy egyébiránt Mehemed-Ali igen sokat tart Szolimán basa felöl, nem fogja egész mértekben magára ölteni fiának ellene viseltető idegenséget. Alexandria, oct. 7. A’ franczia postahajóval megérkeztek Konstantinápolyból oct. 4ikén az alkirálynak altala igen óhajtva várt hivatalos tudósításai. E’ napon Kafr-Magyarban volt. A’ levelek’ átolvasása után igen derültre valtozók arczulata is fölszólalt: „A’szultán és szultanne egyiránt hajlandók hozzám, és Choszrew nem sokáig tarthatja meg állomását, mert mindinkább gyűlöletessé válik.“— Az ausztriai főconsul kihirdetteté földjeinek, hogy az ausztriai kormány hozzá állott a’ Francziaország ’s Anglia által Törökországgal az egyedárusság’ eltörlése végett kötött kereskedési szerződéshez, s hogy e’ szerződés haladéktalan sükeresíttetni fog. — A’ nép között azon hir szállong, hogy ozmán biztosok érkeztek légyen ide azon küldetéssel: gyilkolnak meg Mehemed Alit. Midőn az alkiraly Kaír-Mavon (falu a’ Nil mellett) keresztülutazott, meghalld, hogy két arab épen akkor terjesztgete azon hirt. Ezen annyira megütközék, hogy tüstint megparancsolá ezen arabok’iefejezteteset, minek következtében e’ két személy nem sokára kivégeztetek. 137579] Concursus. 6) Az uszoki vám- és harminczadhivatalnál Galicziában az ideigleni ellenőr-hivatal megürülvén, betöltésére csődület rendeltetik i. e. december’ 9kére. Ezen hivatallal össze van kötve : 400 írt. évi fizetés, szabad szállás és 300 frt. bánatpénz’ letétele. Kik ezen hivatalt elnyerni akarják, az érintett idő’ lefolyta alatt, szokott kérelemleveleiket nyujtsák be a’ cs. kir. jambori egyesült kamarai igazgatósághoz. Ezen állomás’ elnyerésére megkivántató feltételek ezek: a’ vám- és harminczadi manipulatiók’ ’s a’két honi nyelv’ tudása és feddhetlen életmód, melly felöl valamint az eddig viselt hivatalokról, elégséges bizonyítványokkal legyenek ellátva, szükséges. (3) Koronás javak megkaphatók. A’ am. m. kir. udv. Kamara’ rendeléséből ns. Baranya megyében fekvő Petrovszky-féle, koronára szálló javakhoz tartozó bikali, köblingi és maróczi javak, kir. adományképen megkaphatóknak hirdettetnek, mellyekért bárki, akár egyetemben akár elválasztva, egyenkint folyamodhatik. Ezen javak’ letrészei és becsárai megtekinthetők Bécsben a’ nm. egyesült Kamaránál, Budán a’ nm. m. k. udv. Kamaránál; azonkívül Pécsett az ottani k. sóhivatalnál ’s a’ mindszenti uradalom’ kormányzó ügyvédjénél, Horváth János urnál, valamint a’ javak’ helyszínén , hol a’ megtekintés szinte bárkinek is szabadlában áll. Kik a’ fenérintett javak’ egy részét, vagy azokat egyetemben megkapni óhajtanák, adományt kérő leveleiket elhatározottan kijelentett nyilatkozásuk mellett legfölebb jövő 1840. évi januar. végéig vagy az egyesült Kamarához Bécsbe, vagy a’ magyar k. udv. Kamarához Budára annál bizonyosabban és okvetlen benyújtsák, mivel legfelsőbb parancsnál fogva későn érkező vagy bizonytalan értelmű nyilatkozványok tekintetbe nem vétethetnek , hanem egyenesen visszautasítandók. Buda, oct. 30. 