Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1839-03-04 / 18. szám
18.listszám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politicai hírek’, mindennemű statisticai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, dunavízállás’ és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb közlésével;·a’ Századunk terjedelmes’ political ’s rokon tudományi értekezésekkel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények’, találmányok és intézetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen. Szerkeszti és kiadja Kapisfalvi Orosz »József. I Hartiu«’ 4. 1839. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhoshordással 4 p. sz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sétatéren 74 r. sz. a., Pesten Füskúti Landerer Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nemhivatalos leveleknek és közleményeknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartató m. Magyarország és Erdély. Turopolya-mezői tisztujítás; ns. Zemplén vmegyei közgyűlési tárgyak és határozatok; pozsonyi, pesti, kocséri, Bihar vmegyei és m.-vásárhelyi tudósítások; mn. tud. társaság. Nagybritannia. Russell lord nyilatkozása a’ népnevelés iránt; a’ gabonatörvény ellenzőinek a felső ház’ sorompói előtti kihallgattatása megtagadtunk. Francziaország. Királyság és coalitio; mexicoi dolgok; hírek Afrikából. Spanyolország. Harcztéri tudósítások; a' carlo,siak’ kedvező kilátásai. Belgium. Olaszország. Elegy. Hírlapi szemle. Hirdetések. Magyarország és Erdély. Február. 7kén tartá Turopolya-mező’ nemessége tisztújító székét, hol először is elhunyt Sándor Ferencz helyett Jellachich Lajos t biróvá választaték, azután a’ tisztviselőség’ többi személyzete következő rendben hagyaték helyben: főispány : Jozipovich Antal Dániel; főispány-helyettes és bányászkerületi alispány: Jellachiich Lajos; kapitány és pénztárnok: Spissici Károly; főjegyző: Popledich Ferencz, aljegyző és lajstromzó: Herenchich Ferencz; főügyész: Korái Ferencz; alügyészek: Terputetz János és Matachich Aloiz, az előbbi egyszersmind számvevő; ügyvéd: Ciernich László; és írnok: Spissich Andor. S.-A.-Ujhely, február. 21. Folyó hó’ 18. 19. és 201k napjain itt t. n. Zemplén vgye’ részéről közgyűlés tartatván, a’ többi felvett tárgyak’ sorában, e’ következendő határozások tétettek: 1. Ilató Barkóczy Imre tbiró kiküldött társaival Lelesz városától Kaposra vezető útvonalnak egyesületi pontja iránt n. Ung vmegyei küldöttséggel leendő értekezés végett kiküldetve lévén, bemutatja hivatalos jelentését. Ezen kiküldöttségi jelentésben előterjesztett észrevételek minden oldalról fontolóra ’s érdeméhez képest köztanácskozás alá vétetvén, a’ fen forgó környülállásoknak gondos egybevetése után meggyőződtek a' felől a’megye’ rendei, hogy a’ küldöttség által javaslótt azon útnak, melly nemes Ung vmgye* felszólításához képest S.-A.-jhelytől a’ Bodrogközön altál a’ közösülést, egyszersmind pedig a’ Hegyaljáról Galicziába kivivő országos kereskedési útnak egybeköttetését eszközlenék, létesítése, nemcsak hasznos, hanem a’ közkereskedés’ és ezen megyének jobb léte’ előmozdítása’ tekintetéből azon igenigen érdekes szempontból is szükséges lenne, hogy a’ Bodrogköz, Zemplén megyének ezen jeles és minden termesztményekkel bővelkedő része, az itt divatozó járhatatlan rész utak miatt termesztményeit az eladási piaczokra nem fuvarozhatván, minden termesztményi bővelkedése mellett szegénységgel küzködik; ezáltal pedig nem csak ezen jeles, nagy kiterjedésű vidéknek