Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-04-08 / 28. szám

88. szám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politicai hírek’, mindennemű statisticai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, dunavízállás’ és­­mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb köz­­­­é­sével; — a’ Számadunk terjedelmesb political ’s rokon tudományu értekezésekkel, a’ kis futár lite­ratúrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemé­nyek’, találmányok’ és intézetek’ismertetésé­vel foglalkoznak főképen. HÍRNÖK. Szerkeszti ’s kiadja Italásfalvi Orosz József. Április’­­. 1841. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csütörtö­kön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhozh­ordás­­sal 4 p. fr., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizet­hetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sétatéren 749. sz. a., Pesten Wéber Józsefnél a’ Tudakozó­intézetben, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesz­tőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország. Kinevezések: Tolna, Liptó és Mármaros megyék’ közgyűlései; hála nyilatkozat Liptó Sz. Miklósról; nyilt le­vél ; fiumei kisdedóvó intézet; magyar-szerb határszéli levelezés. Nagybritannia. Békebiztosítékok. Francziaország. Brigád báró’ beszéde; palikamiai ülés; zavargás Marseilleban. Spanyol­­ország. A’ cortes’ megnyitása. Belgium. Olaszország. Egyiptom. Alexandriai és syriai tudósítások. Éjszakamerik­a. Elegy. Kis futár. Szemle; literatura. Hirdetések. M­agy­arorszá­g. Ő cs. ’s apóst. kir. Felsége Mérey Móriczot a’ kir. udv. Cancellaria’ fogalmazó - gyakornokát ugyanazon kormányszék’ tiszteletbeli fogalmazójává méltóztatott legkegyelmesebben kine­vezni. C Privát tudj­a cs. ’s apost. kir. Felsége a’ tiszán-inneni kerületi táblá­nál megürült ülnökségekre Gedeon Lajos torna-megyei főjegyzőt, Péterffy Károly temes- megyei táblabirót és Dienes István eper­jesi városbirót méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni.(Priv. t. A’ rm. magyar kir. udv. kamara a’ nagybecskereki kir. sóhivatalnál megürült mázsamesteri hivatalra Ssalászovics Fridrik ugyanottani mázsájót, ennek helyébe pedig Alkus Imre sópajtaőrt alkalmazó. — Czollner Ferencz temesi kamarai igazgatósági ül­nök mart. 13kán ’s Bartl József a’ bácsi kamarai uradalmakbani erdömester mart. 20kán meghaláloztak. Szekszárd, mart. 29. Tolna megye’ rendei a’ legna­gyobb feszültséggel gyűltek össze, melly értelemben fogadtatik majd itt a’ vegyes házasságok’ vallási kérdése, de már a’ terem­­bei lépésnél mindenki, a’ ki a’ segédcsapatok’ jelenlétét számra nézve megbecsülni akará ’s­zorteseink’ pártmutatványa’ erejét már korábbi időkből ismeré — e’ rejtvényt megfejtődé magának — ’s miután illy körülmények közt több szónok (lecsendesítve a’ hevesi jelenetek által) a’ beszédtől megóvá magát, két órányi vita után, ha nem is tárgyalás hanem felkiáltás által a’ zalai hatá­rozat fogadtatott el egész terjedelmében, ’s a’ zalai felírás szó­ról szóra leíratni rendeltetett. — Mielőtt még a’ vallási ügy sző­nyegre került volna, egy kir. k. leirat olvastatott fel, mellyben azoknak kivételével, kik az itt elkövetett gyilkosságban részesek — mindnyájan, kik a’ kir. biztos eljárása’ következtében birói vád alá helyeztettek, tökéletes bocsánatot nyernek; ’s midőn ez iránt másod-alispány által ő Felségéhez intézendő felírás indít­­ványoztatott volna, mire H. P. egyes szava nyers nem­mel vá­laszolt, ’s egy másik P. M., kire a’ bocsánat kiterjedett, nyíltan kimondó, hogy ő ugyan nem akar nyilatkozni aziránt, valljon a’ megye köszönetet mondjon e vagy nem — ő a’ részére kiszol­gáltatott igazságért köszönetet mond, e’ bocsánatot azonban az igazságszeretet ’s nem kegyelem’ következményének tekintheti — baloldalról arra szavaztatott, hogy a’ megye az igazság kiszol­gáltatásáért köszönetét nyilványitsa, de minden ollyas kifejezés­től, melly kegyelemre utalhatna, szorgosan óvakodjék. 