Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1839-11-04 / 88. szám

ott töltötték. Ma délelőtt különféle udvarlásokat fogadott el a’ statuscancellár e­ggsége,’s délután b. Rotschildnal fog ebédelni. . .. . A* frankfurti „Oberpostamtszeitung“ ezen fogattal „A’ középponti szövetseghatóság“ következő czikkelyt kö­zöl: „Az itteni szövetséggyűléselnöki könyvműhelyben ezen most jelent meg egy „Elő­ terjesztése a’ lázadási czimborala­­p­ok miatt ujabb időkben Németországban tett nyomozások jó eredményének. A’ két fő szakasz’rovatai ezek: 1. A juliusi zendülés’ visszahatásától fogva a’ frankfurti dulongás nem­­sükerültéig (april. 3. 1833) 11. Lázadási czimboraságok a frankfurti dulongás után. A’ második fő szakasznak három al osztálya van: 1) a’ férfiszövetség; 2) Hessen nagyher­­czegségbeni csinyok; 3)a’menekvők’fondorlatai kullóidon, az ifjú Europa; az ifju Németország. Az előterjesztés végén ismertetik, mikép a’ 23 német szövetséges tartományban ezer nyolcz száz vádlott ellen folytattatok nyomozás. Meg van em­lítve továbbá, mikép az april.­sikai merényre vonatkozott összeesküvés, a’ fölségárulási suhanczos (burschenschal­­­lieh) összeköttetések , a’ férfiszövetségben s az ifju Német­országban részvétel miatt bizonyos szam­u személy ellen bí­rói halálos ítélet hozaték, fejdelmi kegyelmezéseknél lóg­va mindazáltal foganatba nem véteték. Továbbá ez monda­tik- Hogy a’ fönálló viszonyok’ fölforgatására minden jog­­nak,”a’ fejedelmekének ’s jobbágyokénak, a’ koronái szint­úgy mint magányos birtoknak megtámadására elszánt part az itelőszékek’ komolysága által józan eszméletre vezettetett volna, nem állíthatni. Az előterjesztés mutatja, hogy rész­nyire a’ nyomozások’ folyamának s iteletek, hozatalának ideje alatt a’fondorlat nem csak folyvást űzetek, hanem növe­kedett is.Ugyanazon czél’elérésére szakadatlanul munkálta­­tik. A’ partnak csak úgy lehet jelentősege, ha lénye meg nem ismertetik, ha igyekezete támaszpontra talal a’ cselekvé­­nyek’ nemismeréséből eredő hanyagságban, ’s ha a’ czeljára nézve önmaga által szánt szándékkal, mások által pedig té­­vedőleg terjesztett czalódás elfogadtatást nyer. De semmisé­gébe fog omlani, legalább a’haza iránti terveire nézve, ha a’német nemzet el nem fordítja róla szemet, hanem látja, hogy kicsoda és mit akar, egyszersmind pedig kárhoztató véleményének erejét ellene fordítja.“ Törökország, Alexandria, oct. 6. Azon feszültség, melly Ibra­him basa és Szolimán basa (Selves) közt egy idő, különösen pedig a’ nesbii ütközet óta uralkodott, végre ezen utóbbinak kegyelemből teljes kiestet voná maga után. Az Avitabban parancsnoksága alatt volt csapatok Ibrahim’ rendelésére tel­jesen elhagyák őt ’s máshol szállották meg, úgy hogy Szoli­mán elhagyatva maradt, ki, mint mondják, Saida melletti jószágaira vonult vissza. Ezen hidegültség’ fő oka Ibrahim basa’ irigysége, ki meg nem bocsáthata amannak, hogy a’ nesbii csata’ szerencsés kimenetele az erről szólott tudósítá­sokban a’ hitehagyott (renegát) vezér’ tehetségeinek tulajdo­­níttaték. Petit franczia tiszt’ levele, mellyet majd minden ujságlapok közlőttek, nem kis befolyással volt Szolimán ba­sának