Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-11-15 / 92. szám

lakossal bíró Szatmár-Németinek csak 40 egyedet számláló vá­­lasztóközönsége, minden mellékes érdeket nélkülözve, a köz­vélemény hű tolmácsa vala. Uj időszaka nyilt városunknak, mellynek teljes nyugalommal és valódi örömmel néz minden la­kos, minden polgár bizton várt jövendőjébe, mert az ujonan vá­lasztott tagok, általában a’ tisztviselői kart a’ polgársággal bizo­­dalom útján egy koszorúba fűzni — törekvéseik fő czéljának len­ni, több alkalommal megmutatták. Számosan gyűltek polgárok és nempolgárok, alsóbb és felsőbb rendűek a’ választás iránti élénk részvéttel a’ választó helyre. A’ választás ereménye ez: fő­bíró Esze Gábor, ki e’ díszes hivatalt eddig is közelégületre viselte; polgármester:Papp Péter; kapitány:Sztanaczky András; mezőka­­pitány: Laza János; tanácsnokok, a’régebbek: Soós György, Joó Mihály, Joó Ferencz, Málik Antal, Zsiga György, Jenei György, Békési József és Szentpéteri János; ezekhez jelenleg választottak Tamási László és Sztanaczki András; házi adószedő: Haulik Mihály; hadi: Koós György; újonan választatott; számvevő lett: Fáy Imre; főjegyző: Nagy Mihály. — Választó polgárokká let­tek: Asztay István, Fekete Antal, Orosz József, Répási János, Almási Lajos, Vajai Imre és Nagy Károly. Veszprém, nov. 5. Folyó hó 2-ik ’s következő napjain tartott közgyűlésünk megnyíltával első alispánunk a’ legközeleb­bi közgyűlés által a’ katonai élelmezésre megkívántaié ’s eddig az adózó nép által természetben kiszolgáltatott mindenféle ter­mékeknek árverés útján eszközlendő kiállítása iránt történt meg­bízatása következtében jelentését a’ vállalkozókkal kötött szer­ződéssel együtt beadá. E’ szerint a’ zabnak portiója 8­16 kr, szénáé 8*7,6 kr, a’ kenyéré pedig 3 krért adatott ki novembe­r—töl kezdve egy évre; hosszas vitatkozás után e’ rendszer, melly a’ szegény adózó népet sok alkalmatlanságtól és különféle zsa­rolásoktól megmentendi, végre elfogadtatott. Ugyanekkor olvas­tattak fel Csanád megyének két rendbeli levelet is, mellyeknek egyike — az ország prímásának a’ kir. táblához érseki-ülnök-ki­nevezési jogot tárgyazó — mind azért, mivel a’ KB. az e’ jogot tulajdoniló törvényt károsnak vagy veszedelmesnek épen nem látják; mind pedig azért, hogy mostani primás e­ggsége rokoná­nak alkalmazása által törvényes jogávali visszaélést el nem köve­tett, viszhangra nem talált; másika pedig, mellyben a’ királyi kisebb haszonvételek, nevezetesen a’ mészárszéktartás és a’ korcs­­máltatás megszüntetése sürgöttetik, azon szempontból nem talált pártolásra, miszerint senki törvényes jogai bárkinek kedvéért sem csorbithatók.­­ Továbbá szőnyegre kerülvén Borsod megyének a’ papi jószágokat nemzeti tulajdonná ’s ezek jövedelmeinek fe­leslegét népnevelésre fordittatni óhajtó levele, több órákig tartott erős vita után határozatta jön, hogy miután a’ megkereső új me­gye országgyűlési követei által annak idején előterjesztendő ’s jelenleg pártfogoltatni kért utasításának foganatbavétele a’ maga épségében fentartandó egyházi törvényes birtok sérthetlenségé­­nek megcsorbításával lenne egyedül eszközölhető, a’ BR. ez ok­ból a’ felszólitó­­s megyének a’ népnevelés előmozdításában esz­közül használandó segédforrásokra nézve kifejtett nézeteit általá­ban véve nem oszthatják; a’ mennyire azonban a’ népnevelés korszerű eszméje a’ fentebbiek szerint általában érintve volna, ennek szükséges voltát a’ BB. az e’ tárgyban már előbb hozott végzések és követi utasításokhoz képest is elismervén, ’s azt tör­vényes uton előmozdítani óhajtván, az országgyűlési utasítást ké­szítő választmányt megbízták, hogy a’ törvényes birtoknak min­den vallásfelekezet alapítványainak maga épségébeni fentartása mellett olly tervet dolgozzon ki, melly szerint a’ népnevelés elő­­segélése köztehernek tekintetvén, ’s igy ahoz mindenki hozzá­járulni tartozván, az abból háramló jótékonyság is, vallásbeli te­kintet nélkül, a’ haza minden lakosaira egyaránt kiterjesztessék. — Végre a’ superintendentiának a’ pápai polgárság által az ott tanuló ifjúságon elkövetett kegyetlenkedései és szokatlan bánás­módja ellen benyújtott panasza adatván elő, — miután e’ tárgy már törvényszéki vizsgálat alatt volna, további nyomozás egyik járásbeli szbi­óra bízatván, a’ netalán bűnösöknek találtatandók­­nak illető bíróságaik általi megbüntetése elhatároztatott. (P. K ) Kisfaludy-társaság (Magyar Szépirodalmi Intézet). A’Kisfaludy-Társaság, nyelvünk és irodalmunk érdekében el­határozta minden időbeli jelesb íróink hol válogatott, hol minden munkáiknak, nemzeti könyvtárképen, birálatilag hű, ’s hibátlan, díszes kiadását; a’ mennyiben azt idegen jogok nem ellenzik, ’s a’ közönség részvétele lehetővé teendi. Minden iró egy magában külön álló egészet képez, ’s csak a’ gyűjtőczim által köttetik a’ többiekhez. Minél fogva kiki szabad tetszése szerint szerezheti meg lassan kint vagy az egész gyűjteményt, vagy néhány, vagy csak egy irót is. Megnyitják a’ nemzeti könyvtárt Kisfaludy Ká­roly minden munkái, mint a’ mellyek első kiadásukban végkép elköltek, ’s még folyvást kerestetnek, másfelül a’ társaságnak, a’ boldogult szerző hagyományából magához váltott igaz tulajdonai. Kisfaludy Károly munkáinak ezen bővebb, javított, életrajzi be­vezetéssel, valamint jegyzésekkel is ellátandó, díszes és e’ mellett az eddigi könyvárakhoz képest példátlan olcsóságu kiadása hét füzetben jelenik meg, mellyek együtt a’ legszebb nagyságú kö­tetet teendik. Minden másod hónapban, sőt melegebb részvét mellett sűrűbben is teend ki egy füzet, ’s igy az egész, kevesebb mint egy év alatt, végkép elkészül. Minden füzet ára, melly an­nak átvételekor tétetik le, két ezüst huszas. Az első füzet átvé­telekor azon felül előre fizettetik ki az utolsó füzet is, melly az­tán, Kisfaludy Károly arczképével együtt, fizetés nélkül jár ki az aláíróknak. E kép e’ bővebb és sokkal diszebb kiadás egészben 4 frt. 40 kr. leszen, holott az elsőnek utolsó bolti ára köz. pap. 10 frt. cp. volt. A’ társaság ez intézkedésével a’ kevesebbé te­hetős nyelvbarátot is azon állapotba kívánta tenni, hogy a’ nem­zet e’ jeles írója munkáit magának minden érezhető áldozat nél­kül megszerezhesse. A’ szerkesztéssel a’ társaság ismét Schedel Ferencz urat bízta meg, kinek gondjai alatt látott napvilágot az első tiz kötetes kiadás is. Előfizethetni, ’s megszerezhetni e’ kia­dást a’ felebb idézett módon minden hiteles könyvárusnál a’ két hazában, kik megrendeléseiket a’ czimlapon megnevezett közép­ponti könyvárusoknál tehetik meg. Ezeken kívül még a’ követ­kező magányos hazafiak kéretnek szives bizodalommal előfizeté­sek gyűjtésére, ’s a’ pénznek Schedel Ferencz úrhoz, mint szer­kesztőhöz, biztos alkalommal küldésére (Pest, urak