Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1839-03-04 / 18. szám

18.listszám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politicai hírek’, mindennemű sta­tisticai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, duna­­vízállás’ és mindenféle h­i­r­d­e­t­m­é­ny­e­k’ minél gyorsabb közlésével;·a’ Századunk terjedel­mes’ political ’s rokon tudományi értekezések­kel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közélet­­beli jelesebb tünemények’, találmány­ok és inté­zetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen. Szerkeszti és kiadja K­apisfalvi Orosz »József. I Hartiu«’ 4. 1839. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csü­törtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhos­­hordással 4 p. sz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sé­tatéren 74 r­. sz. a., Pesten Füskúti Landerer Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesz­tőséget illető egyéb közlemények is elfogadtat­nak. Minden nemhivatalos leveleknek és köz­leményeknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartató m. Magyarország és Erdély. Turopolya-m­ezői tisztují­­tás; ns. Zemplén vm­egyei közgyűlési tárgyak és határozatok; pozsonyi, pesti, kocséri, Bihar vmegyei és m­.-vásárhelyi tudó­sítások; mn. tud. társaság. Nag­y­b­r­i­ta­n­n­ia. Russell lord nyi­latkozása a’ népnevelés iránt; a’ gabonatörvény­ ellenzőinek a felső ház’ sorompói előtti kihallgattatása megtagadtunk. Fran­­cziaország. Királyság és coalitio; mexicoi dolgok; hírek Af­rikából. Spanyolország. Harcztéri tudósítások; a' carlo­­,siak’ kedvező kilátásai. Belgium. Olaszország. Elegy. Hírlapi szemle. Hirdetések. Magyarország és Erdély. Február. 7kén tartá Turopolya-mező’ nemessége tisztújító székét, hol először is elhunyt Sándor Ferencz he­lyett Jellachich Lajos t biróvá választaték, azután a’ tisztvi­­selőség’ többi személyzete következő rendben hagyaték helyben: főispány : Jozipovich Antal Dániel; főispány-he­lyettes és bányászkerü­leti alispány: Jellachiich Lajos; ka­pitány és pénztárnok: Spissic­i Károly; főjegyző: Pople­dich Ferencz, aljegyző és lajstromzó: Herenchich Ferencz; fő­ügyész: Korá­i Ferencz; alügyészek: Terputetz János és Matachich Aloiz, az előbbi egyszersmind számvevő; ügy­véd: C­iernich László; és írnok: Spissich Andor. S.-A.-Uj­h­el­y, február. 21. Folyó hó’ 18. 19. és 201k napjain itt t. n. Zemplén vgye’ részéről közgyűlés tartat­ván, a’ többi felvett tárgyak’ sorában, e’ következendő ha­tározások tétettek: 1. Ilató Barkóczy Imre tbiró kiküldött társaival Lelesz városától Kaposra vezető útvonalnak egye­sületi pontja iránt n. Ung vmegyei küldöttséggel leendő ér­­tekezés végett kiküldetve lévén, bemutatja hivatalos jelenté­sét. Ezen kiküldöttségi jelentésben előterjesztett észrevéte­lek minden oldalról fontolóra ’s érdeméhez képest közta­­nácskozás alá vétetvén, a’ fen forgó környülállásoknak gon­dos egybevetése után meggyőződtek a' felől a’megye’ ren­dei, hogy a’ küldöttség által javaslótt azon útnak, melly nemes Ung vmgye* felszólításához képest S.-A.