Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1840-04-27 / 34. szám

.­­ 34dik szám. A’ Üirnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politikai hírek’, mindennemű sta­­tistikai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, duna­­vízállás’ és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb közlésével; — a’ Lssát adunk terjedel­­mesb politicai ’s rokon tudományi értekezések­kel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közélet­­beli jelesebb tünemények’, találmányok’ és inté­zetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen.HÍRNÖK Szerkeszti ’s kiadja SBa!á­si‘s!Tf Or««* József. Április­ 27. 1940. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csü­­törtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhoz­­hordással 4 p. fz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sé­tatéren 74.9. sz. a.­­ Pesten Füskúti Landerer Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’szerkesz­tőséget illető egyéb közlemények is elfogadtat­nak. Minden nem-hivatalos leveleknek és köz­leményeknek bém­entes beküldetése kéretik. T­a­rtal­o­m­. Magyarország és Erdély. Országgyűlési tudósí­tás, Ő Felsége’ születésnapjának megünneplése a’ fővárosban és Sz. Fehérvárért; kun­-sz.-m­iklósi, pápai, maros-vásárhelyi és ó­­tordai hírek. Ausztria. Közbocsánati kiterjesztés minden lom­bard velenczei polit. vétkesekre. Nagy bri­tan­ni­a. Alsóházi ülés. Palmerston lord az ópium-kérdés fölött; tudósítások Indiá­ból. Franeziaország. Pakikamarai ülések ’s viták a’ titkos pénzalap’ ügyében ; a’ baloldali hírlapok Brogb­e­rg tudósítása felöl; telegrafi tudósítás Teutonból. Spanyolo­rsz­ág. Telegrafi tudósítások; Malagában összeesküvés. Németország. Az orosz trónörökös Darmstadtba érkezik; a’hannover­i rendek köszönete az új alkotmány’tervéért. Olaszország, Török­ország. Elegy. Hirdetések. Zf Magyarország és Erdély. A’ t. kir. és Bitnek f. h. 23-kai országos ülésében többek közt a’ következő tárgyak vétettek tanácskozásba: I. Második üzenet a’ k. k­i­r. előadások’ 3-dik pontja, vagyis a’ Duna’ ’s egyéb folyamok’ szabályozása iránt. Ebben a’ t. RR. és RR. imigy nyilatkoznak: „Mind azért, hogy a’ szerint, a’ mint magok a’ mélt. Fő-RR. is válaszukban megjegyzék, a’jelen országgyűlésnek bere­kesztésére Ő Felsége által kitűzött határnap mármár bekö­vetkezik, és még számos nagy fontosságú tárgyak várják az irántok folyamatban lévő országos értekezéseknek befeje­zését; mind pedig azért, hogy Buda és Pest városoknak ’s a’ szomszéd vidéknek az elemi viszontagságok ellen melly, mód­dali biztosítása, a’ Duna’ szabályozásával természetes és várhatatlan kapcsolatban áll, a’körülmények’illy helyze­tében arra, hogy az ország’ Rendei az említett két sz. kir. városnak és a’ szomszéd vidéknek ezélzott biztosítását tár­­gyazó adatok’ és tervek’ különösen leendő közlésének ő felségétől!' kikérésével a’ részben még a’ jelen országgyű­lés alatt határozottan és kimerítőleg rendelkezzenek, je­lenleg már sem szükségeskép megkívántaté elég idő, sem pedig mód nincs. — Ugyanazért hozzájárulván egyébiránt a’ KR. és RR., hogy a’Duna’és egyéb folyamok’ szabályo­zása előlegesen országos választmányi úton tárgyaltassék, felirási javaslatuknak utolsó szakaszát, melly igy kezdő­dik: „Ugyanazért, a’ hazai kereskedésnek előmozdítását“, egészen végig értve, változtatni ekkép kívánják: „Ugyan­azért a’ hazai kereskedésnek előmozdítását, annyi ezer polgártársaink’ vagyonainak, sőt életének biztosítását mi­­nél előbb eszközleni forrón óhajtván, szükségesnek látjuk, Felségedet alázatosan megkérni, hogy a­iután a’jelen or­szággyűlésnek berekesztésére Felséged által kitűzött határ­nap is mármár bekövetkezik, méltóztassék Felséged k. kir. megerősítése’ kérésével ide rekesztett törvényjavaslatunk szerint, egy országos választmánynak ollyformán való kiküldésében megegyezni, hogy ez a’ Duna’ és egyéb fo­lyamok’ szabályozása, valamint Buda és Pest sz. kir. vá­rosoknak ’s ezek’ szomszéd vidékének az elemi viszontag­ságok ellen biztosítása’ tárgyát érdeklő adatoknak, rajzok­nak és terveknek egész kiterjedésükben vele leendő közlé­sük után, azoknak segedelmével azon elvekre és irányra nézve, mellyekhez volnának czélszerüleg alkalmaztatan­­dók az e’ részbeni országos munkálódások, jelesen továb­­bá arra nézve is, hogy micsoda módokkal és minő fel­­ügyelés alatt lehetne maga a’ szabályozás gyakorlatilag eszközlendő? — Végre az illy nagyszerű vállalatoknak létrehozásukra szükségkép megnyitandó azon források iránt is, mellyek a’ czélra használtathatnának, a’jövő ország­­gyűlésig, mellyen a’ tárgy múlhatatlanul fel fog vétetni, ki­merítő véleményes jelentést készítsen.“ II. Törvényczikkely a’ Duna’ és egyéb folya­mok’ szabályozásáról. 1. §. A’ Duna’ és egyéb folya­mok’ szabályozásának, valamint ezzel kapcsolatban állólag Buda és Pest városoknak, ’s ezek’ szomzéd vidékének, az elemi viszontagságok elleni biztosításuk’ előleges tárgya­lása végett országos választmány rendeltetik. — 2. §. Azon országos választmánynak feladása az leend, hogy az 1-ső §-ban kijelölt tárgyakat érdeklő adatoknak, rajzoknak és terveknek egész kiterjedésükben vele leendő közlésök után, ’s azoknak segedelmével azon elvekre és irányra néz­ve, mellyekhez volnának czélszerüleg alkalmaztatandók az a’ részbeni országos további munkálkodások; továbbá arra nézve is, hogy micsoda módokkal és minő felügyelés alatt lehetne maga a’ szabályozás gyakorlatilag eszközlendő, ’s hogy lehessen jelesen a’ magányos érdekeknek a’ közczél­­lal előállható összeütközését törvénnyel elintézve megszün­tetni; — végre az illy nagyszerű vállalatoknak létrehozá­sukra szükséges kép megnyitandó azon források iránt is, mellyek a’ czélra használtathatnának , a’ közelebbi ország­­gyűlésig, mellyen a’ tárgy múlhatatlanul felvétetni és el­határoztatni fog, kimerítő véleményes jelentést készítsen. — 3. §. A cs. kir. Főherczegsége az ország’ Nádora, az országos választmányi megkészülendő munkát kinyomtat­hatva, még a’ jövő országgyűlés’ egybehivása előtt az ország és ehhez kapcsolt r­észekbeli minden köz törvény­­hatóságokkal közleni fogja. — 4. §. Az országos választ­mánynak tagjai következők lesznek:-------“ III. Törvényjavaslat a’ Dunát a’ Tiszával ösz­­szekötő csatornáról. Azon részvénytársaságnak válla­lata, melly báró l­écsey Miklós szatmári főispány’ és báró I Simia György’ elnöklete alatt a’ Dunát a Tiszával Pestről és Böleskéről, vagy ezen pontok’ vidékeiről Szegeddel, Csongrád és Szolnokkal vagy vidékeivel csatorna által ös­-­­szekötni szándékozik — ezennel a’ törvények’ utalma alá vétetik, és ezen nagyszerű, a’ haza’ érdekeire nagy hasz­nú vállalatra e’ következő kedvezések ruháztatnak: 1. §. Felhatalmaztatik a’ nevezett társaság, hogy a’ Dunát a Ti­szával a’ fent kijelelt helyeknél, vagy ezen pontok’ vidé­keinél , a’ mint azt a’ technicai tekintetek vagy egyéb kö­rülmények megengedik, egy