utczája 455. szám 2. emelet). Aradon, Fábián Gábor; Baján, Sebők József; Bécsben, Jászay Pál udv. concip. és Barkasy Imre udv. ágens; Borsodban, Szemere Bertalan; Debreczenben, Péczely József; Egerben, Makáry György; Eperjesen, Pulszky Ferencz; Gömör­­ben, Draskóczy Sámuel első alispány; Győrött, Czuczor Gergely és Kovács Pál; Károly-Fejérvárt, Ötvös Ágos, orvos Dr; Kecs­keméten, Szilády Károly könyvnyomtató; Kolozsvárt, Bölöni Far­kas Sánd.; Komáromban, ifj. Pázmándy Dénes főjegyző; Körö­­sön, Varga János; Krassóban, Fülepp József; Liptóban, Müns­ter György kir. erdőmester; Losonczon, Kubinyi Ferencz; Mar­­maros-Szigeten, Lugossy József prof.; Maros-Vásárhelyi, Dózsa Elek prof.; Miskolczon, Szontagh Gusztáv kapit.; Munkácson, Duhovics Vazul alesperest; Nagy-Bányán, Fésűs Menyhárt prv. Dr.; Nagy-Becskereken, Bárány Ágoston levéltárnok; Nagy- Enyeden, Vajda Dániel; Nagy-Károly­ban, Kovács Lajos tbiró; Nagy-Szombatban, Olgyay Zsigm.­tbiró; Nagy-Váradon, Jakab Mihály levéltárnok; Pápán, Stettner György prof.; Pécsett, Jónás József prof.; Pozsonyban, Olgyay Gáspár tbiró és Knittelhoffer Vazul prof.; Rozsnyón, Hollók Imre és Kramarcsik Károly prof.; Sopronban, Király József prof.; Sümegen, Kisfaludy Sándor tbiró, Szabadkán, Zomborcsevics Vincze főorvos; Szarvason, Molitórisz Adolf prof.; Szatmárban, Kovács Bencze tbiró; Szegeden, Hor­váth Cyrill prof.; Szegszárdon, Bezerédy István tbiró; Szombat­helyen, Pintér Endre prof.; Temesvárott, Vukovics Szabbasz tbiró; Veszprémben, Zsoldos Ignácz főjegyző; Zágrábban, Pauler Tiva­­dar prof.; végre Zemplényben, Kazinczy Gábor­­biró urak. Pes­ten, October 12. 1841. Tóth Lőrincz s. k. a’ Kisfaludy-Társaság titoknoka. Kisfaludy K. minden munkáinak ezen újabb kiadása, a’ szerző kézirataival ’s régibb kiadásaival összevetve, bővítve, nem a’ költészet nemei és külső viszonyok rende, hanem a’ költő fej­lődési menetelének előtüntetésére a’ készülés sora szerint, szer­­kesztetett. Az első füzet, melly Kisfaludynak első és második időszakabeli verseit ’s színművei kételsejét (u. m. A’ Tatárok Magyarországban és Ilka v. Nándorfejérvár bevétele) foglalja magában ’s igy az első összes kiadás I. IX. köteteit egészen, ’s a’X-nek egy részét, megjelent. Pesten nov. 10-dikén 1841. Schedel Ferencz. Nyíregyház, oct. 29. A’ tiszai ágost. egyházkerület által múlt évben Nyíregyházán felállittatni rendelt tanítókat képző intézet immár a’ valósulás küszöbén áll. Tegnap valának itten ifj. Draskóczy Samu helyettes kör. felügyelő és Komáromy József hegyaljai esperes urak, ’s bevégezték, az itteni ágostai hitvallá­snak elöljáróinak befolyásával ’s a’ új városi tanács és válasz­tott közönség több lelkes tagjaival is értekezve, e’ tárgybani munkálkodásukat, mellynek kerületi jóváhagyástól függő ered­ményei: 1) Jövő 1842-ik iskolai évre az intézet már megnyit­­tathatván, két tanitó rendeltetett meghivatni.