-­­jhelytől a’ Bodrogközön altál a’ közösülést, egyszersmind pedig a’ Hegyaljáról Galicziába kivivő országos kereskedési útnak egybeköttetését eszközlenék, létesítése, nemcsak hasznos, hanem a’ közkereskedés’ és ezen megyének jobb léte’ elő­mozdítása’ tekintetéből azon igenigen érdekes szempontból is szükséges lenne, hogy a’ Bodrogköz, Zemplén megyének ezen jeles és minden termesztményekkel bővelkedő része, az itt divatozó járhatatlan rész utak miatt termesztményeit az eladási piaczokra nem fuvarozhatván, minden termeszt­­ményi bővelkedése mellett szegénységgel küzködik; ezál­tal pedig nem csak ezen jeles, nagy kiterjedésű vidéknek jón été eszközöltetnék, hanem egyszersmind a' dohánnyal való kereskedés, melly itten hasznos előmenetellel termesz­­tetik, virágzásba hozatnék, és igen szembetűnő jövedelmet szerezne, — ezen fontos okoknál fogva elhatározták ezen a. megye’ rendek hogy a’Bodrogközön által vitetendő útnak létesítése felsőbb helyen is eszközöltessék,­­ ’s e’ czélnak elérésére tekintetbe vevén mindazon környűlállásokat, mely­­lyek szerint ezen út kevesebb költséggel készülhetne, s állandóságára nézve is inkább biztosíttatnék, mind pedig azt, hogy ez által nem csak országos közkereskedési út köttessék egybe, hanem egyszersmind a’ szomszéd megyék­­keli közösülés is könnyíttessék, — mindezekre nézve úgy állapodtak meg a’ megye’ rendei, hogy a’ küldöttségi mun­kálathoz mellékelt földmérői terv szerint is ezen útvo­nal Ujhelytől Zompodnak, Őrösnek, Gézesnek, Király- Helmecznek, Ag-Csernyőnek vitetvén, a’ helységekbeni beszegelésekre a’ n. Ung vmegye által készített salamoni úttal köttessék össze, melly szerint ekképen a’ Bodrogköz’ telkén vitetvén az útvonal, egyszersmind a’ ns. Szabolcs vgyéveli közösülés is eszközöltetni, különösen pedig a’ tár­­kányi cs. kir. sóházból való sófuvar könnyebbíttetni, nem­különben a’ leányvári, Szabolcs vmegyére nézve szinte sófuvarozási ut ’s áltásjárás alkalmatossá fog tétetni. — Mind­ezen fontos okoknál fogva Öcs. kir.Felesége az ország’Ná­dora és a’ amest. m. kir. Utó-Tanács alázatosan és hivatalo­san ezennel megkéretni rendeltetett aziránt, hogy ámbátor 1828ik esztb. költ kegyes intézetében a’ királyi biztosi je­lentés’ következésében a’ hegyaljai, Galicziába vezető út­nak vonalát Ujhelytől Petriknek 's Valyán felé Ungvárinak méltóztatott megállapítani, mivel ezen útnak a’ Bodrog, La­­torcza és Tisza közt fekvő nevezetes és termékeny része ezen megyének hasznát nem veheti, ezen a’ megye által javas­latba vett sokkal hasznosabb , de kiterjedésére nézve sem sokkal hoszabb, azonban a’ kereskedési hasznos követke­zésekre alkalmatosabb útvonalt méltóztatnék kegyesen meg­állapítani.­­—o. Felolvastatván n. Nógrád vmegyének m­. évi április’24ről költ azon barátságosan felszólító ’s értesítő levele, mellyben előadatik, miképen legforróbb hálával vették Felséges Urunk’ atyai gondoskodását az árvíz’ súlyá­nak enyhítése ’s az egész hazának okoztatott sebek’ orvos­lása iránt; miképen édes hazafiai kötelességüknek tartot­ták buzgó hálaérzéseiket jó és kegyes f­ejedelmünknek alá­zatos és hódoló köszönetírásban kinyilatkoztatni, egyszers­mind Zemplén vmegye’ rémjéit abbeli közhatásra felszólí­tani, hogy miután teljes meggyőződésük szerint édes hazánk’ fővárosinak ’s más vidékeinek egész biztosítására’s a’vészes­folyam’ dühének gátlására olly munkálatok kivántatnának meg, minek csak az összes törvényhozás’ intézkedései ’s az ország’egyesült erői által eszközöltethetnek: ezen­ttel Zem­plén vmegye’ rendei is hasonló, a’ Duna elleni biztosítással szoros összeköttetésű ál­ló hid’ tervének ’s e’ tárgybani állandó országos küldöttség’ munkálatának a’ minél elébb tartamló országgyűlésre kegyelmesen halasztásáért felírás utján () Felsége’legkegyelnesebb színe előtt esedeznének. — Ugyanazon ns. vmegyének f. e. Boldogasszony­ hava’­­ léről költ szinte illy tárgyú hivatalos felszólító levele aman­nak folytában felolvastatván, —abban, jóllehet az orszá­gos küldöttség’ munkálódásának feszegetésébe épen nem kívánnának bocsátkozni, mégis a’ köz­megnyugtatás' és a’ Duna-szabályozás’ megelőztetéséből támadható aggodalmaik’ megszüntetése’ tekintetéből, ugyana’ végett a’ szükséges közrehatásra és felírásra ezen megyei rendeit ismételve szor­galmazzak.