hajózásra alkalmas csatorna által összeköthesse, ollyformán, hogy sem azon téren, melly a’ Tiszánál és D­un­ánál kijelelt fenebbi végpontok között létez, sem ezektől mind fel, mind lefelé számítandó öt mérföldnyire ötven év’ lefolyása előtt más által a’ Du­nától a’ Tiszához csatorna ne vonathassák. — 2. §. Ila azonban a’ társaság a’ fent kijelölt pontok közül egyiket vagy másikat 25 év’leforgása alatt csatorna által össze nem kötné, akkor szabadságában álland akárkinek azon fent­­em­lített helyeket, mellyekre nézve a’ jelen társaság vál­lalatát nem teljesítette, vagy külön az elkészítettel érintke­zésbe nem jövő csatorna által összekötni, vagy a’ jelen vál­lalkozóktól épített csatornával érintkezésbe jövő, hasonlóul hajókázható szárny-csatorna által kapcsolatba hozni. Ez utóbbi esetben azonban az illy szárny-csatornát építeni szán­dékozó a’ jelen vállalkozóknak vagy azok’ engedményesei­nek, az elkészített csatornára fordított, és neki is hasznára való költségek illő részét kifizetni tartozik. Melly iránt, ha a’két társaság egymással barátságos úton megegyezni nem tudna, akkor a’ jelen társaságnak megtérítendő somma’ mennyiségét a’fő­ itélőszékek fogják, mind a’jelen vállalko­zók, mind a’ szárnyvonalt készíteni akarók sommás költsé­geiknek, és az illető csatornák’ terjedelmességének összes tekintetbe vételével igazságosan elhatározni. — 3.§. Ha pe­dig a’ társaság a’jelen vállalat’ tervének, a’ Helytartó-Tanács által történendő helybenhagyásától számítandó 3 év alatt a’ csatornát meg nem kezdené, vagy a’ jelen törvény’ kihir­detése’ napjától számítandó 15 év’ leforgása alatt a’ felem­­lített pontok közti vonalak egyikét sem készítené el, ak­kor jelen törvény’ kedvezései iránta megszűnnek, ’s azok­ra ruháztatnak, kik a’ jelen törvényben kijelölt pontok' csatorna általi összekötésének eszközlését magokra vállal­ják. — 4. §. Az 1832/6 . 25. t. sz. 31k §-ban elrendelt kisajátí­tás ezen vállalatra is kiterjesztetik, és pedig úgy, hogy ennek rendelése nem csak magára a’ csatornára ’s annak pontjaira, de az illető vontató utakra, a’ csatorna’ kitisztít­­hatására szükséges térre, ’s a’ felügyelők’ lakjainak helyé­re , végre minthogy a’ közállomány’ érdekében fekszik, hogy azon vizerő, melly a’csatornában létez, használat­lan ne maradjon, a’ társaság által a’ csatorna’ mentében ne­talán építendő malmoknak, és vizerővel munkáló gyárak­nak felállítására szükséges térre is értessék, az ugyanazon §-ban körülírt kármentesítés mellett, ’s minthogy a’ csator­nában a’halászat is egyedül a’ társaságot fogja illetni, ezen kármentesítés az említett törvényben meghatározott mód szerinti bíróságok által akkér fog eszközöltetni, hogy azok, kiknek birtokukból a’ csatorna’téré kisajátíttatott, a’meny­nyiben a’ társaság’ vállalata által malombeli, halászati jo­gaikban rövidséget szenvednének, e’ tekintetben is tökéle­tes kárpótlást nyerjenek. —­ 5. §. A’ csatorna, annak vize, partjai, szóval a’ kisajátított egész tér, a’ társaságnak örö­kös tulajdona. — 6. §. A’ vállalkozók azonban a’ csator­nán vagy az ahhoz tartozó kisajátított téren, az őrlésen és halászaton kívül, egyéb kir. haszonvételeket és földesúri jogokat nem gyakorolhatnak. ■— 7. §. Az ezen csatorná­nak használatától a’ hajók és szállítók által minden különb­ség nélkül fizetendő bérnek mennyiségét a’ Httó-Tanács a’ vállalkozókkal kötendő alku által úgy határozandja meg, hogy ezen bérjegyzék a’ vállalat’ használatától számítandó 