1839. (*30)) . Epén most jelent meg ’s az Athenaeum’szerkesztő-hivatalában (zöldfa-utcza, Jankovics-ház, 262 szám 1. emel.) és minden pesti ’s pozsonyi könyvárosnál megszerezhető. Szózat a’ pesti magyar szinház’ ügyében. Bajzától. Tartalma: I. Általános eszmék. — II.Kelle a’ magyar színházat országosan pártolni? Hl-Operák és színdarabok.— IV. A’pesti magyar színház’ országos pártoltatásáról. — V. A’ pesti színház pártolása érdekében áll a’ legtávolabb lakó hazafinak is. — VI. A’ koldulásokról. — VII.Alaptőke. — Vill. Igazgatás. — IX. Igazgató. — X. Színházi épület. — XI. Eredeti színművek’ jutalmazása. XII. Országos ellenőrség. — XIII. Színésztársaság’ törvényei. — Ara 40 pgo krajczár.(2) Elégj. Hóma, oct. 17. Némi beszédre szolgáltatott alkalmat az itteni christinok által múlt héten spanyol nemzeti templomukban tartatott azon ünnepélyes mise , mellyben halakat adtak az egeknek, hogy hazájukba ismét visszatért a’ béke. A’ don Carlos' meggyőzetésén való örömükben adni szándéklott „Te Deum’“ megtartása nem engedtetek meg nekik. — Tegnap este érkezett ide Berry Kyne férjével és számos kíséretével együtt Nápolyból. Mint mondják, csak kevés ideig fog itt mulatni, hogy éjszakán teendő utazását még a’ tel’ bekövetkezte előtt végezhesse. — A’ herczegnek Ifordeauxból ide utazása felől itt még semmi bizonyosat nem tudni. A’ hollandi generalstatusok’gyűlését oct. 21 ikén délutáni egy órakor nyitá meg a’ király ő fölsége. A’schweizi határon a’ Dijonból Genfbe vezető úton, a’ franczia részről egy uj erőség fog építtetni az úgynevezett „Passage des Rousses“-nal. Magyar hírlapok’ heti szemléje. Octob. 21 — 27. Az Athenaeumban érdekes czikkelyek: „Vázolatok a’ magyar népiség’ (polgáriság ?) történetéből“ Horváth Mihálytól, és „Előeszmék a’ jogphilosophiához“ Fogarasi Jánostól. Ez utóbbi, igen is eredeti philosophia’ ismertetésére szolgálhatnak a’ következők: 5. Világ — vívó , azaz küzdő lények’egysége; anyag — anya adta, anya szülte; szellem , szellemi, azaz valami hasonló a’ szellőhöz, a’ láthatatlanhoz; Istennős tevő én, azaz legfőbb munkásságé én ; emberi én-ber, azaz én a’ szellem , bér vagy bar (barom) az anyag; elme, élő-mi, azaz élő valami a ’stb. Ezekből láthatni, hogy e’philosophiaa’ philologiából, névszerint „a’ magyar nyelv’ metaphysicájából“ nőtt ki ,s igy a’ sajátképi philosophusokat aligha ki fogja elégíteni; de mint magyar termék az önálló honi philosophálás’ körében mégis minden figyelemre méltó. A’ Figyelmezőben Vásárhelyi Pál köztiszteletű hydraulánk, ösztönöztetve a’ Századunkban megjelent minden tekintetben jeles „alföldi levelek’“ írójának némelly kérdései által, hajózható folyamink’ országos szabályozásának fő fontosságú tárgyában a’ többi közt ekkép nyilatkozik: „O cs. k. Főherczegsége fens. Nádorunk’ ’s a’ nm. m. k. Helytartótanács’ bölcs gondoskodásának köszönhetni, hogy nagyobb része a’ megkívántaté előleges munkálatoknak össze van állítva. A’ Dunáról ugyanis, Petroneltől Austriában, Magyarországon keresztül egész Cserneczig Oláhországban, olly térkép van készen, mellynél teljesebbet, tökéletesebbet ’s talán szebbet aligha más ország bir előmutatni. A’ Tisza’ vize is nagyobb részt papiroson van