— Ns. Zólyom vmegyének szinténe’ tárgyban költ ’s ezen menve’ rendelt ugyana’ végre felszólít)), ’s Ő isyj „ . .... Felségéhez legkegyelmesebb Uralkodónkhoz jobbágyi aláza­­tossággal felterjesztett felírását is közlő hivatalos, egyszer­smind atyafiságos levele felvétetvén ’s közgyűlési tanács­kozásra é s vitatkozásra bocsáttatván , ámbátor többen ezen ttes. ns. vmegye’ köréből azt veték ellen , hogy ha hasonló felírással járulna a’ megye () Felsége’ hegyes színe’ elébe, az általa némileg a’meghatalmazott országos küldöttség edi­npro­­mittáltatnék, valamint hogyha ezen építendő, budapesti ál­landó hid, mellynek létesülése lenne azon első lánczszem, mi minket magyarokat Europa’ többi nagy nemzeteivel va­lódi érintésbe hozna, — ha ezen lánczszem is, és már már némileg ébredező hitelünk ,s nemzeti szilárdságunk illy nyil­­ványosan maga a’ nemzet’ törvényhatóságai által megcson­­kíttatnék, ez által az egész országra talán gyalázat és szé­gyen háramlanék, mert ha egy nemzet meghatalmazottjaival kötött szerződéstől illy könnyen elhullani kész, és azt illy áron kijátszani nem képtelenség, az országgal vagy egyes törvényhatóságokkal ki lesz el­ég vakmerő, netalán ezu­­tánra szerződésekre lépni? nemkülönben mások még azt is előhozván, hogy a’ megkötött szerződést, mintha ma­gányosok közt történt volna, kellene tekinteni, é s a’szerint kötelező erejét illőleg méltánylani , — mindazáltal a’ na­gyobb rész előhozván azt, miképen a’ hírlapokból, de fő­képen a’ Századunk’’ hiteles közléseiből, nyilván­osságra jött legyen az, hogy a’ vállalkozó egyesületek egyedül önhasz­­nukat, néma’ közjót tekintve, a’ magyar nemességnek száz­ados adóztatását tűznék ki czélokul, ‘s illyes vállalatoknak, a’ nélkül hogy a’ nemzetre méltó haszon háramlanek, a szabadalmak olcsó áron áldoztatnának fel; továbbá mi ily káros a’ hidbeli szerződés, minő sérelmesek föltételei az or­szágra, világos akkor, midőn jelenleg a’ bécsi nagykereskedő Eskeles-ház 30 év’ lekötése és sokkal kedvezőbb föltételek mellett ugyanazon budapesti hidat késznek nyilatkozott fel­építeni ; előhozván többen azt is, hogy átlátván több mint 20 megye a' Nógrád vmegye’ értelnébeni felírásnak szükséget, ezen megye’ rendéit sem tartóztathatja semmi attól, hogy D cs. é s apost. kir. Felségéhez hasonszellemű alázatos felí­rást tegyen, annál is inkább, mivel a’ főfelügyelési jogot fenséges személyének nyilván fen tartván, teljes joga van az egész tárgyat ’s annak végelintézését a’ minél elébb tar­tandó országgyűlésre halasztani, melly vitatkozásnak kö­vetkezendő megyei végzés lett eredménye: „Szívesen vé­­vén a’ megyének Bendei ezen nemes megyéknek barátságos és a’ hazának fővárosa ’s az egész haza iránt forró buzga­lomból eredt becses felszólításait, hasonló rokon érzésekre találván ezen megye’rendeinél is, minélfogva 0 cs. kir. Felsége alázatos felírás által mélységes tisztelettel megké­retni rendeltetett az iránt, hogy a’ mennyiben a’ közelebbi országgyűlés óta közbejött áradás miatt történt veszélyek is mutatják a’ Duna folyam’ szabályozásának múlhatatlan szük­ségét, erre pedig országos erő kivárhatnék, e’végre is minél elébb országgyűlést tartani és ottan e’ tárgyat előlege­­sen felvétetni ’s elintéztetni méltóztatnék; nemkülönben ezen folyamnak szabályozásával szoros kapcsolatban álló, Budapest közti állandó lódnak építési tárgyában, mellyben több mellékes körülmények ’s kérdések kifejlődése re­­ményk­etik, különösen Pest városának mint a’ haza’ anya­­’s fővárosának biztosítása is megkívánván, () cs. ’s ap. kir. Felsége hasonlóan megkéretni rendeltetett , hogy az 1832/e évi 24. czikkely’ 4 fiánál fogva, mellyben () Felségének a’ felügyelési jog teljes mértékben fenhagyatott, azon hid épí­tési tárgyban kirendelt országos küldöttség’ munkálatát ha­sonlóan azon országgyűlésen felvétetni ’s tárgyaltatás alá bocsátani méltóztatnék.