kegyelemvesztésére, így van egyébiránt dolga min­den itt szolgálatban levő európainak, mihelyt szükség nincs rájuk, mindjárt menekedni iparkodnak tőlök. Minthogy egyébiránt Mehemed-Ali igen sokat tart Szolimán basa felöl, nem fogja egész mértekben magára ölteni fiának ellene vi­seltető idegenséget. Alexandria, oct. 7. A’ franczia postahajóval megér­keztek Konstantinápolyból oct. 4ikén az alkirálynak altala igen óhajtva várt hivatalos tudósításai. E’ napon Kafr-Ma­gyarban volt. A’ levelek’ átolvasása után igen derültre valto­­zók arczulata is fölszólalt: „A’szultán és szultanne egyiránt hajlandók hozzám, és Choszrew nem sokáig tarthatja meg ál­lomását, mert mindinkább gyűlöletessé válik.“— Az ausztriai főconsul kihirdetteté földjeinek, hogy az ausztriai kormány hozzá állott a’ Francziaország ’s Anglia által Törökország­gal az egyedárusság’ eltörlése végett kötött kereskedési szer­ződéshez, s hogy e’ szerződés haladéktalan sükeresíttetni fog. — A’ nép között azon hir szállong, hogy ozmán bizto­sok érkeztek légyen ide azon küldetéssel: gyilkolnak meg Mehemed Alit. Midőn az alkiraly Kaír-Mavon (falu a’ Nil mellett) keresztülutazott, meghalld, hogy két arab épen akkor terjesztgete azon hirt. Ezen annyira megütközék, hogy tüstint megparancsolá ezen arabok’­iefejezteteset, mi­nek következtében e’ két személy nem sokára kivégeztetek. 137579] Concursus. 6) Az uszoki vám- és harminczadh­ivatalnál Gali­­cziában az ideigleni ellenőr-hivatal megürülvén, be­töltésére csődület rendeltetik i. e. december’ 9kére. Ezen hivatallal össze van kötve : 400 írt. évi fizetés, szabad szállás és 300 frt. bánatpénz’ leté­tele. Kik ezen hivatalt elnyerni akarják, az érintett idő’ lefolyta alatt, szokott kérelemleveleiket ny­ujt­­sák be a’ cs. kir. jambori egyesült kamarai igaz­gatósághoz. Ezen állomás’ elnyerésére megkivántató feltételek ezek: a’ vám- és harminczadi manipulatiók’ ’s a’két honi nyelv’ tudása és feddhetlen életmód, melly felöl valamint az eddig viselt hivatalokról, elégséges bizo­nyítványokkal legyenek ellátva, szükséges. (3) Koronás javak megkaphatók. A’ am. m. kir. udv. Kamara’ rendeléséből ns. Baranya megyében fekvő Petrovszky-féle, koronára szálló javakhoz tartozó bikali, köblingi és maróczi javak, kir. adományképen megkaphatóknak hirdet­­tetnek, mellyekért bárki, akár egyetemben akár el­választva, egyenkint folyamodhatik. Ezen javak’ letrészei és becsárai megtekinthe­tők Bécsben a’ nm. egyesült Kamaránál, Budán a’ nm. m. k. udv. Kamaránál; azonkívül Pécsett az otta­ni k. sóhivatalnál ’s a’ mindszenti uradalom’ kor­mányzó ügyvédjénél, Horváth János urnál, valamint a’ javak’ helyszínén , hol a’ megtekintés szinte bár­kinek is szabadlában áll. Kik a’ fenérintett javak’ egy részét, vagy azo­kat egyetemben megkapni óhajtanák, adományt kérő leveleiket elh­atározottan kijelentett nyi­latkozásuk mellett legfölebb jövő 1840. évi januar. végéig vagy az egyesült Kamarához Bécsbe, vagy a’ magyar k. udv. Kamarához Budára annál bizonyosabban és okvetlen benyújtsák, mivel leg­felsőbb parancsnál fogva későn érkező vagy bizony­talan értelmű nyilatkozványok tekintetbe nem vé­tethetnek , hanem egyenesen visszautasítandók. Buda, oct. 30. 