­­ 2) Financzialis tekintetben mindegy lévén, akár egy bizonyos tőke kamatjából az intézet számára házbért fizetni, akár pedig ugyanazon tőkéért házat venni, több es czélra alkalmas házak megtekintése után egy választmány neveztetett ki, az illető háztulajdonosokkal al­kuba bocsátkozandó. ( 3) Ezen intézethez egy elkerülhetle­­nül szükséges gazdasági intézet is fogván csatoltatni, miután a’ városi belső és külső tanács által az e’ czélra nagylelkűleg aján­lott földek a’ váltógazdaságnak gyakorlati tanítására elegendők­nek nem találtattak, biztos reményt nyújtanak a’ város elöljárói, hogy az ajánlt mennyiség a’ szükségnek megfelelőleg szaporittat­­ni fog. — Ezek valának főkép az érintett munkálatnak tárgyal­tai, mikből világos, hogy az intézet alapja megvettetvén, rá im­már csak építeni kell; több tanítói szék felállítására, a’ növen­dékek tápintézetének létesítésére ’s más egyébre még sok pénz szükséges. De miután ezen intézet a’ czéloknak legszentebbikét, a’ népnevelést 's nemzetiség emelését tűzte ki pályájául, követ­kezőleg minden honpolgárt egyaránt érdekel, remélni lehet, hogy ez ügyre valláskülönbség nélkül mindenki szívesen áldozand, kinek a’ végzet tehetséget adott. Részvényeket 4 pu­ltjával 10 évre aláirhatni minden tiszai kerületbeli fő- és alesperesnél, ne­vezetesen Nyíregyházán a tiszt. Farbaky Dániel táblabiró ’s hegy­aljai alesperes urnái. Tisza-Palkonya öszhó 25kén. Ha az idei termést határunkon megtekintjük, úgy látszik a’ rozs 8—10, búzánk 5—7, árpánk alig fizetett két annyi magot jól elkészített földeinkben; a’ zsirat­­lanokban pedig csak puszta gaz termett. Tengeri vetésink, mel­lyek szokottnál jobbkor letereltek, a’ fentebbi évekhez mérve két harmadot adtak. Szénánk bőven termett, jó minemüségü és szí­vesen várunk teli erszényü vevőket, sarjunk ázott és fekete, mesterséges szénáig még mi eddig nem hatottunk. Burgonyáink még ásatlanok, úgy tapasztaljuk, hogy nagyságra nem ritkák a’ két ökölnyiek, bár nyárelő 3­­kán árvíz lemente után ültettük is, de fészekszámra nem igen sokat adunk. Káposztánk, melly szinte bő táplálékot nyujtand e’ vidéknek, még eddig vágatlan. Lencse, borsó kevés, bab nagy bőségben termett. Zágráb, oct. 20. Múlt hónap 29kén érkezett ide derék hazánkfia Vásárhelyi Pál kir. hajózási felügyelő a’ lónyamezei mocsárok lecsapolása ’s a’ rakonczállan Száva folyónak szabá­lyozása ügyében kinevezett kir. biztosság üléseiben a’ lek kir. építészeti igazgató-föhivatal nevében részt veendő, ’s alig tölte egy napot, azonnal tovább sietett a’ hely­színére, ön szemeivel vizsgálandó azon vidékeket ’s folyókat, mellyeket az érintett kir. biztosság működései tárgyául választó. Visszaérkezése után f. h. 11-kén a’ kir. biztos Falvni Inkey k. kamarás m­nga elnöklése alatt, egy épen akkor követségi járatban itt tartózkodott török bimbascha Ismael aga, báró Hauer tábornok, egyéb katonatisz­tek, mérnökök és számos hallgatóság jelenlétében nyittatott meg az első ülés, mellyben az elnök velős és ékes beszéddel a’ hall­gatóságot először is a’ vitatkozási tárgyak fontosságára figyel­meztető; ’s ez volt 1ször a’ Száva mindkét odlalán találkozó vé­geben büzhödt mocsárokat képező ’s 20 négyszög mérföldet fe­lülhaladó földterületnek haszonvehetővé tétele, 2szor pedig a’ száva-hajózásnak ’s igy a’magyar-horvát kereskedésnek a’ adriai tengerrel ’s partvidékkel öszszeköttetésének előmozdítása. — Ezek után áttért a’ fentisztelt szónok a’ kereskedés fontosságára általában, ’s nevezetesen a’ hajózásnak, mellyre nézve biztosan állíthatni, hogy a’ vizek urai egyszersmind föld urai levének. — Eleven színekkel festvén továbbá honunk hajdankorának a’ ke­reskedésre nézve olly mostoha körülményeit, ’s előhozván Ve­­lencze ’s Hollandia minden nemzetet bátorságra­­s energiára fel­hívó nagyszerű példáit; kijelenté végre abéli teljes bizodalmát, hogy