már, ’s vízszínesve (libellálvá) Tokajtól Szegedig. A’ Körös és Berettyó’ vizénél már 17 év előtt készültek el az előmunkálatok. A’Garan, a’ Szamos, Bodrogh , Ungh, Latorcza, Laborcza szinte már elébb vétettek fel; igy a’ Rába, Rábcza, részint a’ nemes vármegyék’, részint szinte a’ nm. m. k. Helytartótanács’ rendeletéből a’ m. k. építési főkormány’ hozzá járultával. Ns. Torontál vármegye, a’ Marosnak megyéjéhez eső részéről, rendes mérnöke által, szinte készíttetett egy jó, haszonvehető térképet. A’ melly folyóknak pedig egész kiterjedésükben térképe még nem léteznék, azoknak legalább alsóbb része, meddig tudnillik a’ két fő recipiensnek, a’Dunának és Tiszának , hatása terjed, ismeretes. Ezen szép előmunkálatok’ birtokában lévén az ország, ’s kezelésük a’ m. k. építési főkormányra bízva, ha már az ország’ gyűlése talán egy országos küldöttséget bizamlana meg olly utasítással, hogy a’ k. Helytartótanáccsal egyetértésben munkálódjék: úgy vélem, ez úton a’folyók’szabályozási mód- és rendszere a’ legegyenesben ’s legczélszerűbben fog meghatároztathatni, ’s a’ tárgy azon tiszta világban feltűnhetni , mellyben azt, és pedig méltán, a’ levél’ írója, igen érdekes czikkelye’ értelme szerint, látni óhajtaná. Közönséges és megrögzött vélemény, hogy a’ vizszabályozásoknak alulról felfelé kell történni; s így a’ magyarországi vizeknél a’ fő recipiensen a’ Dunán kezdve, a’Tiszát, Szávát, Dávát, Marost, a' Körösöket ’stb. folytatva. Ezen elv, úgy látszik, a’ lecsapolásoknál követni szokott módtól vonatott el, hol az nem csak czélszerű, de az egyetlen is; ’s nevetségnek tenné ki magát, ki valamelly lapost kiszárítani szándékozván , annak felső részén kezdené a’ csatornázást. — Számos évvel ezelőtt, midőn a’ Sebes-Körös’Sárrétének lecsapoltatása megindíttaték, egy szerencsétlen javaslat szerint a’ csatornának ásatása, ki hinné! csakugyan felülről lefelé vétetett munkába ,s ez lett dolog; de hogy az első árvíz annak nagy részét iszappal eltemette , szinte lett dolog. Már, ki csak ezen egy példának szemmel látó tanúja volt, pedig volt számos, által kelle látnia, hogy a’ czél csak úgy érezhetik el, ha a’ szárító csatorna’ ásása alulról felfelé folytattatik. Több hasonló botlás történhetett máshol is, ’s innen magyarázható azon osztatlan zaj .Alulról kell a’ vizek’ szabályozását megkezdeni.“ Hogy ezen elv általánosnak hirdettetett, ’s alkalmazása a’ folyókra, minden kivétel nélkül egy szólván kiterjesztetett, ez által az eddig a’ vízszabályozási tárgyaltatásoknál tapasztalt akadály- ’s hátramaradásoknak alapja vettetett. Mert, ha a Bodrogh, Körös, Maros’ ’stb. folyóinál bármelly rendezési tárgy megpendítetik, az ellenfél a’ Tisza’ vize’ szabályozását sürgeti, ha pedig a’ Tiszánál jön az szóba, akkor a’ Duna, mint fő recipiens, áll útjába, így mellőztettek el gyakran a’legszükségesb vizi igazítások, ’s ha valamelly k. biztos itt ott egy átvágást kiküzde is, az 10—20 évi vívásnak való eredménye. Ha jól meggondoljuk, hogy ezen, első tekintetre természetesnek látszó vízszabályozási rendszer, ha azt szorosan követnék, a magyarországi folyók