1839. (*30)­­) . Epén most jelent meg ’s az Athenaeum’szerkesz­tő-hivatalában (zöldfa-utcza, Jankovics-ház, 262 szám 1. emel.) és minden pesti ’s pozsonyi könyv­árosnál megszerezhető. Szózat a’ pesti magyar szinház’ ü­gy­é­­ben. Bajzától. Tartalma: I. Általános eszmék. — II.Kell­e a’ magyar színházat országosan pártolni? Hl-Operák és színdarabok.— IV. A’pesti magyar színház’ országos pártoltatásáról. — V. A’ pesti színház pártolása érdekében áll a’ legtávolabb lakó hazafinak is. — VI. A’ koldulásokról. — VII.Alap­­tőke. — Vill. Igazgatás. — IX. Igazgató. — X. Színházi épület. — XI. Eredeti színművek’ jutalma­zása. XII. Országos ellenőrség. — XIII. Szí­nésztársaság’ törvényei. — Ara 40 pgo krajczár.(2) Elégj. Hóma, oct. 17. Némi beszédre szolgáltatott alkalmat az itteni christinok által múlt héten spanyol nemzeti templo­mukban tartatott azon ünnepélyes mise , mellyben halakat adtak az egeknek, hogy hazájukba ismét visszatért a’ béke. A’ don Carlos' meggyőzetésén való örömükben adni szándék­­lott „Te Deum’“ megtartása nem engedtetek meg nekik. — Tegnap este érkezett ide Berry Kyne férjével és számos kí­séretével együtt Nápolyból. Mint mondják, csak kevés ideig fog itt mulatni, hogy éjszakán teendő utazását még a’ tel’ be­következte előtt végezhesse. — A’ herczegnek Ifordeauxból ide utazása felől itt még semmi bizonyosat nem tudni. A’ hollandi generalstatusok’gyűlését oct. 21 ikén dél­utáni egy órakor nyitá meg a’ király ő fölsége. A’schweizi határon a’ Dijonból Genfbe vezető úton, a’ franczia részről egy uj erőség fog építtetni az úgynevezett „Passage des Rousses“-nal. Magyar hírlapok’ heti szemléje. Octob. 21 — 27. Az Athenaeumban érdekes czikkelyek: „Vázolatok a’ ma­gyar népiség’ (polgáriság ?) történetéből“ Horváth Mihálytól, és „Előeszmék a’ jogphilosophiához“ Fogarasi Jánostól. Ez utóbbi, igen is eredeti philosophia’ ismertetésére szolgálhatnak a’ követke­zők: 5. Világ —­ vívó , azaz küzdő lények’egysége; anyag — anya adta, anya szülte; szellem , szelle­mi, azaz valami hason­ló a’ szellőhöz, a’ láthatatlanhoz; Isten­n­ős tevő én, azaz leg­főbb munkásságé én ; ember­i én-ber, azaz én a’ szellem , bér vagy bar (barom) az anyag; elme­­, élő-mi, azaz élő valami a ’stb. Ezekből láthatni, hogy e’philosophiaa’ philologiából, névsze­­rint „a’ magyar nyelv’ me­taphy­sicájáb­ól“ nőtt ki ,s igy a’ sajátképi philosophusokat aligha ki fogja elégíteni; de mint magyar termék az önálló honi philosophálás’ körében mégis minden figye­lemre méltó. A’ Figyelmezőben Vásárhelyi Pál köztiszteletű hydrau­­lánk, ösztönöztetve a’ Századunk­ban megjelent minden tekin­tetben jeles „alföldi levelek’“ írójának ném­elly kérdései által, ha­józható folyamink’ országos szabályozásának fő fontosságú tár­gyában a’ többi közt ekkép nyilatkozik: „O cs. k. Főherczegsége fens. Nádorunk’ ’s a’ nm. m. k. Helytartótanács’ bölcs gondoskodá­sának köszönhetni, hogy nagyobb része a’ megkívántaté előleges munkálatoknak össze van állítva. A’ Dunáról ugyanis, Petronel­­től Austriáb­an, Magyarországon keresztül egész Cserneczig Oláhországban, olly térkép van készen, mellynél teljesebbet, tö­kéletesebbet ’s talán szebbet aligha más ország bir előmutatni. A’ Tisza’ vize is nagyobb részt papiroson van már, ’s vízszínesve (libellálvá) Tokajtól Szegedig. A’ Körös és Berettyó’ vizénél már 17 év előtt készültek el az előmunkálatok. A’Garan, a’ Szamos, Bodrogh , Ungh, Latorcza, Laborcza szinte már elébb vétettek fel; igy a’ Rába, Rábcza, részint a’ nemes vármegyék’, részint szinte a’ nm. m. k. Helytartótanács’ rendeletéből a’ m. k. építési főkormány’ hozzá járultával. Ns. Torontál vármegye, a’ Marosnak megyéjéhez eső részéről, rendes mérnöke által, szinte készíttetett egy jó, haszonvehető térképet. A’ melly folyóknak pedig egész ki­terjedésükben térképe még nem léteznék, azoknak legalább alsóbb része, meddig tudnillik a’ két fő recipiensnek, a’Dunának és Tiszá­nak , hatása terjed, ismeretes. Ezen szép előmunkálatok’ birto­kában lévén az ország, ’s kezelésük a’ m. k. építési főkormányra bízva, ha már az ország’ gyűlése talán egy országos küldöttsé­get bizamlana meg olly utasítással, hogy a’ k. Helytartótanáccsal egyetértésben munkálódjék: úgy vélem, ez úton a’folyók’sza­bályozási mód- és rendszere a’ legegyenesben ’s legczélszerűb­­ben fog meghatároztathatni, ’s a’ tárgy azon tiszta világban feltűn­hetni , melly­ben azt, és pedig méltán, a’ levél’ írója, igen érde­kes czikkelye’ értelme szerint, látni óhajtaná. Közönséges és megrögzött vélemény, hogy a’ vizszabályozásoknak alulról felfelé kell történni; s így a’ magyarországi vizeknél a’ fő recipiensen a’ Dunán kezdve, a’Tiszát, Szávát, D­ávát, Marost, a' Körösöket ’stb. folytatva. Ezen elv, úgy látszik, a’ lecsapolásoknál követni szokott módtól vonatott el, hol az nem csak czélszerű, de az egyetlen is; ’s nevetségnek tenné ki magát, ki valamelly lapost kiszárítani szán­dékozván , annak felső részén kezdené a’ csatornázást. — Szá­­mos­ évvel ezelőtt, midőn a’ Sebes-Körös’Sárrétének lecsapolta­­tása megindíttaték, egy szerencsétlen javaslat szerint a’ csator­nának ásatása, ki hinné! csakugyan felülről lefelé vétetett mun­kába ,­­s ez lett dolog; de hogy az első árvíz annak nagy részét iszappal eltemette , szinte lett dolog. Már, ki csak ezen egy pél­dának szemmel látó tanúja volt, pedig volt számos, által kelle látnia, hogy a’ czél csak úgy érezhetik el, ha a’ szárító csator­na’ ásása alulról felfelé folytattatik. Több hasonló botlás történhetett máshol is, ’s innen magyarázható azon osztatlan zaj­ .Alulról kell a’ vizek’ szabályozását megkezdeni.“ Hogy ezen elv általános­nak hirdettetett, ’s alkalmazása a’ folyókra, minden kivétel nélkül egy szólván kiterjesztetett, ez által az eddig a’ vízszabályozási tár­­gyaltatásoknál tapasztalt akadály- ’s hátramaradásoknak alapja vet­tetett. Mert, ha a Bodrogh, Körös, Maros’ ’stb. folyóinál bármelly rendezési tárgy megpendítetik, az ellenfél a’ Tisza’ vize’ szabá­lyozását sürgeti, ha pedig a’ Tiszánál jön az szóba, akkor a’ Duna, mint fő recipiens, áll útjába, így mellőztettek el gyakran a’legszükségesb vizi igazítások, ’s ha valamelly k. biztos itt ott egy átvágást kiküzde is, az 10—20 évi vívásnak való eredménye. Ha jól meggondoljuk, hogy ezen, első tekintetre természetes­nek látszó vízszabályozási