jón été eszközöltetnék, hanem egyszersmind a' dohánnyal való kereskedés, melly itten hasznos előmenetellel termesztetik, virágzásba hozatnék, és igen szembetűnő jövedelmet szerezne, — ezen fontos okoknál fogva elhatározták ezen a. megye’ rendek hogy a’Bodrogközön által vitetendő útnak létesítése felsőbb helyen is eszközöltessék, ’s e’ czélnak elérésére tekintetbe vevén mindazon környűlállásokat, melylyek szerint ezen út kevesebb költséggel készülhetne, s állandóságára nézve is inkább biztosíttatnék, mind pedig azt, hogy ez által nem csak országos közkereskedési út köttessék egybe, hanem egyszersmind a’ szomszéd megyékkeli közösülés is könnyíttessék, — mindezekre nézve úgy állapodtak meg a’ megye’ rendei, hogy a’ küldöttségi munkálathoz mellékelt földmérői terv szerint is ezen útvonal Ujhelytől Zompodnak, Őrösnek, Gézesnek, Király- Helmecznek, Ag-Csernyőnek vitetvén, a’ helységekbeni beszegelésekre a’ n. Ung vmegye által készített salamoni úttal köttessék össze, melly szerint ekképen a’ Bodrogköz’ telkén vitetvén az útvonal, egyszersmind a’ ns. Szabolcs vgyéveli közösülés is eszközöltetni, különösen pedig a’ tárkányi cs. kir. sóházból való sófuvar könnyebbíttetni, nemkülönben a’ leányvári, Szabolcs vmegyére nézve szinte sófuvarozási ut ’s áltásjárás alkalmatossá fog tétetni. — Mindezen fontos okoknál fogva Öcs. kir.Felesége az ország’Nádora és a’ amest. m. kir. Utó-Tanács alázatosan és hivatalosan ezennel megkéretni rendeltetett aziránt, hogy ámbátor 1828ik esztb. költ kegyes intézetében a’ királyi biztosi jelentés’ következésében a’ hegyaljai, Galicziába vezető útnak vonalát Ujhelytől Petriknek 's Valyán felé Ungvárinak méltóztatott megállapítani, mivel ezen útnak a’ Bodrog, Latorcza és Tisza közt fekvő nevezetes és termékeny része ezen megyének hasznát nem veheti, ezen a’ megye által javaslatba vett sokkal hasznosabb , de kiterjedésére nézve sem sokkal hoszabb, azonban a’ kereskedési hasznos következésekre alkalmatosabb útvonalt méltóztatnék kegyesen megállapítani.—o. Felolvastatván n. Nógrád vmegyének m. évi április’24ről költ azon barátságosan felszólító ’s értesítő levele, mellyben előadatik, miképen legforróbb hálával vették Felséges Urunk’ atyai gondoskodását az árvíz’ súlyának enyhítése ’s az egész hazának okoztatott sebek’ orvoslása iránt; miképen édes hazafiai kötelességüknek tartották buzgó hálaérzéseiket jó és kegyes fejedelmünknek alázatos és hódoló köszönetírásban kinyilatkoztatni, egyszersmind Zemplén vmegye’ rémjéit abbeli közhatásra felszólítani, hogy miután teljes meggyőződésük szerint édes hazánk’ fővárosinak ’s más vidékeinek egész biztosítására’s a’vészesfolyam’ dühének gátlására olly munkálatok kivántatnának meg, minek csak az összes törvényhozás’ intézkedései ’s az ország’egyesült erői által eszközöltethetnek: ezenttel Zemplén vmegye’ rendei is hasonló, a’ Duna elleni biztosítással szoros összeköttetésű álló hid’ tervének ’s e’ tárgybani állandó országos küldöttség’ munkálatának a’ minél elébb tartamló országgyűlésre kegyelmesen halasztásáért felírás utján () Felsége’legkegyelnesebb színe előtt esedeznének. — Ugyanazon ns. vmegyének f. e. Boldogasszony hava’ léről költ szinte illy tárgyú hivatalos felszólító levele amannak folytában felolvastatván, —abban, jóllehet az országos küldöttség’ munkálódásának feszegetésébe épen nem kívánnának bocsátkozni, mégis a’ közmegnyugtatás' és a’ Duna-szabályozás’ megelőztetéséből támadható aggodalmaik’ megszüntetése’ tekintetéből, ugyana’ végett a’ szükséges közrehatásra és felírásra ezen megyei rendeit ismételve szorgalmazzak.