30kán egy biztossági indítvány terjesztetett a’ rendek elébe, miszerint a’ nemesség költségén bizonyos számú pandúrok állíttassanak ki , ’s ezáltal a’ megyei rendőrség biztosíttassék; de miután több a’ jelenvolt rendek közül ez adó alá magát vetni nem akará ’s kinyilatkoztató, hogy csupán közterheket kész viselni, ha a’ tör­vény mindenkit személyválogatás nélkül arra kényszerítene, a’ jö­vő országgyűlésrei utasítások’ készítésére biztosság neveztetett ki, melly egyszersmind olly törvényt indítványozzon, mellynek erejénél fogva meghatározott arány szerint ’s szigorún megállapított fel­tételek alatt a’ nemesség köteleztessék a’ polgártársainkat nyomó terheket megosztani. E’ biztossághoz elnökül csupán az igen tisz­telt első alispány Döry Gábor neveztetett ki, egyébkint minden­kinek szabadságára ’s tetszésére hagyatott a’ biztosságbani részt­­vevés és befolyás. Adja Isten, hogy e’ nagyfontosságu munkába a’ cortes megfizetett értelmisége be ne folyjon. — Végezetül P. M. indítványba hozá, hogy a’ megye a’ korszellemnek megfele­­lőleg mindazokat, kiket a’ törvény a’ honoratiorok közé soroz, szavazási joggal ruházza fel; miután azonban azon állítás, misze­rint szabadalmakat csupán a’ király ’s az országgyűlés oszthat ki — közösen elismertetett volna, sőt egyik jelesebb ügyvéd által, kit a’ sors e’ szabadalommal nem ruházott fel, épen olly lelkes, mint szivteli és logicateljes köztetszést aratott beszédben, melly­ben az iránta egyébkint kedvező jótéteményért köszönetet mond­va ugyan, de elutasítva, minden felhozott kifogásokat megvita­tott volna — e’ tárgy szinte a’ biztosság munkálati körébe uta­­síttatott, melly a’ jövő országgyűlési utasítások kidolgozásával bízatott meg. A’ marhahús ára 13, borjúé 15 kra emeltetett. Liptó Sz.-Mihály, apr. 4. Múlt hó’ 29k én kezdetett ’s csak tegnap végeztetett be is Liptó megye’ évnegyedi köz­gyűlése. Ez alkalommal a’ vegyes házasságok is tárgyaltattak, melly ügynek minthogy országszerte nagy fontosság tulajdonít­ok, olly figyelemmel kisértem a­ tanácskozások’ folyamát, hogy mit e’ tárgyban a’ KK. és RR. végeztek, hírlapok utján köz­tudomásra hozhassam. Nem pártérdek vezeti tollamat­, lettdol­­gokat beszélek, mellyeknek megtörténtéről kezeskedem. Már ta­vaszelő’ 29kén a’ szokatlan nagyobb számmal összeseregelt ne­messég a’ felveendő tárgy’ fontosságát gyaníttatta. Az első nap felsőbb parancsolatok’ és intézmények’ olvasásával kihúzatott. 1 30 án pedig , melly nap a’ vegyes házasságoknak volt szentelve, szokás szerint második napra a’ megyei levelezések felvétetnek, már a’ piaczon is a’ vegyes házasságokról folyt a’ vita. A’ nagy számú köznemesség csak azt ismételte: „legyen a’ mint eddig volt.“ Tizenegy óra tájban megnyittatott a’ gyűlés, ’s kiki megfog­hatja, milly nagy feladat volt olly nagy számmal a’ gyűlés’ tere­mébe tódult nemességet csendességre bírni. A’ helyreállított csend után elnöki kijelentésnél fogva két tárgy vala e’ napon­­elveendő; úgymint a’ nyugati járás sebészének megválasztása és a’ vegyes házasságok. Alig hogy szavait végzé az elnök, Groth és Hoffmann nevek’ kiáltásánál egyebet hallani nem lehetett és a’ csendet sem kérés sem fenyegetőzés, csak végre az állíthatta vissza, hogy nagy betűkkel félivre „Votisatio“ íratott és az elnök’ parancsára a’ kiállók’ sokaságának elömutattatott. A’ szavazás’ eredménye kö­vetkező volt: Groth ur’ szekrényében 175, Hoff­mannéban ellen­ben 236 golyó találtatott, ’s igy Hoffmann ur lett nyugati járásunk sebésze. Következett a’ vegyes házasságok’ ügye. Mi fog történ­ni, a’ tanácskozások’ elején kiki