a’ nemzetnek minden időben bebizonyitott szilárd állandó jelleménél fogva ez üdvös munkát is bizonyosan kívánt siker fogja koronázni. — E’ beszéd bevégezte után az elnök a’ biztosságnak eddigi munkálatiról értesité a’ hallgatóságot, ’s ezzel az első ülés­nek vége szakadt. — Más nap felolvasá báró Zornberg, a’ biz­tossági mérnök, Pongrácz régi tervére alapított, nagy szorgalom­mal és pontossággal kidolgozott száva-szabályozási tervezetét, melly következő főpontokra szorul: iször, a’ Pakra ’s Illova fo­lyókkal egyesült Trebes, melly felöl Lónya, Chazma ’s a’ t. fo­­­­lyóktól képeztetik, egy Plesmo nevű helységen felül ásatandó csatorna által a’ veliki Sztrug nevű folyóba vitessék, hogy igy az útjához közellevő hegyekről lezuhanó árvizeket magába fogadván azokat Ó-Gradiska mellett a’ „mali­ Sztrug“ által a’ Szávába ve­zethesse ; ’s mivel ez által Rugviczától lefelé egész Gradiskáig az említett vizeknek semmi kiömlése nem történik, ’s a’ Száva mellett félbeszakasztatlan vonalban egész a’ mali Sztrug kiömléséig eme­lendő töltések e’ folyónak az alantabb fekvő lapályokra kiáradá­sát gátolni fognák, ’s a’ Sztrug torkolatján keresztül történő vis­­szaáradása pedig egész a’ Trebes kiömléséig terjedne, ’s e’ la­pályokra is kiözönlenék; — ennélfogva ajánltatik: a’ mali és ve­­liki Strug-ot 49,480 ölnyi hosszúságra körülgátolni, ’s e’ körül— gátolást a’ Száva védgátjaival összeköttetésbe hozni, hogy ez által e’ folyónak a’ lapályokrai kiözönlése elhárittassék. 2szor. A’ Lónya, Trebes, veliki ’s mali Sztrug folyóktól képezett több kanyarulatnak (serpentináknak) 8021 öl hosszúságra terjedő átszegése terveztetett. 3szor. A’ kiöntési határvonalon belül­ eső többnevü folyó ’s patakok, kivévőn az átszegendő kanyaróito­kat, kitisztittassanak, ’s a’ bennök találkozó számtalan iszap alá temetkezett fák, czövekek ’s halász-sövények kihányassanak. — E’ szabályozási javaslat felolvasása után elnök ö­nga felszólitá a’ jelenlévő biztossági tagokat, hogy az iránt véleményeket jelentsék ki. — Erre Vásárhelyi Pál éles belátáson ’s ritka lágyismereten alapuló véleményét olvasá fel, melly az egész hallgatóság méltó figyelmét nagy mértékben igénylé, ’s olly meggyőző hatással volt, hogy annak felolvasta után az egész gyülekezet hangos éjjelre fakadt. — E’ véleménynél fogva a’ Zornberg báró által felolva­sott terv azon bajnak van kitéve, hogy ama töltés miatt, melly Gradiskától fölfelé egész Trebesig emelendő volna, a’ hó-olva­dásnál és zaporesőnél a’ hegyről lezuhanó árvizek a’ Sztrugtól mint természetes csatornájoktól elzáratnának, ’s ez által a’ töltés melletti mocsárok képződnének. — E’ körülményt, de főkép az érintett szabályozási javaslat végrehajtására megkivántató tetemes és 767,683 fra 50 krra rugó költségeket méltó tekintetbe vévén, fen­evezett hazánkfia más tervet ajánlott, mellynek főeszméje az, hogy a’ Lónya vize egy 1060 ölnyi hosszú átszegés által már Palanek nevű falunál a’ Szávába vezettessék. E’ terv elsőbbségei leginkább abban állnak,­­­ hogy a’ lecsapolási és szabályozási költségek nem többet mint 500,000 pengő forintot tesznek, ho­lott az előbbi, mint már említők, 767,683 forintot; 2) hogy a’ Cserna, Chazma, Lónya, Trebes, Sztrug sat folyók százezreket kívánó tisztítása egészen nélkülözhetővé válik; 3) hogy e’ terv által a’ már említett baj, mellynél fogva a’ Sztrugtól elzárt hegyi