— Ns. Zólyom vmegyének szinténe’ tárgyban költ ’s ezen menve’ rendelt ugyana’ végre felszólít)), ’s Ő isyj „ . .... Felségéhez legkegyelmesebb Uralkodónkhoz jobbágyi alázatossággal felterjesztett felírását is közlő hivatalos, egyszersmind atyafiságos levele felvétetvén ’s közgyűlési tanácskozásra é s vitatkozásra bocsáttatván , ámbátor többen ezen ttes. ns. vmegye’ köréből azt veték ellen , hogy ha hasonló felírással járulna a’ megye () Felsége’ hegyes színe’ elébe, az általa némileg a’meghatalmazott országos küldöttség edinpromittáltatnék, valamint hogyha ezen építendő, budapesti állandó hid, mellynek létesülése lenne azon első lánczszem, mi minket magyarokat Europa’ többi nagy nemzeteivel valódi érintésbe hozna, — ha ezen lánczszem is, és már már némileg ébredező hitelünk ,s nemzeti szilárdságunk illy nyilványosan maga a’ nemzet’ törvényhatóságai által megcsonkíttatnék, ez által az egész országra talán gyalázat és szégyen háramlanék, mert ha egy nemzet meghatalmazottjaival kötött szerződéstől illy könnyen elhullani kész, és azt illy áron kijátszani nem képtelenség, az országgal vagy egyes törvényhatóságokkal ki lesz elég vakmerő, netalán ezutánra szerződésekre lépni? nemkülönben mások még azt is előhozván, hogy a’ megkötött szerződést, mintha magányosok közt történt volna, kellene tekinteni, é s a’szerint kötelező erejét illőleg méltánylani , — mindazáltal a’ nagyobb rész előhozván azt, miképen a’ hírlapokból, de főképen a’ Századunk’’ hiteles közléseiből, nyilvánosságra jött legyen az, hogy a’ vállalkozó egyesületek egyedül önhasznukat, néma’ közjót tekintve, a’ magyar nemességnek százados adóztatását tűznék ki czélokul, ‘s illyes vállalatoknak, a’ nélkül hogy a’ nemzetre méltó haszon háramlanek, a szabadalmak olcsó áron áldoztatnának fel; továbbá mi ily káros a’ hidbeli szerződés, minő sérelmesek föltételei az országra, világos akkor, midőn jelenleg a’ bécsi nagykereskedő Eskeles-ház 30 év’ lekötése és sokkal kedvezőbb föltételek mellett ugyanazon budapesti hidat késznek nyilatkozott felépíteni ; előhozván többen azt is, hogy átlátván több mint 20 megye a' Nógrád vmegye’ értelnébeni felírásnak szükséget, ezen megye’ rendéit sem tartóztathatja semmi attól, hogy D cs. é s apost. kir. Felségéhez hasonszellemű alázatos felírást tegyen, annál is inkább, mivel a’ főfelügyelési jogot fenséges személyének nyilván fen tartván, teljes joga van az egész tárgyat ’s annak végelintézését a’ minél elébb tartandó országgyűlésre halasztani, melly vitatkozásnak következendő megyei végzés lett eredménye: „Szívesen vévén a’ megyének Bendei ezen nemes megyéknek barátságos és a’ hazának fővárosa ’s az egész haza iránt forró buzgalomból eredt becses felszólításait, hasonló rokon érzésekre találván ezen megye’rendeinél is, minélfogva 0 cs. kir. Felsége alázatos felírás által mélységes tisztelettel megkéretni rendeltetett az iránt, hogy a’ mennyiben a’ közelebbi országgyűlés óta közbejött áradás miatt történt veszélyek is mutatják a’ Duna folyam’ szabályozásának múlhatatlan szükségét, erre pedig országos erő kivárhatnék, e’végre is minél elébb országgyűlést tartani és ottan e’ tárgyat előlegesen felvétetni ’s elintéztetni méltóztatnék; nemkülönben ezen folyamnak szabályozásával szoros kapcsolatban álló, Budapest közti állandó lódnak építési tárgyában, mellyben több mellékes körülmények ’s kérdések kifejlődése reményketik, különösen Pest városának mint a’ haza’ anya’s fővárosának biztosítása is megkívánván, () cs. ’s ap. kir. Felsége hasonlóan megkéretni rendeltetett , hogy az 1832/e évi 24. czikkely’ 4 fiánál fogva, mellyben () Felségének a’ felügyelési jog teljes mértékben fenhagyatott, azon hid építési tárgyban kirendelt országos küldöttség’ munkálatát hasonlóan azon országgyűlésen felvétetni ’s tárgyaltatás alá bocsátani méltóztatnék.