szabályoztatását egészen megakasztaná, mivel szerinte a’ rendezést a’ Fekete Tengernél kellene kezdeni vagy — ha alkunak hely engedtetnék — legalább is a’ vaskapui szűrtek’ széthányatásával, mi, a’ mint már az Athenaeumban is bizonyitom, a’ lehetetlenségek’országába tartozik: úgy hiszem óhajtásunkat teljesítendi, ki e’ nézet’ alaptalanságának megmutatására törekszik, mi, ha sikerül, a’ vízszabályozási vállalatok, egy igen terhes ’s alkalmatlan bilincstől megmenekedvén, szabadabb mozgást nyerendenek. Lássuk, mikép boldogulhatunk. Hogy félre ne értessem, szükség megjegyeznem, mikép vannak esetek, hol az alulról felfelé eszközlött szabályozás czélszerű; itt tehát csak az elvnek általánosságát akarom ledönteni. A felhozott nézet mellett közönségesen két egymással össze nem egyeztethető okkal harczolnak. Az egyik fél haszontalannak és következésnélkülinek tartja a’ szabályozásra fordított munkát, mielőtt vagy a’recipens, vagy ugyanazon folyónak alsóbb részei rendbe nem hozatnak; vagy is, mint az a’ fél érti, míg a’ recipiensnek vízállása alább nem szállíttatik; a’ másik fél (az alsóbb vidéki lakosok) pedig azon panaszkodik , hogy „rája eresztik a’ vizet“. E’ két állítás nem fér össze; mert hogy következés nélküli is legyen az átvágás, ’s az alsóbbakra mégis ráeressze a’ vizet, világos ellenmondás“... ’stb. Az egész czikkely’ figyelmes átolvasását ajánljuk mindazoknak, kiket az legközelebbről illet; tárgy, honi műipari, kereskedési és törvényhozási tekivetben alig lehet fontosb és korszerűbb mint ez. A’ Honművész játékszíni referádjai közt ezeket olvassuk: „Kolozsvárit, sept. 19., a’ Notre-damei harangozó jött szilire. Ref. nem tudja tisztán, miként szebb hatásé e’ darab? rósz anyával e , ’s jeles Eszraeraldával ? vagy pedig jeles anyával és rósz Eszmeraldával? mert volt szerencséje a’múltakban úgy, a’ jelenben pedig igy tapasztalni. Déryné Eszmeralda’ szerepében játszott,s első megjelenésekor hoszadalmas tánczával mulattatá a’ közönséget. — Kecskés (Quasimonio) játékán kívül azért is rovást érdemel, mért ejté el a’ szegény Eszmeraldát, ki elájultából fölébredni és futni kénytelenittetett? De Kecskés erre, azt hiszem, ha felelnie kellene, jó részint meg tudna felelni, még pedig kielégitőleg. No de a’ hasonlíthatlan erejű Quasimodo hogy’ lehetett olly gyenge, hogy egy kisszerű leánykát elejtsen!? Azután Futó (kapitány) Eszmeraidát jön elfogatni, ’s képzelje az ember: mégis ő az, ki Quasimodónak Eszmeraidát felemelni segít. A’ többi a’ közönségre bízatott, higyje úgy mint kell!— Füredi a’ vérbirót kiparodiázta; de meg is érdemli ám, mert gonosz ember volt Eszmeraldához. Az egészben iszonyú rendetlenség. Laborfalvi többször hivatott, valamint Kecskés is játék’ végén. Nézők elegen.