előreláthatta. Az elnök e’ tárgy­ban érkezett megyei levelezések közül csak az egy Zaláét hozta magával, és azt, előre az hiedelem’ megtartására a’ Rendeket fel­szólítván , egyszersmind elnökileg ígérvén, hogy valaki e’ tárgy­hoz szólani akar, csendességgel végig hallgattassák, a’ jegyzői hivatalnak olvasás végett átnyújtó. Ennek végeztével az ellenol­dal kivonatára az esztergomi felírás is előhozatott és felolvastatott. Következtek most a’ szónoklatok, a’ mint a’ szónokok elnök ur­nái bejegyezve voltak, ’s általa felhivattak. A’ közvélemény Rády Mihály urnak beszédét, ki olly nyomos okokkal megmutatta, mi­képen az 1647. 14. e’ tárgyra semmi tekintetben nem alkalmaz­ható, hogy okait megczáfolni még kedve sem volt valakinek, leg­jobbnak tartja. — Azonban miután 5 szónok az egyik, szintany­­nyi a’ második oldalról szólt, a’zalai végzés és felírás mellett har­­czoló oldal, látván, hogy az ellenoldal’ okaival sem számra sem alaposságra nem mérkőzhetik, a’ szavazás’ sürgetésére jelt adott. Mire a’ köznemesség, melly eddig a’ tornáczokon és a’ piaczon vesztegelt, egyszerre a’ gyűlésterembe mintegy felhőből esett és egész torokból voksolás és ismét voksolás­t kiáltott; megkérdez­­tetvén pedig általam, mire akarnak szavazni? egy helyen azt fe­lelték : „majd megmondják nekünk“, más helyen ellenben: „ma­radjon úgy a’ mint volt.“ Újra kell itt említenem, hogy a’ közne­messég magyarul nem értvén, magának a’ dolog velejét tótul megmagyaráztatni kívánta, mi tőle megtagadtatok. Haszontalanul szólitá fel csendre elnök úr a’ Rendeket, sükerellenül idézte, hogy még 18 szónok van feljegyezve, végre a’ szavazásban megegye­zett és a’ szavazatok’ szedésére azon választmányt kiküldé, melly a’ sebészi hivatal’ betöltésénél ezzel foglalatoskodott. A’ katholi­­kus papság és a’ kath. Rendek látván minden bizodalmukat, az elnöki ígéretet is kijátszva, hogy illy módon kieszközlött végzés­ben részök ne legyen, a’ tanácsteremet odahagyták. A’ szavazás­nak eredménye volt, esztergomi felírás mellett 17, zalai mellett pedig 215. A’ választmány két katholikus tagja látván, hogy tré­­faüzésből protestánsok Esztergom mellett szavaznak, visszatolá­sul zalaira szavaztak. — Más napon felolvastatott a’ multnapi végzés, és azon elvnél fogva, hogy egy napon hozott végzést más­napon megváltoztatni nem lehet, ámbár csak kevés idő előtt tettleg más elvekhez hűnek mutatta magát a’ megye, még is hitelesítetett. A’ végzés a’ mint következik: S. 185. és Zala vmegye múlt­falán folyó­ évi Boldog-Asszony’hó’ iikéről a’ vegyes házasságok iránt az ország’ prímása által kiadott és töb­bi megyés püspökök által elfogadott pásztori levéllel hazánk’ törvényeit megsértetteknek találván, e’ részbeni felírását máso­latban közli, egyszersmind pedig azon határozatát is megír­ja, miszerint az 1647. 14. törvény’ rendeléséhez képest azok ellen, kik a’ vegyes házasságok kötésénél az 1790/1 esztendő 26 törvényczikkely rendeletét megszegnék, és az ezen törvény értelmében eddig folyvást követett gyakorlatot az áldásra és egyéb egyházi szertartásokra nézve tettleg megváltoztatnák, az említett czikkelyben kitűzött törvényes eljárásnak lészen helye, — a’ népnek megnyugtatására közhírré tétetvén, hogy a’ vegyes há­zasságokat a’ törvény egyenesen elhatározta, és hogy a’ vegyes házasságok áldás nélkül is törvényes erejűek. A’ vegyes házas­ságok ügyében az ország prímása kiadta pásztori levél, mellyel a’ törvény által megengedett és minden akadályoktól mentesít­­tetett vegyes házasságok gátlása czéloztatik, szinte a’ megye Rendes kebleikben legfeszültebb aggodalmat szülvén a’ RK. és RR. nemes Zala vármegye e’ tárgybani végzésében és felírásá­ban kifejtett üdvös irány és méltányos elvek rendíthetlen alapos­ságáról teljesen meggyőzödvék, hasonló felírással