rendszer, ha azt szorosan követnék, a magyar­or­szági folyók szabályoztatását egészen megakasztaná, mivel szerinte a’ rendezést a’ Fekete Tengernél kellene kezdeni vagy — ha alkunak hely engedtetnék —­ legalább is a’ vaska­pui szűrtek’ széthányatásával, mi, a’ mint már az Athenaeumban is bizonyitom, a’ lehetetlenségek’országába tartozik: úgy hiszem óhajtásunkat teljesítendi, ki e’ nézet’ alaptalanságának megmuta­tására törekszik, mi, ha sikerül, a’ vízszabályozási vállalatok, egy igen terhes ’s alkalmatlan bilincstől megmenekedvén, szaba­dabb mozgást nyerendenek. Lássuk, mikép boldogulhatunk. Hogy félre ne értessem, szükség megjegyeznem, mikép vannak esetek, hol az alulról felfelé eszközlött szabályozás czélszerű; itt tehát csak az elvnek általánosságát akarom ledönteni. A­ felhozott nézet mellett közönségesen két egymással össze nem egyeztethető ok­kal harczolnak. Az egyik fél haszontalannak és következésnélkü­linek tartja a’ szabályozásra fordított munkát, mielőtt vagy a’recipens, vagy ugyanazon folyónak alsóbb részei rendbe nem hozatnak; vagy is, mint az a’ fél érti, míg a’ recipiensnek vízállása alább nem szállíttatik; a’ másik fél (az alsóbb vidéki lakosok) pedig azon pa­naszkodik , hogy „rája eresztik a’ vizet“. E’ két állítás nem fér össze; mert hogy következés nélküli is legyen az átvágás, ’s az alsóbbakra mégis rá­eressze a’ vizet, világos ellenmondás“... ’stb. Az egész czikkely’ figyelmes átolvasását ajánljuk mind­azoknak, kiket az legközelebbről illet; tárgy, honi műipari, keres­kedési és törvényhozási teki­vetben alig lehet fontosb és korsze­rűbb mint ez. A’ Honművész­ játékszíni referádjai közt ezeket olvassuk: „Kolozsvárit, sept. 19., a’ Notre-damei harangozó jött szilire. Ref. nem tudja tisztán, miként szebb hatásé e’ darab? rósz anyá­val e , ’s jeles Eszraeraldával ? vagy pedig jeles anyával és rósz Eszmeraldával? mert volt szerencséje a’múltakban úgy, a’ jelen­ben pedig igy tapasztalni. Déryné Eszmeralda’ szerepében ját­szott,­­s első megjelenésekor hoszadalmas tánczával mulattatá a’ közönséget. — Kecskés (Quasimonio) játékán kívül azért is ro­vást érdemel, mért ejté el a’ szegény Eszmeraldát, ki elájultából fölébredni és futni kénytelenittetett? De Kecskés erre, azt hiszem, ha felelnie kellene, jó részint meg tudna felelni, még pedig ki­­elégitőleg. No de a’ hasonlíthatlan erejű Quasimodo hogy’ lehetett olly gyenge, hogy egy kisszerű leánykát elejtsen!? Azután Futó (kapitány) Eszmeraidát jön elfogatni, ’s képzelje az ember: még­is ő az, ki Quasimodónak Eszmeraidát felemelni segít. A’ többi a’ közönségre bízatott, higyje úgy mint kell!— Füredi a’ vérbirót kiparodiázta; de meg is érdemli ám, mert gonosz ember volt Eszmeraldához. Az egészben iszonyú rendetlenség. Laborfalvi többször hivatott, valamint Kecskés is játék’ végén. Nézők ele­gen.