“ — Déryné és tánczoló Esmeralda! Quousque tandem?! A’ Társalkodóban a’ sáros-pataki ref. főiskolának Sáros- Patakon maradása mellett buzgón nyilatkozik Oláh Miklós; kíván azonban Miskolcznak is illyen főiskolát. — Ugyanitt egy felszólítás intéztetik a’ Pesther Tageblatt' szerkesztőségéhez (némelly pesti hírei miatt), mellynek az, hihetőleg még mielőtt e’ felszólítás nyomtatva lett volna, márföldik számában tökéletesen eleget tett. Lehet, hogy még visszatérendünk e' hírekre. A’ Hasznos Mulatságok folyvást megtartják bélyegüket, mellyet 4 vagy 6 hónap óta viselnek, t. i. ollyanok mint a’ forrását be nem végzett must, mellyben különböző elemek küzdenek egymáshoz és egymástól, de mellyben uralkodó rész a’ seprő és salak; az egész pedig homályos és éldelhetetlen. A’ Nemzeti Társalkodó kisded mutatványt közöl b. Jósika Miklós’ „Isten és ördög“ czimü elbeszéléséből, ’s érdekes útleírását (Oláhország 1839ben) rekeszti be. — A’ Vasárnapi Újságban népszerű czikkely „A’ vigasztalók.“ — A’ b. Mulattatóban a’ marosujvári sóaknát ismerteti Szetyevölgyi. CSATÓ PÁL: Vámesendőségek’ haszonbérbe adása. Szabad kir. Pozsony városa’ nemes tanácsa’ részéről ezennel közhírré tétetik, hogy az itteni limavámcsendeség, a’ hozzá tartozó egyéb haszonvételekkel együtt, ismét újra három egymásután következő évekre haszonbérbe fog adatni, mellynek árverése i. e. december’ 13 ára van határozva; két módú szerződést lehet kötni: egyiket t. i. a’ régi feltételek mellett, ’s a’ másikat egy új szerződés’ fentartásával vagy visszaléphetés mellett, ha t. i. a’ bérlés’ ideje alatt a’ pozsony-nagyszombati vasút létre jö. Bérleni szándékozók a’ fenérintett napon, reggeli 9 órakor , az árverés előtt leteendő 3,452 fr. 30 kr. v. pénz mellett, valamint vagyonbeli állapotjok és feddhetlen életmódjokról ellátott bizonyítványokkal , jelentsék magokat az itteni városháznál. A’ szerződési feltételek addig is megtekinthetők a’ városi számvevőségnél. Pozsony, oct. 29-én 1839. (3) Serfőzőház’ haszonbérbe adása. Szabad kir. Pozsony városa’ nemes tanácsa’ részéről ezennel közhírré tétetik, hogy a’ városi serfözöség, újonnan hat egymásután következő évekre, haszonbérbe fog adatni, mellynek árverése hétfőre, i. e. december’ 9kére, van elhatározva, és pedig a’ felsőbb helyen megrendelt 24,150 p. forint kikiáltási árral. Bérleni szándékozók szükségkép el legyenek látva elegendő vagyonuk és erköltsisségök felőli hiteles bizonyságlevelekkel ’s a’ szükséges 24,150 p.ntnyi bánatpénzzel; kik ezen tulajdonságoknak megfelelhetnek, jelentsék magokat a’ fenérintett napon és órában a’ városháznál; a’ szerződési feltételek addig is megtekinthetők a’ városi számvevőségnél, hivatalos órákban. Pozsony, oct. 25én 1839. (*3*) POZSONYBAN, nyomtatja Schmid Antal. Széna és sarja eladandó. A’ nagyméltóságu m. kir. udv. Kamara’ kegyes helybenhagyásánál fogva ezennel közhírré tetetik, hogy tek. nemes Baranya vármegyében kebelezett Sásd és Gödre helységek közt fekvő Szent- Mártony pusztán i. e. november’ 18dik napján 2075 mázsa széna és 485 mázsa sarju, ugyanazon hónap’ 25kén pedig Iványi helységben ,S e 11 g e mezőváros mellett 653 mázsa széna, nyilványos árverés’ utján készpénz-fizetés’letétele mellett, a’ legtöbbet ígérőnek el fognak adatni. (34 Igazítás. Nem Habon (mint a’ Hírnök’ i e. 79., 81. és 82. számaiban hirdettetett), hanem Kőrösmezőn Marmarosban ürült meg a’ hasonló fizetéssel és járandóságokkal összekötött bábasági hely.