“— 3. Szabad királyi Kassa városa közli, hogy kebelében egy nemeslelkű asszony-egyesület törekvéseinek sikerült legyen az utczai és házaló koldulást, a’ létesült ellátások’ következésében, megszüntetni, melly czélra tett intézetek’ közlése mellett tudtul adván egyszers­mind azt, hogy az oda menő koldusok nem csak kiutasítandók, hanem büntetendők is lennének, megkeresi ezen megyét, hogy az útleveleknek netaláni kiadásától azoknak, kik kol­dulás végett oda szándékoznának, illető tisztviselőit tiltsa el, a melly hivatalos levélnek következésében határoztatok: „Szabad kir. Kassa városának a’ koldulás­ megszüntetése’ tekintetében nagylelkű asszony-egyesülete ’s hatósága által tett s közlött intézkedései alkalmaztatás ’s közhírré leendő tétel végett az illető járásbeli­­­ főszolgabírónak rendeltet­nek kiadatni , egyébiránt az 1837. eszt. novemb. 30 án tartott közgyűlésen felolvasott felsőbb kegyes intézmény’ követ­kezésében hozott megyei határozat a’jegyzői hivatal által az illető 17 szolgabirónak kiadatván, annak megtartása ezennel is kötelességül tétetik. Végre ezen egész tárgyban rég ó­­hajtott szükséges javaslatadás végett vitézlő Matulay Gábor t birói elnöksége alatt már egy küldöttség lévén kinevezve, az munkálatának ment filelebbi beadására ezennel is emlé­keztetik.“ — 4. A’ megye’ rendei ez­úttal is azon rég meg­alapított elvűkhez ragaszkodván, miszerint tavaszra minden évben a’ marhahús’árának fölemelését meg szokta határoz­ni , ezen közgyűlés’ végével tehát e’ megye’ rendei megha­tározták, hogy i. e. •böjt más-havának ]y ik napjától kezdve, a marhahúsnak fontja a’ városokon és állomási helyeken 11, faluhelyen pedig 10 v.­kron fog kiméretni. — Zemplén megye kebelében a’ különben igen népes és vig farsangi mu­latságok főkép a’ pénz’ hiánya miatt ez idén nem igen ked­­vezőleg ütöttek ki; fő oka ennek a’ máskor gazdag hegyal­ja' silány állapotra és jövendőre is igen csekély reményei. — A’ tél uj év' beálltával szinte beköszönvén, gyakori erős havazás és hamvazószerdáig tartó szakadatlan szigorú hideg által éreztette velünk hatalmát. Folyó hó’ Klán a’ hó és fagy indulni kezdett, és a’ lakosok is sok helyütt örülni kezdettek a’lágy idővel minél elébb elérkezendő kikeletnek, midőn 20kán és 21kén a’ szenderedni készülő tél álmaiból is­mét felocsúdván, a’ dermedt fagyra egy egész éjen és na­pon tartó havazást bocsátott, ’s főkép a’ juhos­ gazdákra rém gyanánt tért vissza. — Zem­plény. Múlt febr. 19kén Pozsony evang. lakói’előkelőinek nagy és díszes köre gyülekezett a’ nagyszámú nőttebb ifjúsággal együtt a lyceumi könyvtár’ teremébe, az egész dunáninne­­ni ev. egyházi kerület­ szavazása’ következtében újólag ki­neveztetek philosophia’ professorát t. t. Michnay Andr. Dán­ urat, eddig a' modorn gymnasium’ rectorát, tanítói székébe beiktatandó. Egyszerű, de fényes és megható vala az ün­nepély. A „Veni Sanete“-nak öszhangzó eléneklése után t. t. Scheeerlay Mátyás ur, a’ lyceum­’ idei rectora, fellépe a szónoki székre, ’s igen érdekes latin beszédben előadá azon okokat, mellyek miatt az evang. egyház köteles sze­retni és ápolni a’ tudományokat; mire igazgatói tiszte sze­rint az uj professor urat bemutató a'gyülekezet’elnökeinek, társai­ s hallgatóinak. Utána maga a’ beiktatott professor ur egy tudós és nyomos latin beszédet túrta, mellyben a’ phi­­losophiának kimeríthetetlen áldásairól értekezvén, azt min­den tudomány’ s alapos ismeret­ kútfejének nevezé. Ezután a főtiszteletű superintendens ur is az egész kerület’ nevé­ben, szinte latinul, szólott, szelíd méltósággal kérvén a’ t. professor urat, hogy az isteni protosopliiának végetlen mélyi­­ben , némelly átokoskodók’ álmait »­ 's veszedelmes agyszü­leményeitől­­»élesen óvakodván, csak józan 's istenes elvek­re építse oktatásait. Ő is, mint az előbbiek, élénk éljen­­kiáltással tiszteltetek meg. Ezt azonban rögtön a’ legmé­lyebb csend követé, midőn m­ért. Zay-Ugróczi ’s Felső-Csö­möri gróf Zay Károly ur, szeretve tisztelt főinspectora a’­­lunáninneni evang. egyházi és oskolai kerületnek, lelkes és lelkesítő magyar ajkon megszólnia. Ekés beszéde leg­inkább a’ lyceum­’ növendékihez vala irányozva; 's valamint Isten, Fejedelem,­­örvény, úgy elő járóik iránt is gyerme­ki szives engedelemre és szorgalomra serkente a’mély tisz­telettel eltelt hallgatókat. Rövid vázlatokban a’ nemeslelkű gróf elejükbe terjeszté az emberi hivataloknak viszonyait és kötelességeit, bebizonyítván, hogy ezen erények min­denütt és mindenkor forrásai az érdemnek, szerencsének és tiszteletnek. — Már indulóban vala a’ gyülekezet, midőn egy váratlan kedves jelenet gátló szándékában, t. i. egyik kitűnő szorgalmú magyar tanuló (Mageasy Károly) termett a­ szónoki széken, ki nemzeti nyelven az egyetemes ifjúság­nak t. t. Greg­uss Mihálynak, a’ philosophia’ előbbi érdem­telj­es professorának, kora elhunyt­an panaszkodó keserveit ’s jelenleg újra feltűnő édes reményeit érzékenyen feste’, ’s szíveink’ belső ösztönéből szólván, oda nyilatkozók, hogy, mivel az immár beiktatott t. professor úr hivatásának értel­mében, statisticát és magyarországi históriát magyar nyel­ven köteles tanítani — parányi időt a’ nemzeti nyelvnek is szentelem­, ’s igy a’ boldog­ak­nak helyét e’ részben is pó­­tolandja, miért őt annál bizodalmasabb örömmel fogadja és üdvözli az egész növendéki sereg. — Ezzel előszolvan a' gyülekezet, másnapra a’ nemes gróf egyházunk’ ’s oskolá­ink’ igazgatói, lelkészi és tanítói karát teljes számban meg­vendégelni kegyeskedék, ’s ez alatt ismét magyarul üd­vözlő vendégeit egyenkint és közösen, az uj professor úr­hoz intézett üdvözletébe különösen iktatván azon reményét, hogy a’ t. professor úr nem csak a’ philosophiát, hanem a’ magyar nyelvet is fogja pártolni, 's ennek szeretetére buz­dítani tanítványait; miért amaz szinte magyarul monda kö­szönetét. Éljen egyházunk’ ’s nevelő intézeteink’ n­evére a' nagylelkű gróf! kinek még csak 10 hónapi elnöksége alatt nemcsak a’ tudományos, hanem a’ nemzeti lelkesedés is mintegy hathatósabban dagasztja öregeink’ és Újaink’ kebe­lét, ’s a’ magyar nyelv is ülni kezdi köztünk diadalma’ je­les ünnepét. Pozsony, mart. 2. Tegnap este igen kellemesen lepett meg zenéjével színházunkban a’ győri származatú „Biha­­ry- banda“, melly egy jeles magyar magánytánczos' (Weszter úr’) kíséretében legközelebb Bécsen és Német­országon keresztül a’minden nevezetesség­ és ügyesség’ bő­ven jutalmazó kettős honába , P­á­r­i­s­b­a és L­o­n­donb­a, szándékozik, nemzeti tán­czm­uzsikák­kat és tánczunkat Eu­rópa szerte megismertetendő. Nevét e’ banda igen méltó, sőt kétszeres joggal onnan veszi, mivel tagjai a’ boldog és hires emlékezetű, egyetlen Biharynak nem esik ügyesség.

Next