“ — Déryné és tánczoló Esmeralda! Quousque tandem?! A’ Társalkodóban a’ sáros-pataki ref. főiskolának Sáros- Patakon maradása mellett buzgón nyilatkozik Oláh Miklós; kíván azonban Miskolcznak is illyen főiskolát. — Ugyanitt egy felszólí­tás intéztetik a’ Pesther Tageblatt' szerkesztőségéhez (némelly pesti hírei miatt), mellynek az, hihetőleg még mielőtt e’ felszólí­tás nyomtatva lett volna, már­földik számában tökéletesen eleget tett. Lehet, hogy még visszatérendünk e' hírekre. A’ Hasznos Mulatságok folyvást megtartják bélyegüket, mellyet 4 vagy 6 hónap óta viselnek, t. i. ollyanok mint a’ forrását be nem végzett must, mellyben különböző elemek küzdenek egy­máshoz és egymástól, de mellyben uralkodó rész a’ seprő és salak; az egész pedig homályos és éldelhetetlen. A’ Nemzeti Társalkodó kisded mutatványt közöl b. Jósika Miklós’ „Isten és ördög“ czimü elbeszéléséből, ’s érdekes útle­írását (Oláhország 1839ben) rekeszti be. — A’ Vasárnapi Új­ságban népszerű czikkely „A’ vigasztalók.“ — A’ b. Mulattató­­ban a’ marosujvári sóaknát ismerteti Szetyevölgyi. CSATÓ PÁL: Vámesendőségek’ haszonbérbe adása. Szabad kir. Pozsony városa’ nemes tanácsa’ ré­széről ezennel közhírré tétetik, hogy az itteni lim­a­­vámcsendeség, a’ hozzá tartozó egyéb haszonvéte­lekkel együtt, ismét újra három egymásután követ­kező évekre haszonbérbe fog adatni, mellynek ár­verése i. e. december’ 13 ára van határozva; két mó­dú szerződést lehet kötni: egyiket t. i. a’ régi fel­tételek mellett, ’s a’ másikat egy új szerződés’ fen­­tartásával vagy visszaléphetés mellett, ha t. i. a’ bérlés’ ideje alatt a’ pozsony-nagyszombati vasút létre jö. Bérleni szándékozók a’ fenérintett napon, reggeli 9 órakor , az árverés előtt leteendő 3,452 fr. 30 kr. v. pénz mellett, valamint vagyonbeli ál­­lapotjok­ és feddhetlen életmódjokról ellátott bizonyít­ványokkal , jelentsék magokat az itteni városháznál. A’ szerződési feltételek addig is megtekinthetők a’ városi számvevőségnél. Pozsony, oct. 29-én 1839. (3)­­ Serfőzőház’ haszonbérbe a­dása. Szabad kir. Pozsony városa’ nemes tanácsa’ részéről ezennel közhírré tétetik, hogy a’ városi ser­­fözöség, újonnan hat egymásután következő évekre, haszonbérbe fog adatni, mellynek árverése hétfőre, i. e. december’ 9kére, van elhatározva, és pedig a’ felsőbb helyen megrendelt 24,150 p. forint kikiáltá­si árral. Bérleni szándékozók szükségkép el legye­nek látva elegendő vagyonuk és erköltsisségök felőli hiteles bizonyságlevelekkel ’s a’ szükséges 24,150 p.­ntnyi bánatpénzzel; kik ezen tulajdonságoknak meg­felelhetnek, jelentsék magokat a’ fenérintett napon és órában a’ városháznál; a’ szerződési feltételek addig is megtekinthetők a’ városi számvevőségnél, hivatalos órákban. Pozsony, oct. 25én 1839. (*3*) POZSONYBAN, nyomtatja Schmid Antal. Széna és sarja eladandó. A’ nagyméltóságu m. kir. udv. Kamara’ kegyes helybenhagyásánál fogva ezennel közhírré tetetik, hogy tek. nemes Baranya vármegyében kebelezett Sásd és Gödre helységek közt fekvő Szent- M­ár­tony pusztán i. e. november’ 18dik napján 2075 mázsa széna és 485 mázsa sarju, ugyanazon hónap’ 25kén pedig Iványi helységben ,S e 11 g e mezőváros mellett 653 mázsa széna, nyilványos ár­verés’ utján készpénz-fizetés’letétele mellett, a’ leg­többet ígérőnek el fognak adatni. (34 Igazítás. Nem Hab­on (mint a’ Hírnök’ i e. 79., 81. és 82. számaiban hirdettetett), hanem Kőrösmezőn Marmarosban ürült meg a’ hasonló fizetéssel és já­randóságokkal összekötött báb­a­sági hely.

Next