50 évek’ lefolyásáig sem a’ társaság által fel nem emeltet­hetik, sem a’ Httó-Tanács által lejebb nem szállíttathatik; ezen idő’ lefolyta után pedig a’ társaság köteles a’ csator­na’ jövedelmi állapotját a’ főkormányszéknek kimutatni, melly a’ bérjegyzéket úgy fogja mérsékelni, hogy a’ csa­torna 10-nél többet 100-tól ne jövedelmezzen. — 8. §. A’ mennyiben a’ csatorna által megszakadott közlekedések iránt kérdések támadnának , azt hol tartozzék a’ társaság maga költségein, és minden vám­szedés nélkül hidakat és padlókat építeni, vagy réveket és csolnakokat tartani? — a’ társaság’ és illető felek’ meghallgatása után, tekintettel a’ közlekedés’ csekély vagy nagyobb voltára és szüksége­ire , a’ Httó­ Tanács fogja megállapítani. — 9. §. Minden kérdéseket és körülményeket, mellyek a’ fentebb érdeklet­teken kívül magokat a’ vállalatra nézve előadhatják, és bí­rói itéletteli elhatározást kívánnak, az 1832/6. 25. t. sz. 3. §-ban kijelölt bíróságok, és az ugyanott megrendelt utak és módok’követésével a’fenálló törvények’értelmében fog­ják igazságosan elhatározni. — 10. §. A’ csatorna’ partja­in és az egész kisajátított téren minden károk’ eltávozta­tására, a’ legelés, kikötés, járás és kelés, úgyszintén a’ víznek bármi névvel nevezendő használata csak a’ társa­ság’ megegyezésével fog történhetni. — 11. §. Az 1836: 25. t. sz. 2, 6, 7 és 8. §aiban foglalt rendeletek jelen vál­lalatra kiterjesztetnek. — Végrev 12. §. Ezen országos hasznú vállalat’ elkészítésének siettetése és károsításoktóli­­ megmentése végett az illető törvényhatóságok h­atalma és­­ pártfogása alá helyeztetik. IV. Felirási javaslat a’ duna-tiszai csator- I­na-tár­saság iránti. A’ Dunát a’ Tiszával összekötő ha­józható csatorna iránti terv. ez.-t, ide mellékelve felter­jesztvén, kérjük cs. k. Felségedet, hogy azt, mint a’ haza’ közjavát és virágzását lényegesen érdeklőt, helybenhagy­ni, és megerősíteni méltóztassék.­­ Mivel pedig az érintett csatorna’ közhasznossága, az ország’ nagy részének érde­keit tekintve, felette emeltetnek, ha hazánk’ termékeny síkjainak azon szállítandó ipar­ szülte gyümölcsei, a’ már munkába vett Duna jobbparti vaspályán nyűgöt ’s délnek is vitethetnének, jobbágyi alázattal kérjük Felségedet: méltóztatnék felügyelni, hogy báró Sina, ki a’ Duna jobb­parti vasút’ építésére Felséged’ kegyelmes engedelmét a’ törvény’ értelmében már meg is nyerte, ne csak az általa Ausztriában már megkezdett vaspályát kirekesztőleg a’kö­zelebb ’s bővebben jövedelmező pontokra szorítsa, hanem ajánlata szerint az érdeklett vasutat Ausztria szélétől egész Budapestig is minél előbb vinni törekedjék; mert csak illy hosszas ’s külföldre és maga idejében az adriai tengerig terjedő összeköttetésben lehet reménylenünk a’ haza’ nagy részének kereskedési felvirágzását. V. Üzenet az 1832/6 . 31­­. sz. által által Krassó vár­megye, Erdélyország és a’ véghelyi vidék között fenfor­gó határbeli villongások’ tárgyában nevezett országos biztossági,jelentés­re. A’ Kir. és RR. tanácskozás alá vévén azon biztosságnak jelentését, melly az 1832/6 évi 31. t. sz. által Krassó vármegye , Erdélyország és a’ vég­­helyi vidék között fenforgó határvillongások’ elintézésére kiküldve volt, miután abból azt tapasztalták, hogy a’ biz­tosság munkálódását még be nem végezte, e’ tárgyban mindaddig, mig ezen munkálat végképen befejezve leend, törvényes rendelkezésnek helyét nem látják ugyan, egy­szersmind azonban helybenhagyásuk’ kijelentését el nem hallgathatják, hogy a’ biztosság időközben is a’ reábizot­­tak iránt, ’s munkálódásának mi karban létéről az ország’ Rendei előtt jelentését beadni el nem mulasztotta. Mi iránt a’ mélt. Fő-Re-nek megegyezését kérik VI. Üzenet az 1832/6. 