“— 3. Szabad királyi Kassa városa közli, hogy kebelében egy nemeslelkű asszony-egyesület törekvéseinek sikerült legyen az utczai és házaló koldulást, a’ létesült ellátások’ következésében, megszüntetni, melly czélra tett intézetek’ közlése mellett tudtul adván egyszersmind azt, hogy az oda menő koldusok nem csak kiutasítandók, hanem büntetendők is lennének, megkeresi ezen megyét, hogy az útleveleknek netaláni kiadásától azoknak, kik koldulás végett oda szándékoznának, illető tisztviselőit tiltsa el, a melly hivatalos levélnek következésében határoztatok: „Szabad kir. Kassa városának a’ koldulás megszüntetése’ tekintetében nagylelkű asszony-egyesülete ’s hatósága által tett s közlött intézkedései alkalmaztatás ’s közhírré leendő tétel végett az illető járásbeli főszolgabírónak rendeltetnek kiadatni , egyébiránt az 1837. eszt. novemb. 30 án tartott közgyűlésen felolvasott felsőbb kegyes intézmény’ következésében hozott megyei határozat a’jegyzői hivatal által az illető 17 szolgabirónak kiadatván, annak megtartása ezennel is kötelességül tétetik. Végre ezen egész tárgyban rég óhajtott szükséges javaslatadás végett vitézlő Matulay Gábor t birói elnöksége alatt már egy küldöttség lévén kinevezve, az munkálatának ment filelebbi beadására ezennel is emlékeztetik.“ — 4. A’ megye’ rendei ezúttal is azon rég megalapított elvűkhez ragaszkodván, miszerint tavaszra minden évben a’ marhahús’árának fölemelését meg szokta határozni , ezen közgyűlés’ végével tehát e’ megye’ rendei meghatározták, hogy i. e. •böjt más-havának ]y ik napjától kezdve, a marhahúsnak fontja a’ városokon és állomási helyeken 11, faluhelyen pedig 10 v.kron fog kiméretni. — Zemplén megye kebelében a’ különben igen népes és vig farsangi mulatságok főkép a’ pénz’ hiánya miatt ez idén nem igen kedvezőleg ütöttek ki; fő oka ennek a’ máskor gazdag hegyalja' silány állapotra és jövendőre is igen csekély reményei. — A’ tél uj év' beálltával szinte beköszönvén, gyakori erős havazás és hamvazószerdáig tartó szakadatlan szigorú hideg által éreztette velünk hatalmát. Folyó hó’ Klán a’ hó és fagy indulni kezdett, és a’ lakosok is sok helyütt örülni kezdettek a’lágy idővel minél elébb elérkezendő kikeletnek, midőn 20kán és 21kén a’ szenderedni készülő tél álmaiból ismét felocsúdván, a’ dermedt fagyra egy egész éjen és napon tartó havazást bocsátott, ’s főkép a’ juhos gazdákra rém gyanánt tért vissza. — Zemplény. Múlt febr. 19kén Pozsony evang. lakói’előkelőinek nagy és díszes köre gyülekezett a’ nagyszámú nőttebb ifjúsággal együtt a lyceumi könyvtár’ teremébe, az egész dunáninneni ev. egyházi kerület szavazása’ következtében újólag kineveztetek philosophia’ professorát t. t. Michnay Andr. Dán urat, eddig a' modorn gymnasium’ rectorát, tanítói székébe beiktatandó. Egyszerű, de fényes és megható vala az ünnepély. A „Veni Sanete“-nak öszhangzó eléneklése után t. t. Scheeerlay Mátyás ur, a’ lyceum’ idei rectora, fellépe a szónoki székre, ’s igen érdekes latin beszédben előadá azon okokat, mellyek miatt az evang. egyház köteles szeretni és ápolni a’ tudományokat; mire igazgatói tiszte szerint az uj professor urat bemutató a'gyülekezet’elnökeinek, társai s hallgatóinak. Utána maga a’ beiktatott professor ur egy tudós és nyomos latin beszédet túrta, mellyben a’ philosophiának kimeríthetetlen áldásairól értekezvén, azt minden tudomány’ s alapos ismeret kútfejének nevezé. Ezután a főtiszteletű superintendens ur is az egész kerület’ nevében, szinte latinul, szólott, szelíd méltósággal kérvén a’ t. professor urat, hogy az isteni protosopliiának végetlen mélyiben , némelly átokoskodók’ álmait » 's veszedelmes agyszüleményeitől»élesen óvakodván, csak józan 's istenes elvekre építse oktatásait. Ő is, mint az előbbiek, élénk éljenkiáltással tiszteltetek meg. Ezt azonban rögtön a’ legmélyebb csend követé, midőn mért. Zay-Ugróczi ’s Felső-Csömöri gróf Zay Károly ur, szeretve tisztelt főinspectora a’lunáninneni evang. egyházi és oskolai kerületnek, lelkes és lelkesítő magyar ajkon megszólnia. Ekés beszéde leginkább a’ lyceum’ növendékihez vala irányozva; 's valamint Isten, Fejedelem,örvény, úgy elő járóik iránt is gyermeki szives engedelemre és szorgalomra serkente a’mély tisztelettel eltelt hallgatókat. Rövid vázlatokban a’ nemeslelkű gróf elejükbe terjeszté az emberi hivataloknak viszonyait és kötelességeit, bebizonyítván, hogy ezen erények mindenütt és mindenkor forrásai az érdemnek, szerencsének és tiszteletnek. — Már indulóban vala a’ gyülekezet, midőn egy váratlan kedves jelenet gátló szándékában, t. i. egyik kitűnő szorgalmú magyar tanuló (Mageasy Károly) termett a szónoki széken, ki nemzeti nyelven az egyetemes ifjúságnak t. t. Greguss Mihálynak, a’ philosophia’ előbbi érdemteljes professorának, kora elhunytan panaszkodó keserveit ’s jelenleg újra feltűnő édes reményeit érzékenyen feste’, ’s szíveink’ belső ösztönéből szólván, oda nyilatkozók, hogy, mivel az immár beiktatott t. professor úr hivatásának értelmében, statisticát és magyarországi históriát magyar nyelven köteles tanítani — parányi időt a’ nemzeti nyelvnek is szentelem, ’s igy a’ boldogaknak helyét e’ részben is pótolandja, miért őt annál bizodalmasabb örömmel fogadja és üdvözli az egész növendéki sereg. — Ezzel előszolvan a' gyülekezet, másnapra a’ nemes gróf egyházunk’ ’s oskoláink’ igazgatói, lelkészi és tanítói karát teljes számban megvendégelni kegyeskedék, ’s ez alatt ismét magyarul üdvözlő vendégeit egyenkint és közösen, az uj professor úrhoz intézett üdvözletébe különösen iktatván azon reményét, hogy a’ t. professor úr nem csak a’ philosophiát, hanem a’ magyar nyelvet is fogja pártolni, 's ennek szeretetére buzdítani tanítványait; miért amaz szinte magyarul monda köszönetét. Éljen egyházunk’ ’s nevelő intézeteink’ nevére a' nagylelkű gróf! kinek még csak 10 hónapi elnöksége alatt nemcsak a’ tudományos, hanem a’ nemzeti lelkesedés is mintegy hathatósabban dagasztja öregeink’ és Újaink’ kebelét, ’s a’ magyar nyelv is ülni kezdi köztünk diadalma’ jeles ünnepét. Pozsony, mart. 2. Tegnap este igen kellemesen lepett meg zenéjével színházunkban a’ győri származatú „Bihary- banda“, melly egy jeles magyar magánytánczos' (Weszter úr’) kíséretében legközelebb Bécsen és Németországon keresztül a’minden nevezetesség és ügyesség’ bőven jutalmazó kettős honába , Párisba és Londonba, szándékozik, nemzeti tánczmuzsikákkat és tánczunkat Európa szerte megismertetendő. Nevét e’ banda igen méltó, sőt kétszeres joggal onnan veszi, mivel tagjai a’ boldog és hires emlékezetű, egyetlen Biharynak nem esik ügyesség.