koronás feje­delmünkhöz, úgymint az igazság fő kiforrásához és közös jó atyjához a’ hon polgárai közt felbomlott egyetértés és kölcsönös szeretet helyreállításának eszközlése végett, fiúi bizodalommal párosult jobbágyi hódolattal járulandanak — egyébiránt pedig, hogy addig is, mig az óhajtva várt kedvező eredmény bekövet­kezésével, a’ súlyos sérelem és legmélyebb fájdalmat gerjesztő aggodalom örökre megszüntetik, a’ pásztori levelek tettlegi al­kalmaztatásából származnia kellető egyenetlenség kártékony gyü­mölcsei lehetőségig hárítassanak el, az 1647, 14 törvény ren­delete mind azon egyházi személyek ellen is haladék nélkül esz­közlésbe vétetni határoztatik, kik a’ vegyes házasságok kötésé­nél akadályokat tenni, és folyvást követett gyakorlata az áldásra és egyéb egyházi szertartásokra nézve tettleg megváltoztatni nem áralkodnának, mihelyt tehát illyen eset bármellyik alispánynak bejelentetik, a’ törvényszegő általa a’ törvény teljesítésére intes­sék meg, ez pedig sikeretlen maradván, tiszti főügyész felperes­­sége mellett az említett czikkelyben kitűzött törvényes eljárásnak legyen helye, e’ végett állandó törvényszék tagjai is most előre már kineveztetvén,­­ továbbá minden félreértések elmellőzéseül tisztviselőink a’ keblünkbeli lakosokat értesítsék arról, hogy a’ tör­vény a’ vegyes házasságokat nem korláthoztatja, sőt hogy egye­nesen elhatározta, miszerint azok semmi szin alatt ne gátoltas­­sanak, nem különben, hogy a’ törvényesen köttetett vegyes há­zasságok , habár azoktól az egyházi áldás, vagy egyéb egyházi szertartások megtagadnának is, minden tekintetben törvényesek és teljeserejűek. Végtére, nem csak a’ jelen, de más számos ese­tek is ünnepélyes tanúbizonyságául szolgálván, hogy a’ gyakran megújult súrlódások, csak a’ vallásbeli tárgynak, melly utolsó or­szággyűlésből a’ két táblának megállapodása után legfőbb helyre már felterjesztett, igazságos és századunk békítő irányával ösz­­szehangzó végső’ elintézésével gyökeresen kiirthatok, ő felsége jobbágyi hódolattal megkéretni határoztatik, hogy ez üdvös és halasztást nem tűrő czél valahai létesülése végett az 1790/1 13 törvényczikk értelmében országgyűlést mi hamarább hirdetni kegyeskedjék — — mi is a’ testvér megyéknek körlevelek által tudomásra fog adatni. Költ az 1841 évi Böjt másho 29én és folytatva tartatott közgyűlésből.“ Ezen végzés tehát négy részből áll: 1) Felírás ő Felségéhez, 2) hogy a’ nép a’ dologról felvilágosítassék, nem ugyan körlevelek, nem is — ex professo — kiküldött szolgabirók által, hanem magányosan a’ netalán kérdést teendő egyedek kivánatára, 3) hogy mind azon lelkész, a’ ki a’ vegyes házasságot azon esetben is, midőn az egyháztól megkívánt biztosítás nem adatik, megszentelni vonakodnék 600 f. p.p. büntettessék. Azonban az elhatározott különösen e’ tárgyban ítélendő törvényszék tagjait katholikus részről az alispán és el­nök ur össze nem szedhette, míg végre egy jelen nem volt, két pedig jelen volt ellenmondásuk ellenére béketűrő papirosra holt jegyekkel írattak,­­) hogy országgyűlés sürgettessék, és a’ vég­zés minden vármegyével közöltessék. Marmaros megye márlius 22. 23. és 24k én tartott köz­gyűlésében a’ következő nagyobb fontosságú tárgyak kerültek szőnyegre: I. Fölolvastattak Gömör, Borsod, Zólyom, Fehér, Esztergom, Heves és Zala megyéknek a’ vegyesházasság tárgyá­ban kell leveleik, mennyiben azonban a’ megye már e’ tárgybani sérelmek orvoslása végett ö felségéhez folyamodott, —sem éltül elállani, sem a’ sziv-szakadva várt k. válaszig — a’ törvény el­lenére akadályt tevőket büntetés alá vonni nem tartá szükséges­nek, a’ vallás tárgyábani intézkedését egyedül csak azon határo­zat elfogadásával bővité, miszerint Zólyom megye az áldás nél­küli vegyesházasságok törvényes voltáról népét értesíteni rendeli. Nem tartá szükségesnek tovább Pest megye felszólítására a’rend­kívüli országgyűlést sürgetni, mennyiben atyáskodó Fejedelmünk a’ közelebbi országgyűlés bevégeztével tett ígérete szerint a’ val­lásbeli tárgyak körüli országos aggodalmak rövid idő alatti meg­szüntetését bizonyosnak tartván, más sürgetés tárgyat a’ rend­kívüli országgyűlésre nem tudnak. Úgy­szintén nem pártolá a’ veszprémi püspöki széknek a’ Prímás ő excellentiájától leendő elvétele iránt fölirását Zalamegyének, azon okból, mert ezt az 1729. 