28­­. sz. által Somogy és Veszprém vármegyék között Siófok helység iránt fenforgó beszegdllési tárgynak elintézésére kirendelt országos biztosság’ jelentése’ tárgyában, a’KK. és RR. azon egyességeket, mellyek Somogy és Veszprém vármegyék között, az 1832/6. 28 és 32 törvények által Siófok hely­sége iránt fenforgó beszegellési kérdésre nézve kirendelt országos biztosság előtt 1838. évi július’ 10 ik napján, ugy­szinte 1839. évi május’ 24 ik napján köttettek, — helyben­hagyják; azoknak törvénybe iktatását mindazáltal akkorra kíván­ák halasztani, midőn az egyességben foglalt földek’ kicserélése úrbéri per’ útján végképen elintézve, ezen úr­béri perben hozandó ítélet a’ biztosság’ közbejöttével vég­rehajtatván, a’kiegyenlítés valóságos általadással eszkö­zölve leend ; ez úttal tehát a’ választmányt munkálatának végső befejezésére, ’s a’ fent említett uttáni végrehajtására, és ezen végrehajtás iránt tudósításának folytatólagos bemu­tatására utasítandónak vélik. Ez iránt a’ mélt. FO-RR-nek megegyezését kérik. Budapest évfordulati szív-hála- és örömünnepét ülte husvétkedden, april. 21-kén, t. i. april 19-két, mint Felső országió Fejdelmünk születésnapját, melly az idén husvét­­vasárnapra este miatt husvétkedden tartatott meg. Már reggeli hat órakor a’ budai várfokrul majd minden harmad negyed perczkor eldördült ágyuszó ’s utczáról ut­czára szerteharsogó ezred! hangászkarok’ vidor tábor-zenéje tol­­mácslá az ünnep’ nagyságát, későbben az ezek’ zengő ka­­lauzlatában a’ két városi fő szentegyházak felé lobogó zászlóval ’s diszköntösben lépdelő rendes és polgári kato­naság, ’s ezeket kisérő tömérdek népség. Ezek oda gyü­­löngte után Budán m.­­Deresik János püspök ’s helytartósági tanácsnok ur teljes fényű egyházi szertartással ajánló föl a’ szeplőtlen hálaáldozatot a’ Fejdelmek’ Fejdelmének Kirá­lyunk’ ’s hazánk’ mindennemű boldogságáért a’ polgári­­ katonai kormányszékek (t. i. nm. Helytartó-tanács, nm. m. k. udv. Kamara, hadi fő-parancsnokság ’s a’ t.) ’s egyéb tör­­vény-és tiszthatóságok (t. i. t. Pest megye, Buda fővárosi ’s m. kir. tudom. egyetemi tanács ’s a’ t.) tagjai és számos nép­ együtt ájtatoskodása mellett, a’ tisztelgő ezredi sorok’ örömtüzelési ’s az ősz Budavár’ keleti és nyugati fokaira szegzett ágyuk verseny-döbörgési ’s a’ csinos egyenruhá­in m. polgári katonaság’fegyver-tisztelkedési közt; Pesten pedig Dömötöri Németh György k .táblai főpap ’s esztergo­mi kan. szinte kitűnő ünnepéllyel mutatta be buzgó fohászinkat fölkent Urunkért ’s nemzetünkért a’ főszentegy­­­házat négyszegüseg körzette Rothkirch ezred’ három zász­lóaljinak miseszakonkénti lődözési ’s a’ Dunapartra vont mozsarak’ vetélkedő robogási közt. Al. közép és főintézeti tanuló ifjúságunk is könyörgő kebellel járult az élet és böl­­cseség’ atyjához nemzetünk’boldogítójáért ’s a’ tudományok’ koronás gyámolitójáért. A’ testvér két, fővárosi minden ajkú színházak egész ragyogható világításban hódorogtak a’ szép művészetek­ ’s mesterségeket ápoló kegyes uralkodóért. Budán nm. Mérey Sándor b. t. tan. ’s a’ magyarországi tartománybiztosság’ főigazgatója ’s a’ t. adott a’ fejdelmi névnap’ dicsőítésére fényes lakomát, hol Fels. Királyunk-

Next