árvizek által uj mocsárok képződnének, egészen elmellőztetik; — ’s igy nem csuda, hogy e’ terv osztatlan tetszést nyervén a’ teb. kir. biztosság által egész kiterjedésében ’s közakarattal elfogad­tatott. — Ezek után derék hazánkfia Vásárhelyi Pál a’ követke­zett ülésekben is, hol többi közt egy eszéki, — a’ Drávát a’ Szá­vával csatorna által összekötni szándékozó — társaságnak terve is került szóba, részt vevén, miután a’ biztossági jegyzőkönyvek aláírattak, útnak indult Fiuméba hazánk kikötőjét megtekintendő, szintolly díszes mint kedves emléket hagyván hátra mindazok szivében, kik vele közelebb érintkezésbe jövének. A cs. kir. felsége az Olt hajózási vállalat felsegélésére 4.000 pengő forintokat méltoztatott a’ kamarai cassából ajándékozni. Segesvárszék országyülési követekké : Müller Károly taná­csos, Schvarcz János aljegyzőt választotta meg. Brassóban od­b. 251k. ment végbe a’ Barczaság vidéki és városi főbb tisztek választása, medgyesi polgármester Heinden­­dorf K. Mihály elnöksége alatt. Városi és vidéki főbíró lett, ed­digi városi és vidéki biró Wenczel Mihály, városi és vidéki bíró­vá, eddigi városi biró Graef József, ’s városbiróvá, (Stadthain) eddigi örigazgató Albrichsfeld János. Továbbá kerületi felügye­lő Trausch József rendőr igazgatóvá, ’s végre Barbenius György János a’ városi közönség szónokává (orator) választattak. — A magyaritan­nia* A’ londoni Tower (turris, hanem a’ horáczi „regum turres“ értelmében, az az kastély, palota) roppant négyszegű épület va­la, négysarkú toronnyal, mindegyik sarkán régi egyszerű ’s csak nem durva építésmóddal. Ez épület eredetileg királyi palotának szolgált, mellyben Anglia több fejedelmei, a’ győzedelmes Vil­mostól kezdve Erzsébetig alkalmilag laktak. Eredetét a’ monda Julius Casarra viszi ’s a’ tornyak egy­ike „Caesar tornya“ (Cae­sar’s Tower) nevet visel. Gyakran szolgált legmagasb személyek­nek statusfoghelyül. Két királyné, Boleyn Anna és Howard Ka­talin, mindkettő hitvessé Vili. Henriknek, a’ Towerkápolna előtt fejeztetett le; maga Erzsébet is ült a’ Towerben fogva; Greg Janka és számos brit stalusférfiu léptek a’ torony sötét börtönei­ből vesztőhelyre, vagy abban évekig siűlödtek. Ellenben az an­gol fejedelemeknek gyakran biztos menedékül szolgált polgári nyug­talanságok alatt,például II. Rikárdnak, ki a’wat­tyleri lázadás alkal­mával 600 nemes személlyel oda menekült. I. Jakab, ki a’ Tower udvarain néha vadállat- viadalt adott, több statusfoglyot, köztök a’ puskapor- összeesküvés intézőit ugyanott csukatta be, monda szerint Dénes- féle fület alkalmaztatott, a’ szerencsétlenekre hallgatózni. Utolsó nemes áldozatok, mellyeket a’zsarnokság a' Towertöl vesztőhelyre vitt, II Jakab kormánya alatt, Sidney Al­gernon és Russell William lord (Russell John lord őse); ezek utobbika ez épület éjszaki része mellett fekvő Tower-Hillen, mint szokott politicai vesztőhelyen fejeztetett le. A’ folyam felöl egy szép terasse emelkedik, melyen 60 ágyú áll, mellyek királyi születésnapokon ’s más ünnepélyes alkalmakkal tüzelnek. Egy vizikapu ezen oldalon „felségáruláskapu“ nevet visel, mert ezen át mentek a’ statusfoglyok Westminsterbe vallatásra. Közelé­ben áll a’ Vili Henrik előtt úgynevezett „kerti kapu“ de a’ melly azóta „véreskapu“-nak hivatik. A’ főépületek, mellyeket a’ To­wer magába foglal, a­ White Tower, a’ Pétertemplom, a’ koro-

Next