35. t. czikkely összeütközőnek nem tartja. Nem pártolá Borsod megyének a’ Csanádi püspök Romába menetele ellen tett óvását sem, mind addig, mig felsőbb helyről arról törvényes utón értesítve nincs. Pártolja Arad megyének a’ közelebbi országgyű­lési 38dik­­. czikk által törvénybe hozott csatorna mielőbbbi lé­tesítése iránti fölfolyamodását, úgyszintén Somogy megyének volt követje igazoló levele mellett közlött észrevételeket miszerint szük­ségesnek tartatik a’ napló hitelesebb szerkeztetéséről jövő or­szággyűlésen okvetetlen rendelkezni. II. Okot szolgáltatott a’ sza­bad­ sajtó tárgya megpenditésére a’ helybeli könyvvizsgáló, ki a’ megyének a’ másutt kinyomtattaknál sokkal szelidebb szavakkal irt föliratát a’ vegyesházasság tárgyában kinyomatni nem engedé. A’ KK. és RR. úgy ezen megtiltást, mint azt, hogy bár a’ tisz­telt k. vizsgáló ur született magyar és a’ megyének t. bírája, hát­iratát a’ Rendek elibe latin nyelven tévé, észrevétel nélkül nem hagyhatván, a’ t. k. vizsgáló urat írásbeli felelet adásra szóliták föl; még pedig olly ollyformán, hogy azt még ezen gyűlésre okvetetlen tartozzék beadni. III. Szőnyegre került azon indít­vány is, hogy a’rend könnyebb raegtarthatása tekintetébül el­nök vagy más megbízandó tiszt, jegyezze föl a’ beszélni kí­vánókat. Ezt azonban a’ többség el nem fogadta, pedig az in­dítványt nem az elnökségben, vagy épen az elnök köz tisztelt személyében való bizodalmatlankodás, hanem a’ beszélők szá­mának szaporodása lévé nemcsak korszerűvé, hanem — nyíltan kimondhatom — szükségessé is. Többnyire minden megyében az utóbbi években jőve ez szokásba, ’s kérdem, az érdeklett elnö­kök közül vehette e valaki azt személyes sértésnek — bizonyo­san hiszem, egy sem!­­ Itt el nem hallgathatom, mikint úgy ez, mint az egész gyűlés menetele a’ legidegenebbel is észrevétel!-, mikint Máramarosban is léteznek pártok, és pedig nem politicus kérdés, hanem magányos érdekek szülte pártok. Adja Isten! hogy ez mit se ártson, ’s ez úgyis ezer akadályokkal küzdő me­gye szertehuzó fiai a’ haza szeretet nagy gondolatában mi­előbb ismét egyesüljenek. „Komoly méltósággal int az idő figy ir gr. Széchenyi­ elfogultalan barátságos tanácskozásra, elérkezett azon időszak, mellyben azon kevesek meghasonlása, kiknek kezeik­ben van helyezve egy fejlődő nemzet jövendő sorsa, még sokkal veszedelmesebb, és igy kárhozandóbb lenne mint egyébkor.“ E’ szavakat óhajtanám én a’ megyék tanácskozási termeikben örök­re fönmaradandó oszlopra vésetni! ezt követve ítéletem szerint talán Mármaros megye gyűlései is más irányt vennének. IV. Végre hogy engem leginkább ’s legváratlanabbul lepett meg, mit nehány év előtt az Athenaeumban kijött könyvismertetés ,de a’ kalapokkal uraim‘! kezdő szavaival igen is méltán kezdhetnék t. i. azon határozata Máramaros megyének, miszerint KKr. és R­ei a’ nagy Deák hazafi érdemeit és fáradozásait elismerni ’s tehet­ségük szerint méltánylani hazafi legszentebb kötelességüknek tartván, köz akarattal megkérni elhatározák m. gr. Vay Abrahám föispány ur ő exolját, tiszteletbeli táblabirónak kineveztetése iránt, szerencséseknek tartván az indítványozó jeles szónok szerint illy férfiút közelebb is szorosabban kapcsolhatni kebelükhöz. — E’

Next